ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-03-13 / 11. szám

Szerkesztőségi posta. Lapunk barátait kérjük, hogy az eseményekről gyor­san értesítsenek bennünket, miért nem csak mi, de a nagy közönség is köszönettel illetve elismeréssel fog adózni. Főszerkesztő: Dr. BABURA LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: Dvihally Géza. N y i 1 t-t é r.* Ujabb kérelem Esztergom város és megye mélyen tisztelt közönségéhez! Alulírottak szombaton falragasz útján egy Kérelmet intéztünk Esztergom város és a megye m. t. közönségéhez, amelyben szi­ves tudomásukra hoztuk, hogy mult évi no­vember 30-án, helybeli főnökeinkkel egy egységes árszabályt állapítottunk meg, me­lyet helybeli főnökeink, Laiszky János kivé­telével, félnapi tárgyalás után, elfogadtak. Ez árszabály főbb pontjai: Napi 9 órai munkaidő, amely a Laiszky-nyomda ki­vételével már eddig is megvolt; a 9 óra napi munkaidőn túl teljesített munkáknak óra­számra való fizetése, főleg pedig a féktelen tanonc-kizsákmányolásnak megakadályozása. Laiszky is, aki pedig tanult nyomdásznak vallja magát, azon főnökök közé tartozik, akik 1 segéd mellett 4—5 tanoncot tartanak. A rendes napi munkaidő ö nála úgy a segéd, mint tanoncok részére ismeretlen togalom. Ezek a tűrhetetlen állapotok indítottak minket arra, hogy felkérjük Esztergom város' és megye m. t. közönségét, hogy nyomdai munkát csak azon üzletekben készít­tessen, amely üzletek a főnökök és segédek által együttesen megállapított munkafeltételeket betartják. Minthogy Laiszky János nyomdász-főnök e feltételek betartását nemcsak megtagadta, de a munkásokkal még szóba sem akart állani, a központi szervező-bizottság nyom­dáját már negyedik hónapja bojkottálta és neki mindaddig szakértő munkást nem köz­vetít, ameddig az egységes árszabályt el nem fogadja. * * * A fentebbi tartalmú, mindvégig tisztes hangú Kérelmünkre Laiszky, — kölcsönvéve a mi kérelmünknek cimét — egy sértő és valótlanságokat tartalmazó, a közönség meg­tévesztését célzó kirohanással válaszolt, ugyan­csak falragaszon. Mi öt ez uton nem követ­jük, mert jól tudjuk, hogy aki haragszik, annak nincs igaza. E helyett ideiktatjuk a Vidéki nyomda­tulajdonosok országos szövetségének lapja, a »Nyomdaipar Magyarországon« cimű lap f. évi február 15-iki 4-ik számának következő sorait: „Nincs olyan nemesen gondolkozó nyom­dász (főnök), aki ne osztaná a munkások nézetét, hogy minden törekvéssel sorsukon javítani kell. Azok a förtelmes állapotok, hogy családos munkásnak 16—18 korona heti fízetésből kelljen megélni, sőt voltak, de vannak még most is helyek, a hol még ennél is rosszabb a íizetés, azok egy­szerűen szégyenletesek; kereken kimondom, hogy teljes örömmel segítségükre vagyok munkásainknak az ilyen állapotok gyö­keres gyógyítására. Mert az a nyomdász, aki ennek az állapotnak tarthatatlan voltát nem látja be és az olyan eljárást munká­saival szemben nem szégyenli, azt inkább nevezhetjük csatornatisztitónak, mint nyom­dásznak." Ezt nem kisebb ember, mint Engel Lajos, szegedi nyomdatulajdonos, az orsz. fönökszövetség elnöke irja. Ez a főnök kö­rülbelül 35 munkást foglalkoztat, akinek az * E rovatban megjelenő közleményekért a beküldő­ket terheli a felelősség. Szerk. egységes árszabály szerinti dijazás nem azt jelenti, amit Laiszkynak, aki csak egy mun­kást foglalkoztat és még annak sem adja meg a rendes fizetést és munkaidőt. Ennek dacára a közönséghez intézett mosakodásában nem átallja helybeli főnök­társait meggyanúsítani, azt állítván, hogy ö már régen megadta az árszabályt. Fönöktár­sait pedig oly szinben igyekszik feltüntetni, mintha azoknál november óta volna ez meg. Ezzel szemben pedig az igazság az, hogy Laiszky, mióta nyomdász-főnök, mindenkor legrosszabbul fizette alkalmazottait. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a jobban fize­tett munkás a főnöknek több kiadást okoz. Ez csak látszólag áll. A jobban fizetett mun­kás nagyobb képzettséggel bírván, jobb és korrektebb munkát produkál, és ezt az igazi szakember jól tudja, mig a talmi szakem­bernek csak az olcsó munkás kell; azt hivén, hogy ezen neki több haszna marad. Pedig régi igazság, hogy olcsó húsnak hig a leve. Laiszky kirohanásának 3-ik sorában fényesen bebizonyította szakértelmét, azt állít­ván önmagáról, hogy azért nem fogadta el az árszabályt, mert ö szakemker. Ennél szebben már igazán nem jellemezhette volna önmagát és munkáját. Ezeknek elmondása után ujolag felkér­jük Esztergom város és megye rn. t. közön­ségét, hogy Laiszky János nyomdáját kerüljék és neki nyomdai munkát ne adjanak. A gyermekekkel biró szülőket pedig óva intjük, hogy fiaikat az ő nyomdájába tanoncnak ne adják. A tanoncok számának apasztásával főcé­lunk az, hogy országszerte nagy számmal munkanélkül levő szaktársainkat is munká­hoz juttassuk és megélhetésüket elősegítsük. Kérésünk meghallgatását kérve, vagyunk a m. t. közönségnek Esztergom, 1904. márc. 12-én alázatos szolgái: A sajtó technikai munkásai. Köszönet-nyilvánítás. Ismerőseink és jóbarátaink, akik felejthetetlen édes atyám, illetve ipam néhai Héya Tivadar elhalálozása alkal­mával kitüntető kegyeletükkel és rész­vét nyilvánításukkal fájdalmunkat enyhí­tették, fogadják ez uton hálás köszö­netünket. Lósy Héya Gabriella, Lósy Lajos. Meghívó. •AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG & rendes közgyűlését 1904. március hó 13-án délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartandja, melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése, az ezzel kapcsolatos indítványok s az ügyviteli és szol­gálati szabályok átalakítása. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. A mérleg megállapítása és a nyereség felosztása. 4. Az alapszabályok módosítása. 5. Az igazgató és az igazgatóságból kilépő 10 tag megválasztása. Esztergom, 1904. márczius 2-án. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága. A legnagyobb választék férfi divat-cikkekben! Értesítem a n. é. helybeli és vidéki közönséget, hogy a tavaszi idényre különösen a következő újdonságok megérkeztek: Nyúlszőr- és nemez-kalapok, mindennemű sapkák férfi és fiuk számára, szines batiszt- és tourista-ingek, óriási raktár a legújabb férfi selyem nyak­kendőkben, úgymint kitűnő minőségű férfi és női glacé- és svéd bőrkeztyükben, továbbá bátor vagyok ajánlani nagy készletemet férfi fehérneműkben, amelyeket mérték szerint is a legnagyobb figyelemmel készíttetek, valamint férfi és női ha­risnyákat, fehér és szines zsebkendőket, házi cipőket, esernyőket, séta­botokat és bőr díszműárukat stb. Dús választék utazóbőröndök és táskákban, valamint utazókosarakban is. igen jutányos áron ajánlok továbbá gyönyörűen mintázott futó-szőnyegeket. Kiváló tisztelettel HEECZEGH G. LAJOS az Esztergomi takarékpénztár Lőrinc-utcai uj bérpalotájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom