ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-02-28 / 9. szám

* Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete március hó 10-én d. u. 4 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart. * A katholikus népiskoláknak államosítását a községekben mily agyafúrt furfanggal erőszakolják az államnak vaskezei, arra élő példa az esztergomvármegyei Csév község esete. Ott teli torokkal hirdetik, hogy államosítani kell a kath. népiskolát, mert a község oly szegény, hogy az igényeknek megfelelő népiskolát sem felállítani, sem fentartani nem képes. Ezen merész állitásnak valótlanságát tények bizonyítják. Ha Cséven községháza és jegyzőlak építésére a község 12000 koronát tudott fordítani, fog tudni iskolára is áldozni. Ami abból is bizonyos, mert a községben temérdek a korcsma és, pálinkamérés, melyek után évente 1000 korona körül (1903-ban 980 kor.) fogyasztási adó folyik be. Ha a csapszékek évről évre gyarapodnak, akkor az iskolára nem telnék! Ezt elhinni nem lehet. Továbbá indokoltnak mondják a kath. népiskola államosítását, mert abban — mint mondják — nincs rend. Vizsgáljuk csak meg, ki volt a tényezője az eddig előfordult és rendetlenségnek nevezhető eseményeknek. Midőn a téli hideg idő beálltával a fűtetlen iskolában a tanítás szünetelt, kinek hibája következtében történt ez ? Bizonyára annak, a ki a tüzelőfát az iskola fűtésére ki nem szolgáltatta. A tüzelőfát eddig a község szolgáltatta. Ép ez utolsó tél beálltával e kötelességét teljesíteni elmulasztotta. Vagy ki oka annak, hogy a mulasztási iveket a tanítók be nem küldik ? Bizonyára az, aki az ily iveket a tanítóknak kitöltésre át nem adja. Eddig azokat a községi hivataltól kapták. Az utóbbi időben ilyeneket a nevezett hivatal nem szolgáltatott ki. Ha a községek a felekezeti iskoláknak a tartozó illetményeket az állam vaskezeinek hatalmaskodásai következtében ki nem adják, akkor okvetetlenül romba kell dőlnie a rendnek. Nagyon felértette ezt a körülményt Esztergom vármegye főispánja, midőn jól átgondolt rendeletét a kath. népiskolák elközösitése ellen a vármegye főszolgabiráinak kiadta. Ne ámítsák tehát a világot a csévi lármázok iskolájok államosítása érdekében, mert csak magoknak fognak ártani. * A kath. tanügyi tanács ülése. Nagy jelentőségű ülése volt e hó 2.5-én a kath. tanügyi tanácsnak, a mennyiben végleg elintézte a kath. tanítóképzők és a népiskolák uj tanitástervének ügyét. A kath. képzők uj tantervét Guzsvenitz Vilmos igazgató, a népiskolákét pedig Dreisziger Ferenc tanár nyújtotta be. A gyűlés mindkét előadónak jegyzőkönyvi köszönettel adózott. Szó volt még a kath. kántortanítók egyesületéről és a kath. iskolaügy több fontos kérdéséről. A gyűlés hivatalos tárgyait megelőzőleg folyt le a tanács világi elnökének: Ember Károly tanárnak ünneplése, a kit a kath. tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül X. Pius O Szentsége a Szt. Gergely rend lovagkeresztjével tüntetett ki. A pápai kitüntetés ünnepélyes átadását szép beszéd kíséretében Steinberger Ferenc kanonok, a központi szeminárium rektora és a kath. tanügyi tanács egyházi elnöke teljesítette a tagok élénk tetszése között. A gyűlésen városunkból Guzsvenitz Vilmos és Számord Ignác igazgatók, Bertalan Vince és Keményfy Kálmán vettek részt. * Színészet a városban. Szabadhegyi Aladár, a nagyszombati városi szinház igazgatója engedélyt kapott a várostól, hogy március végéig előadásokat tarthasson. A színtársulat jelentése már megjelent a falakon, de a társulat még nem érkezett meg, csak Zilahi Milán titkár, ki most a bérletek gyűjtését eszközli a városban. Az ő ügyességétől függ tehát a társulat esztergomi szereplése. Szabadhegyi társulata, mint más városokban való szerepléséből kitűnik, a vidéki színészet legjobb ereiből van összeválogatva. Ajánljuk tehát a buzgó titkárt a nagyközönség figyelmébe. Bérletár: 12 előadásra, körszék 20 kor. I. r. zártszék 16 kor. Az előadásra szánt darabok közül a társulat jelentése a következőket tünteti fel: Aranyvirág, Drótos tót, Katalin, Szép Heléna, Katinka grófnő, Bob herceg stb. operettek. Kéz kezet mos, Csodagyerek, Doktor szeleburdi, Fernand házasodik, Titok stb. vígjátékok. Monna Vanna, Hun utódok, Romeo és Julea, Brankovich György, Sötétség, Ghetto stb. színmüvek. * Üdvös rendelkezés. Igen üdvös intézkedést léptetett életbe a helybeli rendőrség vezetője, mikor a serdülő leánykákat eltiltotta a hírlapok utcai elárusitásától. A helyi viszonyokat ismerők tudhatják csak, mily nagy fontosságú intézkedés ez, mely a többnyire földmives-leánykákból álló rikkancssereget közerkölcsiség szempontjából is megszünteti. A város köznépének erkölcsei úgy is nagyon hanyatlóban vannak, s kár nem volt korábban rájönni arra, hogy a 13 —15 éves leánykák utcai tartózkodása és házalása mily káros hatással van a jóizlésre és erkölcsökre. Ezen rendeletet különben mint hirlik nagyon erős, és kiáltó példák előzték meg, no de ezen legalább okult a rendőrség. Annak idején, mikor a hírlapok elárusitása az utcára terelődött, az »Esztergom« is foglalkozott ez ügy gyei, de rendőrségünk vezetői a sajtó iránycikkeit, magas gondolkozással sajnálják le. íme : rákényszerült a mi álláspontunkra, hol most: Üdvözöljük a rendőrséget! * Aki minden tekintetben kiváló. Ritka az oly ideális ember és ideális tanitó, mint Szentgyörgyi Ferenc soók-szelőcei »mester«. Valóságos mestere nemcsak a tanításnak, hanem a nevelésnek s azt nem holdkóros rendszerek nyomában, hanem az ugyancsak bevált régi elvek ösvényén eszközli. Örömmel halljuk most, hogy a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület Szentgyörgyi Ferenc soók-szelőcei kántortanítónak a magyar nyelv és állameszme sikeres terjesztéséért az egyesület dicsérő oklevelét adományozta. Hogy az egyház mit adott már neki, azt nem tudjuk, de hogy a közvélemény őt e részben is kiváló kitüntetésre méltónak tartja, az bizonyos. Szívből gratulálunk a kitüntetéshez! : Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága március hó 8-án a megyeház tanácstermében Horváth Béla főispán elnöklete alatt ülést tart. * Hajsza egy plébános ellen. Az »Esztergomi Lapok«-ból vesszük át a következőket: Már jó ideje egyes körök és egyének rendszeres hajszát folytatnak egy megyebeli plébános ellen, kinek mindössze az a vétke, hogy nagy lelkiismerettel fogja fel hivatását s faluja népének úgy lelki mint anyagi ügyeit. A plébános neve Srobár József, ki Kesztölcön működik s kit a falu népe rajongásig szeret. Sok vád érte már e papot, melyekből egy sem vált igazsággá. Srobár mint most értesülünk, felhívást kapott Boltizár Józset püspök érseki helynöktől, hogy igazolja magát egy őt folyton és kitartóan élesen támadó helybeli lap vádjaival szemben. A plébános ezen felszólításra beadványában kijelentette, hogy »azon lapban megjelent összes vádak rosszakaratú, alávaló koholmányok, melyek minden- alapot nélkülöznek, és azért nem is reflektál azon lapnak támadásaira.« A plébános hívei többször maguk nyilatkoztak plébánosuk mellett, de mindez ugy látszik nem riasztja visssza azokat, kik céltáblának választották a reverendát. * Az esztergomi kereskedő ifjak Önképző Egyesülete XXX. évi rendes közgyűlését f. évi március hó 6-án délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizsgálók jelentése. 4. Könyvtárnok jelentése. 5. Tisztikar és választmány megválasztása. 6. Költségvetés előirányzata. 7. Indítványok. * A szépitési egylet f. hó 21-én délelőtt Vimmer Imre polgármester elnöklete alatt választmányi ülést tartott. A választmány elsőben is kimondotta, hogy az évi rendes közgyűlés március-április hó folyamán lesz megtartandó. A zárszámadások fölülvizsgálására Bleszl F'erenc és Vimmer Ferenc v. tagok kéretnek fel. Néhai Frey Vilmos nagy alapítványának 15 évi kamathozadéka a szépitési egylet céljaira felhasználhatónak nyilváníttatván, a város tanácsának idevonatkozó azon felhívására, hogy a kamatokat mire kívánná az egylet felhasználni, a választmány még nem döntött, hanem felkérte Reusz József takarékpénztári igazgatót, hogy a kamatok összegét számittassa ki és tudassa. Csak ennek utána lesz az egyesület azon helyzetben, hogy a hovaforditás célját megjelölje. Több önálló indítvány után a választmány kimondotta, hogy a közgyűlést megelőzőleg még egy ülést tart az idei munkaprogramm kidolgozása szempontjából. * A szobi „Lujza"-intézet növendékei február 14-én igen sikerült hangversenyben mutatták be ügyességüket. Az előadott műsor a következő volt: Tolle Streiche: galopp 4 kézre, Hummeltől. Előadták Halász Hermin és Pécsy Anna. Magyar leányok dala, Bognártól. Énekelték az összes növendékek. A celli búcsú. Melodráma, Hazslinszkytől. Szavalta Bukovszky Vali. Roscufalter 2 kézre, Behrtől. Feldhern March. Előadta Fehér Ilona. Románc a libapásztorról, Schumanntól. Énekelték az összes növendékek. Monológ. Szavalta Schengengel Matild. Schlitten post 4 kézre, Hummeltől. Előadták Hagyó Elza és Dus Hedvig. A tót táncmester. Monológ, Gabányitól. Szavalta r Bukovszky Vali. Insurgensek riadója. Induló. Énekelték az összes növendékek. Magyar népdalok, 4 kézre, Erneytől. Előadták Halzl Katinka és Fehér Jolán. A rendezés kiváló érdeme.az intézetet vezető irgalmas nővéreknek. A szereplők egytől egyig remekeltek. * A budapesti kath. népkör az 1904. böjt folyamán a következő előadásokat fogja tartani: Február hó 28-án, vasárnap : Szent Élek vagy a rejtett gyémánt. Vallásos színmű 2 felvonásban. Német eredeti. után irta P. Soós. — Március hó 6-án : Böjti felolvasás. A felolvasás előtt és után zeneszámok. — Március hó 13-án: Március 15ének ünnepe. Megnyitó beszéd. Március 15-én. Irta: Gáspár Imre. Szavalja: Dembovszky Károly. Ünnepi beszéd. Tartja : Urbányi C. József. Munkácsi rab. Szavalja; Ulicska Péter. Március 15. Szinmű 1 felvonásban. Irta Pásztor József. — Március hó 20. és 2j-én : Passió-játék. Jézus Krisztus urunk kínszenvedése és halála. Régi és népies egyházi énekekkel. A szentírás nyomán összeállította Staff Károly. Az összes előadások 8 órakor kezdődnek. * Konzul meghalt. A Parisban és Berlinben oly nagy hirre jutott csimpánz, amely — miként egyik tárcánk róla elmondotta — a legjobb társaságban is ügyesen feltalálta magát és illedelmesen ebédelt, smokingott, fehér keztyűt viselt, igazi havannákat szívott és meglehetős szomjjal fogyasztotta a francia pezsgőt, szóval csak egy lépésnyire állott az embertől —• mint Berlinből távirják, tüdőgyuladásban kimúlt. Ugy látszik, az emberi szokásokkal mégsem tudott megbarátkozni az állati természet! * Esztergom vármegye selyemtenyésztése az elmúlt évben. A magyar kir. földmivelésügyi minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelősége most adta ki jelentéseit az 1903. évben termelt anyagról és a tenyésztés állapotáról. A jelentés, illetve kimutatás egy 74 oldalas füzetben tárgyalja Esztergom vármegye selyemtenyésztését. A nagy munkát igénylő kimutatásból a statisztikai adatokat a következőleg összegezzük : A vármegyében 1903-ban 11 községben közterületeken és közutak mellett volt 789 drb lombszedésre alkalmas szederfa. Esett egy selyemtenyésztőre átlag 5 darab. A magántulajdonban levő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük, hogy 154 selyemtenyésztő 3015 kiló gubót termelt és 6097 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 39 kor. volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 127 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 91,503 korona keresetet fizettek ki a vármegyében és pedig 33,080 koronát a selyemgubókért; 58,423 koronát a gubóbeváltásnál teljesített munkálatokért. —• Esztergom vármegye szederfa állománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a vármegye községeinek, részint magánfeleknek 1903-ban 100 darab kiültetésre alkalmas szederfát; 48,000 darab 2—3 éves szederfa-csemetét. Működése óta pedig kiosztott 6929 darab kiültetésre alkalmas szederfát; 262,570 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiültettek 1425 darab szederfát. Esztergom vármegyének azon tiz községe, ahol 19G3-ban a selyemtenyésztés legjobban sikerült. Község Selyemtermelők száma 1903-ban Termeltek selyemgubót 1903-ban A selyemtermelők keresete termelt gubóik után 1903-ban Legmagasabb ke- 1 reset, melyet egy 1 selyemtermelö elért lf03-ban A seiyemtenyésztés megkezdése óta a termelőknek kifizettetett Község Selyemtermelők száma 1903-ban kgr. korona korona korona Ebed 65 1636 3373 127 17488 Muzsla .... 30 549 1099 72 2207 21 47 ^> 971 103 2535 Esztergom . . . 13 134 257 56 1737 Bart 10 90 166 48 861 Farnád .... 5 49 84 29 189 Köbölkút . . . 5 27 57 35 843 Kó'hidgyarmat. . 1 22 43 43 369 Dömös .... 1 17 32 32 95 Kéty 2 5 7 4 577 * Gazdasági előadás. A szölgyéni r. kath. elemi népiskola nagytermében f. hó 25-én este Csepreghy Gyula esztergomi gazdasági szaktanár a meghívott gazdaközönségnek sciopticonnal igen érdekes és tanulságos bemutató előadást tartott. Természetes nagyságban vetítette a magyar kincstári ménesbirtokok és mintagazdaságok hires tenyész- és fajállatait szakszerű, alapos magyarázat kíséretében. A szaktanár úrnak ügybuzgó, szives fáradozásáért ez uton is hálás köszönetet mond a szölgyéni tantestület.