ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-09-25 / 39. szám
* Itt az ősz. Hideg, zord időjárás lepett meg bennünket e hét folyamán, ugy látszik bucsut mondtunk már a kedves nyári saisonnak. A napocska nem bocsátja ránk többé aranyos sugarait, nem fordítja felénk többé derült, mosolygó, melegítő képét; a fák hullatják leveleiket, a szőlőgazdák panaszkodnak, hogy ez idén is olyan savanyú termésük lesz mint tavaly — szóval itt az ősz. Korán köszöntött be tavalyhoz képest, tavaly ilyenkor még nem vettük le a szögről a felöltőt, nem öltöttünk fel meleg posztóruhát, ez idén nagyon korán kopogtat ajtónkon az őszapó. Mit tegyünk, nem parancsolhatunk neki, be kell őt eresztenünk, csak ne legyen nagyon barátságtalan és hideg velünk szemben ő kelme. * A kis borjú tragédiája. A helybeli vicinális vasút úgylátszik nagyobb ambíciókkal lép fel, mint országszerte nevezetes kollégái, mert Lábatlan és Nyergesujfalu között utói ért egy előtte futó kis borjút, és azt bár nehezen, de agyon gázolta. Ridly Istvánné nyergesujfalusi jegyzőné tulajdona volt, ki azon kártérítésért nem pörölheti be a vasutat, hanem még a pásztorának kell törvényt állani a gondatlanság miatt. * Az orosz-japán háború. Mindenki érdeklődéssel kiséri a Mandzsúriában folyó harcot. Kuroki és Kuropatkin nap-nap után összemérik fegyvereiket. Az ágyuk és gránátok dörögnek, a fegyverek ropognak, a golyók fütyülnek s a csatakiáltásba »banzaj! baanzaj«! belevész az elesett vitézek halálhörgése. 'Keleten a halálnak nagy aratása van. Mindenki feszült kíváncsisággal várja, kire fog a győzelem napja ragyogni. A hatalmak semlegesen nézik a két nemzet nehéz tusáját. Még a hatalmas Ki na is nyugodt s csak arra törekszik, hogy hasznot húzzon a háborúból. Valóságos áldás az elcsigázott hadfiakra, hogy kellő mennyiségű, friss aratású, kitűnő minőségű teát szállítnak számukra. Aki érdeklődik az iránt, hogy mit csinálnak a japánok és oroszok Liajongban, Pintaicsuknál, avagy Hajingtajnál, bizonyosan kíváncsi arra is, hogy minő teát isznak. Téved azonban az, ki azt hiszi, hogy ezért Mandzsúriába kell fáradnia. Dehogy ! Megtudhatja Brutsy Gyula tea- és diszműkereskedésében is, hova a legújabb aratásból csak a napokban érkezett friss szállítmány, egyenesen Kínából, a ft. Wilfinger I. lazarista atya, hazánkfia vezetése alatt álló Szt. István telepről. Ara r kilo 16 K, fél kilo 8 K, 1 deka 20 fillér. * Karcolatok a hétről. Nyergesújfalu és Lábatlan között hirtelen megállt az esztergomi vicinális. Az utasok ijedten ugráltak ki s rémülve látják, hogy a mozdony kerekei véresek. Egy a vonaton utazó helyi félvér-újságiró rögtön ott terem s jegyzőkönyvet vesz elő meg irónt. — Ah! — csekélység! Én láttam ennél véresebb drámát, mikor pees-vood-kukki express kisiklott, (a vonatvezetőhöz) kandutér! — hány ember van alatta? A vonatvezető kellemetlenül kaparja a fületövét s félvállról szól az amatőr hirlapirónak : — Borjú . . . — Hogy mer maga velem igy beszélni, szól az érdeklődő és kinyújtja nyakát az amúgy is kézelőszerű gallérból. — Ugyan kérem ne tessék bosszantani, egy borjut gázoltunk el s annak a belei rácsavarodtak a kerékre. (Felsóhajt): Hogy megyünk most tovább? . . . A lábatlani tudósító most a gépészhez megy. •— Ugyan kérem, hogy történt? — Hát egy félóráig ceperlizett a kerge állat a vonat előtt, de teljes gőzzel mégis csak utol értem. (Egyházi nyelv-hiba.) Ismeretesek azok a viccek, melyeket a kedélyes emberek úgy csinálnak, hogy a szavak kezdübetűit felcserélik. A helybeli járásbiróság előtt történt ilyen betű-csere, mely ugyan nem viccnek való, de azért a többi között elcsúszik. Biró a vádlotthoz: No, és mért mászott a fára ? Vádlott: Falami fold tott. Biró: Mi volt ott? Alma, körte? Vádlott: Tehoty et mókusz! Biró: Mókusz? — mi az? Vádlott: Ja, et mókusz aki felmászik a fára: et mókusz . . . Biró a jegyzőkönyvvezetőhöz: Irja: mókusz... A jegyzőkönyvvezető nem tudja hogy vegye, megszólításnak vagy diktálásnak, tehát révedezve ismétli: mókusz . . . ? Vádlott elgondolkozva, de rendületlenül mondja: . . . mókusz . . . A biró pedig erre hirtelen felfüggesztette a tárgyalást, hogy ne ártson a hivatalos tekintélynek az a kacaj, mi a közönség köréből tört ki először, de aztán magával ragadta a birót, a jegyzőkönyvvezetőt, sőt a vádlottat is. (Szeretsz-e?) Azt beszélik, hogy ez az eset Esztergomban történt volna meg. — Szeretlek — mondta az ifjú a lánynak •— Tied a szivem minden dobbanása, tied a lelkem minden vágya és sóvárgása. Mondd, szeretsz-e ? A leány hallgatott. — Indítsa meg szivedet az én mérhetetlen nagy szerelmem. Az én kimondhatatlanul nagy imádatom. Mondd, szeretsz-e? A leány hallgatott. — Képzeld csak el azt a roppant boldogságot, melyben élni fogunk. Nem lesz számomra más csak te . . . Mondd, szeretsz-e ? A leány hallgatott. — Te lész királynője szivemnek. Téged foglak imádni holtomig. Te lész nekem mindenem . . . Mondd, szeretsz-e ? A leány hallgatott. — Nálad lesz mindenem. Te fogsz nekem parancsolni. Nálad lesz a pénztárcám is . . . Mondd, szeretsz-e? -- Szeretlek! — súgta halkan a leány . . . * Utóállitás. F. hó 20-án kedden volt a havonkint megismétlődő utóállitás Esztergomban. Megjelent 38 hadköteles, kik közül 8 alkalmasnak találtatván, nyomban besoroztatott és fel is avattatott. Keresetképtelenségének megállapítása végett 25, apa jelentkezett, kik között az állandó sorozó-bizottság 15 apát mondott ki keresetképtelennek, mig 10-et keresetképesnek talált. * Véres verekedés. Juhász Ferenc libádi legényt, ki maga is veszekedő természetű, a bélai bucsun Huszlicska Móric bélai lakos és társai oly életveszélyesen megszurkálták, hogy a Kolos-kórházba kellett szállítani. * Sörös üveg és agyrázkódás. Kósik Ferenc építésznél alkalmazásban lévő Szatmári József 28 éves kőmives segédet e hó 19-én este egy Fiedler nevü inas sörösüveggel úgy vágta fejbe, hogy agyrázkódást szenvedett és a kötözés alatt dr. Kuffiér orvos lakásán többször elájult. Állapota aggasztó. A Kolos-kórházban ápolják. * Tüz. F. hó 17-én Tóth Vince párkányi lakos szérűskertjében összerakott szalma ismeretlen okból kigyulladt. A kár 120 korona. * Tolvaj némber. Téglás Andrásné marcelházi földmivesnő több társával a legutóbbi szentkereszti vásár alkalmával 480 korona értékű apróságot lopott össze. A csendőrség az egész bandát elfogta. * „Korona" szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhirű Schätzféle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Fagylalt és jeges-kávé! Palackolt Porter gyógysör. * Néppárti gyűlés. A lövői kerület lelkes néppárti polgárai újból lángra óhajtván gyújtani a tüzet, a mely eddig lelkükben lobogott, Peresznyén szeptember hó 25-én, vasárnap d. u. 3 órakor néppárti népgyűlést fognak tartani, a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó. Tartja : Dr. Giesswein Sándor apátkanonok. A néppárt főbb programmpontjairól. Tartja : Ladányi Miklós. A néppárt és az egyházpolitika. Tartja: Tillmann Béla szerkesztő. Elnöki zárószó. * Örömhír tüdőbajosoknak. Sok fáradság után a vegyi iparnak sikerült oly gyógyhatású szert találni, melyet méltán nevezhetünk a tüdőbajok gyógyszerének. A »Sirolin« kellemes szagú és izü syrup, mely teljes ártalmatlansága mellett kiváló gyógyhatással bir. A szernek már rövid használata után szűnik a köhögés, kevesbedik a köpet, múlik az éjjeli izzadás és mellfájás, javul az étvágy és a testsúly gyarapodása észlelhető. * Mennyi a világ aranykészlete ? Erről a kérdésről legutóbb egy angol kiváló közgazdasági lapban alapos tanulmány jelent meg, amelynek kiemelkedő számadatai a következő: Az egész világon meglevő aranykészlet 14 milliárd és 280 millió korona. Európára esik belőle 9 milliárd és 179 millió korona, az Amerikai-Egyesült Államokra 3 milliárd és 970 millió korona, Japánországra 170 és fél millió korona, Ázsia, Afrika és Amerika másodrangú államaira pedig összesen egy milliárd és 287 millió korona. Európa aranykészlete az elmúlt tiz év alatt két milliárd és 595 millió koronával gyarapodott, amely öszszegből magára Franciaországra 152 millió esik. Az Egyesült-Államok aranykészletének növekedése három milliárd és 230 millió korona, mig Japánország aranykészlete 30 millióval növekedett. * Egészségügy. Esztergom vármegye területén folyó évi szeptember hó 1. felében előfordult hevenyfertőző kórokról az alispáni hivatal a következő kimutatást adja: Bárányhimlő előfordult : Sárisápon. Hökhurut: Szölgyén. Gyermekágyi láz : Kirva. Hasihagymáz : Esztergom város, Kernend, Kéty. Kanyaró : Mogyorós, Bátorkeszi, Nagyölved, Esztergom város, Dorogh, Tokod, Difteria croup: Pilismaróth, Nagysáp, Csolnok. Libád, Kőhidgyarmat. Vörheny: Bény, Párkány, Kőhidgyarmat községekben. * Gabonaárak az esztergomi piacon. Buza mmázsánkint . . . 10'— frttól —••— ig Rozs » .... 7'30 » —'— » Árpa » . . •. 7 "40 . » 770 » Tengeri ó » .... 770 » —.— » 5'9° * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint f. évi szept. 14-től 21-ig: Születtek: Győri Julianna r. k. földm. leánya, — Galgócz Rozália r. k. kórházi kapus leánya, — Adorján Mihály r. k. földm. fia, — Kerekes Mária r. k. földm. leánya, — Gálicz Mihály r. k. földm. fia, — Kerekes Teréz r. k. földm. leánya, — Vörös Lajos r. k. földm. fia, — Mánya Erzsébet r. k. földm. leánya, — Erős Imre r. k. földm. fia, — Rauch Mihály r. k. földm. fia, — Juhász Rozália r. k. földm. leánya, — Völgyi Erzsébet r. k. földm. leánya, — Szócsa (fiu) r. k. földm. halvaszül. fia, — Csiki Ilona Katalin r. k. m. kir. adótiszt leánya, — Zsótér Ferenc r. k. üzletvezető fia. Kihirdetés végett jelentkeztek: Huszerl Gyula izr. vegyeskereskedő Pilis-Vörösvár és özv. Shöffer Gézáné szül. Friss Fáni izr. magánzónő Esztergom. A polgári kötést elvégezték: Jak us András r. k. kertész és Labancz Erzsébet r. k. Esztergom, — Hesz Lajos r. k. napszámos és Gajdos Mária r. k. szobaleány Esztergom. Meghaltak: Kis-sirai Sirchich Ferenc Károly 2 hónapos, r. k. cs. és kir. főhadnagy fia (agylob), — özv. Gálicz Jánosné szül. Adorján Klára r. k. 68 éves földm. (tüdőlob), — Kele Mária r. k. 9 hónapos, ácssegéd leánya (tüdővész). Irodalom és művészet. Általános és részletes oktatástan férfiés nőtanitóképző-intézetek számára. Irta: Dreisziger Ferenc. A kath. tanitó- és tanítóképzők számára eddig nem rendelkezünk oly könyvvel, mely az oktatás általános és részletes elveit a mai haladottabb' viszonyoknak megfelelőleg tárgyalná. Egy ily munka szükségét a szaktanárok is érzik; a növendékekre nézve pedig az valóságos életszükségletet képez. Dreisziger műve ezen hiányt kívánja pótolni s valóban pótolja is, mert az oktatástan általános elveit egy tankönyv keretét meg nem haladó terjedelemmel a modern igényeket kielégitő módon tárgyalja s egyben, mit legtöbb hasonló műben nem találunk, a népiskola összes tantárgyainak módszeres kezelését a tanítóképzés igényeit kielégitő módon adja elő. Dreisziger;|Ferenc müve általános részben helyesen és elég terjedelmesen foglalkozik az oktató nevelés meghatározásával, az egyes népoktatási intézetek föladatával, a tanítás menetével, annak elveivel és alakjával. Nagy előnye a munka ezen részének az, hogy határozottan kiemeli azon szerintem is egyedül helyes fölfogást, hogy a tanítás a népoktatási intézetek körében nem egyéb, mint a nevelésnek egyik legfontosabb eszköze. A munka ezen része tiltakozás azon nagyon is széles körben elterjedt fölfogással szemben, mely a tárgyismeretek gyűjtésében látja a népiskola legfőbb feladatát. A munka második része, a részletes oktatástan, kiterjeszkedik az elemi népiskola összes tantárgyainak módszerére. Az egyes tantárgyak módszeréről szóló fejezetek felosztása és kidolgozása az idevonatkozó mai haladottabb álláspontnak miden tekintetben megfelelnek. Azzal,
