ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-05-15 / 20. szám

Az eddigiekben a kétfilléres sajtó létjogosult­ságáról, a helyes irányú hírlapirodalom kiváló fontossága-, nemes céljai-, nagy föladatairól irtam. Most pedig vizsgálatom tárgyává teszem tüze­tesen, vájjon mennyiben közelitik meg, vagy egyáltalán megközelitik-e a népünk kezeihez el­jutó krajcáros újságok azt az eszményt, mit magunknak a »jól szerkesztett« újságról meg­alkottunk ? E végből tőlem telhető körültekin­téssel minden oldalról szigorú bírálat alá veszem a kétfilléres sajtótermékeket. Igy fogjuk látni a maga nagyságában az ellentétet, mely a ren­des hirlap és a »kis rendetlen« krajcáros közt fönnáll. H. Sokatmondó levél. — Egyszerű földmives asszony irja tanuló fiához. — Kedves Fiunk ! Leveledet megkaptuk és igen szépen köszönjük a névnapi üdvözletet; tudom, már várod a feleletet, de annyi a dolgunk, hogy még este is dolgozunk, mert a napok még nagyon rövidek és csak magunk akarunk elvégezni min­dent, mert a napszámot fizetni nehéz. Nagyon sokan vagyunk, sok a kiadás lábbelire, ruhára, kosztra. Pedig csak szegényesen élünk, mert jobban nem kerül ; sok mindénféle fizetéseink van­nak, kamat, adó, de mindig több és több, úgy hogy végre is nem birja a szegény nép. Most meg ujra egy rettenetes költséget szavaztak meg az urak; az iparosok meg a földmivesek nem akarták (pedig ezek képezik a város négyötödét) megszavazni, mert őnekik minden kell, mert va­gyont egy sem szerez, mert arról sok adót kell fizetni. Az úrféle mind arra számit, ha már nem tud szolgálni, majd kap penziót és akkor még urasán megélhet. Ha gyerekeit akarja taníttatni, akkor meg folyamodik, hogy fia mint szegény gyermek, ingyen tanulhasson. Ez is a szegény adózó néptől kerül ki; hanem ha egy iparosnak vagy földmivesnek van jó tanuló fia és ha sze­génysége miatt tandij-elengedésért folyamodik, annak azt mondják, ha az apja nem tudja tanít­tatni, hát legyen más, iparos vagy földmives. Meglesz a villanyvilágítás, várhatjuk az adószaporodást, pedig úgyis nyakig van e város adóssággal és benne a nép szintén. Minden embernek sok ( a baja, de különö­sen minekünk földműveseknek. Mert a föld­műves dolgozik legtöbbet és annak van a leg­rosszabb helyzete, mert ami termése van, olcsón kell adnia, a zsidó-féle úgy veszi, amint akarja, mert tudja, hogy muszáj neki eladni mindjárt, mert az árát már várják az adóba, kamatra, meg árendára. Ami azután marad, abból úgy élhet, a hogy tud, mint a Toldi Miklós lova a szeméten ; nem is csuda azután, ha szaporodnak a szocialis­ták még a parasztok között is, akik szeretnek dolgozni, mert bármennyit dolgozzék is, megfogja ruházaton,- koszton az ember magától, még sem tud adósságot törleszteni, mert fizetünk 75 forint kamatot, 75 forint adót, most tessék még a más mindenféle fizetés meg a gyerekeknek tandíj; máskor volt 1 forint 15 kr., most 2 forint 50 kr.-t fizettem a R . . . .-ért, az E . . . .-ért 1 forint 15 krajcárt az óvodába, mert ahány lánygyerek jár az elemi iskolába, felénél több tanul ingyen. Ezután jönnek a könyvek, irkák, kézimunka, mert ezt tanul a R . . . és szivesen is tanul. Tavaly a kézimunkából a harmadik osztályban kitűnője volt s csak a magaviseletből hármasa. Azt mondtuk néki, ha még egyszer rosszat hoz, akkor elmehet szolgálni, pedig szeretne a polgáriba járni, de az nagyon sokba kerül; most már minden szegény lány tanulni akar tovább, hogy tanítónő, postásnő vagy tanárnő lehessen, és ilyenek már annyian vannak, hogy a hová egy kellene, husz is menne és hozzá még a nagy parádé! És ezek azután a legszegényebbek, a szülők ott, hol kisasszonyt nem tarthatnak, szolgálni nem mennek, mert szegyei­nek, és ezekből kerülnek ki a legrosszabbak, több rossz van közöttük mint a szolgálók között, mert ennek van fizetése, t kosztja és nem kénytelen rosszra vetemedni! Én csak azt gondolom, leg­jobb, ha egy szegény lány megtanul jól varrni, kötni, stikkelni, főzni, amiből megélhet szegénye­sen, de tisztességesen . . . íme a sokatmondó levél, melyet egy egy­szerű parasztasszony irt fiának.­Akinek van füle a hallásra, hallja meg! Oh politikusok, képviselők, népnevelők, vezetők, ethno­grafusok és szociológusok, tanuljatok e levélből. Olvassátok el és gondolkodjatok felette. Igaz, egy asszony irta, — de az egész nemzet földműves és iparos osztályának sóhaja az. A néplélek su­gallata a tanítóhoz, paphoz, szociológushoz, szociál­politikushoz, hivatalnokokhoz, urakhoz, mágnások­hoz, képviselőkhöz első sorban, akik ezt a drága időt oly sokszor szószátyárkodással ütik agyon. Gondoljatok ti, kik itt aposztrofálva vagytok, a néppel, mert külömben a nép gondol egyet s akkor késő lesz. Még egyszer: Akinek van füle a hallásra, hallja meg! ( P d.) HIREK. * Felvétel az esztergomi papnevelő-inté­zetbe. Az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvételi vizsgálata július i-én és 2-án fog megtartatni. Julius i-én reggel 8 órától déli 1 óráig tart a jelentkezők össze­írása. A jelentkezők a következő okmányokkal legyenek felszerelve- 1. a mult iskolai évről szóló bizonyítvány, 2. keresztlevél, 3. az illetékes plé­bános vagy hittanár ajánló-levele. A beiratás után rögtön orvosi vizsgálat alá vétetnek a je­lentkezők. Másnap július 2-án történik a felvételi vizsgálat az intézet dísztermében. A vizsgálat tetszés szerinti költemény vagy próza elszavalá­sából és latin szöveg fordításából áll. Felvételre számithatnak mindazok, kik a gymnázium IV., V., VI., VII., VIII. osztályát jó sikerrel végezték és egészség szempontjából nem esnek orvosi ki­fogás alá. Előnyben részesülnek azok, kik az egyházmegye területén dívó két vagy három nyelvet bírják. Az idei felvételi vizsgán mintegy 60 ifjú számithat felvételre. A felvételi vizsgálat tartama alatt a szegényebb sorsú tanulók ingye­nes szállást és ellátást kaphatnak az intézetben, ha ez iránti kérvényüket legkésőbb június 25-ig az intézet alkormányzói hivatalához beküldik. * A főispán hazaérkezése. A főispáni há­zaspár Itália mosolygó ege alatt tölti most napjait, s ott, a viruló narancsfák országában álmodja át az élet boldogságát. Horváth Béla főispán, miként értesülünk, f. hó 15-én, vasárnap délután az öt órai vonatta] érkezik Esztergomba, hogy másnap, 16-án elnökölhessen a vármegye tavaszi köz­gyűlésén. * Perényi Margit esküvője. A bájos hangú primadonna, az ünnepelt szinésznő, Perényi Mar­git tegnap ragyogó tavaszi napon lépett oltár elé dr. Laczkovich Elemér fővárosi orvossal. A szerelem kötötte frigyre az egyházi áldást Ne­me thy Lajos esperes-plébános adta a vizivárosi zárdatemplomban, hol a most már boldog ifjú asszony mint kicsiny iskolás leányka mondotta hő imáit, mielőtt a nagy és fényes pályára lépett, melyen neki mindég dicsőség, ünneplés és becsü­lés jutott osztályrészül. A templomba vonulás alkalmából kedves meglepetés érte a volt mű­vésznőt, amennyiben a hires régi dalárda ezen alkalomra szervezkedett az ujabbakkal és a kó­ruson elhelyezkedve, rázendítettek Wagner egyik örökszép nászindulójára. A hires idők jutottak eszünkbe erre, mikor még az a dalárda az első helyen állt az országban, s mikor annak egyik szóló-énekese a kisleány Perényi Margit volt. A kedves meglepetés láthatólag jól esett Perényi Margitnak s mindenkinek, ki ott jelenvolt. Az esküvőn, mely különben nemes egyszerűséggel ment végbe, lehet mondani egész Esztergom intelligens közönsége részt vett és vége-sora nem volt a szerencsekivánatoknak. Itt kell meg­említenünk, hogy Némethy Lajos esperes-plébá­nos igen szép beszédet intézett az ifjú párhoz. * Kitüntetés. A honthi közélet egyik üdvö­sen működő tagját, Totovics Kálmánt O Szentsége a pápa a szentsir lovagkeresztjével tüntette ki. A lovagkereszt ünnepélyes átadása ma, vasárnap megy végbe Ipolyságon, mely alkalomra Walter Gyula dr. prelátus, esztergomi kanonok Ipolyságra utazott, hogy O Eminenciája, a Bibornok Herceg­prímás megbízásából a magas kitüntetést szép beszéd kíséretében a kitüntetettnek tudomására hozzá. . .' 1.,....' ... „. •. ; i ... * Andrássy János kir. tanácsos arcképe. A vármegye tanácsterme számára Esztergom vár­megye közönsége Királyfalvy Károly festőművész által megfesttette Andrássy János kir. tanácsos, alispán arcképét. A művész, miután az alispán többször ült ecsetje előtt, itt helyben készítette el a képet, s miután teljesen bevégezte, a katholikus körben állította ki először, mint a város legláto­gatottabb társaskörében. A kép a megszólalásig hű vonásokban ábrázolja a diszmagyarban levő alispánt, és minden tekintetben hitelesen örökíti meg Andrássy János kir. tanácsos egyéniségét. A kép kivitele határozott és már kiforrott művészi lélekre vall, és mindenesetre méltón csatlakozik azon sikerekhez, melyet a fiatal művész a legutóbbi időben festett arcképfestményeivel kivívott magá­nak. A képet, amint értesülünk, a művész más helyen is ki fogja állítani. * Új ezredparancsnok. Esztergom háziez­rede, a 26. gyalogezred új parancsnokot kapott gróf Marenzi Ferenc újonnan kinevezett ezredes személyében, ki e héten városunkban volt, hogy szemlét tartson az ezred itt levő zászlóalja felett és bemutatkozzék az itteni tisztikarnak. * A kir. herceg elismerése. Igen szép ki­tüntetés érte Bartunek József Esztergomban állo­másozó 7 6-ik gyalogezredbeli hadnagyot. Bartunek ugyanis a hadtest tisztikarának egyik legügyesebb vívója és kiváló buzgalmat fejt ki a vivósport fejlesztése körül, úgy, hogy már országszerte em­legetik nevét, s a legutóbb megjelent s ezen ne­mes sportról irt könyve a legkényesebb szak és kritikai tekintélyek előtt is elismerést hozott Író­jának. A főhadnagyot, ki diszkötésü könyvét volt átnyújtandó Frigyes kir. herceg, pozsonyi hadtest­parancsnoknak, f. hó 7-én fogadta magánkihall­gatáson a főherceg. A könyvet, melyről már ol­vasott több elismerést, igen szivesen fogadta, majd rátért a főhadnagy buzgóságára és igaz, őszinte elismerését nyilvánította eredményes mű­ködéseért, melyet a főhadnagy a vivás, mint sport terén kifejt. * Címváltozás. Tudatjuk az érdekeltekkel, hogy Prohászka Ottokár dr. egyetemi tanár cime ez idő szerint: Budapest, I. Mészáros-utca 4. sz. *' Bekebelezett hittudor. Dr. Vargha Dezső kőhidgyarmati plébánost, a kitűnő historikust, f. hó 5-én a budapesti tud. egyetem hittani kara collegiatus doktorrá választotta. A tudományegye­tem kitüntetése valóban érdemes férfiút ért, aki­nek nevét az egyháztörténelem és szociológia te­rén jól ismerik. Szívből gratulálunk ! * Dr. Hulényi Győző, Esztergom vármegye főügyésze, kit, mint annak idején megírtuk, tartós és veszedelmes orrvérzés lepett meg, Wienből, hol kiváló szakorvosok kezelték, vasárnap haza­érkezett családja és jóismerősei körébe. A főügyész állapota, leszámítva a nagy vérveszteség által beállott gyöngeséget, teljesen kielégitő. A vérzést az orvosok elállították és most már csak alapos nyugalomra van szüksége dr. Hulényinak, hogy ismét újult erővel felvehesse a munkát úgy a hivatalos, mint a közélet terén. * Búcsújárás. Vasárnap volt a híres szent­kereszti búcsú, melyen az esztergomi belvárosi plébániáról több száz hivő is részt vett. Az ájta­toskodók lelki vezetője Mátéffy Viktor belvárosi segédlelkész volt. * Országos értekezlet. A rendezett tanácsú városok szervezkedésének megbeszélése miatti országos értekezletet Zalaegerszeg város felhívása folytán tegnap tartották meg a fővárosban. Esz­tergom várost Vimmer Imre polgármester és Osváth Andor tanácsjegyző képviselték. * Jókai temetése. A nemzet koszorús Író­jának temetésére Esztergom sz., kir. város is me­nesztett küldöttséget, mely egyúttal a város színei­ből összeállított diszes szalaggal hatalmas és kegyeletéhez méltón szép koszorút tett le a rava­talra. A koszorú szalagján nyomtatott aranybe­tűkkel ez volt olvasható: »Jókai Mórnak — usz­tergom sz. kir. város.« A városi képviselőtestület több tagja részt vett a küldöttséggel a gyászszer­tartásokon. A küldöttséget Kollár Károly gaz­dasági tanácsos és polgármester-helyettes vezette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom