ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-11 / 50. szám

* Vimmer Imre polgármester e héten már korábban kapott két heti szabadságát megkezdte. Távollétében Kollár Károly I. tanácsos helyettesíti. * Jótékony estély. A szent Erzsébetről nevezett Esztergomi Jótékony Nőegyesület népkonyhája javára december hó 18-án, vasárnap esti 7 órakor a »Fürdo«-vendéglő nagytermében jótékonycélú előadást rendez. Előadásra kerül: A Megváltó születése. (Karácsonyi misztérium). Középkori magyar egyházi színjáték. Régi énekes könyvek nyomán irta és felolvassa: Bogisich Mihály c. püspök, kanonok. Műsor: I. A színjátékot kisérő régi egyházi énekek. 1. Szüzek virága — sopran solo. 2. Magasztalja az én lelkem •— alto solo. 3. Dicsőség mennyben Istennek — női kar. 4. Én nagy vigasságos örömhírt —- sopran solo. 5. Csordapásztorok midőn Bethlehemben — vegyes kar. 6. Aludj kisded csendességben — alto solo. 7. Dicséretes ez gyermek — vegyes kar. 8. Szép violácska — vegyes kar. 9. In dulci jubilo — férfi kar. 10. Szűz Mária e világra — vegyes kar. 11. Dicsőséges szűz Mária — vegyes kar. 12. Redemptoris Mater — vegyes kar. 13. Az isteni kisdedet — vegyes kar. 14. Oh nemes, ékes liliom — vegyes kar. 15. Oh fényességes szép hajnal — vegyes kar. 16. Jézus! Mária! dicsőséges nevek — vegyes kar. 17. Aludj kisded — alto solo. Énekli a megerősített főszékesegyházi énekkar. II. Vetített képek. '. Budavárának régi látképe 1540. évből. 2. Gábor arkangyal üdvözli Máriát. 2. Bethlehem környékén a pásztorok nyájaikat legeltetik. 4. A bethlehemi istálló szűz Máriával, szent Józseffel és a kisded Jézussal. 5. Gábor arkangyal megjelenik és a pásztoroknak a Megváltó születését hirdeti. 6. A pásztorok megindulnak és felkeresik a rozzant istállót. 7. A bethlehemi istálló mint fent 4. sz. 8. Simon próféta karjaira veszi a kis Jézust mondván: Most bocsátod el Uram a te szolgádat. 9. A három királyt a csillag a bethlehemi istállóhoz vezeti. 10. A három király aranyat, tömjént és myrrhát ajándékoz. 11. A mostani Mátyás templom belseje. 12. A mostani Mátyás templom külseje és környéke. Helyárak : ülőhely támlásszék 2 kor., ülőhely 1 kor., állóhely 60 fill. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula üzletében és este a pénztárnál. Előadás után thea-estély. * December 15-ike érdekes napja lesz Esztergomnak. Mint olvasóink már tudják, e napon lesz az Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület által rendezett szövetkezeti kurzus megtartva. Városunk lakóinak alkalma nyilik a gazdatársadalmi mozgalom vezető férfiaival megismerkedni. Beszélni fog dr. Prohászka egyetemi tanár is. Ki ne ismerné őt ? És ki ne óhajtaná hallani ? Itt lesz Bernát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója is. Az ő neve maga egy programm. O Magyarországon a legelső képviselője nemcsak kezdeményezésre, hanem qualitásra nézve is a Le Play és Ruskin-féle nemzetgazdasági elveknek, melyek a Smith és Ricardo-féle rút önzés, egoismus ellenében, ami okvetlen a gyengébb gazdasági osztályok kiszipolyozására vezet — a mint ezt korunk is igazolja, - az emberbaráti szeretet, a gyengébbeknek az erősebbek által való felsegitését, tehát az altruismust hangsúlyozza. Eljön Szilassy Zoltán is, a m. gazdasági egyesület jeles titkára s a szövetkezeti ügyeknek egyik előharcosa. Itt lesz Meskó Pál a m. gazdaszövetség tevékeny titkára, a kinek buzgalma folytán aránylag rövid idő alatt sikerült elérnie azt, hogy most már körülbelül 500 falusi gazdakörben nyer népünk támogatást. És itt lesznek a gazdatársadalom egyéb kiváló alakjai. Azt hisszük, Esztergom vármegye közönsége nemcsak örömmel fogja hallgatni e jeles férfiak előadásait, hanem azok útmutatása nyomán hozzá is fog a szövetkezetek megalakításához. A hölgyekre is nagy szerep vár e téren, mint a kiknek rendesen gyengébb szivük van mint a férfiaknak. Gyarmathy Zsigáné példája mutatja, mit tehet egyes buzgó nő a népért. A szegény kalotaszegi népet varrottasaival valósággal jólétbe helyezte s a Bodrogközi Nőegylet példája mutatja, mit tehetnek a nők egyesülten szociálpolitikai irányú munkájukkal. * Egy fiatal szobrász sikere. Liipola Iriő fiatal finn szobrász egész nyáron a közeli Nánán lakott és itt tanulmányozta fajunkat. Itt időzését nem töltötte el hiábavalósággal, hanem szorgalmasan mintázta a kis község tipikusabb alakjait s e közben tanulgatott magyarul. Ez a fiatal művész a most nyitva levő tárlaton nagy feltűnést keltett eszményi szoborcsoportozatával, melyen az alakok mind nánai földmivesek képmásai. Műve két fiatal embert ábrázol, amint egy megtört öreget védelmeznek meg a veszélytől. Elől egy büszke ifjú, kinek arcáról az öntudatos ellentállás erélye villámlik, mig hátamögül a szangvinikus és megtorlást kivánó alak tör előre. Az aggastyán aggodalmasan nézi a veszélyt. A munkán nagy, eredeti erő bontakozik ki. Tárgya mélyen átgondolt és finoman átérzett eszme. A fiatal szobrász kiképezését odahaza Finnországban kezdte, majd a koppenhágai akadémián végezte. Innen ment Münchenbe az akadémiára és másfélévet töltött Firenzében és Rómában, hol a nagy mestereket tanulmányozta. A fővárosi műbírálók el vannak ragadtatva művétől s több képes lap is közölte már a szoborcsoport képét, Liipola, kit most Magyarország művészvilága ünnepel, fél év alatt teljesen megtanult magyarul. * Előadás vetített képekkel. A kereskedő ifjak egyesületének önképző köre ma vasárnap tartja ez esztendei utolsó gyűlését, melyen az egyesület buzgó elnökének felkérésére dr. Csárszky István hercegprimási titkár vetített képekben és a már többször és több helyütt elismert kiváló előadásával fogja ismertetni Jeruzsálemet. Az előadáson kivül még két egyleti tag fog szavalni. * Közgyűlés. F, hó 7-én délelőtt Andrássy János kir. tanácsos, alispán megnyitotta az újonnan alakított városi képviselő-testületet. A megnyitás ünnepélyessége után rövid tárgysorozattal rendes ülés volt, mely csekély érdeklődéssel intézte el az ügyeket. * Gőzmotor. Az esztergom-budapesti vasútvonalon gőzmotor kocsikkai kezdenek most kísérletet. A gőzmotor csakis személyes forgalomra lenne berendezve. Az első ilyen próbakocsi 40 személylyel szombaton indult el Budapestről, de csak Dorogig jöhetett, mert ezentúl a pálya nem felel meg ezen közlekedési célnak. Tehát Dorogig Budapestről motoron jöhetünk, Dorogtól Esztergomig pedig: kávé-őrlőkön. * Gazdasági ismeretekről előadásokat rendez Csepreghy Gyula tanítóképzői gazdaságtantanár a szentgyörgymezői kath. Olvasókörben. Az első előadást f. hó 4-én tartotta és ezentúl gyakrabban, részint maga a tanár ur, részint tanítóképzői növendékei szépen átgondolt és a népnek élvezetes modorban oktatnak sok igen hasznos ismeretre. Az olvasókörben mindig többen jelennek meg ezeket meghallgatni; ami azért is örvendetes jelenség, mert eddig az volt a panasz, hogy a mi népünk nem szivesen tanul uj dolgokat a gazdálkodás terén. Csepreghy Gyula lelkes és szives modora azonban megszeretteti velük a nekik annyira előnyös gazdasági tudományt. * Epilógus. A Nagysápon legutóbb megtartott megyebizottsági tagválasztásról győztesként kikerült biz. tagok f. hó 4-én zajos kis áldomást csaptak az ottani nagykorcsmában. Egyik hiteles tudósitás mondja, hogy ezen alkalommal elfogyott 20 kiló hus a javából, mihez 8 korona ára zsemle kellett. A jó vacsorát a választók 2 hektoliter borral öblögették le, mitől aztán birokkedvet kaptak s Petróczy János nevü polgártársukat ugy elverték, hogy ágyban fekvő beteg lett. A csendőrség a duhaj áldomásozókat feljelentette a hatóság előtt. A verekedők azt állítják, hogy Petróczy csömört kapott a jó vacsorától, mig a beteg' nem a bortól, hanem a bottól származtatja csömörét. Aztán, hogy nincs jó élet Magyarországon. * Bérkocsi mizériák Párkányban. A párkányi bérkocsisok kényük kedvük szerint bonyolítják le a nánai állomásra érkező utasok személyforgalmát. Van eset rá, hogy kissé kopottas ruhában 20 fillérért is be lehet kocsizni Nánáról Párkányba, s kivált mikor 10—12 kocsi vár »pasas«-ra, akkor valóságos dulakodás van köztük és egymás árait úgy leszorítják, hogy ha többen is felszállnak a kocsira, olyik utasnak már fizetni sem kell. Igy van ez nyáron, mikor még az úriember is szivesebben begyalogol, hogy az unalmas utazási görcsöket kimozogja tagjaiból, de másként van az őszi és téli időben, mikor a Párkánytól egész Nánáig elterülő sártengeren nagyobb úr a párkányi bérkocsis, mint most Togo admirális a Sárgatengeren. Ilyenkor és főleg ha csak egy kocsi van az állomásnál, odaül a bérkocsi oldalához s bizony azt várja, hogy megsüvegelve kérjék meg, miszerint hajtana be Párkányba legalább. Ilyenkor, ha többen vannak az utasok, minden személy után a taksát kéri, de az sem ritka, hogy azt mondja, miszerint már meg van rendelve a következő vonathoz, s csak külön alkuval, nagynehezen és nehéz nagy pénzzel lehet megindítani a párkányi fuvaronc szivét és rozzant bárkáját. Ez még semmi! Hanem van idő, mikor az éjjeli vonatoknál egyetlen kocsi sincs, s a közönség éjjel, dideregve, fázva, pokoli sötétségben kénytelen órajárásnyira gyalogolni a határon keresztül. Ezen sürgősen segíteni kell, még pedig nem is a muzslai főszolgabíró segíthet a bajon, mert hisz az jóformán mással sincs elfoglalva, mint a párkányi bérkocsisok bírságolásával, hanem igenis segíthet maga a törvényhatóság úgy

r ha a kocsiúttól kerékvetőkkel elválasztott száraz gyalogutat készíttet Párkánytól az állomásig, hogy cv közönség ne legyen kiszolgáltatva teljesen a párkányi bérkocsisok szeszélyének, s jó úton és megvilágított éjjeli biztonságban gyalogolhasson haza az éjjeli gyors- és személyvonatoktól, ha nem kap kocsit. Ezt az utat bátran meg lehet csináltatni addig, mig a rebesgetett villamos vasút létrejön, mely aztán úgy is virslibe hajtja a párkányi kénylovakat. Szives megszivlelésül irtuk ezt, s talán akad egy megyebizottsági tag, ki ezt, mint a közönség sürgős érdekét, felhozza egy bizottsági ülésben. * Pályázat. A párkányi r. kath. iskolaszék a legutóbb megüresedett tanítónői állomásra nyilvános pályázatot hirdet. A megválasztandó osztálytanitónő fizetése a törvényes minimum, melyből 700 kor. állami segély, továbbá kertilletmény és lakbér. Tanítani fogja egyik mindennapi osztály növendékeit és az ismétlő leányokat felváltva. Az iskolaszék határozata még az is, hogy csak a teljesen kitűnő oklevelű kérvényezők közül fog választani és hogy a megválasztott tanítónőnek okvetlenül Párkányban kell laknia. A választást f. hó 18-án ejtik meg. * Iskolaszéki gyűlés. A párkányi r. kath. iskolaszék f. hó 4-én Valamennyi tagja részvételével rendes közgyűlést tartott, melynek tárgya a most és a már korábban megüresedett tanerői állások nyilvános pályázatra bocsátásának kérdése volt. Szavaikat határozottan férfinak hozták a tagok, Jeszenák br. elnök és Bánfy Károly legilletékesebb helyről szerzett értesültségük és helyénvaló aggodalmaik kifejtése után egy szó ellenében, ettől elállottak s igy a tanítónői állomásra egyelőre nőt fognak választani, mig a tanitói állást csak a jövő tanév elején töltik be. A kántorságban való segédkezésért már most külön díjazást szavaztak meg — jegyzőkönyvileg. * Szomorú vád. A csendőrség panaszt tett a szolgabiróságnál a kőhidgyarmati ifjúság ellen. Azt állítják ugyanis, hogy a községben folyton ismétlődő lopásokat valószínűleg az elvetemült fiatalság követi el. Erre a gyanúra az adott okot, hogy a fiatalság közül sokan oly mértékben költekeznek a korcsmáben, hogy az napi keresetükből ki nem telhetik és a megejtett vizsgálatok al kalmával többen nem tudtak pénzükről elszámolni. Ha e vád igaz, akkor Kőhidgyarmat az erkölcsi bukás szélére jutott. * Visszaküldött kivándorlók. New-Yorkból irják lapunknak, hogy onnan 19 csolnoki kivándorlót visszaküldték Európába, mert nem bírtak a kiszállásnál azon feltételeknek eleget tenni, mely minden kivándorlónak megnehezíti a partrajutást. A csolnokiak, kik most visszakerülnek, az annavölgyi bányák sztrájkoló munkásaiból és családjukból kerültek ki. Lám, igy járnak azon szerencsétlenek, kik a véresszájú szociál-demokratáknak és a kivándorlási vágynak esnek áldozatul. Meggyötörve, kipusztítva térnek haza erre a földre, mely mégis csak a legédesebb a magyarnak akkor, ha máshol már megszenvedett. * Országos zarándoklat a Szentföldre. A jövő év tavaszán, 1905. március 4-én indul Magyarországból a legelső nagyobb zarándoklat a Keletre azon céllal, hogy Syria, illetőleg Palesztinának vallástörténeti szempontból nevezetes és az Üdvözitő által megszentelt helyeihez a csatlakozó zarándokokat elvezesse. A régi keresztes hadak nyomában indul útnak a társaság a Balkánfélszigeten, útközben Sophiában egy napra megpihenve Konstantinápolyig. Itt hajóra száll, mely útjában Smyrnát, Rhodust néhány órai tartózkodással érintve Beirutban köt ki. Innen a társaság a Libanonon átvezető vasúton Damaszkuszba ér. A Szent Pál apostolkodásának emlékeiről hires és erős mohamedán jellegét napjainkig legtisztábban megőrző keleti város megtekintése után Baalbekben a napisten tiszteletére épült óriási méretű templom romjait keresi fel, a hol az ókori építészet egyéb remekeinek maradványait is találni fogja. Baalbekből visszafordulva, Beirutban a társaság ujra hajóra száll, hogy Haifába evezzék. A Karmel-hegy tetején levő kolostor megtekintése után a programúiban Názáret következik.