ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-18 / 51. szám

1904. december 18. ESZTERGOM Mindenekelőtt a tudomány / Lendületet ad ez a szövetkezeti eszmének az egységnek s a közösségnek mély felismerése által. Fölismerte a természetet mint egységet . . . fölismerte a társadalmat is mint nagy egységet . . . Nem rögzíti a nagy világi kríziseket; neki a politikus s a paraszt, a buzogány s a kalapács egyformán értékes. Egy végnek nézi a társadalmat . . . egy remeknek, melyen meglátszik a faluvégi kovács kezének s a művész ujjának nyoma. Tehát az egész áll előtérben, a társadalmi, a tömörült erő vezet s a haladást ettől várja. Szociális lesz a művészet. Érzéke fölébredt azon kérdések iránt, melyek a mélységet fölkavarják ... A költők a mélység, a szenvedés problémáit feszegetik ... a nagy gondolkozók a sötétbe merednek .... a festők a század szégyenét hozzák öntudatra s az emberiségnek fölébred lelkiismerete. Szociális lesz a kultura. Régen elszigetelt volt, fönt a felsőbb 10.000 körében ragyogott a klasszicizmus, a reneszánsz s XIV. Lajos korának kultúrája, de a népet sötétség borította. A nemzetek élete két zónát tüntetett föl, — két népet hordozott. Most a kultura közszükségletté, tehát szociálissá lett. Ezek nyomán a szociális érzés jelentkezik mindenfelé s a gazdasági téren érvényesül mint a tömörülés szükségessége; kiállhatatlan és szegy enitő a gazdasági fejletlenség; még inkább a testvérek nyomora, a nép közbaja; a társadalom fölébred: »ezek testvérek« . , . dadogja s kitörli szemeiből a mámort, s elhárítja lelkéről a részvétlenség ólmos terhét. De e világáramtól eltekintve, a hazafias nagy föladatok is szorítanak rá a szociális eszme terére. Az első maga a nemzeti érdek. Nemzeti életünk egyoldalú. — Óriási egyensúly meghibbanást tüntet fel az ország látóképe. Kulturállamot mutat a kulturállamnak modern nagy segélyforrásai nélkül. Fényes fővárost, rongyos falukat, züllő népet. Az ellenséges áram tényleg- szétszedi a népet, a kivándorlás semmi más, mint gazdasági apály; a népek hullámai a gazdasági élet súlypontjának elhelyezkedését követik. Aki segit a gazdasági közállapotokon, az segiti kifejleszteni az erős, független, öntudatos népet s az igazi nemzetállamot. Magyarországon még semmi sem kész, sem nép, sem középosztály, sem értelmiség, sem ipar, sem nemzeti érzés, sem parlamentarizmus, sem tudomány, sem művészet. De első legyen az erős nép s ezt megteremteni segiti a szövetkezés. Hogy a politikai egység egységes népet nem teremt, azt látni; a legnagyobb ellentétek a gazdasági ellentétek; azokat kell kiegyenlíteni. Népeket nem kötéllel, nem is törvényekkel, hanem indulattal, erkölccsel, és az ezeket kiváltó praktikus munkával, lélekkel kötjük össze.. Hiába beszélünk önálló vámterületről, ha idebenn a gazda becsületes törekvését agyonnyomja a drága és megbízhatatlan közvetítés, az aránytalan teherviselés és mindenféle hamisítás. A nép erkölcsi ereje is csodálatosan fejlődik a szövetkezetekben,melyek bástyái a közszellemnek, az erő öntudatának, a bizalomnak és életkedvnek. Felsőbb nevelő intézetek, — az értelmes népnek nevelő intézetei .... Tényleg igaz a szocialista Woornit szava: »a fogyasztószövetkezetekből erődítéseket fogunk csinálni, amelyekből 4 fontos kenyerekkel és burgonyakartáccsal támadjuk a kapitalistákat.« Igy támadni szabad, mert ez a támadás emancipáció és kulturális érettség. Csak életkedvvel biró népet kell teremteni; a lelkesedés az energia ébresztője. De ép azért ideáljainknak nem szabad az önzés alapján államok. Igy kapnak hitre, lelkesedésre az emberek, igy tanulják meg a szolidaritást, az áldozatot. S van-e irányzat, mely a szolidaritásnak érzetét jobban nevelné, mint a szövetkezeti eszme ? Mit nem tesznek a szocialista szövetkezetek kivált Belgiumban; ránevelik tagjaikat, hogy a szövetkezetek közhasznú intézeteket tartsanak föl, a jövő .szövetkezeti generáció nevelésére használják föl az osztaléknak bizonyos százalékát. A rochdalei takácsok ma 1,250.000 koronát fordítanak nevelési célokra, ami pedig csak 1

/2°/o-a a haszonnak. Kell ideálisabb irányokat adni petyhüdt társadalmi életüfiknek is. Le kell az intelligenciának hajolnia a néphez s a re^i társadalom nyűgét gazdasági elmaradásban rMtíozó népünkkel fölszabaditani. Megtették 48-ban, de az csak félmunka. Ha meghagyjuk gazdasági tehetetlenségében, írott malaszt a politikai szabadság. Ez volna ideálizmus, ez mélységes praktikus kereszténység, mely minden laikust mint igazi felebarátot s minden papot mint diakónust állit ki az élet mezőire. A politika szétválaszt; a keresztény ideális gondolat árva; repül, mint a galamb özönvizek fölött; dögre nem száll; romok közt nincs maradása ; de ahol új életet talál, oda száll. Van özönvíz nálunk ; viszi, sodorja a nép gazdaságát; hullákat ringat; romokot locsol; de az özönvíz apad ; a szociális egyetértés olajfája kizöldül, ez olajfának első tavaszi hajtása a szövetkezeti kísérletezés ; az ideális honszeretet galambja ez ággal csőrében repül felénk; biztat, vigasztal, bátorít: nézzétek, e tavaszodásnak reményében dolgozzatok. S mi dolgozunk, a szövetkezeti eszme oltalma alá futunk mindnyájan: Károlyiak, Majláthok, Darányiak, főispánok, birák, jegyzők, papok, Magyarország átlagos nemzeti intelligenciája. Ez eszme egyesitsen, oltalma alatt enyhüljön pártviszály, ébredjen a nép! Amerika az egyén összes érdekeit a szabadság oltalma alá állította : m. t. közönség nekünk többet kell tennünk, mert nem vagyunk oly erősek, mi a szabadságot magát, a boldogulást és jobb jövőt s a küzdelmet a szövetkezés oltalma alá állítjuk ; ez megvédi a szabadságot s biztosítja a boldogulást. Ezek voltak Prohászka dr. beszédének alapgondolatai s ezeket az ő megszokott lelkes előadásával és szónoki erejének szines képeivel magyarázta meg a közönségnek, mely zajosan' megtapsolta előadásáért. Horváth Béla elnök, most Meskö Pált hivta fel szólásra, ki rokonszenves előadásban fejtegette a gazdakörök szükségességét, mert ebben rejlik a kisbirtokos osztály támogatásának ereje. O, — úgymond -— beszéde elején, dr. Prohászka gyújtó beszédének inspirációit szeretné állandósítani a hallgatóság körében. Ha szétoszlik a közönség, ezen beszéd hatása alatt fogjon hozzá a népmentés nagy munkájához. Kifejti aztán a kisbirtokos osztály tömörülésének, szövetkezésének nagy horderejét, majd praktikus képét nyújtotta a gazdakörök alakítási módjának. Beszélt aztán arról, hogy az ily körök alakítása nehéz ugyan, de kitartással és lelkesedéssel le lehet győzni az akadályokat. Első sorban a falusi intelligenciát szólítja akcióba. Földesurak, gazdatisztek, papok, tanitók és jegyzők vannak hivatva első sorban arra, hogy a nemzeti követelményeknek megfelelőleg, áthatva a hazaszeretettől, a népet tömöritsék és ennek alapjául a gazdaköröket megalakítsák. Utal arra és ezt példákkal illusztrállja, hogy a gazdakörökből alakultak számos helyen a rokonszövetkezetek, melyeknek mind egy célja van: a nép jólétének előmozdítása. Sok helyütt — úgymond — nagy nehézségekkel találkozott a gazdakörök létesitése közben, ezeket leginkább a falu értelmiségének nemtörődömsége gördítette a nemes cél elé. Sem a pap, sem a tanitó, sem a jegyző nem ért rá a néppel törődni s nem nyújtottak segédkezet neki, de a nép közé ment s ez megértette őt, megalakult a gazdakör s ez szégyenére vált azoknak, kiknek erkölcsi kötelessége lett volna ezeket megteremteni. Megjegyzi azonban, hogy sok helyütt talált aztán lelkes férfiakra is, kik habozás nélkül fogtak munkához. Ezek között kiemeli elsősorban a papságot s kivált az újabb generációt, kik itt Esztergomban, már a szeminárium falai között szívták magukba Prohászka dr. eszméit. Ezek -— úgymond — lelkükbe vésték a nép szeretetét s most az életben nekik örömöt és szórakozást nyújt a néppel való foglalkozás. A szövetkezeti eszmék ellenségei, az önző emberek áskálódnak a legkisebb társulási mozgalmakkal szemben is, elriasztják azokat, kik a népet oktatni és vezetni akarják, de ezért kell az a nagy szeretet a szivekben, melyről Prohászka dr. beszélt, hogy el ne csüggedjenek a mentési munkában. Elmondja, hogy a falusi gazda mily járatlan a mai fejlett és szövevényes kereskedelmi viszonyok között a termése értékesítésével. Fogalma sincs a börzei ügyletek kihatásáról, a fedezetlen határidő üzletről s más ilyenekről pedig hallomást sem szerez, csak azt tudja, hogy mikor termését a piacra viszi, felét kapja érte, mint amennyit ér. A gazdakörök a népet e részben tanítják, és ezek alapvetői a nép intelligenciájának, melyet ha elér, majd fog tudni baján segíteni is. A papokat — úgymond — leginkább az ellentétes irányzatú sajtó cikkei riasztják vissza, de ezzel nem kell törődni, mert a jónak mindig voltak ellenségei. A néppel azért is kell törődni, hogy ne legyenek szocialisták. Ha a népet nem vezetik, azok ellen fordul idővel, kik most nem törődnek vele. Ahol a népet vezetik, ott nincs szocializmus. A nép érdeke az ország érdeke, mert éhes népet csak eltiprani lehet, mig ha szervezzük, ha tanítjuk, ha tömöritjük, gondolkozásában és vagyonában gyarapítjuk ; nagy lesz a nemzet. A. falusi gazdakörök legnagyobb ellenségeiként élénk színekkel állította a közönség elé a korcsmárost és szatócsot, kiknek gazdasági uralma ránenezedik a községekre. 1848. évig — úgymond —• jobbágya volt a nép a földesúrnak s most jobbágya az uzsorásnak. Az előbbi jobbágyság még tűrhetőbb volt mint a mostani, merjt akkor a földesúr gondoskodott a jobbágy szükségleteiről, mert gazdaságának ereje a munkás kezekben volt, mig a mostani jobbágyúr az uzsorás, kiveszi a uép szájából a falatot és kihajtja viskójából és magából a hazából is. Elérkezett— úgymond — az idő, hogy a népet felszabadítsuk másodszor. Bizalommal fordul tehát az intelligens közönséghez s kivált a falun gazdálkodó urakhoz, lelkészekhez, tanítókhoz és jegyzőkhöz, hogy alakítsák meg a gazdaköröket és lépjenek összeköttetésbe az országos magyar gazdaszövetséggel, mely kézséggel szolgál támogatással. Tegye meg mindenki, amit tehet felebaráti szeretetből, hogy a magyar gazdaközönség új életre ébredjen s tudjon törődni saját helyzetével s hogy nemcsak bikaviadalokra és Barnumba menjen fel Pestre a közönség, hanem gazdagyűlésekre is. Meskó Pált megéljenezték, s aztán az elnök felkérésére dr. Horváth János vette át a szót. A falusi hitelszövetkezetekről beszélt nagy szaktudással a szónok. Kifejtette, hogy a falusi népet egyesek mily cselfogásokkal nyűgözték le. A legnagyobb nyűg, mely a népet boldogulásának útján leköti: a hitel. A hitel pedig nem lehet cél, hanem csak eszköz, s ezért kell a népet a hitel terén is szövetkezésre birni. A hitelszövetkezeteknek nagyfontosságát magyarázva, rátért ennek szervezetére és megalakulásának módjára is. A hitelszövetkezetek, úgymond, nagy szerepet játszanak a terményértéke'sités terén. Feltétlenül sürgősnek tartja ő is a szövetkezés eszméjét, mert pl. a szövetkezés minden téren, tápot ad az iparos, a kereskedő és földmives kitartására. A szövetkezeti eszme életrevalóságát bizonyítandó, felemlíti azt, hogy Magyarországon eddig is már 1700 szövetkezetnek 400.000 tagja van. A szövetkezetek az elmúlt évben 170 millió forgalmat csináltak, melyből 50 millió a szövetkezeteké, 50 millió a tagoké. Sajnálatos körülménykép jegyzi meg, hogy a szövetkezéstől leginkább az iparos osztály idegenkedik. Látszik ez abból is, hogy az 1700 szövetkezetből csak 170 az iparosoké. Sajnos, hogy az iparosok nem tudnak úgy szövetkezni, mint a gazdák. A hitelszövetkezetek megalakítására hivja fel a hallgatóságot s e részben könnyen érthetően vázolta, miként kell azt elkezdeni. Dr. Horváth beszédét szinte megéljenezte a lelkes közönség s ezután Szilassy Zoltán beszélt a fogyasztó és értékesítő szövetkezetekről. Legelőször is utal a már elhangzott szép beszédekre, melyekből a közönség már úgy is megértette a szövetkezéseknek nagy eszméjét. Neki, úgymond, a többi szónokok után alig maradt más szerepe, mint annak az embernek, ki az aratáskor a kévekötők után jár, s az elhagyogatott kalászokat szedegeti össze. Elvállalja örömSirolin^ A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut ÍSS- lábbadozóknál influenza után nősen ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc).