ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-06-12 / 24. szám

* A rendőrkapitány megsértése. Spick Ferenc helybeli aranyműves annak idején megsokalva a rendőrség zaklatását, megtiport üzleti hírnevének helyreállításáért egy nyílttéri közleményben nemcsak hogy megvédelmezte saját személyét a vádakkal szemben, hanem erős kifejezésekkel támadta az esztergomi rendőrséget is. A rendőrkapitány sérelmesnek találván e cikket, sajtó útján elkövetett becsületsértés miatt feljelentette Spicket. Az ügyet mult héten tárgyalta a győri esküdtszék, mely előtt Spick felhozta, mily feltűnően vezettek ellene egy bűnügyi vizsgálatot csupán azért, mert ő vagyonbukott kereskedő. Ot, úgymond, a rendőrség betöréssel gyanúsította s ezzel még nagyobb sértést követett el az ő kereskedői és ipari hírnevén. Elvitték az egyik kulcsát és azzal kísérleteztek a feltört üzlet ajtaj£in. Mindennap rendőr járt a lakásán s e

gy „

es

te egyik vendégét igazolásra szólították fel. O, úgymond, ezen zaklatások ellen védekezett és sérteni nem akart senkit, de ha bántott volna valakit, úgy bocsánatot kér. Niedermann József rendőrkapitány a bocsánatkéréssel megelégedett, mire a vád megszűnt s igy a birói eljárást is beszüntették Spick ellen. * A szőlőtelep ügye. A város által az államtól átvett szőlőtelepet a gazdasági egyesület szeretné bérbe venni. Erre vonatkozó ajánlatát már be is nyújtotta a városhoz. Az ajánlat szerint az egyesület 12 évre venné bérbe a telepet évi 400 koronáért, a tiszta haszonból pedig 20%-ban részesítené a várost. A város gazdasági bizottsága és a pénzügyi bizottság e héten tartott üléseikben tárgyalván ezen ajánlatot, ugy határoztak, hogy a 2o°/o helyett 30-at kérjen a város, a melyet a gazdasági egyesület egy ujabb ajánlatban biztosítson a városnak. * Városi közgyűlés volt pénteken délután, melynek legérdekesebb pontjául Dóczy Ferenc azon inditványa szerepelt, miszerint szavazzon a város képviselete bizalmat és köszönetet Vimmer Imre polgármesternek azért, hogy a város polgárságának közóhaiát figyelembe vette és azon mozgalom élére állt, mely egy tisztességtelen sajtó• orgánum ellen irányul. A polgármesternek ezen, a közjó érdekében tett lépéseért hallatlan brutalitást kellett elszivelnie s ebben a képviselet saját magát is sértve látta, mert a polgármester a város bizalmából kifolyólag képviseli a várost. A bizalmi javaslat tárgyalása alatt Kollár Károly polgármester helyettes elnökölt. A tárgyhoz Földváry István, Fehér Gyula, Gere Antal és Dóczy Ferenc szóltak. Földváry és Gere egyforma értékű beszédben egyéni nézeteiket fejtegették s mig Földváry jobban kidomborította kívánságát, hogy ám szavazzon a város képviselete a polgármesternek bizalmat, de bár az ellene felhozott támadásokat, a durva és vastag- piszkolódásokat lelke mélyéből megveti, még sem tartja jónak, hogy a képviselet egy sajtóorgánum ellen ítélkezik. Fehér Gyula igenis kéri, hogy a határozati javaslat változatlanul elfogadtassék. Lelkesült beszédben kérdezte Fehér, hogy miért szavazna akkor bizalmat a polgármesternek, ha az ellene hangzott támadásokat el nem itéli ? Zúgó éljenzéssel kisért beszéde után Gere városi képviselő állt fel beszédre, ugyanaz, ki a képviseleti gyűléstermet hálószobának nézte egyszer, oly jóizüt horkantott mély álmában, hogy a képviseleti komoly tanácskozás egyszerre harsogó kacagássá vált. Ez a jeles földmives városatya sietve csatlakozott dr. Földváry István beszédéhez, de már akkor feléje zúgott a viharos orkán: Menjen aludni! Üljön le! Minek ébredt még föl? A városatya azonban belekiabálta a viharba, hogy szerinte azon sajtóorgánum tulajdonosának valami jó hivatalt kellene adni a városházán, (egy hang": kötelet!) hogy letegye azt a támadó tollat. A közgyűlés fenyegető kiáltásokba tört ki: Nem hallgatjuk meg! Eláll! Eláll! Gere erre elhallgatott és a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, mely szóról szóra igy hangzik : Tekintetes Közgyűlés ! A város polgárai mozgalmat indítottak, hogy útját állják azon romboló iránynak és befolyásnak, melyet a »Szabadsag« nevű hetilap képvisel és a város közéletére gyakorol. Hogy a város összes polgárságának megadassék a mód ezen irány és befolyás felett véleményt nyilvánítani, a mozgalmat indító polgárok a város polgármesterét kérték fel arra, hogy a város közönségének összes rétegeit egy közös értekezletre hívja egybe. A polgármester úr a felkérésnek készséggel tett eleget és a 7. alatt csatolt meghívót bocsátotta ki a város közönségéhez. A közönség a megindított mozgalommal való legteljesebb egyetértésnek a f. évi május hó 29-én megtartott értekezleten, melyet a polgármester úr a '//. alatt csatolt, igazán nemes felfogásra valló megnyitójával vezetett be, impozáns módon adott kifejezést s egyben ítélt is a »Szabadsag« nevű hetilap iránya és befolyása felett az értekezleten hozott és 7/7. alatt ide csatolt határozatával. Mert a lap szerkesztője, Bártfai Géza városi képviselő Vimmer Imre urat, mint polgármestert előre megfenyegette és őt fenyeg-etésének beváltásául úgy a lapban közzétett gyalázkodásával, mint a város székházában ismételten elkövetett, minden tiszteletet lábbal tipró és felháborító fellépésével polgármesteri állásában és tekintélyében kisebbíteni megkisérlette: a bizottság, melyre a polgárok mozgalmuk további vezetését és a mozgalom céljának megvalósítását bizták, kötelességének ismerte, hogy úgy a polgármester úrnak • a mozg'alom vezetésében követett eljárását, mint a lap szerkesztőjének, Bártfai Géza városi képviselőnek a polgármesteri állás ellen elkövetett inzultusait a képviselőtestület előtt bejelentse és ez ügyben annak állásfoglalását kérje. E végből indítványozza: Mondja ki a közgyűlés, hogy a polgármester úrnak a mozgalom vezetésében követett magatartását helyesli, neki a polgárság és ezen képviselőtestület közérzületét hiven kifejező beszédeért köszönetet mond, további oltalmáról és támogatásáról újból is biztosítja, s az ellene, mint a város polgármestere és ezen képviselőtestület feje ellen intézett, a jogos bírálás minden megengedett határait messze túllépő méltatlan támadásokat és illetlen fellépést a város közönségére és magára nézve is sértőnek találván, azokat a leghatározottabban elitéli. Dóczzy Ferenc s. k. mint a végrehajtó bizottság megbízottja és városi képviselő. A polgármestert egy háromtagú küldöttség ' hivta meg újból a közgyűlés elnöki székére. A belépő polgármestert harsogó éljenzéssel fogadta a közgyűlés, majd Marosi József városi képviselő lelkes szavakban biztosította Vimmert a képviselet ragaszkodásáról és kérte, hogy azon támadásokat, melyeket mint polgármester a nagy közért való munkálkodása közben el kellett szívlelnie, felejtse el, mert ime a közgyűlés egy szivvel és egy lélekkel bizalmát, szeretetét nyilvánítja. Kéri továbbá a polgármestert, hogy azzal az eréllyel és munkakedvvel kormányozza a várost, mint eddig tette. A támadó hangot, mellyel azon sajtóorgánum a szabadság szent fogalmát meggyalázza, az egész közgyűlés nevében megvetéssel emliti és nem engedheti meg, úgymond, a közgyűlés, hogy a Vimmer nevet, mely Esztergomban tiszteletet és becsületet vivott ki, ilyen aljas módon iparkodjon valaki sárba rántani. Vmimer Imre meghatva köszönte meg a közgyűlés rokonszenvét és fájdalommal emiitette fel, mily kínosan érintik őt ezen támadások, melyek dacára ő továbbra is helyén marad és mindenkor megteszi kötelességét. A közgyűlés ezen tárgy után rendes mederben folytatódott és 6 óra tájt ért véget. * Komáromiak városunkban. Szerdán reggel Komáromból külön hajóval hatalmas kiránduló csapat érkezett Esztergomba. Az ottani bencés főgimnázium 120 növendéke 8 tanárral és mintegy 140-én ügyvédek, hivatalnokok és kereskedők családjai. A külön hajót az itteni főgimnázium növendékei várták tanáraik vezetése alatt s midőn a komáromi diáktestvérek kiszálltak, hatalmas éljenzéssel fogadták őket. Majd sűrű sorokban egybe állt a két intézetbeli ifjúság és legelsőbben is szent misét hallgattak a vizivárosi zárdatemplomban. A misén részt vett a kiránduló közönség nagy része is. A Fürdő kertjében elköltött tízórai után a város nevezetességeit nézték meg, ebédre pedig Kovácspatakhoz mentek hajójukkal. A kies nyaraló helyen töltötték az egész délutánt és este 8 órakor indult el hajójuk Komárom felé, hova 12 órakor érkezett meg. * PöStalopás. A párkánynánai vasútállomásnál f. hó 3. és 4-e közti éjjelen az ottani postahivatalból eltűnt három póstazsák. Az éjjeli szolgálatot teljesített Lukasi postatiszt nyitva felejtette a hivatal ajtaját, mig kiment az érkező vonatok postáját átvenni és ezen idő alatt lophatta csak el az ismeretlen tettes, ki mindenesetre nagyon ismerős volt a helyi viszonyokkal. Az ellopott három zsákok egyikében 350 korona értékű pénzeslevél volt, a másikban 9 drb. ajánlottlevél, •a harmadikban pedig csak egyszerű levelek. A gyanú Szabó István esztergomi pós taszolgára irányul, mivel alibijét nem tudja igazolni s gyanúsan viselkedett, mikor a vizsgálatot vezető igazgatósági titkár Budapestről megérkezett. Szabót a rendőrség letartóztatta és kihallg"atása után a járásbíróság börtönébe kisérte, honnan többször a vizsgálóbíró elé vezetik, de ott egyre csak azt hajtogatja, hogy ártatlan. Lukasi postatisztet a vizsgálat befejeztéig szolgálatától felfüggesztették». * Kávéházi viadalok. Mig Budapestnek meg van az ő bikaviadali nevezetessége, Esztergom sem marad hátra az izgalmas viaskodások terén, mert immár rövid idő óta másodszor kelnek ökölre az urak a Központi kávéházban. Egy pár hét előtt Brutsy Jenő inzultálta Bártfay Géza kávéházlátót s pénteken délután pedig Nedeczky László volt muzslai járásbirósági tisztviselő. Nedeczky a kávéházban Bártfay lapját olvasván, iszonyatosan felháborodott rokonának, Vimmer Imre polgármesternek bántalmazásán és oda lépett a kávéházban ülő Bártfay elé s kétszer arcul ütötte. Bártfay magához térve kellemetlen meglepetéséből, a már akkor lefogott Nedeczkyre rohant és súlyos botjával végig vágott rajta, majd revorvert vett elő s ha ki nem csavarják kezéből,, lövöldözött volna. Igazán sajnálatos jelenség, mikor a közönség már ilyen eszközökhöz nyúl, hogy megtorolja sérelmeit. A kávéháznak sem válik dicsőségére az ilyen verekedések napirenden tartása, mert senki sem szereti a fekete kávéját életveszedelmek között élvezni. * Úrnapja Udvardon. Az idei Űrnapja bizonyára maradandó emléket hagy az udvardi hivek lelkében. E napon használták u. i. első izben azt a remekbe illő, uj menyezetet, a mely nem az egyházi szerek kereskedőinek sablonos mintájára készült, hanem a legkényesebb műízlést is hivatva van kielégíteni. Glatz József, esperesplébános felszólítására a helybeli intelligencia hölgytagjai a legnagyobb örömmel vállalkoztak a rendkivül fárasztó s nem kevés művészi tudást feltételező munkára, hogy azután az éjt is nappallá téve buzgólkodjanak a jó ügy érdekében. A diszkrét szinek megválasztásában, nemkülönben a himzés tökéletes technikai kivitelében még a rosszakarat vizsgaszeme sem találhatna kifogásolni valót. A szentségi Jézus iránt érzett őszinte szeretet és tisztelet e külső megnyilatkozása nem fog jutalom nélkül maradni a legfölségesebb Oltáriszentség királya részéről, a kinek Urnapi diadalmenetét, melyen a község elöljárósága, a helyben állomásozó, teljes díszben kivonult csendőrség a hivek nagy számával vett részt, ily fényessé tették kezük ügyes munkájával. * Gyermekfosztogatás. Csak nemrégiben irtuk meg, hogy Sprincz Róbert megyei hivatalnok kis fiát egy szélhámos világos nappal a város legforgalmasabb utcájában megrabolta felöltőjétől s ma ujabb ilyen hirrel lepjük meg a közönséget. Stróbl női szabó egy csomagot kapott a postán, melyben női fűzőalkatrészeket hozatott majdnem 17 korona értékben. A csomagért Stróbl elküldte János nevü 11 éves fiát a postára, akit aztán hiába várt a csomaggal, mert az anélkül jött meg. Midőn a postáról kijött, egy úrnak öltözött ember egy hatost igért neki, ha egy levelet visz egy házba, mig ő majd a csomagot fogja. Mire a gyerek kijött a házból, természetesen hült helye volt az embernek is, meg a csomagnak is. * Igaz Szó. Nagy a nyugtalanság az egész országban. A szocializmus kovásza erjeszti a társadalmat. A társadalmi kérdés korunk legégetőbb problémája. Az alsóbb néprétegek felfelé törekszenek s egy igazságosabb társadalmi elhelyezkedést követelnek. A kisemberek szervezkednek az: önvédelemre gazdasági és ' politikai téren. A társadalmi fejlődés e természetes mozzanatait kiszimatolták a zsidók s ebből a nagy világátalakulásból is üzletet akarnak csinálni. A szociáldemokraták 40—50 újságban s minden vasárnap ugyanennyi népgyűlésen hirdetik a vallásnélküliség, a hazátlanság forradalmi eszméit. A budapesti keresztény munkások néhány önzetlen katholikus publicisztával szövetkezve országos ellenakciót indítottak a szociáldemokrácia ellen. Az y>Igaz Szó« cimű keresztény szociális munkásujság e népmentő törekvések sajtóorgánuma, minden két hétben jelenik meg. Az eddigi számok tanulságosan ismertetik a munkásvilág ügyes-bajos dolgait,, felpanaszolják a kisemberek védtelenségét, rámutatnak a szociáldemokrácia bűneire és tévedéseire s e helyett megmutatják a népnek a boldogulás egyetlen útját: a keresztény szocializmust. A mun-