ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-03-20 / 12. szám
De a földön ritka az ilyen szeretet, S hogy legalább képe végkép ki ne vesszen: Édes Jézus — a te szerető szivedet Tartjuk megfeszitve a magas kereszten. Auer István. Március 15. Esztergom sz. kir. város hazafias polgársága és egyesületei impozáns módon ünnepelték meg az idén is március Idusát. Az egyletek között a katholikus legényegyesület volt az első, mely az ünneplést kitűzte és vasárnap f. hó 13-án fényes sikert aratott hazafias előadásával. Az egyesület tág helyiségében igen szép és nagyszámú közönség gyülekezett és hallgatta végig Krajniker Ferenc és Jákobok Jenő szavallatát, mindkettőnek zajos tapsokkal adózván a lelkesítő versekért ; továbbá igen nagy hatást ért el Bárdos Gyula városi tanitó is, ki magvas felolvasást tartott, történeti hűséggel festve a nagy nap jelentőségét. Egy alkalmi színjátékot is adtak még elő, melyben Prommer Ilonka, Pozman Sándor és Septei Béla nagy ügyességgel szerepeltek. Ezeket is zajosan megtapsolta a közönség. E napon még több egyesület is tartott ünnepélyt 1848. március 15. emlékére, de legnagyszerűbb volt a nemzeti érzület megnyilatkozása kedden, március 15-én, mikor mintegy 3000 főnyi emberáradat hullámzott ki a honvédtemetőbe, hogy megkoszorúzza azok sirját, kik életüket áldozták fel a haza szabadságáért. Március 15-ének reggele ragyogó napfényben köszöntötte a lobogó díszben ébredő várost, délután pedig sűrű csoportokban tartott a közönség a Széchenyi-tér felé, hol az egyesületek és a tanintézetek gyülekeztek, mindannyian nemzeti lobogók alatt és koszorúkat hozva magukkal. Pont 3 órakor megindult a menet, melyet az önkéntes tűzoltó egyesület rézbandája nyitott meg, hazafias indulókat játszva egész a temetőig. A menetben részt vett az érseki tanitóképző, a főgimnázium és a városi reáliskola ifjúsága és számos egyesület. A város tanácsa és tisztikara szinte a hosszú menet egy csoportját képezte, mely előtt Tátus János városi képviselő vitte a város ősi lobogóját, melyet Andrássy János kir. tanácsos, alispán családjával együtt és Frey Ferenc orsz.-gy. képviselő is gyalog kisért ki a hősök sírjához. Vimmer Imre polgármester a város disz fogatán a menet után vitte ki Grusz Ede Rajmund reáliskolai tanárt, ki az ünnepi beszédet volt mondandó. Kint a honvédtemetőben alig fért el a nagy embersereg, mert a közönség egy része a kora délutáni órákban ellepte már a kis temetőt, hogy helyet biztosítson magának az ünnepélyhez. Itt először a nép elénekelte a Hymnust, miután Daubner Géza főgymnáziumi VIII. oszt. tanuló lépett az emelvényre és tüzes beszéddel tizenkétszer is »vizsgáztak« a bíróság előtt. Ma egy közönséges »bajusz kandidatus« is oda mondja a falusi bírónak: »maga nekem nem parancsol.« — Es igy tovább! De más baj is van ma ! Valaha biróvá lenni, tisztesség és kitüntetés volt; ma meg óckodik tőle legtöbbje és inkább, leszúrja a 100 forintot, hogysem biró legyen. Es különös az is, hogy ma, mikor a »falu kontojara« már nem lehet róni, a birok legtöbbje többé-kevésbbé »züllik«, egyik anyagilag, másik erkölcsileg; rákapnak a korcsmára, az urhatnámságra, szóval aki ettől előre fél, az kerüli a bíróságot, aki pedig belemegy, mihamar rajta is vészit. Azt hiszem, nem messze van az idő, midőn a »humanizmus«-t nem könyvből fogják hirdetni, hanem újra előjön a »lignum sanctum«, a mogyoró pálca és ez fog sokat megtanítani a »humanizmusra«, azaz tisztességre. Ne nevessük ki a régi kontyos bírókat; a »deres« és a »kaloda« jobban megvédte a polgárokat, mint a mostani sok törvény, mely — papiroson van, de az életben egy fityinget sem ér. P. I. idézte emlékezetébe az ifjúságnak a márciusi eszmék dicsőségét. A lelkes beszéd után az érseki tanitóképző-intézet énekkara Nemesszeghy zenetanár vezetésével elénekelte Petőfi megzenésített Talpra magyarját. A szépen előadott énekszámot a közönség zajosan megtapsolta és éljenezte. Következett most az ünnepi szónok beszéde. Grusz Ede a magas emelvényről, messzire hallható érces hangon, eszmékben gazdag beszédet mondott, melyet a nagy közönség lelkes éljenzése zárt be. Az iparosok dalköre kérte ki most a maga részét a nemzeti ünneplésből és kitűnően szervezve elénekelte az »Isten a magas égben« kezdetű hazafias fohászt. A honvéd emlék és Báthory-Schulcz Bódogh sirja ekkorra el volt borítva a kegyelet koszorúival s miután a közönség még kalaplevéve együtt elénekelte a Szózatot, áthatva a lángra gyújtott hazaszeretettől, szétoszlott. Este a Magyar Király szálloda nagytermében fényes nemzeti lakoma volt, melyen az agg honvédeket megvendégelték. A banketten többen mondottak beszédet, igy Vimmer Imre, Frey Ferenc és Helc Antal beszéltek, az öreg vitézeket köszöntve fel és az ünnepi szónokot, mire Grusz Ede is felelt. A nagy társaság kevéssel éjfél előtt oszlott el. * József napja évről-évre kedves alkalmul szolgál városunk nagyközönségének, hogy a közszeretetben álló érseki helynök, Boltizár József püspök iránti tiszteletét demonstrálja. Kitűnőségeink ép úgy, mint magánosok és testületek képviselői szakadatlan egymásutánban keresik fel e napon az agg főpapot, hogy őszinte jókívánságoktól halmozzák el az ünnepeltet, ki az ő áldásteljes működésével rá is szolgált a köztiszteletre és szeretetre, melyben áll. A tisztelgők hosszú sorához mi is csatlakozunk őszintén kívánva, hogy még számos esztendőn át teljesíthessük ez igazán kedves kötelességet. * Lelki gyakorlatok hölgyek részére. F. 1903. évi március hó 20., 21., 22., 23. és 24-én a helybeli vízivárosi zárdában hölgyek számára lelkigyakorlatok módjára elmélkedések fognak tartatni. Sorrend: Március 20-án, vasárnap d. u. 5 órakor összejövetel a zárdában, V46 órakor Veni Sancte, utána bevezető elmélkedés. Március 21. es 22-én, azaz hétfőn és kedden d. e. V29 órakor szent mise, utána elmélkedés. Délután 5 órakor konferencia. Március 2j-án, szerdán d. e. úgy, mint az előző napon. D. u. 3 órakor konferencia és utána készület a szent gyónáshoz. 4 órakor szent gyónás. Március 24-e'n, csütörtökön reggel 7 órakor elmélkedés, szent mise, közös szent áldozás. * A megyeház új tanácsterme. Mint annak idejében megírtuk, a megye törvényhatósága elhatározta, hogy a megyeház ósdi és szük tanácsterme helyett újat állit elő, még pedig úgy, hogy a régi járásbirósági helyiségek helyén egy, a kívánalmaknak megfelelő tanácstermet építtet olyképen, hogy az majdnem emeletnyi lesz, és a közönség részére körül lesz erkélyezve. Elhatározta továbbá a megye azt is, hogy az igy megnagyobbodott tanácsterem számára megfesteti Kossuth Lajos arcképét, továbbá a volt alispánok arcképcsarnokát, vagyis 16 arcképet. Az építkezésnek még hire-hamva sincs, mert az ex-lex, mint sok jó»és rossz ügyet, ezt is elodázta egy jó darabra. A képek festésére azonban már aj inlkozott egy törekvő ifjú művész, ki a lévai sikerült Simorképet festette városunkban. Királyfalvai-Krafft Károly most szállította az első képét, melyet próbaként festetett meg vele a megye s ha ez beválik, a többi képeket is megkapja festésre. A képet, mely Andrássy János kir. tanácsos édesapját, néhai Andrássy Mihály volt alispánt ábrázolja, a legközelebbi közgyűlésen mutatják be a bizottságnak, mely valószínűleg meg lesz vele elégedve, mert a képet igen sikerült műnek mondják a megfestett alispán még élő rokonai is. A gomb tehát már megvolna, most már csak a kabátot kell — hozzáépíteni. * Közgyűlés. A nemrég alakult vízivárosi és szenttamási kath. polgári kör vasárnap tartotta meg első közgyűlését, melyen a jóváhagyott alapszabályok bemutatása után az ideiglenes tisztikar helyett megválasztották a rendes tisztikart. Elnöknek egyhangúlag megválasztotta a kör Guzsvcnitz Vilmos érseki tanitóképző-intézeti igazgatót. Alelnök lett Simonidesz József. I. titkár: Dvihally Géza. II. titkár: Csapka János. Pénztárnok : Iványi Lajos. I. könyvtárnok : Szentgyörgyi József. II. könyvtárnok: ifj. Majthényi József. Háznagy: Kothnágel Frigyes és Karácsonyi Sándor. Ügyész: Wipplingcr Ödön dr. Pénztári ellenőrök: Kristóf György és Turányi György. — A kör elnöki székét Iványi Géza ideiglenes elnök átadta az ujonan megválasztottnak, de mielőtt távozott volna azon helyről, kijelentette, hogy ha sokoldalú teendői nem is engedik, hogy a kör vezetésére vállalkozzék, az egyesületnek hasznos tagja lesz mindig. Guzsvenitz Vilmos elfoglalván az elnöki széket, hangsúlyozta, hogy örömmel teszi ezt s miután még az egyesület tagjainak támogatását kérte, hogy úgymond : a legelső jegyzőkönyvben is jele legyen, miszerint az egyesület a hazafias eszméket mindig ápolni fogja, szép szavakkal emlékezett meg március 15-ének nagy jelentőségéről. Következett azután a választmány megalakítása és ujabb tagok felvétele. * A kath. olvasó közönség megtévesztése és a többi. A botrányból élő magyar hírlapok néhány nap előtt a katholika egyház rovására a következő hirt közölték : » Öngyilkos apácafőnöknő. Berlinből jelentik : IVanda de Mars testvér, a ki az Augustakolostorban a betegápoló apácák főnöknője volt, a minap éjjel arzenikumot vett be, azután revolverrel mellbe lőtte magát. A méreg és a golyó néhány pillanat múlva megölte a szerencsétlen apácát, a kinek másnap lett volna a negyvenegyedik születésű apja.« Hát erre felvilágositásképen ez a megjegyzésünk : 1. Az emiitett öngyilkos nő nem volt apáca, hanem a tőlünk átcsempészett néven, úgynevezett »diákonissák« közül való. Ezek nem apácák, hanem protestáns társnők ; mint például nálunk a Vörös-kereszt-ápolónők. 2. Az Augusta-intézet protestáns intézet; maga a protestáns császárnéról van elnevezve. 3. Tagjai ma itt, holnap ott vannak. Semmi fogadalom nem köti őket. Mehetnek mikor akarnak, oda, a hová akarnak. 4. Ennélfogva nem apácák. Az apácák katholikus zárdák tagjai, és nem holmi diákonissák, hanem fogadalommal, hivatásukhoz lekötött jámbor nők, — akik azonban esetleg ki is léphetnek. Azért az öngyilkos ápolónő és főnöknő lehetett ugyan az úgynevezett protestáns diakonissa, — de semmiesetre apácafőnöknő. A tendenciós híradásban az a gonosz szándék van, hogy az olvasó azt higyje, hogy egy öngyilkos katholikus apácáról van szó. Igy egyesül a rossz akarat a tudatlansággal, mint rendesen. * A római és palesztinai zarándoklatok. Április havában több zarándoklatot rendeznek Magyarországból, a melyek közül egy Rómába, egy pedig a Szentföldre indul. Április 5-én indul Rómába a »Jubileumi zarándoklat« Szent Gergely pápa 13. százados évfordulója alkalmából, a mikor nagy egyházi ünnepségek lesznek az örökvárosban. E zarándoklat lelkivezetője dr. Buudala János, az O. M. Cecilia egyesület igazgatója. Április 12-én, Dessewffy püspök vezetése alatt indul Budapestről különvonattal, mindvégig szárazföldön, a csanádmegyei zarándoklat, amely a magyarok üdvözletét viszi X. Pius pápához. E zarándoklatot, melynek lelkiügyeit dr. Kiss János egyetemi tanár és Wittenberger Antal apát-kanonok intézik, nagy megtiszteltetések várják a Vatikánban. Ugyanezen zarándoklathoz csatlakozik Rómában az a zarándok-társaság is, a Strohn 5> tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut $£S£ lábbadozóknál influenza után A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: S idült bronchitis, szamárhurut é n ™ , . ajánltatik. 1 , — Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc).
