ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-25 / 52. szám

olykor helyszűke miatt meg is lesz nyirbálva, vagy el is marad. A mely pártnak nincs jól tudósított s anyagilag független sajtóorgánuma, annak sorsa a hatalmasok kegyelmétől függ. A keresztény elvek, a keresztény világnézet valóban ennél tekintélyesebb pozícióra tarthat igényt! Az „Esztergom" szerkesztőség-e és kiadóhivatala. Krónika. Ujra itt vagy szent karácsony, újra itt vagy nálunk ? I . . . Legszebb ünnep hidd el! hidd el! folyton lestünk, vártunk ! Igaz : veled nem jöttek most csilingelő szánok, — De semmi baj, itt vannak a zöld fenyőfaágok! . . . Itt a gyermek-boldogságnak aranyos világa . . . De talán e nemzetre sem köszöntött hiába? . . . Nem! mert e hon asztalán is van egy karácsonyfa, — De nem angyal, hanem bizony kétfejű sas hozta! Gyilkos acél, meg csörgő lánc csüng lehajló ágán — De nem angyal őrködik ott, hanem biz' a sátán! . . . Amitől csak iszonyodunk, amitől csak félünk: Karácsonyi ajándékul ráaggatja nékünk. Egyik ágon szétzilálva szólásszabadságunk. A másikon Ház-oszlató szennyes papirt látunk! Rajta csüng, de összetörve: jog, törvény, igazság; És fölöttük'gyertyafényben: erőszak és gazság! . . . Hátul van a kétfejű sas, nyitva tartja torkát, Hogy e hazát, mint valami koncot beledobják! . . . Mienk e fa . . . hej, de nincsen Isten-áldás rajta, Mosolyunk is könybe fullad s torkunk' fojtogatja . . . Mienk e fa . . . hej, de sebző tövisei szúrnak — Fájdalmas ez a magyarnak, rabszolgának s úrnak! ... . . . Bárhogy nézzem, bárhogy lássam Magyarország dolgát: Ez az ország, szegény ország — bizony labanc ország! . . . Gyermekei felbuzdulnak fiatalos lánggal — De oly hamar be is végzik — gyáva lemondással! Csak ha pohár a kezükben, akkor van nagy lárma; »Ne higyj magyar a németnek* avult nóta már ma! . . . Csakis egypár magas-törpe, hazugok csoportja Hazánk nyakát ólom-nehéz vasigába tolja . . . És vezeti maga után rossz járomkötélen — Pedig arcán nem lobog más: legfeljebb a szégyen! . . . Oh pedig ez nem a tettek s lelkesedés lángja . . .: Akkor boldog, ha hazánkat meggyilkolva látja I . . . És keservét, szent haragját ebként tartja vissza, Osztrák tűzben edzett kézzel; bőszült Tisza Pista! Pedig, amint maga mondja: a hazafiságtól, Mint Babylon kemencéje — a szive úgy lángol; Prometheus szörnyű kinja : sifli az övéhez: S hazánk sorsa fölött szörnyű nagy bánatot érez .... Régi jogunk: szabadszólás ellen azért lázad ? Talán azért oszlatja föl ex-lexben a Házat? ... Azt hiszi, hogy majd a nemzet tanúskodik néki, Hogy ő mindig jogainkat s törvényünket védi; És, hogy majdan birkáira adja le a voksát — Kik majd bölcsen elintézik nemzetünknek sorsát . . . A sikernek jó reménye az oldalát fúrja . . . ... >Ne higyj magyar a németnek*!... ezt daloljuk ujra! Regős. * Ünnepélyes istentisztelet. Karácsony ün­nepén a helybeli főszékesegyházban d. e. 9 órakor Boltizdr József püspök, általános érseki helynök fogja az ünnepélyes szent misét fényes segédlettel mondani, a szent beszédet Csernoch János dr. prelátus-kanonok s főszékesegyházi plébános fogja tartani. * Királyi kitüntetés, Ő felsége a király Fehér Ipoly pannonhalmi főapátot f. hó 21-én valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. * A legényegyesület új világi elnöke. A helybeli kath. legény egyesület csütörtökön este választmányi ülést tartott, melyen a derék Wanitsek Rezső halálával megüresedett világi elnökségre egyhangúlag Magyary László helybeli kályha­gyárost választották meg. Magyary személye és eddigi működése kellő biztosítékot nyújt arra, hogy a fontos és szép bizalmi állást, az egyesület javára és jóhirnevének öregbítésével fogja betölteni. * Adakozások. Az esztergomi kath. legény­egylet karácsonyfájára adakoztak : Venczell Antal és Csernoch János kanonokok, Skoda János és Pauer Károly karkáplánok, özv. Buzárovits Gusz­távné és özv. Oltósy Ferencné úrhölgyek. * Egyházi ének. Az esztergomi iparosok dal­köre a vizivárosi templomban karácsony elsőnapján d. e. 10 és fél órakor tartandó szt. misén meg­felelő ájtatos énekekkel vesz részt. A derék daloskör szereplésére felhívjuk a nagyközönség figyelmét. * Nyugalmazás. Dr. Ziskay Antal kir. taná­csos, a győri ügyvédi kamara elnöke, a pannon­halmi főapátságnál viselt ügyészi állásától meg­válni óhajt s ezt az illetékes helyen már be is jelentette. Minthogy e kívánságához föltétlenül ragaszkodott, a pannonhalmi főapát dr. Ziskay­nak újévtől kezdve leendő nyugalmazását elrendelte. * Hivatalban. Vimmer Imre polgármester két heti szabadsága leteltével f. hó 22-én hiva­talát elfoglalta. * A Jézuska remekszép karácsonyfát kül­dött a vizivárosi zárdaiskola növendékeinek is. Kegyes szivű főpapját, Vaszary Kolos herceg­prímást bizta meg, hogy az intézet szegény nö­vendékeiről gondoskodjék, aki négyszáz koronát küldött e célra az intézet érdemes főnöknőjének kezeihez. Volt ís olyan nagy, hogy felért a polg. isk. III-ik osztályának magas mennyezetéig. Nem is tudjuk, hogyan birták azt beemelni. Leleplezése kedves és családias jellegű ünnepség keretében csütörtökön délután félnégy órakor kezdődött, a mikor pihegő keblű kis leánykák szebbnél-szebb énekek és mondókákban magasztalták azt a jó Jézuskát, aki még a szegényekről is 1 gondoskodik. Egy szárnyas angyalka — Rothnágel Irén — azt is megtudta, hogy ezért különös hálával O Eminen­ciájának tartoznak, bátran oda is állt az intézet fáradhatatlan igazgatója, dr. Walter Gyula elé s a gyermeki sziv őszintén átérzett szavaival mon­dott a maguk és szülők nevében köszönetet s kérte, hogy azt a kegyes jóltevőnek tudomására hozni szíveskedjék, ő Méltósága leereszkedő, gyermekded hangon válaszolva megígérte, hogy teljesíteni fogja kérésüket és szorgalomra, a szülők és előjárók iránt való engedelmességre buzdította őket, ha a kis Jézus szeretetében jövőre is akar­nak részesülni, mert ő csak a jókról szokott gon­doskodni. Boldogságuk akkor hágott tetőpontra, mikor kiosztásra került a sok édesség, az egész emeletnyi nagy mákos patkók, a sok szép és meleg új ruha, cipő stb., amelyben hetvenöt fő­képen elemi iskolás leányka részesült, akik azok nélkül még iskolába sem tudnának eljárni. Az intézet Főnöknője ez úton is hálás köszönetét nyil­vánítja 0 Eminenciájáriak kegyes adományáért. * Római út. A magyar szentek felavató szertartásai tudvalevőleg január hó első felében tartatnak meg Rómában. Az esztergomi főkáp­talan tagjai közül Kohl Medárd dr. fölszentelt püspök már f. hó 19-én utazott le az örök városba, hogy az évforduló alkalmából O Szentsége előtt tolmácsolja Vaszary Kolos bíboros hercegprímás szerencsekivánatait. Mint értesülünk, a felavatási ünnepségeken Kohl püspökön kivül még Koszival István dr., Venczell Antal és Klinda Theofil dr. prelátus-kanonokok is részt fognak venni. * Jótékony estély. A szent Erzsébetről nevezett Esztergomi Jótékony Nőegyesület nép­konyhája javára f. hó 18-án esti 7 órakor a Fürdő­vendéglő nagytermében szépen sikerült jótékony­célú előadást rendezett. Előadásra került — mint már jelezve volt — a »Megvalto születese« cimű középkori magyar egyházi színjáték, melyet régi egyházi iratok s imakönyvek nyomán a nemes­lelkű Bogisich Mihály v. püspök, esztergomi pre­látus-kanonok, a Nőegyesület nagyérdemű elnöke állított össze. A nagy termet majdnem zsúfolásig töltötte meg a néző közönség; az első széksorokat nagyobbrészt előkelő hölgyközönség foglalta el s azonkívül ott láttuk a helybeli papság és a civil notabilitás számos tagját is. A középosztály is nagy számmal volt képviselve, aki csak tehette, az kivette részét a nagyszabású előadásból, meg­mutatta, hogy szivén viseli az egyesület nemes ügyét s mindenkor kész segíteni filléreivel a sze­gényeket. 7 órakor megszólalt a csengetyü, ami­kor egyszerre csak előáll a nagy tiszteletnek örvendő püspök-elnök s elfoglalja helyét a szá­mára készített előadói asztalnál. Röviden és érde­kesen ecsetelte az egyházi színjátékok fejlődését általában egészen a mai napig, majd a középkori magyar egyházi színjáték történetére tért át, s annak egyik, a budapesti Mátyás-templomban tar­tott nemét adatta elő a főszékesegyházi megerő­sített énekkarral. A színjátékot kisérő egyes női­es férfi-solok, valamint az egész vegyeskar által előadott régi énekek nagyon megnyerték a kö­zönség tetszését. A solot éneklő hölgyek közül főleg Csukass Etelka és Magy arasz Béláné szül. Kersch Etelka tűntek ki. Az előbbi mint rende­sen, úgy most is egészen magával ragadta kedves fülemüle-hangjával a hallgatóközönséget, az utób­binak lágyan zsongó kellemes és üde hangja pedig mindenkinek eszébe juttatta a boldogságos Szűz szende, méltóságteljes alakját. Grátzer Irma, aki ez alkalommal először szerepelt a nyilvános­ság előtt, már most is azt a benyomást tette a közönségre, hogy idő multával nagy sikert érhet el, mert hangja gyenge ugyan egy kissé, de na­gyon kellemes és fülbemászó. Varjasné szintén bátran kezet foghat Magyarásznéval, mert amit ez egyszer hallottunk tőle, az nagyon kielégített bennünket. Hangja árnyalatokban gazdag és szé­pen csengő. A férfi solisták is elévülhetetlen ér­demeket szereztek maguknak. Táky Gyula bel­városi karnagy pompás, gyönyörűen szinezett, szinte művészies bassusa és Pauer Károly főszé­kesegyházi karkáplán szép, csengő, tiszta baritonja csak fokozta a hallgatóközönség nagy érdeklődé­sét és tetszését. A solok, valamint a vegyeskar által oly kitűnően előadott énekek kompozitőrje és ügyes betanittatója : Kersch Ferenc, főszékes­egyházunk fáradhatatlan lelkű, buzgó karnagya ismét egy szép rózsát fűzhet érdemeinek hervad­hatlan koszorújába, mert időt és fáradtságot nem kiméivé, mint rendesen, úgy most is nagy áldo­zatot hozott a nemes ügy érdekében. A felolvasás közben vetített sz. képeket Dombay Nárcisz ben­cés tanár rendezte. Az előadás után, mely csak J /29-kor ért véget, kezdetét vette a tea-estély, mely alatt Jónás Pali zenekara gyönyörködtette megint a vig kedélyű teázó közönséget mindaddig, mig az, kedves emlékeket vivén magával haza, el nem • oszlott. Biztosak vagyunk benne, hogy arany betűkkel lesz e nap a sz. Erzsébet Nőegye­sület történetében feljegyezve. * Idegenben. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ifjú Kersch Ferencet, Kersch Ferenc főszékesegyházi érdemdús karnagyunk fiát, ki eddig a besztercebányai székesegyház kar­nagya volt: a bajai állami tanitóképezdéhez zene­tanárnak nevezte ki. * A közigazgatási ülések a jövő évben. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága az 1905. év folyamán tartandó havi rendes üléseinek határideit minden hónap második szerdájának d. e. 10 órájára a'^ vármegyeház tanácskozó termébe tűzte ki. Ezen megállapított határnapok tehát a következők : Január hó 11. Február hó 8. Március hó 8. Április hó 12. Május hó 10. Junius hó 14. Julius hó 12. Augusztus hó 9. Szeptember hó 13. Október hó 11. November hó 8. December hó 13. * Karácsonyi ünnepélyek. Az esztergomi szent Anna zárda óvóintézetébe és el. leányiskolá­jába járó növendékek f. hó 24-én karácsonyi ün­nepséget rendeztek. Az Esztergom-Szt.-Tamás- és Vizivárosi kath. polgári kör saját helyiségében tagjai számára január elsején, kis karácsony nap­ján d. u. 6 órakor karácsonyfa-ünnepélyt rendez. Az estélyen lesz ének, szavalat, felolvasás és tombolajáték. * Húsz éve törvényszéki elnök. Pulay Géza kúriai biró, a komáromi törvényszék elnöke mult héten töltötte be elnöki működésének husza­dik esztendejét. Ezen alkalomból a komáromi törvényszék és az ottani jogász világ nagy társas­vacsorát rendezett Pulay tiszteletére, kit számos táviratban és levélben üdvözöltek a vidékről is. Esztergomból Magos Sándor kir. ítélő táblai biró, Po?igrácz Zsigmond ügyvéd és Cherny Mátyás aljegyző, Muzsláról Gergely József kir. járásbiró üdvözölte. * A karácsonyi szünidő a főgimnáziumban pénteken, a reáliskolában szombaton és a tanító­képzőben csütörtökön vette kezdetét, s valamennyi intézetben január hó 2-ig tart. * A városiak új éve. A városházán új év­kor a kezelő személyzet már a felemelt lakbér­pótlékot kapja. A város szerény anyagi viszonyai­hoz mért lakbéremelés drága életviszonyaink miatt valóban méltányosnak mondható. * Segély. A belügyminisztérium felhívja mindazokat, akik a néhai Bukovinszky József által magyar orvosok vagy sebészek elszegénye­dett családtagjainak vagy özvegyeinek és árvái­nak segélyezésére tett alapítvány 1904. évi kamat­jövedelmére igényt tartanak, hogy e részbeni kellően fölszerelt kérvényüket legkésőbb 1905. évi január hó 20-ig közvetlenül a belügyminisz­tériumhoz nyújtsák be. Az alapítványból segé­lyezésben csak a magyar korona országai terü­letén működő vagy gyakorlattal biró elszegénye­dett okleveles magyarországi születésű orvosok vagy sebészek vagy ilyenek özvegyei és árvái részesülhetnek. * Katonai zenekarunk Komáromban. A helyben állomásozó 76-ik gyalogezred zenekara folyó hó 17-én és 18-án Komáromban játszott az ottani »Grand« kávéházban. A komáromi közönség sokat tapsolt a zenekarnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom