ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-03-06 / 10. szám

1904. március 6. ESZ TER G 0 M 5 Graeffel János, Frey Ferenc, tlorváth Ferenc, Párkányi takarékpénztár 5 — 5 kor. dr. Fehér Gyula, Vezinger Károly, Blümmelhuber Ferenc, dr. Hulényi Győző, B. Szabó Mihály, Mórász József, Buzárovits Gusztávné, Keményfy Kálmán, ifj. Heischmann Ferencné, Számord Ignác, Schönbeck Mihályné, br. Jeszenák Istvánné, Sz. J. dr. Prohászka Ottokár, Iványi Géza, Zubcsek Mihályné, br. Jeszenák Gábor, Sujánszky Antal, Geiger Ferenc, Cselka Jánosné, Eszterg. keresk. iparbank 4—4 kor. Marosi József, dr. Seyler Emil, dr. Pécsi Gusztáv, dr. Csajka Ernő, dr. Kereszty Viktor, Vimmer Imre, Berger Márk 3—3 kor. N. N., Perényi Árpádné, N. N., Guzsvenitz Vilmos, Reviczky Gábor, Tónayné, dr. Major Ödön, Nádhera Pálné, Grósz Ferencné, Nevelőintézet, Sztanek Gézáné, Schuller Pálné, Leitgeb János, N. N., W. Sándor, Oltósy Lajos, Büttner Róbert, dr. Földváry István, Rudolf Mihály, M. Gyula, Niedermann Pál, Spanraft, dr. Perényi Kálmán 2—2 kor. N. N., Metz Sándor, Maguránvi József, N. N., N. N., R. J., T. L., dr. Z., N. N., N. N. dr. Kabina Sándor, Palkovics Jenő, Petschner István, Sziklayné, Hollósy Rupert, Panghy Özséb, Rózsa Vitái, Till Mihályné, Kram mer, Bargel Mihály, dr. Feichtinger Sándor, Obermayer György, Grósz Ede, Major, Kovács József, Molnár Erzsébet 1 —1 kor. N. N. 50 fill., N. N., N. N., N. N. 40-40 fill. N. N., N. N., Zalába József 20—20 fill, utólag névtelenül 9 korona. Összesen 313 kor. 30 fillér. * Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Nedeczky Jenő egri telekkönyvvezetőt az esztergomi járásbírósághoz, Szilágyi Gábor s. telekkönyvvezetőt pedig Esztergomhói Kalocsára helyezte át. * Március 15. Vimmer Imre polgármester ma vasárnap délutánra a városház tanácstermében március 15, megünneplésének megbeszélésére hívta egybe a tanácsot, a tanintézetek vezetőit és az egyletek elnökeit. A közönség is részt vehet a gyűlésen. * 1848. ünnepe. Ilyen is van már — a kalendáriumban, »Paduai sz. Antal naptárában«, tehát egy kath. naptárban, melyben a szentek napjai egymás után fölsoroltatnak, március 15-én egy föltűnően új szentet olvasunk: »1848. ünnepe«. Ezt a szenttéavatást Buday Aladár úr végezte s mint látjuk gyorsabban s könnyebben járt a végére, mint Kőrösy Márk s a többi kassai vértanú szenttéavatásának előmozdítói. Amilyen az új ünnep, olyan egyik-másik hirdetés is, mely inkább a Goldstein Számi naptárába, mint a Szent-Antaléba való. — Nagyobb gondot s óvatosságot ajánlunk a kalendárium-szerkesztőnek. * Lopás. Szalzlauer Gyula Ferenc-Józsefúti lakásából ismeretlen tettesek több száz korona értékű ékszert loptak el, s azonkívül a lakásban talált készpénzt is magukkal vitték. A rendőrség körözi az ismeretleneket. * Rabbinus szerénység. Muzsla izr. hitközsége uj rabbinust kapott. A gondos családapa elküldte fiacskáját a kath. iskolába. Ámde a kis újonc veszedelmes szomszédnak bizonyult és mintha villanyos áram járta volna környezetét, kezdtek izegni-mozogni és ugy tenni, mint mikor bizonyos állatkák nyugtalanítják az embert. A vizsgálat fel is fedezte ezeket a bizonyos rendzavarókat és a szomszédok azzal szereztek maguknak elégtételt a kellemetlen jövevényen, hogy elnevezték őt » poloskádnak. Ez szörnyen megharagította tudós apját, ki be is panaszolta a tanítónőt, miközben nem igen élt szalonkifejezésekkel. Furcsa dolog is, hogy a tanítónő nem fogja be a kis nebulók száját! De a tanítónő sem hagyta annyiban és bepanaszolta az arrogáns rabbinust rágalmazás miatt. Jó is lesz a jövevényt szelídebb és szerényebb erkölcsökre oktatni! * Gyárigazgató és munkás. A hét elején egy kegyetlenül összevert embert szállítottak be a Kolos-kórházba. Fején tátongó szúrt seb vérzett és testén az ütések nyomán borzasztó daganatok keletkeztek. Az embert kihallgatván, azt a vallomást tette, hogy ő Ulahel András csiszoló mester és a tokodi üveggyár igazgatójával Dvorácsek úrral való összetűzése alkalmából szerezte rettenetes és súlyos sebesüléseit. Az esetet ugy mondta el, hogy őt az igazgató munkába fogadta és a béren kivül a gyári munkáslakásokban hajlékot is biztosított neki. Ulahel tehát családjával és szegényes bútoraival megjelent a gyárban s miután szerszámai még nem érkeztek meg, nem kezdhette el a munkát, de addig is kérte az igazgatót, hogy engedje be a lakásba. Az igazgató több kifogást tett s óráról-órára halasztotta a dolgot, mig a munkás felesége és gyermekei az akkor épen hűvösebb időben a szabad ég alatt tanyáztak. Elkövetkezett a vasárnap este és a nyomorult család még mindég nem kapott hajlékot. Ulahel minden órában felkereste az igazgatót, hogy adjon neki hajlékot, mert porontyai az éj folyamán megfagynak. Az igazgató a kellemetlenkedő embert kiutasította s mikor az elkeseredésében keményebb szavakra fakadt, botot ragadott és Ulahelre sújtott, ki aztán a dühtől elvakultan szintén bántalmazni akarta az igazgatót, de ebben megakadályozták őt az igazgató vészkiáltásaira elősiető alkalmazottak, kik lefogták és megverték, sőt az egyík Kék Viktor nevű munkás kését fejébe szúrta. Ulahelnek hétfőn kellett volna munkáját elkezdeni, de ekkor munka helyett a kórágyra került. A gyárigazgató ur pedig az érdeklődőknek igy adja elő a dolgot: Ulahelt felfogadtam, de az szerszámjai nélkül jelent meg munkára, dacára hogy 100 korona előleget kapott. Azzal védekezett, hogy rendes időben, sőt előbb jött, de szerszámait a postán, hozatja, mert előbbi helyén adós s azt 20 koronával kell kiváltania. A gyár tehát kiváltotta s most már 120 koronával tartozott a gyárnak s azonkívül 40 fillérrel a kantinban rumért, mit a történetes este illetve délután ivott meg. Ulahel folyton a nyakamra járt s leütéssel fenyegetett s é célra egy vasdarabot hordott magánál. Mikor én Ulahelt kiutasítottam, figyelmeztettem a munkásokat a veszedelmes emberre s aztán nem tudom mi történt vele, csak akkor értesültem állapotáról, mikor véresen és megverve került elő. Igy beszélte el az igazgató az esetet, de ez nagyon hézagos információ akkor, midőn a munkás most élet-halál közt lebeg. Miért volt oka a munkásnak leütéssel fenyegetni igazgatóját, mikor az előleget adott neki? És miért verték meg? A gyárban senki sem akar tudni arról, hogy hol sérült meg a munkás, tehát hogy került a munkás testére a súlyos ütések nyoma és hogy a bicska a koponyába? A hatóság vizsgálata lesz hivatva kideríteni, hogy mi van a dologban, mert ha a munkásnak van igaza, ugy lélekháboritóan csúnya eset történt vele, ha meg az igazgató ur előadása felel meg a valóságnak, érthetetlen az egész. Annyí azonban bizonyos, hogy a szolgabíróságnál levő akták jobban hajlanak a munkás előadása felé. A „Kövesd^ Budapesten. A helyi csavargőzös r.-t. kis gőzöse a »Kövesd« most Budapesten van s az ottani csavargőzös r.-társulattal kötött szerződés értelmében a Vigadó és Lánchidtér között bonyolítja le a forgalmat május i-éig, mikor ismét az Esztergom és Koyácspatak közti utat fogja járni október i-ig. Ősszel ismét lemegy a hajó egész személyzetével. A szerződés pár ezer korona jövedelmet biztosit évenkint a társulatnak. * Feloszlatott népgyűlés. Mult vasárnapra tervezték a szociáldemokraták a munkásgyülést Tokodon, de tapintatlanságuk folytán a hatóság képviselője feloszlatta a gyülekezetet. A bányamunkások szónoka Lakner László budapesti szocialista agitátor volt, ki eleintén nagyon mérsékelte magát, de neki tüzesedve dühös kirohanást intézett az állam ellen, majd a vagyonos osztályra térve, a fanatikus tömeget lázítani kezdte. Palkovics László tb. főszolgabíró többszöri figyelmeztetésére sem hagyott fel sértő és izgató stílusával, minek következménye lett, hogy Palkovics megvonta tőle a szót, s a további izgalom elkerülése vég-ett a gyűlést feloszlatta. Az erélyes intézkedést az agitátor nem tartotta helyesnek, s azzal fenyegette meg Palkovicsot, hogy lesz egymáshoz" szerencséjük a »Népszavában.« * Aki kertjét szereti, szép virágokat és kitűnő konyhakerti terményeket akar, az fedezze magszükségletét Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedésében Budapesteri, Rotteribiller-utca 33. A cég idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosan ismert, világhírű, kitűnő magvakon kivül, még a különösen érdekes és meglepő konyhakerti- és virágujdonságoknak egész sorozatát is tartalmazza. * Gyilkosság és öngyilkosság. Ho?ák István helybeli születésű 6. vártüzérezredbeli közkatona hétfőn este véres drámát rögtönzött kedvese szüleinek kislévai házában. Horák arról értesült a katonaságnál, hogy kedvese Gerendás Erzsébet cselédleány hűtelen lett hozzá s most mást szeret. A különben is indulatos és verekedéseiről ismert legény ezért annyira elkeseredett, hogy halálra szánta magát, de feltett szándéka volt, hogy a hűtelen leányt is megöli. Vasárnap haza jött két napi szabadságra s már akkor akarta tervét végrehajtani, de a leány nem volt otthon, s csak hétfőn várták haza egyik közeli faluból, hol szolgálatban volt. Másnap meg is érkezett s ekkor egész délután náluk volt Horák és semmivel sem árulta el szándékát, sőt a leány szüleitől is elbúcsúzott s kérte a leányt, kisérné ki őt a kapuig. Gerendás Erzsébet mit sem sejtve, kiment vele s mikor búcsúznának már, a legény keserű szavakkal szemrehányást tett neki. A leány szabadkozott, de Horák kijelentette, hogy meg kell halniok. Megragadta a leányt s a kezében levő revolverrel halántékon akarta lőni. A leány kétségbeesve védekezett, de hasztalanul, mert Horák a földre rántotta őt és a dulakodás közben a fejetetejére szorította a revolvert és elsütötte. Nyomban utána önmaga ellen fordította a fegyvert s egymásután háromszor lőtt a fejébe. A lövések zajára kisiető házbeliek nagy vértócsában találták mind a kettőjüket. A rendőrség megérkeztével azonnal intézkedett, hogy a két súlyosan sérült embert a kórházba vigyék. A katonát a csapatkórházba szállították, mig a leány a Koloskórházba került. Horáknál egy levelet talált a rendőrség, melyben azt írja, hogy közös akarattal halnak meg. Ezzel ellentétben van az, hogy a leány csakugyan elhidegült Horákkal szemben s hogy a haldokló öngyilkos igy sóhajtott: »Látod Örzsikém, ez lett a vége, mert megcsaltál.« A katona különben csütörtökön már meghalt, mig a leány még most is kinlódik. Életben maradásához az orvosok semmi reményt nem fűznek. * „Korona" szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhírű Schätzféle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! * Bélabányáról irják : 1904. márc. 6-án d. u. 3 órakor tartjuk fogyasztási szövetkezetünk rendes évi közgyűlését. Hála Istennek tisztán állunk működésünkben és erősen az anyagiakban, habár az elmúlt év nem a mi hibánkból a legviharosabb volt. Az 1903. évi tiszta nyereség 530 kor. 34 fill, ezt újra a tartaléktőkéhez kell csatolnunk (alapszabályainak értelmében) míglen a tartaléktőke 6 ezer koronára föl nem szaporodik. Ez pedig ma kitesz 334873 + 530*34 = 3879 kor. 7 fillért. Az alaptőke pedig 3350 koronát, vagyis az 5 talentum már többet hozott be 5 uj talentumnál. Tagok száma 135, de több nem-tag vesz, mint tag. Az utolsó havi forgalom (1903. XII.) — 2843 kor. —• Jutalomdíj nálunk nincs ! (Kivéve a hálát és hálátlanságöt.) * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint febr. hó 24-től f. márc. hó 2-ig: Születtek: Varga Gizella és Paula r. k. cserepessegéd ikerszületésü leányai, — Búri Matild Mária r. k. csizmadiamester leánya, — Markovits Anna r. k. hajadon leánya, (törvénytelen), — Takács József r. k. földm. fia, — Patus (fiu) r. k. kocsis halvaszületett fia, •—• Fejes Anna r. k. földm. leánya, — Fenyvesi József r. k. kályhássegéd fia, — Szekér Anna r. k. kőmivessegéd leánya, Langszaunner Teréz r. k. földm. leánya, — Nóvák Ferenc r. k. földm. fia, — Kovács Mihály r. k. földm. fia, — Kecskeméti Teréz r. k. földm. leánya, — Pifkó Rozália r. k. városi vámszedő leánya, —• Lerner Gyula r. k. fodrász ft*. Kihirdetés végett jelentkeztek: Geszlér Ferenc r. k. pincér és Vörös Paula r. k. pincérnő Esztergom. Meghaltak : Cseri Pál r. k. 46 éves földm. (lövés általi öngyilkosság), —- Saliga Ferenc r. k. 3 napos, földm. fia (tüdőgümőkór), — Madley Mihályné' szül. Miklovics Teréz r. k. 59 éves, földm. neje (kimerülés — vesegyulladás miatt), — Kapeller Róza r. k. 60 éves, hajadon (bélrák), — Farkas János r. k. 4 éves, földm. fia (gyermekaszály), —• Özv. Burány Jánosné szül. Ráczki Terézia r. k. 73 éves, (aggkór), — Härtel Margit r. k. 66 éves, (szivhűdés). Irodalom és művészet. Hullám között, hullám fölött. Irta Teller Vince káplán Somogy-Berzencén. »Jó kedvvel írtam, lelkem legtöbbször kacagva emelkedett felül a hullámos élet gondjain, csak kevéssé érintik szárnyai a felzajló habot.« Igy jellemzi kis művét a fiatal iró és jól jellemezte. Az a 18 elbeszélés,