ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-04 / 49. szám

A birtok felaprózódott, rossz évek, rossz árak és folyton növekedő nemzeti, községi és kulturális feladatok teljesítésében reá rótt terhek következtében eladósodott. A nép földjét okszerűen kihasználni nem tudja, terményeit értékesíteni nem birja. Sokan uzsorások kezeibe kerültek. Ugy, hogy attól kell tartanunk, hogy kisbirtokos osztályunk teljesen elzüllik és ma-holnap szaporítani fogják azok számát, akik szülőföldjüket elhagyva, az uj világrészben keresnek maguknak jobb hazát. E bajon segíteni nemzeti kötelesség! Minden tényezőnek meg kell tennie kötelességeit a veszedelem elhárítására ! A népet takarékosságra, józanságra, szorgalomra nevelni, helyesebb gazdálkodásra oktatni kell; uj jövedelmi forrásokat kell neki nyitni; a kis szétszórt erőket egyesíteni kell közös nagy célok elérhetésére ! Ezen eszméktől lelkesítve az »Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület« elhatározta, hogy a »Magyar Gazdaszövetseg« közreműködésével Esztergomban, a főgimnázium dísztermében f. évi dec. 15-én szövetkezeti kurzust tart. Sikerült a közgazdasági és társadalmi téren működő férfiak legjelesebbjeit ügyünknek megnyerni, akik készséggel fogják nekünk az utat megmutatni, melyen haladnunk kell, hogy e nehéz válságból népünket kivezessük. Különösen számítunk mint munkatársakra a vidéki földbirtokos, lelkész, gazdatiszt, jegyző és tanitó urakra, mint a falusi gazdálkodó nép természetes vezéreire. Ujabb időben — megszűnvén a patriarkális viszony a földesúr és a nép között — majd minden összeköttetés megszakadt a közjó kimondhatatlan kárára, az értelmiségi osztály és a földmives nép között, minek következtében a népben elidegenedés, sőt ellenszenv tapasztalható az értelmiségi osztály ellenében. Ez ürt át kell hidalnunk, mielőtt oly állapotok támadhatnának, amilyenek Oroszországban észlelhetők. Nagy nemzeti feladatok megoldásához akarunk csekély erőnkkel hozzájárulni, hiszen a magyar faj fentartásáról van szó, miért is reméljük, hogy az e célok előkészítésére rendezendő szövetkezeti kurzust, melynek programmját itt közöljük, becses jelenlétével meg íogja tisztelni. A szövetkezeti előadások tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. Mondja Horváth Béla, Esztergom vármegye főispánja és az »Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület« elnöke. 2. A szövetkezetek társadalmi jelentősége. Előadja dr. Prohászka Ottokár, egyetemi tanár. 3. A kisbirtokosság támogatása gazdakörök létesítésével. Előadja Meskó Pál, a »Magyar Gazdaszövetseg« titkára. 4. A falusi hitelszövetkezetekről. Előadja dr. Horváth János ügyvéd, az »Orsz. Központi Hitelszövetkezet szakosztályi főnöke. 5. A fogyasztó és értékesítő szövetkezetekről. Előadó Szllassy Zoltán, az »Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület« titkára. 6. A tejszövetkezetekről. Előadó Szily Tamás, m. kir. tejgazdasági felügyelő. 7. Felhívás Esztergom vármegye közönségéhez szövetkezetek alakítására. Mondja dr. Vargha Dezső, egyesületi választmányi tag. 8. Bezáró beszéd. Az előadások kezdete pontban délelőtt fél 10 órakor. Hazafiúi üdvözlettel Esztergom, 1904. november 30. Horváth Béla, Esztergom vármegye főispánja, a gazdasági egyesület elnöke. Reméljük, hogy megyénk és városunk közönsége felismeri a gazd. egyesület akciójának fontosságát s érdeklődni fog olyan előadások iránt, a melyeken kiváló szakférfiak nyújtanak tanácsokat, a minden ország nemzeti alapját képező kisbirtokos osztály megvédésére és támogatására .olyan intézmények ajánlása által, a melyek az ország számos helyén már megvalósitvák s a melyek létesitése megyénkben is égetően szükségessé vált. A szövetkezeti kurzusra meghívókat küldött az egyesület tagjain* kivül, a megyei lelkészek, tanitók, földbirtokosok, bérlők, gazdatisztek, jegyzőkhöz az állami, megyei és városi hivatalok fejeihez s*a szomszédos megyék gazdasági egyleteihez, a kik tehát esetleg meghívót nem kaptak volna, forduljanak a gazd. egylet titkárához. Egyébként a gazdasági egyesület elnöksége a nagy közönséget lapunk útján hivja meg az előadásokra, a hol minden érdeklődőt szivesen lát. HIREK. Krónika. Azt mondják, hogy az én Pegazusom Nem is Pegazus, mert a sárba' jár, És, hogy magyarositsam meg nevét, Ha nem másra, hát legyen 0: Tatár. — No jól van! De azért megmutatom, Hogy vannak neki edzett szárnyai És bó'szült ihletében ha akar: Akár Párkányba is tud szállani. Mert ott nagyon furcsák a viszonyok: Forralva isszák csak meg a vizet, — Igaz, hogy attól a hátuk is korog — És lőrét kap az, aki bort fizet. Repülj! repülj hát jó Tatár, velem Át a Dunán, miként a vad liba. Hogy megtapasztalhassuk ottan is, Hogy hol és miben az a sok hiba. . . . Ám jó Tatárom oly lassan röpül, Hogy éjjel van és csak most ért oda. — No jó csikóm, de annyit mondhatok, Hogy ha eltévedsz, nem leszek oka . . . Midőn a partra lép, sietni kezd, Mert sarkantyúm verem oldalába. De : lötty! . .. Ugyan mi az? .. . Hol is vagyok ! ? .. — Segits, Apolló! — Egy pocsolyába! S alig, hogy feltámasztom bősz csikóm. Óh, most újra neki megy a falnak, Nagyot koppan akkor s azután . . . óh, Azután — szédülve tovább ballag . . . Majd szembe jő vele egy jól hizott, Bátor, vérengző bacilus sereg. Szegény Tatár ezektől megijed S veszett ügetéssel tova ered; De lába minduntalan megbotlik A sáros, hepehupás talajon, — Pedig Tatárnak nem rossz csak egyik Szeme, - azon is csak hályog vagyon Hanem az ott a baj, hogy azt mondják: «Lampa minálunk csak akkor égjen, Ha kigyúltak az ég lámpái is, S ha fön ragyog a Hold is az égen. Hiszen mi sem vagyunk nagyobb urak Talán, mint fölöttünk az égiek! Meggyújtanók sötétben a lámpát, De, ha nappal nem ég —: éjjel meg minek? És villany? — Óh, nem kell, mert meglátják, Hogy milyen piszkos, sáros városunk. Különben, hogy így állnak az ügyek Szégyenkezni egy csöppet sincs okunk! . . . — Hogy miért? Törjék fejüket, ha tetszik! Mi nem mondjuk meg senkinek — soha ...» — De megvirradt. Már látunk valamit — Repülj, velem hát jó Tatár, tova! . . . Regös. Immaculata ünnepségek. A nagyméltóságú püspöki kar f. é. október hó 20-án tartott tanácskozmányából kifolyólag a Szeplőtelen fogantatás kihirdetésének 50 éves jubileuma a helybeli főszékesegyházban, illetve a Bakács-kápolnában a következő rendben tartatik meg: 1. A Bakács-kápolnában december hó 5., 6. és 7-én délután 4 órakor ünnepélyes litánia fog tartatni szentség kitétellel, közben sz. beszéddel és végén ünnepélyes áldással. 2. December 7-én délben és este egy negyedóráig- megszólalnak az összes harangok, jelezvén a főünnepély előestéjét. 3. Ugyancsak december 7-én délután 3 órától kezdve gyóntatás. 4. December 8-án reggel gyóntatás és a Bakács-kápolnában a reggeli nagy mise alatt általános szt. áldozás. 5. Kilenc órakor a főoltárnál ünnepélyes nagy szent mise, utána felajánló imádság a B. Szűzhöz, búcsúimák a szentatya szándékára, majd ünnepélyes pápai áldás. Az elnyerhető teljes búcsú feltételei ezek: a) A. főszékesegyháznak háromszori meglátogatása, mit a hivek a litániákon való megjelenésükkel teljesítenek. b) A látogatások alkalmával imákat kell mondani a pápa szándékára az anyaszentegyház és az apostoli szék szabadsága és felmagasztaltatásáért, az eretnekségek megszüntetéséért és az eretnekek megtéréseért, a keresztény fejedelmek egyetértése, a hivő nép békéje és egységeért. c) Gyónás és szent áldozás. A teljes búcsú a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára is fordítható. Csütörtökön, a szeplőtelenül foga7itatott Szűz Mária ünnepének ötven éves évfordulója alkalmából d. e. 9 órakor, ünnepélyes szent mise lesz a főszékesegyházban, melyet fényes segédlettel Boltizár József, püspök és általános érs. helynök fog mondani. A végén ugyancsak ő adja a hívekre ő Szentsége, a pápa áldását is. Az ünnepi szent beszédet ez alkalommal Molnár János prelátuskanonok s országgyűlési képviselő fogja tartani. Az esztergomi kath. főgimnázium december hó 8-án, csütörtökön a Szeplőtelen Fogantatás hitcikkelyének 50 éves jubileuma alkalmából ünnepséget tart. Reggel 8 órakor ünnepélyes szt. mise és a Mária-kongregáció tagjainak felvétele. — Tartja Bogisich Mihály v. püspök. Este 6 órakor ifjúsági előadás az intézet dísztermében. Műsor: Mindenszentek királynéja bűnösök menedéke. Drámai kép 2 szakaszban. Angyal: Schleiffer E. IV., — Szt. János: Várkonyi D. VII., — Rafael: Baranyik J. VI., — Dante: Zsacskó B. VIII.,— Szt. Bernát: Golda J. VII., — I. bűnös : Hoffmann F. VI., — Hunyady János: Lasztovicza Gy. VIIL, — Szt. Imre: Meszéna T. II., — Savoyai Jenő: Varsányi J. VIIL, — II. bűnös: Bircsák S. V., Kain: Romanek K. VII., — Júdás : Szentiványi Ö. VIIL, — Esterházy Pál nádor: Hoffmann A. VIIL — Magyarok: Zsiga L. VIIL, Rajner D. VII., Zsiga J. VI., Schalkovszky J. VI., Zemplényi B. VI., Gorzó N. V., Kuppis Gy. V., Hirsch E. IV. — Apródok: Borovicska L, Büttner L, Nagy L, Schönbeck L, Etter IL, Kersbaummayer IL, Brutsy IL, Halmos IL, Schleiffer III., Janits III., Tindler III., Takács IV. Prológ: Szecskay J. IV. •— Szavalnak: Büttner K. L, Kerschbaummayer V. IL, Tindler E. III. Énekek: I. Ave Maria. Mayertől. Ének- és zenekar. II. Mária ének. Kersch Ferenctől. Ének- és zenekar. III. ^Lourdesi ének. IV. Stabat Mater. Rossinitől. Ének- és zenekar. A «Szeplőtelen Fogantatás» magasztos ünnepét megelőzőleg dec. hó 5., 6., 7-én délután 5 órakor az érseki felsőbb nőnevelő-intézet templomában szt. beszéddel egybekapcsolt letenye lesz. Az ünnepnapi szt. mise reggel 8 órakor, midőn a Mária kong. tagjai fogják megújítani fogadalmukat. Délután 5 órakor szt. beszéd, letenye és az irg. nőv. fogadalmainak megújítása. Az ájtatosságot Mária tisztelőinek figyelmébe ajánljuk.