ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-03-27 / 13. szám
* A vallás- és közoktatás ügyi miniszter meghívására Prohászka Ottokár dr. még pénteken ment le Budapestre, hogy szombaton letegye a szokásos esküt. Az új egyetemi tanár már a húsvéti hét folyamán foglalja el katedráját. * Felolvasás a szociális kérdésről. A kath. legényegyesületben vasárnap este tartották meg az utolsóelőtti böjti előadást, mely alkalommal Mátéffy Géza belvárosi segédlelkész ült a felolvasó asztalhoz és igen tanulságos előadást tartott a szociális kérdésről. A közönség figyelmesen hallgatta végig a mély gondolatokban és hasonlatokban gazdag beszédet, melyben kimutatta a szociáldemokrácia istentelenségét és világosságot vetett a tévtanokra. Zajos tapsokat aratott elismerésül. Utána következett egy igen kedves hegedű-* szóló, mit Táky Gyula zongorakiséretével élvezett a közönség. Ezen szám is nagy tetszést aratott s a szereplőknek még egy ráadást is kellett játszani. * Városi rendkivüli közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete március hó 28-án azaz hétfőn délelőtt 11 órakor rendkivüli közgyűlést tart, melyen mindössze három tárgy szerepel. 1. Kollár Károly gazd. tanácsos fegyelmi ügye. 2. Tanácsi előterjesztés az 1903. évben termelt fa értékesítéséről és 3. ugyanannak előterjesztése, a legelőbér fizetési határidő meghosszabbítása iránt. Ez az első tavaszi fecske, azaz délelőtti ülés ezen esztendőben. * A kath. legényegyesület ma, vasárnap este 6 órakor a következő műsorral estélyt tart: 1. Salamon. Vörösmarty Mihálytól, szavalja Lerch József e. r. t. 2. Berrioth nagy ábrándja; hegedű szóló, zongorán kiséri Sámson György. 3. Felolvasás : Tartja Rózsa Vitái főgymn. tanár. 4. Chopin románca, opus 34. Zongorán előadja Sámson György. 5. Az őrült. Petőfi Sándortól, szavalja Szabó Béla e. r. t. 6. »Viharban«, Dürnertől, énekli az egyesületi dalárda. Felhívjuk a közönség figyelmét, hogy lehetőleg nagyszámú megjelenésével fejezze ki érdeklődését a kath. legényegyesület dicséretes törekvése iránt, mely a fenti érdekes műsorral zárja be nagyböjti estélyeit. * Promotio. Luncz János, esztergom-egyházmegyei áldozópapot, budapesti hitoktatót f. hó 23-án a bécsi egyetemen theologiai doktorrá avatták. * Nagy szent Gergely halála tizenháromszázados évfordulóját nagy jubileumi ünnepségekkel ülik meg Rómában. A világ minden tájáról gyűlnek össze e napokban április 7 — 13-ig Rómában mindazok, a kik az egyházi ének ügye iránt lelkesedni tudnak. Mint örvendetes jelenséget registráljuk, hogy a Magyar Országos Cecilia Egyesület is magáévá tette a zarándoklat ügyét, s mint halljuk Bogisich Mihály c. püspök egyegyan győzné meg a kétkedő emberiséget a hit s a tudomány testvériségéről, összhangjáról ? A papnak szinte a mai társadalom testéből, mely annyira keresztényieden, mely annyira telve van előítéletekkel, mely annak dacára, hogy modernnek, szabadelvűnek tartja magát szóval s írásban, tetteivel annyira megcáfolja ezt, mely zsarnokibb, ridegebb, egyenlőtlenebb, szolgaibb, mint volt valaha, egész ki kell válnia, el kell szakadnia, s a valódi keresztény világfelfogás, keresztény elveknek megfelelő úton kell haladnia, mitsem törődve azzal, ha ez értelemben elkövetett cselekedetei visszásnak is tűnnek fel a társadalom szemében. Ha a pap nem tesz különbséget úr és nem úr közt, hanem ha keblére öleli az iparost, a népet, az egyszerű bárdolatlan szegény embert is mint keresztény testvérét, ha cim, rang és tekintély-kórságban nem szenved, ha nem születés, állás, vagyon, külső 'csillogás, hanem a sziv nemessége, a becsületesség szerint osztályozza az embereket, bizonyára visszás színezetben fog látszani a modern emberek szemében. Pedig itt kezdődik Krisztus elveinek megvalósítása. S itt domborodik ki élesen, hogy a papnak mekkora szociális feladata van, hogy a papságnak mekkora készültséggel, szívóssággal, lángoló szeretettel kell ahoz a munkához látni, mely csaknem vetekedik a téritő munkájával: hogy az emberiséget Krisztus megértésére vezesse, hogy minden létező s létezendő tan mellett, mely az emberiség szociális tökéletességét célozza, feltárja a krisztiniánizmust s bebizonyítsa ennek egyedül boldogitó, tökéletesítő, felvilágosító hatását. E munka a papság legideálisabb feladata; e munkánál egyáltalán a földön nagyszerűbb feladat nincs; ez végtelen, ez Istentől ered s Istenhez vezet. Erre sűleti elnök és dr. Bundala János e. igazgató vezetése mellett főpásztoruk illetve káptalanjuk bőkezűsége folytán e zarándoklatban részt fognak venni az esztergomi, kalocsai, egri, győri, nagyváradi sz. e. karnagyok és az erdélyrészi C. E. igazgatója. A gregorián choral megalapítójának jubileumi ünnepeltetését ezzel nem fejezik be, mert mint az O. M. C. E. e hó 22. választmányi ülésében elhatározta, június 23-án Esztergomban ünnepi istentisztelettel, diszgyüléssel, történelmi hangversenynyel igyekeznek leróni a hála és kegyelet adóját a r. kath. egyház egyik legnagyobb fia iránt, sőt kiveszi ebbeli részét egy-egy püspöki székhely is, a hol ily ünnepek már május hó folyamára vannak tervezve. * Palesztináról. Többször megemlékeztünk azon érdekes és tanulságos előadásokról, melyeket dr. Csárszky István hercegprimási titkár tartott a böjt folyamán a helybeli kath. körben. Az előadásokat állandóan nagy és előkelő közönség látogatta és az előadót mindig érdeklődéssel hallgatták. Dr. Csárszky nagyon kellemes modorban, igaz lelkesedéssel beszélt a szent helyekről, majd a népszokásokat és éghajlati különleges viszonyokat ismertette, s ezen előadások során elismertette hallgatóival, hogy azon idő, melyet a szentföldön eltöltött, mély nyomokat hagyott fogékony lelkében. Utolsó előadását e hét keddjén tartotta meg, mikor ismét megtelt a kör nagyterme és már belépésekor zajosan üdvözölte őt a közönség. Az érdekes előadás végén kilátásba helyezte, hogy más alkalommal ismét fog beszélni e tárgyról. Elismerő tapsok között hagyta el a pódiumot. * A vármegyeház tervei. Legutóbbi számunkban irtunk arról a tervről, mely a régi megyeház átalakítását célozza, s most a belügyminisztérium műszaki osztályában van felülvizsgálat céljából. Ezen terv szerinti átalakításokat, mint egy jól értesült forrásból tudatták velünk, az említett helyen a legnagyobb elismeréssel fogadták, de mégis azon vélemény merült fel ellene, hogy a megyeház még igy sem felelne meg egészen a mai kor igényeinek, mert többé-kevésbbé sötét hivatalokat kapna igy a megye, s a régi épületre forditott költség nem hozná meg teljesen még sem azt, mire előbb-utóbb szükség van : a teljesen modern megyei székházat. Ezért az osztályt vezető tanácsos úgy vélekedik, hogy csinálna a megye egy más tervet, egy egész más telken építendő új székházra, melynek építési költségeihez jazután természetesen az állam is hozzájárulna bizonyos összeggel. Ezen vélemény azonban, mint ugyanazon forrás mondja, csak alszik, mert már azóta a megye kapott volna valami értesítést. Nagyon tanácsosnak tartanok tehát, ha az illetékes körök lépéseket tennének aziránt, hogy ha ezen az Isten adott rendeletet, erről az Istennek kell számot adni, ehez az Isten adhat a papnak erőt, lángészt, lánglelket. Azt, hogy a papi hivatás hová, meddig nyúl belé az emberi tevékenységek megnyilvánulási körébe, arra elégségesnek tartom egyáltalán utalni I s a legfontosabbat megemlíteni, miután ez az adott körülmények, az egyének képzettsége, ambíciója, jóakaratától függ. A legfontosabb befolyásai a papi hivatásnak az eddig emiitetteken kivül, melyeket a nevelés, művelődés, ekonomia terén kell érvényesítenie. Nem kell kiesinyleni az utóbbit, bár látszólag lazán függ is össze a papi hivatással, ha azonban ennek természetét átgondoljuk, könnyen megértjük, hogy különösen adott körülmények között a lelkésznek mennyire kötelessége a nép lelki javaival párhuzamosan annak anyagi gyarapodását is előmozdítani képzettségen alapuló üdvös befolyással. Ennek elhanyagolása mindenesetre szük felfogása volna a papi hivatásnak. Általán, hogy mily széles elágazása van a papi hivatásnak, ezt itt kimeríteni nem lehet, sokat lehet erről gondolkozni. Még egy jellemző sajátsága van a papi hivatásnak: az érvényesítési módja. Ez egyedül álló, ez sajátságos. Alapszik a nyilvánosságon, a szónoklaton, a felkeresésén az embereknek, szóval az apostolkodáson. Nem elzárkózva magának munkálkodik a pap, de igenis elzárkózik, hogy a nyugalomban, csendben megérett munkát gyümölcsöztesse, kihirdesse, a nyilvánosság elé vigye, hogy hasson, hogy megnyerje a lelkeket, szeretetet öntsön a szivekbe, hogy hitével, szeretetével, tudásával megmentse az embereket. Kriegs-Au-Emil. vélemény tényleg felmerült a ministeriumban, hát érvényesüljön is. Utána kellene járni az ilyen dolognak, mert a kormány mostani pénzügyi viszonyai mellett magától nem fog nekünk ajánlatot tenni, de még azért is, mert ha a megyeházat akárhogy alakítják át, az mindég a régi ódon épület lesz, melyet egykor, még pedig tán végkép le kell bontani. A vármegyének mindhárom kormánypárti képviselője Tisza István grófnak hűséges hive, s igy azt hisszük, ha ők latba vetnék erejüket, ki tudnák vinni, hogy a kormány mostoha gyermeke: Esztergommegye uj hajlékot kapjon. Olyant, mely megfelel az igényeknek, s a hivatalnokokat majd nem fenyegeti sem a megvakulás veszedelme, sem pedig aránylag kicsiny szobában egymás hátán nem kénytelenek írni. A vármegyék és városok székházai az utóbbi időkben mind teljesen újonnan építtettek fel, s berendezésük is a legmodernebb, kényelmes és praktikus, úgy hogy a hivatalnok vagy tisztviselő szinte örömmel lép hivatalába, hol a modern felszerelés segítségével kétszer olyan munkaerőt fejthet ki. A mi hivatalaink csodásan piszkosak és berendezésük olyan, mint ha ezer árverésen vásárolták volna össze a sokféle görbe székeket meg sánta asztalokat. Léva város tanácsjegyzőjének különb hivatala van mint itt az alispánnak, és nem is szólunk a polgármesteri hivatalról vagy a tanácsteremről, mely oly praktikus felszerelésű és jó beosztású, hogy nálunk a főispáni hivatal szerényen elbújhat mellette. Arról sem kellene aggódni, hogy mit csinálnának a régi székházzal. Egyszerűen a régészeti társulat rendelkezésére bocsátanak, s az muzeumot rendezne be ott abból a nagy gyűjteményből, mely a főegyházmegyei könyvtár helyiségeiben van most elraktározva. * A városi tisztviselők mozgalma. Esztergom város tisztviselőinek a városi tisztviselők fizetésrendezése tárgyában indított mozgalma mindinkább országos jelleget ölt. A mozgalom szervezőihez már számtalan tudakozódás jött a hazai városok tisztviselői karától, kik mind részt kérnek a mozgalomban. A szervezőség e héten küldötte szét memorandumát az illetékes helyekre és egy rokonszenves hangú levélben a sajtó jóindulatát is kéri törekvései támogatására. Ezen kérdéssel alkalmilag bővebben. * Húsvéti szt. gyakorlatok. A helybeli papság és növendékpapság húsvéti szt. gyakorlatait P. Nilles és P. Gulyás Jézus-társasági atyák fogják vezetni, kik már tegnap városunkba érkeztek. * A főgymnáziumi segitő-egyesület választmánya Boltizár József püspök elnöklete alatt f. hó 23-án ülést tartott, melyen 50 szegény sorsú tanulót részesített ruhasegélyben. Megszavazott részükre 44 kabátot, 44 nadrágot, 9 pár cipőt és és 2 mellényt. * Halálozás. Egy jólelkű fiatal asszonyt, egy szerető anyát temettünk el ezen a héten. Halálának hire nem jött váratlanul, mert a sorvasztó kór lassan-lassan emésztette az egészségét s a tavaszi erősebb levegőt gyenge szervezete nem volt képes életerőre váltani. A kérlelhetlen halál kiragadta családja és jóismerősei köréből Schalkház Ferencnét, szül. Berán Krisztina úrasszonyt, ki az utóbbi két év alatt a gyarló élet sok keserűségét vette osztályrészül. Akik a viruló szép és egészséges fiatal asszonyt ismerték még mielőtt rajongásig szeretett kis leányát sirbatették volna, s akik az utóbbi időben látták őt, elszorult szivvel gondolhattak a földi mulandóságra. Az arc rózsáit a halál korai csókjának lázas pirja, a szemek mosolygását a megtört lélek fáradt tekintete váltotta fel.' A fiatal asszony most már boldog, szenvedéseinek vége, és lelke szeretett kis leánya lelkével ölelkezik, de mérhetetlen gyász, szomorú napok nehezednek a családra, s a megtört apa és anya mellett a férj is ott zokog árván hagyott két kis gyermekével. A gyászos esetről a következő jelentést küldték szét: Schalkház Ferenc és gyermekei: Bertike és Ferike, továbbá Berán Antal és neje szül. Jaklitsch Mária, Berán Károly és idősb Schalkház Ignác, úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelentik, hogy felejthetetlen, imádott jó neje, leggyengédebb anyjuk, forrón szeretett, egyetlen leányuk, illetőleg testvére és menye Schalkház Ferencné szül. Berán Tiniké élete 27-ik, boldog házasságának 9-ik évében f. hó 21-én hajnali 1 órákor rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után áldott jó lelkét Teremtőjének visszaadta. Szeretett drága halottunk földi maradványai f. hó 23-án, szerdán délután 4 órakor fognak a gyászházból (Sz.-Tamás,