ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-11-20 / 47. szám
tanulja meg mások nyelvét, nem fogadja el mások szokásait. Ezt nevezem nemzeti önérzetnek, ebben igaza van az angolnak. — És a magyarnak ép ebben kell őt követni és szeget-szeggel ütni és megmutatni neki azt, hogy mi sem vagyunk mopszlik hozzá képest és nem tanulunk meg az ő kedvéért angolul — aportirozni — hanem azt mondjuk neki: »ti fueris Romae, Romano vivito more.« Yes! Felhívás Magyarország összes tanítóihoz és tanitóegyleteihez. A Párkányvidéki r. k. tanítóegyesület sürgősen felkéri Magyarország összes tanítóit és tanítóegyesületeit s legfőképpen pedig azon kétszáz tanítóegyesületet, amelyek 1901. év november havában a tanítói nyugdíjtörvény tárgyalása előtt rendkivüli gyűléseket tartottak, s a melyek felirataik utján akkor akcióba léptek, hogy most a végső szükség óráján, midőn a népoktatási törvényjavaslat ismét a ház asztalára kerül, s jobb vagy balsorsunk eldöntéséről lesz szó, ismét akcióba lépjenek. Kartársaink! Most még nagyobb megaláztatás vár mi reánk, mint három év előtt, amit hallgatással fogadni gyávaság volna. A kormány különbséget akar tenni az állami és felekezeti tanitók között. Mig azoknak törzsfizetését 1000, 1400, 2000, addig a mienket 800 koronában állapítja meg. Ez oly égbe kiáltó sérelem és megaláztatás, amit szó nélkül hagyni, törvényerőre emelni nem lehet. Fel tehát kartársaink! Fel, ujabb cselekvésre! Ujra gyűlésezni felesleges! Hanem amire kérjük, azt tegye meg minden tanitó és tanítóegyesület. Saját énünk, javunk és jövőnkről van szó, félre tehát a közönyösséggel ! ! ! E sorok átolvasása után az egyesületek jegyzői még azon napon szerkesszék meg egyszerű (bélyegtelen) felirat alakjában egyesületeik nevében saját ország'gyülési képviselőjükhöz intézendő kérelmeiket, s nevük aláirásán kivül Írassák alá az egyesület elnökével s küldjék fel képviselőjüknek, de azonnal. Azon tanitótársaink pedig, akik országgyűlési képviselőjük tartózkodási helyén laknak, kérjék fel személyesen testületileg a közel jövőben tárgyalás alá kerülő ügyünk pártol asara, megvédelmezésére. Mindkét esetben csekély bevezetés és befejezésből álló toldalék mellett a felirat magva ez legyen: 1. Mondja ki a törvény, hogy felekezeti és községi tanitók törzsfizetésének minimuma, miként az állami tanitóké: 1000 korona legyen 2. Minden tanitó bírjon egyenlő nyugdíjjal egyenlő szolgálati idő után. Fönmaradhatna a tanítóknak azon joga, hogy megfelelő több befizetéssel egyes tanitók nagyobb nyugdijösszeget biztosithassanak maguknak,- mint ez az eredeti első nyugdijtörvényben is meg volt engedve. 3. Ha pedig ez nem volna keresztül vihető, akkor ha már tanitókántori javadalma miatt nem kodni vére hullámverésének hatalmán; de én — én csak elégiát irok, hogy sírjon, ki ráismer magára! A szerelem fogalma már csaknem vétekké sülyedt. A férfiak csak flörtökre vadásznak és ez tönkreteszi úgy a leányok, mint saját lelkűknek minden fényét, idealizmusát. De a nőkről sem zenghetek dicséneket. Ám igaz, hogy náluk a szerelem a lélekből indul ki s a célhoz, a lélekhez ritkán jut el. Ez kinos különbség ma még a nő és férfi között. S mi az oka ennek ? Semmi más, mint korunk reális szelleme. Az igaz szerelemnek és nem az útszéli indulatoknak, vajmi kevés példáját találjuk korunkban, mert a most serdülő ifjú nemzedék egy peszszimisztikus, világfájdalmas áramlatban fürdik s ez letörli lelkéről a nemes himport, minek következtében az ifjú tönkremegy, a szó valódi értelmében elzüllik. Oh, számtalan példával tudnám ezt a szomorú helyzetet illusztrálni. Ez örvénytől semmi sem tudja úgy megmenteni az ifjút — a vallásos és erkölcsös nevelésen kivül — mint a kereszténység gyönyörű felfogása szerinti szerelem. Ha ennek csodás heve lángra gyújtja az ifjú szivét: akkor paizsot nyer szenvedélyei uralkodása s a kicsapongások ellen. Igy sohasem romlik el s ha már a bűn fertőjében is volt, magasra száll fel onnét lelke a tiszta érzéseknek büszke szárnyain, egy üdítőbb levegőjű, juthat a tanitói fizetés kiegészítéséhez, ugy méltányos és igazságos csak akkor lesz az eljárás, ha kántori jövedelme viszont betudódik a nyugdíjjogosultságnál is. 4. A földjavadalomnál ne a kataszteri jövedelem szolgáljon zsinórmértékül, hanem a tényleges jövedelem, mint az a papi kongrua céljából eszközölt földjövedelemszámitásnál történt. 5. A tanitók szolgálati ideje 35 évre redukáltassák. Fel, kedves kartársaink! Fel a cselekvésre ! Tegyen mindenki, aki tennni tud. Ha hallgatunk, megbűnhődünk. Legyünk résen ! s akkor bizva bizhatunk, hogy: »Lesz még egyszer ünnep a világon!« A Párkányvidéki tanítóegyesület. HIREK. Krónika. Hideg van künn . . . fehér a láthatár; Orrunk fagyosra, kékre válva S fülünket majdnem széjjeltépi most A hangversenyek zongorája. Nem jár kedvtelésből az utcákon Csak akit dolga űz a hóra, Az is mind lecsüggesztett fővel mén. Minthogyha vérzenék az orra. És, hogyha szánkáján becsúszik most Faluról egy derék magyar: Jégcsap lóg deres bajusza alól. Miként a vaddisznó agyar. A zúzmarás sürgönykarók hegyén És a drótokon didereg Egy-két üres begyekkel portyázó Veréb- és sármány-hadsereg. S mig fönn a dróton összevesznek ők, — Pedig tán erre nincs is ok, — Addig az utcán járnak a jelölt Megyebizottsági tagok. — Mert mostanában új választás lesz, És aki közös ügynek él. Bizva a sikerben: jó eló're Egy derűs korlesútra kél. Hozzá szegődik egy-két jóbarát, Mint tyúkhoz a kicsi csibe . . Mennek utána mind és mondogatják: >Gyerünk ide! - aztán ide 1« És felkeresik a csapszéket is . . . Csak nem ihatnak most vizet, Mikor másnak a szekerét húzzák Aki ezért bőven fizet! . . . Lelkesedés, eszmény rég sirba már! Bújnak, ha értük tenni kell . . .! Erőkben viz folyik és ez nem tud Eszméktől lelkesedni fel . . .! — Oh lesz-e még egy jobb, egy szebb világ, Emeltebb lelkű, büszke kor, Melynek ereiben nem az új bor. De lelkesülés vére forr . . .! Regös. fenségesebb világba, hol jobban érzi magát, ha még oly boldogtalan is. Dicsőült arccal nézi onnét e zavaros időket s nem remeg attól, hogy vészük eltemeti, mert a tiszta érzés glóriába vonja élete egét és lelke ott fenn a magasban visszakapja régi fényét s ragyog, mosolyog, büszkén, boldogan . . . Ha millió átok üldözi magányán ; ha derűtelen éjét bús kételyek, kinos álmok zavarják ; ha eltűnt vágyai bomló fátyolából új álmokat sző lázas képzete; ha a fájdalomnak tengervésze tépi; s ha sorsa bár az átok és megaláztatás —: azért boldog, mert van akiért él, mert — van akit szeret . . . Valakiért élni . . . : mennyi üdv e szóban ! Valakiért szenvedni . . . : mily kéj, mily öröm ! Valakiről álmodozni . . . : milyen boldog álom! Valakit szeretni . . . : óh, mily üdv s gyönyör!... S talán ezzel megfejtettem a szerelem problémáját ? . . . Nem, nem . . . De, hát akkor mi is az az édes, átkos, kinos szerelem ? Bűvös rejtély . . . Nagy álmok, indulatok, vágyak végtelenje . . . Csoda-sphynx, folyton szembe a viharral .. . Tündérkert létünk puszta sivatagán . . . Láng, mely hevit, forraszt, — pusztít eléget . . , Isteni szikra, mely az égből küldetett... Legtisztább szenvedély, mely kiemeli az embert a sárból . . . * Erzsébet napja. Felejthetetlen Erzsébet királynénk névnapját méltó kegyelettel ünnepelték meg Esztergomban is. Tegnap az iskolák szüneteltek, s-a belvárosi plébánia-templomban gyászistentisztelet volt, melyen a város tanácsa és a vármegye tisztikarának küldöttsége is jelen volt. A közönség nagy száma kereste fel az emlékére szentelt szt. misét. * Förster Gyula köszönete. Említettük, hogy a város képviselőtestülete Helcz Antal dr. indítványára üdvözölte Forster Gyulát, Esztergom város szülöttét azon alkalomból, hogy a királyi kegy báróságra emelte. Forster Gyula báró az üdvözlő iratra-e héten igen meleghangú levélben válaszolt és szívből jövő szavakban mondott köszönetet a figyelemért. * Főegyházmegyei hirek. Alesperesek lettek: Pehatsek Arthur az esztergomi és Weisz Zsigmond a bozóki kerületben. — Pehatsek Arthur doroghi plébánossá neveztetett ki. — Helyettes plébánosok lettek: Berényi István Litván, Gáspáry Gyula Vásárúton és Csulák Cirill Olehotán. — Segédlelkész! minőségben áthelyeztettek : Skvarenina Antal Lédecre, Düben Sándor Barsth a szárra, Lábay Gyula Szölgyénbe. Novinszky Mátyás Budaeőrsre és Fekete Vince újmisés Esztergom-Bajnára. — ' Szuhán István hitoktató a budapesti Margit-intézet házi lelkészévé neveztetett ki. — Pillmann Alfonz székesfővárosi hitoktató az egyházmegye kötelékébe felvétetett. — Honig Vilmos pozsonyi kanonok hosszas szenvedés után folyó hó 15-én életének 7 2-ik, áldozárságának 50-ik évében, — Vanitsek Ferenc vásárúti plébános folyó hó 6-án, életének 60-ik, áldozárságának 37-ik évében az Urban elhunytak. * Szemle. Lovag Auffenberg Mór, a 65 -ik gyalogdandár parancsnoka és gróf Marenzi Frigyes, a 2 6-ik gyalogezred ezredese hétfőn városunkba jöttek, hogy a csapatok felett szemlét tartsanak. Mind ketten kedden távoztak városunkból. * Az Új rituálé összeállításán fáradozó bizottság f. hó 15-én dr. Rajner Lajos prelátuskanonok elnöklete alatt ülést tartott. * Bűesúzás. Pehatsek Arthur esperes-plébános, kit Dorogra neveztek ki plébánosnak Litváról, folyó hó 13-án búcsúzott el híveitől a templomban. A szent mise után Litva, Lászlód s Terpény községek elöljárói, képviselőtestületi és iskolaszéki tagjai Kriss Béla körjegyzővel élükön búcsúztak el derék lelkipásztoruktól, ki 18 évig működött Litván a legáldásosabb működésben. A búcsú-lakoma a körjegyző lakásán volt, melyen a vidék intelligenciája teljes számban vett részt. * A költségvetés. Esztergom szab. kir. város pénzügyi bizottsága elkészült már a jövő évi költségvetéssel. A számadatokból kitűnik, hogy bár a város bevétele különféle címeken 20,603 koronával emelkedik, mégis a városi pótadónk mintegy 3 0 / 0-al emelkedni fog, mert a kiadások emelkedése túlhaladja a bevételek emelkedését is. Alig bírjuk már ezt a rettenetes pótadót s a helyett, hogy valamit faragnának belőle, egyre hozzátoldoznak egy-két százalékot. A város jövedelmének fokozása tehát, mint látjuk, valami kis részben javult a tavalyihoz képest, ámbár egy ilyen nagy városnál még nem nagy eredmény a 20603 korona, de mégis arról tanúskodik, hogy a város vezető körei tudják a jövedelmet is emelni, nemcsak a pótadót. Ez szolgáljon vigasztalásul, és reméljük, hogy a jövő évi bevételek szaporodása legalább 6°/n"kal fogja csökkenteni a pótadót. * Katalin-estély. A helybeli kath. legényegyesület ma vasárnap tartja Katalin-estélyét. A mulatság iránt már eleve nagy volt az érdeklődés és igy biztos a siker. A kath. legényegyesületi mulatságok jó hírnevét ezen estély is emelni fogja, mert a rendezőség mindent elkövet, hogy a közönség jól érezze magát. * Eljegyzés. Blumschein Valériát, Blumschein Lipót, helybeli izr. népiskolai igazgatótanító leányát a napokban jegyezte el Buhler Samu kereskedő Pőstyénből. * Közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 22-én közgyűlést tart a megyeház tanácskozó termében. Miként értesülünk, ez lesz az utolsó közgyűlés, mit a város képviselőtestülete a megyeházán tart, mert a városi tanácsterem már készen áll, csak a berendezést helyezik most el, s a fal mentén elhúzódó padsorokat festik.
