ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-11-27 / 48. szám

nyitott népkonyha úgy belső szervezetében, mint áldásos működésében a hozzá fűzött reményeknek megfelel. Rövid negyedfél hónap alatt 7000-nél több ebéd adagot osztottunk szét. A nyár folyamán tiz szegény, ágyhoz szegezett beteget tápláltunk. A jó Isten megáldotta munkásságunkat, olajos korsónk nem lett üres, sőt csodálatos módon mindinkább megtelt. Lélekemelő látvány volt a szegények hálakönye és áldást kérő köszönete ! Tisztelt közgyűlés ! A. kezdet nehézségeit legyőztük; egyesületünk megmutatta, hogy körültekintéssel és szorgalommal lehet népkonyhát vezetni! A hideg téli idő parancsolólag figyelmeztet, hogy újult erővel és fáradtságot nem ismerő szorgalommal lássunk az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásához! Kihez forduljunk a munka kezdetén, kihez máshoz, mint szent Erzsébethez, kinek irgalmas szivét őseink ekkép magasztalták: «Két kezét nagy munkára adta, Ujjával az orsót forgatta; Szegényeknek ajtóját nyitotta ; Éhezőknek kenyerét nyújtotta.» Ime t. közgyűlés! Ez a mi ker. munkálkodásunk program mj a! Mint elnök, kedves kötelességemnek tartom, hogy az egyesület nevében forró hálámat és köszönetemet nyilvánítsam, az egyesület nemes szivű hölgy választmányának, különösen a Frey Ferencné úrhölgy vezetése alatt működő bizottságnak — Hamar Árpádné, Reviczky Gáborné, Nedeczky Miklósné úrhölgyeknek, kiknek buzgó fáradozása hozta létre az élőképek felejthetetlen, szép előadását, mely 800 korona tiszta jövedelmével tekintélyesen emelte egyesületünk pénzállományát. Köszönetet mondok szent Vince leányainak, Kassay Evangélista kedves testvér főnöknőnek és a jó kedves testvéreknek, kik igazi ker. szeretettel végezték a népkonyha fáradtságos munkáját! Köszönet az egyesület nagyérdemű igazgatójának, dr. Fehér Gyula plébános úrnak és a férfi választmánynak, BüttnerRóbert, B. Szabd Mihály és Magos Sándor uraknak. Végül köszönet az egyesület jótevőinek ! Árassza rájuk Isten bőséges áldását! A közgyűlést Jézus szent nevében megnyitom. A lendületes elnöki megnyitó után a nagy számbati megjelent tagoknak dr. Fehér Gyula alelnök számolt be az egyesület egy évi működéséről. Az egyesület mult évi bevétele 5656 koronát és 32 fillért tett ki; kiadása volt: 3733 korona 86 fillér s igy maradványként a következő év kiadásának fedezésére átvitetett 1922 kor. 46 fillér. Szegények pénzbeli segélyezésére fordított az egyesület az elmúlt évben 1771 koronát; szegények gyógyszereire 97 kor. 12 fillért; szegény óvodások és iskolás gyermekek felruházására 229 koronát; a népkonyhára 1510 kor. 34 fillért. Az egyesületet kegyes adományokkal támogatták az elmúlt évben: Sujánszky Antal v. püspök, nagynémelyek végzetes züllést jósolgatnak, hogy nem lehet e népvándorlási zűrzavarból egységes nemzet, mások meg a népkeverékből egy szebb, életrevalóbb race-t remélnek. Amerikát ez idő szerint ily gondok nem igen zavarják. A kérdés teoriá- | jávai nem sokat törődnek, hanem azon vannak, hogy összes erőikkel, nevezetesen pedig a gazdasági élet ^hatalmas föllenditése révén emeljék hazájukat. Ok úgy okoskodnak : adjatok az embereknek enni, inni, jó lakást, fesztelen életet, fejlesszétek ki hatalmasan a gazdasági világot, s akkor biztosak lehettek róla, hogy az emberek nem szöknek meg, hanem hű amerikaiakká nevelődnek. Ez idő szerint is minden ez "emelkedésen dolgozik, a gazdasági fejlődés éppúgy mint a nélkülözhetetlen erkölcsi erők, nevezetesen az embernek s a munkának nagyrabecsülése s a korrekt üzleti szellem. Ez az üzleti szellem gyors és erőteljes tempóban mozgósít gépet, embert, az emberben az agyat, a lábat, a kezet; neki sok és sietős dolga van. Mindenütt rohan és fut, fönt, lent, oldalt, földalatt s az elevated-vasuton a levegőben. Time is money ... a time pedig rohan s meg nem áll s a dollár is gurul s az idővel versenyt rohan; az idő a nagy kerék, a dollár a kiskerék az amerikai üzleti élet velocipedjén s ezen iramlik a yankee s a yankeevé nevelt idegen. Jelszava: gyorsan és okosan. Rohan ott minden: vonat, ember, lift. Nekik az express-vonat már lassan megy ; plakátok hirdetik a new-york-chicagói diamond-expresst, a gyémánt-expresst. Mikor a yankee az expressen ül, akkor is dolgozik, hirdetéseket betűz s reklámokat farag; s mikor a vonat megáll, ő tovább rohan, villamoson, velociprépost 200 koronával, a Simor-alap 200 koronával, Bogisich Mihály v. püspök, elnök 100 koronával, Mészáros Károlyné urnő TOO koronával, a helybeli takarékpénztár 40 koronával, a kereskedelmi és iparbank 60 koronával, Niedermann József rendőrkapitány 17 kor. 30 fillérrel és Hubert Dánielné ,urnő 5 koronával. A január 24-én rendezett estély 806 kor. 56 fillért jövedelmezett az egyesületnek. Szent Antal perselyéből befolyt 584 kor. 59 fillér. Az évi számadás helybenhagyása után elhatározta az egyesület, hogy a segélyezést továbbra is az előző gyakorlat szerint eszközli. Nevezetesen : a házi szegények között kioszt 1000 koronát, szegény óvodások és iskolások felruházására ad 220 koronát, szegény betegek részére orvosságot szerez és nekik segélyt nyújt és a népkonyhát f. hó 27-én, advent első vasárnapján újból megnyitja. Hogy a folyton szaporodó szükségnek eleget tehessen az egyesület, elhatározta a közgyűlés, hogy december 18-án és a nagyböjt alatt vallásos estélyeket rendez, melyeken Bogisich Mihály v. püspök, elnök fogja ismertetni és bemutatni a karácsonyi pásztorjátékokat és szűz Mária siralmait. ' HIREK. Krónika. Oh. jó Gőthe bár mennyire csodálom eszed, De azt, amit alább mondok, rossz néven ne vedd. — Versben irni politikát rút dolog nagyon —: Nem hiszem, hogy ebben néked igazad vagyon. Ha ismernéd dicső Árpád büszke nemzetét: Ezt a mondást olyan bátran tán nem zengenéd. Mert e nemzet politizál szakadatlanul, — Igaz, hogy a verset hagyták olvasatlanul - , De elvégre azt hiszem, hogy ártatlan dolog, Ha a magyar szive még a versben is dobog . . . Rosszabb ennél, hogyha semmin beszélnek sokat, Légbe szórják az elkopott szópuffancsokat, Nyakra-főre hangoztatják őseink nevét, — Ilyen gaz az, olyan gaz az, ki ellenük véti Bitang, gyáva fickó az, ki értük vért nem ont! — Hanem azért osztrák pénzért eladják a hont. Tisza Pista, kegyelmes ur, ugyan már mi ő? Osztrák szolga, hig velejü nyelvöltögető. Fekete sas kalitkája az ő szive már, Benne fészkel, benne hizik kétfejű-madár. De engemet többek között az bánt csak nagyon: Őseinkre hivatkozni kedve mért vagyon?! Dicső ősök bocsássatok neki meg azért, Hogy nevetek mondására ajkat nyitni mért! Mert nem tudja, hogy mit csinál, min töri fejét, — Adjátok meg hát neki a napi bifsztekjét! . . . * * * Vérpezsdítő éljen fellegekbe szállott . . . Megválasztották a megyebizottságot. Vér és sziv lehűltek, kortesek pihennek, Gratulációt ir egy annak, más ennek. péden ; a velocipédről is leugrik s a liftbe szalad be s az felviszi őt a legalább is nem szép, ha ugyan nem csúnya sky-skreber, v. i. felhő-karmoló háznak 15-ik vagy 20-ik emeletére. MinI denütt lift szolgál s fizetni sem kell érte s e részben jobban járunk, mi modern emberek NewYorkban, mint Martirlis poéta Rómában, ki a szintén magas római házakban 200 lépcsőn iparkodott föl a kakasülőre. De azért az amerikai gyorsaság nem a Fallstafi »átkos hamarsag« s ne gondolja senki, hogy az embert Amerikában egyre hátba s oldalba lökdösik s legázolják ; az is mese, hogy az amerikai oly pénzhajhászó dollárvadász volna; hisz a temperamentuma hideg és józan; hanem igen kiváló üzletember, ki nagy energiával dolgozik s nyitva tartja a szemét. De Amerikának legfőbb erkölcsi ereje az embernek tisztességes s becsült pozíciója, amit én az amerikai társadalom demokráciájának hívok. Amerikában az emberek egyenlők. Nemcsak hogy ott nincs se herceg, se gróf, se báró, se lovag, hanem a mi a fő: Amerikában nincs paraszt és nincs úr. Ezt egy echt-európai ember nem is érti, vagy azt mondja: hisz nálunk is egyenlő paraszt és úr; nincs paraszt és nincs úr, hanem csak polgár. Igen nincs a papíron, a törvénykönyvben, de igenis van a valóságban, az életben; hisz még a ruha is különbséggel van nálunk úr és paraszt közt. Amerikában az nincs. De hát hisz Amerikában is vannak földmivesek, farmerek! Igen vannak; csakhogy a farmer nem paraszt. A »paraszt« a középkori, rendi társadalomnak fogalma. E fogalmat tartalommal érzés és cselekvés tölti ki. A mi parasztunk öntudata az, hogy Én buzditást irok, hogy ha lesz pillanat, Midőn majd az elvek ép ellent vallanak, Hogy ne győzzön rajtuk ravaszság, hamisság: Jelszavuk ez legyen: föltétlen igazság! Regős. * A pannonhalmi főapát, dr. Fehér Ipoly szép jelét adta a B. Szűz iránti kegyeletének és pedagógiai éleslátásának. Elrendelte ugyanis, hogy a rend összes gimnáziumában Mária kongregációk alakíttassanak. Máriához akarja a serdülő ifjúságot terelni, hogy a teremtett eszmény iskolájában maguk is ideálisan gondolkodó férfiúkká fejlődjenek. Városunk főgimnáziumában is lelkes viszhangra találtak a főpap toborzó szavai s közel 200-an szegődtek a Máriazászló alá. A kongregáció présesi tisztét a főapát dr. Bárdos Rémig tanárra bizta. A kongregációk felavatása az öszszes rendi gimnáziumokban december 8-án lesz. Győrött maga a főapát végzi, a többi gimnáziumokban pedig a rend apátjai. Nálunk Bogisich Mihály v. püspök kéretett fel az ünnepélyes felavatásra, aki örömmel vállalta el a megtisztelő tisztet. Kisérje Isten áldása a kongregációk működését s engedje, hogy hithű s derék polgárokat neveljenek egyházunknak és hazánknak ! * Kegyes adományok. A szent Erzsébetről nevezett jótékony egyesületnek a szegények között leendő kiosztásra Frey Ferencné urnő 200 koronát, Simor Teréz urnő pedig 20 koronát voltak kegyesek adományozni, melyekért ez uton is hálás köszönetet mond az egyesület. * Örömnap. Kedves örömünnepe volt f. hó 22-én a belvárosi egyesületi kisdedóvoda apró növendékeinek. A kisdedóvó egyesület fáradhatatlan és tevékeny elnöke, Venczell Antal prelátuskanonok váratlanul látogatást tett e napon az intézetben, hogy a kisdedóvás ügye iránti buzgó érdeklődéséről tanúságot téve, látogatásával örömnapot is szerezzen a kisdedeknek. Végignézvén az apróság foglalkozását, meleg szavakban szólott hozzájuk a kis Jézusról, ki annyira szereti a kisdedeket, s ki nemsokára elküldi angyalkáit a jó gyermekeknek szánt karácsonyi ajándékaival. Biztatásul s előlegül is nagy csomag cukorkát s édességet osztott ki a babák között a jószívű prelátus. Majd pedig elismerését s köszönetét fejezvén ki Kubicza Anna óvónő előtt az intézet szakszerű s buzgó vezetéseért, a kisdedek hálájától kisérve távozott az intézetből. * Szabad előadás Amerikáról. F. hó 19-én d. u. 5. órakor dr. Komlóssy Ferenc prelátuskanonok a helybeli főgimnázium disztermében amerikai útjáról szabad előadást tartott, melyet az intézet tanári kara és az ifjúság feszült figyelemmel hallgatott meg. Az előadó élénken ecsetelte az újvilág társadalmi és különösen vallási viszonyait, sok érdekes eseménnyel fűszerezvén sikerült előadását, melyért az intézet igazgatója mondott köszönetet. ő paraszt és szolga és alattvaló és alávaló, és hogy az úr ur s hogy ő, a paraszt, az úrra dolgozik, az meg hozzátörli a csizmáját. Az egyenjogúságnak s az egyenlőségnek a mi parasztunk örülni még nem tanult meg, mert még nem tapasztalta. Hogy bánik nálunk paraszttal finánc, csendőr, erdőőr? hogy bánnak gyakran cselédekkel, szolgákkal az európai, középkori urak s kalauzokkal a vonatokon az utasok ?! Igen, de mi lesz, — mondják — ha a parasztnak, cselédnek, kalauznak megnő a szarva ? No nőjjön meg neki, de mi se döfök edjünk, mert akkor a mienk már is megnőtt; ne legyen neki szarva, de nekünk sem! Amerikában, ebben az igazi demokráciában, az állam nem az a személytelen istenség, melynek föl van áldozva, ki van szolgáltatva minden : ember, érzés, tisztesség, boldogulás, vagyon, érdek. Nálunk az állam inkább nyűg a nyakunkon, adóprés a zsebünket, nyúzó intézmény a bőrünket s vérünket tekintve. Nem annyira oltalom, mint inkább veszedelem. A demokráciában az állam nem túltengő, sőt életet megobstruáló hatalom, hanem védelem és oltalom s a szabad-mozgást biztosító intézmény ! Demokráciában nincs bürokrácia ; a bürokrácia a legutálatosabb s a legostobább formalitás. Filozóf oly ostobaságot ki nem gondolt, amilyet a bürokráciában szemlélünk. Amerikában nincs bürokrácia; ott lehetőleg kevés dolga akad az embernek végrehajtóval, szolgabíróval, jegyzővel, pennákkal s kalamárisokkal; inkább akarnak embert segítő rendetlenséget, mint embert agyonboldogitó rendet. A demokráciában is vannak gazdagok és szegények, de koldusok nincsenek. Hogy a föl-