ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-04-10 / 15. szám

hogy visszalép a versenytől, mert nincs teljesen rendben s igy Scheible és Akoner hadnagyok kezdtek versenyezni és az utóbbi győzött. Most Bartunek a versenybírák felszólítására újból fel­vette a versenyt, most már Scheible és Akoner­rel. Ebben a mérkőzésben Bartunek legyőzte a Scheiblet leverő Akonert, de egy rosszul dis­ponált pillanatban mégis legyőzetett Scheible ál­tal. Scheible 4 vágást kapott, Bartunek 5-öt. Az esti akadémián, mikor nagyszámú előkelő közön­ség gyűlt a »Fürdo« nagytermében levő vivó porond elé, a versenyzők majdnem mindegyike résztvett és a Juri-tagok is mérkőztek. Ritka szép mérkőzés volt Halász Gyula és Bartunek főhad­nagy vívása. Halász nemcsak Magyarország, ha­nem az egész osztrák-magyar hadsereg legjobb vivói közé tartozik. Nagyerejű verseny bajnok, kinek egész gyűjteménye van az érmekből és kitüntetésekből. Halász Magyarország bajnoksá­gáért tavaly lefolyt nemzetközi versenyen a ma­gyar-osztrák és olasz vívók között a harmadik győztes lesz. Temperamentumos vivó modorával a magyar faj vivói képességének egyik legkivá­lóbb képviselőjét látta benne az esztergomi kö­zönség. Mesteri tudását mutatta be Ditrich vivó­mester Hennevogl hadnagygyal való kardvívásban, valamint Eibler főhad nagy gyali vitőr vívása is remek volt. A szép és nemes sport iránt érzékkel biró közönség feszült figyelemmel szemlélte a daliás alakok összecsapását és biztató kitüntető helyeslés moraja hullámzott át a terem levegőjén, mikor egyik másik győztes a dobogóra került. A dijakat Hess Rezsőné nyújtotta át a győzte­seknek, mig az esztergomi hölgyek diját, egy ezüst írókészletet, Frey Ferencné adta át Scheible hadnagynak a közönség éljenzése között. Az arany­érmek kiosztásánál Bartunek főhadnagyot, mint a helyőrség népszerű vivóbajnokát, a közönség tüntető ovációban részesítette. A dijak kiosztása után a zenekar hangversenyt tartott, melyet a kö­zönség vacsora közben hallgatott meg, majd pedig eltávolították az asztalokat és vidám táncmulatság szinterévé vált a lovagi küzdelmek helye. A táncban minden versenyző első volt. >:; Az esztergomi iparosok dalköre a vízi­városi templomban, a húsvét vasárnapján tartott nagymisén több egyházi éneket adott elő. Ez volt a törekvő egyesület második templomi sze­replése és mondhatni ez alkalommal is fényesen bevált. Akik hallották az előadott egyházi ének­müvek előadását, dicsőséges jövőt jósolnak az egyesületnek. * Törvényhatósági közgyűlés. Élénk érdek­lődés mellett folyt le a vármegye törvényhatósá­gának e héten tartott rendkivüli közgyűlése. Az érdeklődést mindenesetre az keltette fel, hogy ezen közgyűlésen voltak betöltendők azon köz­igazgatási bizottsági taghelyek, melyekre ugyan a mult évi december 18-iki közgyűlésen öt tag'ot megválasztottak, de felebbezés folytán a minisz­ter uj választást rendelt el. A hivatalos megye nagyszámmal volt képviselve a teremben s a pártok harcrakészen. Az ellenzék érezte, hogy ha kell, hát alaposan megropogtatják derekát, de azért bizott. Horváth Béla megnyitván a közgyű­lést, több rendbeli köszönő leiratok és miniszteri intézkedések tudomásul vétele, után elértek a választásokhoz. A tárgynál b. Szabó Mihály me­gyei főjegyző szólalt fel, kérvén a főispánt, hogy éljen azon jogával melyet a megye közönsége már több izben reá ruházott és jelölje ki azokat, kik közül a közgyűlés aztán a bizottsági tagokat megválasztja. Horváth Béla főispán a megye közönségének nem kis meglepetésére kijelentette, hogy nem hajlik ezen kérelemre, mert a törvényhatósági bizottság már két izben nem vette figyelembe jelölését és ugyanannyiszor buktatta meg listáját. A megye közönségét soha sem vezették ezen tetteiben s ép azért az első pillanatban ezen kijelentés után az egész közgyűlés csak nézett. Horváth Bélát mindenki tiszteli és becsüli a megyében s. épen azért nem tudta senki elgondolni, hogy a főispán ezen kijelentése a félrevezetés, a rosszakaratú tanács vagy pedig a túlságos érzékenységnek következménye. Nem nagyon sokat gondolkoztak rajta, mert dr. Földváry István és dr. Csernoch János védelmére keltek a gyöngéden, de egy­szersmint alaptalanul megleckéztetett vármegyé­nek s kivált Csernoch dr. élénken és teljesen a közfelfogás szerint fejezte ki magát, midőn kije­lentette, hogy mikor a közgyűlés nem juttatta érvényre a főispán jelöléseit, koránt sem szólt ez az ő személye ellen, ki iránt a megye nagy elis­meréssel van, hanem más politikai és közérdekű szempontok vezették azokat, kik a hivatalos liszta és jelölés ellenére olyanokra szavaztak, kik az általuk helyesebbnek elismert politikai vagy tár­sadalmi irányzatot követik. Kérte most ő is a főis­pánt, hogy kandidálja azokat, kiket megválasztan­dónak gondol. Horváth Béla főispán ennek dacára sem hajlandó a jelöléseket megtenni és kijelenti, hogy köszöni a közgyűlés elismerését, de ugy mond, erre soha sem számit, mert önmagának birája legjobb meggyőződése által vezérelt tettei­vel szemben. A közgyűlésre igen rossz hatással volt a főispán két nyilatkozata, de B. Szabó Mihály főjegyző hiába bánta, hogy felkeltegette a főis­pán eddig szendergő és kissé érzelgős hangula­tát. Az ellenzék most tapasztalta, hogy kissé gyöngén van képviselve a megyeházán. Hiányoz­tak most a tüzes szónokok, kik élét tudták volna venni a két kormánypárti felszólalásnak. Mind­azonáltal csak örülni lehet, hogy a főispán elállt attól a régi és ósdi szokástól, hogy jelölteket állit a közönség elé, mert szó a mi szó, az ilyen jelölések nagymértékben befolyásolják azo­kat is, kik semmi összefüggésben nincsenek a hivatalos megyével. Áttérve azonban a közgyűlés tárgyára, a főispán szavazatszedő bizottságot küldött ki dr. Csernoch János elnökletével és a közgyűlést azon időre, mig a szavazás folyik, fel­függesztette. Az adókivető bizottságba néh. Heya Tivadar helyébe Vimmer Ferenc biz. tagot válasz­totta meg a közgyűlés. Azután az 1904/5. évre szóló öt közigazgatási mandátumokra szavaztak s ennek eredménye lett, hogy Frey Ferenc 61, Mattya­sóvszky Lajos lovag 37, Boltizár József püspök 36, Prokopp Gyula dr. 35, Komlóssy Ferenc praelátus 34, Reviczky Károly 34, Kobek István 32, Geiger Ferenc 29, Haán Rezső 18 szavazatot kapott. A főispán tehát megnyitván újból a közgyűlést Frey Ferencet, Mattyasóvszky Lajost, Boltizár Józsefet és Prokopp Gyulát megválasztottnak jelentette ki, ötödiknek pedig, amennyiben Komlósy és'Reviczky egyformán kaptak 34 szavazatot, a maga döntő szavával Komlóssyt jelentette ki megválasztottnak. Az 1904. évre szóló mandátumra Boronkay Jenőt választották meg, mig a Heya Tivadar halálával megüresedett mezőgazdasági bizottsági tagságra Bachl Lajos párkányi földbirtokost. Bemutatták a törvényhatóságnak az uj tanácsterem számára Királyfalvy Károly festőművész által megfes­tett első alispán képet, mely egyházpakai Andrássy Mihályt ábrázolja. A közgyűlés meg­elégedését fejezte ki a mű fölött és elhatá­rozta, hogy most ezen művészszel Andrássy János kir. tan. alispánt festeti meg. — Dr. Szilárd Béla tb. szolgabíró Muzslára helyezését jóvá­hagyta a törvényhatóság, egyszersmind a kihá­gási ügyekben való bíráskodásra felhatalmazta. — Kakass László muzslai főszolgabíró nyugdíja­zása és felemelt nyugdijilletéke tárgyában benyúj­tott kérvényét a közgyűlés megszívlelte s a fiata­lon nyugdíjba kényszerült, buzgó tisztviselőnek még április havi fizetését is kiutalta és május i-ével számítja nyugdíjazását. Egyéb apró, jelen­tősebb tárgyak között, melyek a 170 pontból álló sorozatot képezték, különös figyelmet igenyelt a városi közvágóhíd ügye. A város ugyanis az egészségügyi szempontból kifogásolt közvágóhi­dat 7000 korona költséggel teljesen jókarba helyezni határozta, mig a megye 'nem akarta jóváhagyni ezen határozatot, mert Seyler Emil tiszti főorvos véleménye szerint r a vágóhíd akkor sem volna teljesen modern. Építsen tehát a város egy uj vágóhidat. Azt azonban nem mondja meg a tiszti főorvos ur, hogy hol vegye a város erre a pénzt. Vimmer Imre polgármester, Földváry István dr. és Helcz Antal keservesen felpanaszolták a város anyagi bajait és kijelentették, hogy semmi esetre sem képes erre az áldozatra. Dr. Csernoch János túlzottaknak jelenti ki azokat a közegészségügyi követeléseket, melyeket Esztergom város nyakára zúdítanak. Ecseteli a város siralmas anyagi viszo­nyait és kéri a városi határozat jóváhagyását. A közgyűlés végül Andrássy János kir. tan. alispán hozzászólása utan a közgyűlés jóváhagyta a város határozatát, az uj vágóhid építését pedig jobb időkre halasztotta. A közgyűlés d. e. 10 órától d. u. 2 óráig tartott, mikor is az elnöklő főispán éltetésével oszlott el. * Nincs orvos I A városnak azon határo­zatát, mely még egy segédorvosi állást szervezett a Kolos kórházban, a felsőbb hatóságok is jóvá hagyták és a város pályázati hirdetést bocsátott ki. A pályázati hirdetés már le is járt, de pályázó még nem akadt. A kórházban tényleg sürgős szükség van egy segédorvosra, s ezért való­színűleg a város ujabb pályázati hirdetést bo­csát ki. * Egy nagy és szép ünnepély előjele. Esztergom szab. kir. város egy nagyszabású és szép ünnepély szintere lesz nemsokára. Ezen titokzatos bevezetésnél egyebet még mi sem mond­hatunk, mert mi is csak annyit tudunk, ameny­nyit a főispánnak az alispánnak elárult. Az alis­pánnak ez esetről a következő levelet irta : 16/904. ein. szám. Alispán Ur! Pőstyén für­dőben csupán 28 egész, részben félszabad hely áll rendelkezésre a hadsereg és honvédség beteg tagjainak, mely helyek a folyton mutatkozó szük­séglethez képest nem lévén elégségesek, — Izabella főhercegasszony általánosan ismert ember­szeretetétől indíttatva, a fenti katonai kedvezmé­nyes helyek szaporítására több helyen, igy vár­megyénk székhelyén Esztergomban is jótékony ünnepélyt fog rendezni. Nem kétlem ugyan, hogy a közönség ezen humánus, nemes eszmét örömmel fogja felkarolni és a tervezett ünnepély sikerét, a melynek jövedelmét a közös hadsereg, hon­védség és csendőrség egyenlően fogják élvezni, készséggel fogja előmozdítani; mégis szükséges­nek tartom, hogy erre alispán ur szives figyelmét is felhívjam, kérve, hogy O Fensége tervének keresztülvitelét a maga részéről is támogatni és annak úgy a vármegye, mint a város területén kedvező hangulatot csinálni szíveskedjék. Eszter­gom, 1904 március 24. Horváth Béla s. k. főispán. * A képviselőválasztók névjegyzéke. Esz­tergom sz. kir. városban 1905. évben képviselő választásra jogosult polgárok összeírását most folytatják a városházán. Azon polgárok tehát, kik akár adójuk után, akár értelmiségük által jogo­sultak a képviselő választásra, jól teszik, ha utána néznek, hogy tényleg bekerüljenek a névjegy­zékbe. * Tisztviselőink mozgalma. A városok tisztviselői egymás után küldik csatlakozási nyi­latkozataikat városunk tisztviselőihez, kik a fize­tés rendezés iránti mozgalmat meg indították. Nyitra város tisztviselői, a következő meleghangú táviratban üdvözölték Esztergom város tisztvise­lőit : »Helyzetüket oly hi ven vázoló emlékiratuk­ban foglaltak hatása alatt a mai napon megtartott értekezletből fogadják legmélyebb üdvözletünk kapcsán ama kijelentésünket, hogy kibontott zász­lójuk alá örömmel sorokozunk.« Nyitra város tisztikara. * ígérd meg, ne add meg. Nemsokára egy éve lesz, hogy a kereskedelmi miniszter fel­lármázta az országot azzal, hogy az egyhelyben huzamosabb ideig alkalmazásban levő iparos segé­dek részére 100—100 koronás jutalmat és dísz­oklevelet ad. A kereskedelmi és iparkamarák buzgalommal közreműködtek a jelentkező ipari munkások összeírásánál és a kérvényeket fölter­jesztették a miniszterhez. A dolog azonban a minisztériumban elaludt. Azóta mi sem történt a jutalmazás ügyében. * Országos nemzeti zarándoklat Lourdesba. A Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatásáról szóló hittétel ötvenedik évfordulója alkalmával, a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett budai Mária Congregatio, a bibornok Hercegprímás érsek Ur 0 Eminenciájának fővédnöksége alatt és főpász­tori áldásával f. évi augusztus 21-én országos nemzeti zarándoklatot indít Lourdesba, melyen az ország minden katholikusa résztvehet, ha ebbeli szándékát legkésőbb f. é. augusztus hó 5-éig Thym Adolf congregatioi praeses és a budai katholikus kör főtitkáránál bejelenti és a részvételi föltételeknek szabályszerűen megfelel. Részletes programm ugyanott kapható. Az egész ut 14 napot vesz igénybe és kerül az I. oszt. 480, a II. oszt 375, a III. oszt. 215 koronába 8 napi ellátással. Olyan 3. oszt utasok, kik ellátást nem kivannak, csak 185 koronát fizetnek. A kath. közönség, különösen a Mária társulati tagok föl­kéretnek, hogy a zarándoklatnak minél szélesebb körben való terjesztése által a jó ügynek hasz­nára váljanak és igy közvetve hozzá járuljanak ahhoz, hogy a Bold. Szűz grottájánál a magya­rok tekintélyes számban megjelenjenek az O nagyobb dicsőségére. A rendezőség nevében: Fieber Henrik, a Szent Imre kollégium prefectusa, Thym Adolf a budai kath. kör titkára, Dr. Sebők Imre főreáliskolai hittanár. * Hogyan akart a bajtai ember heringet szerezni? »Hej csak én egyszer heringgel jóllak­hatnám«, monda a bajtai ember. »Ezt megteheti könnyen, ha nagypénteken Esztergomban meg­áll egy bolt előtt; déli harangszóra a boltosok minden megmaradt heringet kidobnak az uteara«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom