ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-11 / 50. szám

ő is főmunkatársa volt az E. L.-nak, megvált ezen állásától, mert mint ügyvéd nem akart lapot szerkeszteni s hogy ekkor Dvihally foglalta el ezen főmunkatársi állást. 0 — úgymond — nem akart mint koronatanú szerepelni, kéri a kir. Törvényszéket, mérlegelje a becsületszó értékét. A törvényszéki elnök ekkor megkérdezte Bártfayt, akar-e erre felelni. Ez azonban látszólag meg volt törve s csak a fejével és kezével intett nemet, mire a törvényszék kivonult tanácskozásra. Hosszú tanácskozás után hirdette ki az Ítéletet Hegymeghy László, a törvényszék elnöke, mely szerint Bártfay Gézát a Dvihally Géza ellen nyomtatvány útján elkövetett becsületsértésért 14 napi fogházra mint főbüntetésre és öt napi fogházra átváltoztatható 50 korona pénzbirságra mint mellékbüntetésre Ítélte, ezen kivül kötelezte még az elitéltet, hogy 120 korona ügyvédi és utánjárási, továbbá 34 korona tanuzási költséget fizessen meg, és az Ítéletet saját lapjában közölje le. A súlyos ítélet Bártfayt láthatólag lesújtotta, de szerencsétlen természete nem hagyta nyugodni és semmiségi panaszt jelentett be, mert úgymond, a törvényszék nem engedte meg, hogy a zárszó jogával éljen. A törvényszék elnökét, sőt az egész bíróságot láthatólag felingerelte ezen kijelentés, mert a teremben mindenki látta, hogy Bártfay a fejével és a kezével is integetett, hogy nem akar szólni, de mig a törvényszék visszavonult, még akkor is lett volna ideje beszélni. »Hallatlan! hogy meggyanúsítja a kir. törvényszéket« kiáltott az elnök s helyéről felkelve, ingerülten utasította el a felé közeledő Bártfayt, s aztán nem véve figyelembe bocsánatkérését sem, a tárgyalást berekesztette s Bártfayt írásbeli felebbezésre utasította. Bártfaynak a tárgyalás végén tanúsított magatartása az irányában udvarias bírákat mélyen megsértette. Ezen újabb két héttel most teljes két hónapi fogházra van ítélve Bártfay, ki ellen még 17 ilyen természetű sajtóper van folyamatban. Dr. Stella. Immaculata. A magyar kereszténység fővárosában, Esztergomban fényesen ünnepelték meg a Szeplőtelen Fogantatás jubileumát f. hó 5., 6., 7. és 8-ikán. A csinosan feldiszitett Bakácskápolnát zsúfolásig töltötte meg a hivő nép olyannyira, hogy még magának a főszékesegyháznak padsorai is megteltek s a később jövőknek már nem is jutott ülőhely. Részt vett az ájtatosságokon a helybeli érseki tanitóképző intézet ifjúsága is a tanári-kar vezetése mellett. Az első ájtatosságot 5-én délután 4 órakor maga a főszékesegyház plébánosa dr. Csernoch János, praelátus-kanonok s országgyűlési képviselő tartotta. Remek beszédében világosan kifejtette az eredeti bűn nélkül fogantatott Szűz magasztos tanát, kimutatta, hogy a boldogemlékű IX. Pius pápa voltaképen nem uj tant hirdetett annak idején 1854. évi dec. 8-án, mert e fenséges igazságot már kezdettől fogva hitte és vallotta az anyaszentegyház és a hivők milliónyi serege. Majd dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk X. Pius jelszavát: «mindent megujitani Krisztusban» kapcsolatba hozván a jubileum nagy fontosságával, a Boldogságos Szűz tiszteletére buzdította a hallgatókat. Másnap a főszékesegyház első karkáplánja, Skoda János mondott szép s mély gondolatokban gazdag beszédet a Boldogságos Szűzről. Harmadnapon pedig Pauer Károly, a főszékesegyház második karkáplánja tartott lelkes dicsőítő beszédet a bűn nélkül fogantatott Szűzről, főleg az ő szivtisztaságát emelte ki s ennek követésére buzdította a hallgatóközönséget. Az esti ájtatosság után, sőt még előtte a délutáni órákban a helybeli főtisztelendő papság több tagjának szives támogatásával kezdetét vette a gyóntatás, a mely még magának az ünnepnek délelőttjén is folytatódott. S itt emiitjük meg, hogy a szent gyónáshoz járult jámbor lelkek nagy száma — kikhez a tanitóképző-intézet ifjúsága és néhány gimnáziumi kongreganista-jelölt ifjú is csatlakozott, — valóban lelki épülésére szolgált mindenkinek. Az ünnepen 9 órakor ünnepélyes sz. mise volt a főszékesegyházban, melyet fényes segédlettel Boltizár József püspök és általános érseki helynök mondott. E sz. misén részt vett a helybeli katonai valamint a civil notabilitásnak több tagja, úgyszintén a hercegprimási és főkáptalani uradalom számos tisztviselője is. Itt ismét szép és megható látvány tárult az emberi szem elé, a mint a papnevelő-intézet uj levitái fehér karingben járultak hozzá az Ur asztalához! A sz. mise végén, mielőtt a fáradhatatlan lelkű ősz püspök ráadta volna a hívekre O szentsége X. Pius pápa áldását, Csernoch János dr. főszékesegyházi plébános felolvasta és megmagyarázta az áldást engedélyező levelet. Majd a tüzes szavú Molnár János, prelátus-kanonok s országgy. képviselő lépett a szószékre s gyönyörű beszédében a jubileumi nagy nap jelentőségét fejtegette. if. Az esztergomi kath. kör dec. 8-án délelőtt tartotta ünnepélyét a következő műsorral: 1. Vineta, Abttól. Férfi-kar. 2. Immaculata, Ozoray Istvántól. Szavalja: Reviczky Erzsike úrleány. 3. Goldmark hangversenye. Hegedűn : ifj. Zsakovetz N., zongorán kiséri: Kersch F. 4. Szeplőtelen Szűz, hazánk Nagyasszonya. Felolvasás, tartja: tartja Mattyasóvszky Lajos. 5. Boldogasszony Anyánk. Férfi-kar. A műsor minden száma kitűnően sikerült. A férfi-kar jól szervezett és fegyelmezett dalárda benyomását keltette a hallgatókban, mig Reviczky Erzsike bájos jelenésként szavalta a gyönyörű verset. Különös dicséretet érdemel a hangversenyszám is, melyben Kersch, a mester és az ifjú Zsakovetz, a jövő hegedűse adták elő Goldmark egyik zenemüvét. Zsakovetz ez idő szerint Hubainak legkitűnőbb tanítványa és nagyon sokat ígérő tehetség. A kör elnöke, Mattyasóvszky Lajos lovag felolvasását, mely emelkedett hangjával és tartalmával méltán nagy tetszést aratott a nagy számban egybegyűlt diszes közönség körében, alkalmunk levén, a következőkben közöljük: Vakmerő vállalkozás jól tudom: és ha méltatlanságom teljes tudatában mégis megkísérlem, hogy — a legfelségesebb, legdicsőbb, legszentebb, az egyedül szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz nevét illetéktelen ajkamra veszem, hogy annak napnál-, gyémántnál fényesebben ragyogó dicskoszorújába egy szemernyit fűzzek, és az önök szivében iránta folyton élő szeretetet és tiszteletet csak félfokkal is melegebbre élesszem, — szivem forró vágyát követem és erőt, bátorságot meritek édes Üdvözítőnk ama szavaiból, melyet a szegény özvegy asszony két filléres alamizsnájára mondott: «Bizony mondom nektek, e szegény özvegy többet vetettébe mindnyájatoknál.* (Luk. 21, 3.) Es mégis igen ellankad bátorságom, — mert most, — midőn az

w egész világon minden ajak, minden sziv, az O dicsőségét zengi; midőn a Szeplőtelen fogantatás hitágazattá emeltetésének 50-ik évfordulóját ünnepeljük ; érzem gyarlóságomat, hogy az Eg királynéjának dicséretére, az O fenséges magasztalására teljesen méltatlan, képtelen vagyok. Ujat nem mondhatok. Ami dicső jelzőket pedig, mellyekkel Őt — a Szeplőtelent — az angyal, Szt. Erzsébet, az egyház és a szent Atyák, a tudósok, a költők és a szónokok illették és illetik, újra felsorolni igen sok időt igényelne és még akkor is, nagyon fogyatékos, gyenge árnyéka lenne a valóságnak. Azért engedjék meg, hogy csak a mai ünnepre — és hazánk Nagyasszonyára vonatkozással, — de igen röviden szólhassak. * * Isten az embert — mint a teremtés koronáját, — eredetileg nem a jelenlegi nyomorúságra, küzdelemre, hanem folytonos öröm és megelégedésre — sőt örök boldogságra szánta. Tiszta lelkét: kegyelmének bőségével, a halhatatlanság kiváltságával, nyilt s világos értelemmel, a rosszravaló hajlandóságtól ment szabadakarattal ruházta fel; — testét: minden fájdalom és bajnak ellentálló ép, erős egészséggel látta el. Eme boldog állapotot azonban, a mennyből kiűzött gőgös, nagyravágyó, bukott angyal nagy irigységgel nézte és azt megrontani főtörekvése lett. A gonosz, törekvésével célt ért, midőn kigyó alakjában elcsábította ős szüleinket. Az engedetlenség gyümölcse az első bűn, melyet eredeti vagy eredendő bűnnek nevezünk. Amint ez megtörtént, megváltozott az ember állapota; — értelme elhomályosult, lelke a kegyelmek ékességétől megfosztatott, akarata meggyengült, a rosszra hajlandóvá lett, érzéki vágyai fellázadtak az ész uralma ellen ; •— teste : gyengeségnek, fájdalomnak, beteségnek lett fészke és végre a halál martalékává vált. A boldog paradicsomi élet megszűnt, —• abból Isten igazságos Ítélete kiűzte teremtményeit ; a természet rettenetes átalakuláson ment át és az ember ellenségévé lett. És ezen siralmas állapotban osztozunk mindnyájan, kik testi származás által — tőlük vesszük eredetünket. Teremtő Atyánk azonban megsajnálta elesett őseinket és a vigasz, a remény egy sugarát csillogtatta meg, midőn megígérte ezen lealázó vergődésünkből való szabadulásunkat, a Megváltó által, ki Szűztől volt születendő, ki a csábító kigyó fejét összetiporja és kinek sarka után haszontalanul leselkedik a gonosz. Istennek — ki a bűnök büntetője — semmi közössége sem lehet a gonosszal; de annak sem lehet, kitől emberi testet vett magára; és igy természetes és világos, hogy Máriának, Isten Anyjának az eredeti bűntől mentesen kellett születnie. Az a mindenható Isten, ki hatalmával mindnyájunkat sújtott az eredendő bűnből származó súlyos következményekkel, —• ugyanazon hatalmával megóvta Fia anyját annak szennyétől — és mivel O érintetlen maradt az eredeti bűntől, mindazon kegyelmek és javak birtokában született, melyektől bennünket megfosztott öröklött bűnünk. Mária, mivel szeplőtelenül fogantatott, a bűn undok leheletétől érintetlenül élt, — halála után azonnal megdicsőíttetett — és szent testével együtt a mennybe felvitetett. E hitről tanúskodik, már sz. András apostol midőn mondja: «Szükséges volt, hogy szeplőtelen szűztől szülessék az Isten-Fia, ki az örök-életet visszaszerezze.» De erről tanúskodnak : Aranyszájú sz. János, sz. Ambrus, sz. Ágoston, sz. Efrem, sz. Ildefonz, damiani sz. Péter, aquinói sz. Tamás, sz. Bonaventura és sokan mások folytonosan a századok során ; és ugyanezt fejezte ki, sőt határozta az 1572. évben, az akkori hitújitók ellen tartott, jeruzsálemi zsinat is. Ebből látható, hogy a katholikusok szivében kezdettől fogva élt e hit és habár csak 1854. évben, most 50 éve mondta ki, a hit és erkölcs dolgában főtanitóként szereplő, tévmentes római pápa —• hit-ágazatnak ; —• e hitüknek nyilvánosan kifejezést adó katholikusokat az előtt is folytonosan, mindig támogatásban részesítette. De ezt igazolja maga a Szent Szűz is, mikor e hitágazat kihirdetése után 4 évre Lourdesben megjelent s Bernadettének kérdésére válaszul adta: «Én vagyok a szeplőtelen fogantatas.» Ez tehát dicskoronájában a legnagyobb gyémánt, mely fényével az egész világot elárasztja és oly kiváltság, melyet O kivüle soha senki sem birt. És ha valaki kérdezné, miért hisszük, miért mondjuk, hogy Mária az eredendő bűntől megőriztetett és létének első pillanatától fogva megszenteltetett ? — az lenne a válasz reá: «mert Mária az Isten Anyja.» Ha azt kérdezné: miért hisszük, hogy Mária soha még csak a legkisebb cselekedeti bűnt sem követte el? erre a válasz ugyanaz: »mert Mária Isten Anyja.» Ha valaki azt kérdezné: miért hisszük, hogy a boldogságos Szűz Mária mint szűz foganta méhében szent Fiát, mint szűz szülte és szüzessége a szülés által a legkisebb csorbát sem szenvedte ? erre is az a válasz: «mert Mária az Isten Anyja.« És ha valaki tovább kérdezné : miért mondjuk, hisszük, hogy a boldogságos Szűz Mária szentebb az Angyaloknál, az Apostoloknál, a Prófétáknál stb. ? erre a válasz szintén az : «mert Mária az Isten Anyja.» Sirolin 2 A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut lábbadozóknál influenza után és különösen ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a .köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). I