ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-11-06 / 45. szám

IQ04- november 6. ESZTERGOM 5 térhetnek. A vizsgálat kiterjed az egész rendőr­ségi hivatal ügykezelő személyzetére s azok, kik a benső ügyekben is jártasak, elszomorító képét nyújtják a volt rendőrség szervezetlenségében rejlő nagy bajoknak. Bizony évek óta sajnálatosan látjuk, hogy rendőrségünk erélye nem érvényesült azon irányban, melyben azt a közjólét, az erkölcsi, vagyon és életbiztonság megkövetelte volna. Mint a vizsgálat most már nyilvánossá vált adataiból is kitűnt, a kihágási ítéletek évek óta nem lettek végrehajtva. A bűnösök, kik például 2 hétre vol­tak ítélve, alig 24 órát, vagy éppen semmit sem töltöttek a börtönben, és oly állapotok uralkodtak, hogy a rendőrlegény már feleslegesnek tartotta a jelentéseket megtenni, mert nevetségessé vált az erélyeskedésük is. Nagyon, nagyon kívánatos, hogy rendőrségünk szervezetében egy új korsza­kot alkosson ezen bonyodalom. A főispán a fel­függ-esztett rendőrkapitány helyetteséül dr. Uray István megyei tb. főjegyzőt nevezte ki. A helyet­tes rendőrkapitány az esküt nyomban letette és B. Szabó Mihály vm. főjegyző, Vimmer Imre polgármester, illetve Kollár Károly polgármester­helyettes és Huray Ferenc városi számvevők előtt átvette a hivatalt s ezzel megkezdte működését. Uray dr. működését, mint azt rövid egy hét óta is tapasztalják a rendőrségen, a független eré­lyesség fogja jellemezni. Nagy ambicióval fogott hozzá a hivatal vezetéséhez s amint a hivatal átvétele után sürgősen elintézendő ügyek végére ér, üdvös reformtervek megvalósítására fogja for­dítani figyelmét. Őszintén kívánjuk, hogy ezen tervek a közügyek érdekében mielőbb ismertek legyenek s aztán meg is valósuljanak. * Ülések a megyénél. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága holnap, hétfőn rend­kivüli közgyűlést tart, mig a közigazgatási bizott­ság másnap, kedden tartja meg november havi köz­gyűlését. Mindkét ülésen a főispán fog elnökölni. * A szempei r. k. ifjúsági-egyesilet ifjú­sága november hó 6-án védőszentjének ünnepén, Szent Imre napján ünnepélyt rendez. Az ünne­pély a r. k. iskola termében d. u. 5 órakor lesz megtartva. Az ünnepély után zártkörű táncmulat­ság lesz az Adamovics-féle vendéglőben, melyre a belépti-dij személyenkint 50 fillér. A tiszta jö­vedelem az egyesület céljaira fog fordíttatni. Je­gyek este a pénztárnál válthatók. * Szenzációs sajtóper. A Gerenday József felelős szerkesztése alatt megjelenő »Esztergomi Lapok« a nyáron többek felszólítására foglalko­zott a helybeli »Szabadsag« irányával és szer­kesztőjének Bártfay Gézának irályával. A nagy közönség érdekében irott cikkek, hirek és »Leg­újabb « cimű tréfás karcolatok állandóan a kö­zönség helyeslésével találkoztak, minek követ­keztében az »Esztergomi Lapok« természetesen folyton gazdagabb forrást merített megindított akciójához, melynek semmi egyéb célja nem le­hetett, minthogy Bártfayt megunt hangjának elej­tésére birja. Ez azonban 20 esetben sajtópert indított Gerenday ellen. A sajtóperek javarészét a vizsgálóbíró beszüntette, mert nem találta meg bennük a Bártfay becsületét sértő kifejezéseket, de négy esetben mégis vád alá helyezte Ge­rendayt. Az első inkriminált közlemény az volt, melyben Gerenday az ismert Csepreghi-féle rá­galmazási perből kifolyólag Csepreghyről, (kit a napokban Ítéltek el emiatt Komáromban) azt irta, hogy az egy meggondolatlan fiatal ember, kit egy másik ember ördögi bűnös lelke kerge­tett bele a kényes helyzetbe. A másik közlemény egy tréfás hir volt, melyben az »E. L.« azt rö­pítette világgá tréfásan, hogy Bártfay a mand­zsúriai harctérre megy, mert az orosz kormány mint köz- és magánbeavatkozárt szerződtette. Ezért igy sóhajtott fel: »Ki fogja városunk hír­nevét emelni ? Ki , fogja a magánbecsületeket tisztára mosni ? Ki fogja a szép stylust tovább fejleszteni . . .? stb., A harmadik közlemény egy »Guliver ébredj« cimű cikk volt, mely a Bártfayt és lapját bojkottáló nagy népgyűlés előtt jelent meg s felszólította a város társadalmát, hogy egy ember ellen kelljen fel s tegyen erélyes lépése­ket s ne tűrje, hogy az tovább a társadalmi bé­két feldúlja, a családi élet rágalmaival tönkre­tegye, az egyén becsületét kipellengérezze, s hogy működéseért megvetésre érdemes. A ne­gyedik közlemény a Központi kávéházban le­folyt és Bártfayn megesett inzultust tárgyalta. Ezen sajtóperek összevont tárgyalása volt csütör­tökön a komáromi kir. törvényszék előtt. Bártfay ügyvédje GoldnerF. dr., Gerenday védője Berényi Z. dr., esztergomi ügyvéd volt. A törvényszék elnöke Hegymeghy László volt, szavazó birák Konkoly­Thege Béla és Kövér Lajos voltak. Gerenday, hogy cikkeinek az igazságát és közérdekű voltát bizonyítsa, majdnem az egész esztergomi érdekelt­séget tanuként jelentette be, mig Bártfay tisztes­ségének bizonyitására dr. Komlóssy Ferenc pre­látus-kanonok (ki utóbb fontos egyházi ügyekben való elfoglaltsága miatt kimentette magát) és Niedermann Pál kir. tanácsos, főkáptalani ügyész, mint erkölcsi tanuk szerepeltek Bártfay felkéré­sére. A cikkek felolvastatván, Gerenday a szerző­séget elvállalta, mondván, hogy azok a közérdek szempontjából Íródtak s azokban a keményebb kitételeket jogos felháborodásában irta, mert őt és családját, mint számtalan mást, Bártfay meg­hurcolta. Erre a védő, hogy azt bizonyitsa, mi­szerint Gerenday kezdte a sajtóharcot, bemutatta az E. L. néhány számát, melyben Bártfay műkö­dése humorizálva van. A törvényszék most olvas­ván a Legujabbakat, oldalnyilaló »mosolygas« között adta kézről-kézre a jóizü s egészséges vicceket. A védő, hogy Bártfay irályát ismertesse, annak előző évekbeli lapszámait mutatja be, me­lyekből mikor egyet elolvastak, az elnök igy szólt: Ez már elég . . . Gerenday tanúi: Vimmer Imre, dr. Fehér Gyula, Guzsvenitz Vilmos, Nagy Antal, Perger Gyula, Osváth Andor, dr. Kabina Sándor, Etter Gyula. Jambrik István, Sinka Fe­renc, Magyary László, Haan Rezső, Brutsy János, Kitzinger József stb. bizonyították, hogy az E. L. közleményei nem hogy csak megfelelnek a valóságnak, hanem nagyon enyhék azon működés jellemzésére, melyet Bártfay az esztergomi társa­dalom ellen folytat. Bártfay egyetlen erkölcsi tanuja, Niedermann Pál úgy nyilatkozott, hogy Bártfayt tisztességes embernek tartja, de mint főkáptalani főügyész azon hangot, melyben a papságot reverendás bandának és más itt le nem irható kreatúrának festi, tisztességtelennek tartja és elitéli. Ezen erkölcsi tanuzás nem vitte előbbre Bártfay dolgát, valamint azon két tanú sem, kik­kel azt kívánta bizonyítani, hogy a »Guliver ébredj!« cimü cikk kitételei, bár név nem volt kiírva, reá vonatkoznak. Berényi Zoltán dr. védő a tanuktól azt kérdezte, hogy a cikk mely részé­ből ismertek rá Bártfayra. A két tanú nyiltan megvallotta, hogy azon részből, melyben az van irva, hogy egy ember a társadalmi, a családi, az egyéni becsületet pellengérezi ki. Berényi erre igy szólt: Nagyon jól van, hisz ezek is Gerenday tanúi. A roppant érdekes tárgyalás során Bártfay az elnökkel oly hangon beszélt, hogy az becsön­gette a fegyveres fogházőrt s azzal fenyegette meg. hogy kivezetteti a teremből. A vád és véd­beszédek elhangzása után a törvényszék meghozta az ítéletet, mely szerint Gerendayt a vád és kö­vetkezményei alól felmentette és a közel 800 korona költségekben Bártfayt, a vádlót marasz­talta. A tárgyaláson nagy közönség volt mind­végig jelen, és hol derült mosolygás között, hol pedig hangosan megbotránkozva ismerte meg az esztergomi különleges viszonyokat. Itt emiitjük meg, hogy Bártfay az őtet ért kávéházi tettle­gesség közlése miatti sajtóvád tárgyalását elha­lasztani, kérte s igy ezen érdekes per még elég, anyagot fog szolgáltatni a törvényszéknek. Az ítélet ellen Bártfay az ítélőtáblához fellebbezett. * Halálozások. Wajand Mária okt. hó 29-én délután 5 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultnak hült teteme okt. hó 31-én dél­után 4 órakor a belvárosi temető-kápoinából he­lyeztetett nyugalomra. Az engesztelő szentmise­áldozat pedig szintén m. hó 31-én d. e. 9 órakor lett a belvárosi plébánia templomban a Minden­hatónak bemutatva. — Esztergom város iparos­világának egyik régi és közbecsülésben részesült alakja, Groszner József könyvkötő-mester okt. 31-én fáradságos és munkás életének 64-ik évé­ben meghalt. A megboldogult a munkásságnak halottja, mert józan és becsületes életét egészen szakiparának szentelte s ebben kiváló tekintélyt szerzett magának. Halálát az egész város közön­sége nagy részvéttel vette tudomásul, mert min­denki csak becsüléssel gondolhat a puritán jel­lemű emberre. Temetésén nagy közönség kisérte a koszorúkkal elhalmozott koporsót. * Néppárti gyűlés. A tápéi kerület polgár­sága ezúttal bizonyságot "óhajtván tenni néppárti érzelmeiről, Kiskun-Dorosmán november hó 6-án, vasárnap d. e. 11 órakor kint a tanyai központ­ban ; d. u. V2 4 órakor pedig bent Dorosma köz­ségben néppárti népgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó. Tartja: Zichy Aladár gróf, orsz. képviselő. A néppárt főbb pro­grammjairól. Tartja: Mócsy István dr. A néppárt parlamenti működéséről. Tartja: Molnár János, pápai főpap, orsz. képviselő. Elnöki zárószó. * Karcolatok. Egy kitűnő pomologust in­terjuvolt meg saját külön és benső karcolónk. A jeles úr, ki vidékünkön kiváló szaktekintélyként lesz emlegetve, készséggel felelt meg a szókarcoló minden kérdésére, s miként azt tudósítónk leírja, a következő párbeszéd folyt le köztük. — Nagy tudatlanságban vagyok még min­dig az nborkafát illetőleg. — Az uborkafa, — mondja a jeles pomo­logus, — leginkább Magyarországon prosperál. Latin neve Cucumisarbor. Különös sajátsága, hogy virágai gyakran mákvirágok. A gyümölcse min­dig zöld és élvezhetlen. Növése alacsony és épen emiatt leginkább csak az apró éretlen tök és az irtatlan gazfélék szoktak rá hirtelen fölkapasz­kodni. — Köszönöm, és a családfa ? — A családfa ? — arbor familiáris, Familien­Baum. — ez Magyarországon néha nagyon ma­gasra nő s épen az az oka, hogy nemes gyümöl­csei között satnya és hitvány példányok is vannak, melyek lepotyognak és nagyon messze esve a termőfajuktól, elrothadnak. — Köszönöm, és miként vélekedik a mo­gyorófáról ? — Oh, a mogyorófa, a Baculus, Stab-Baum, — sajnos — bizony már kiment a divatból. Már most elvesztette összes jelentőségét. Ezen a fán termett hajdan a hires magyar terjesztmény, a mogyorófahéj. Ez egy különös gyógyszer volt, melyet megyénkben sokszor használták, az er­kölcsbetegség ellen. Ezen gyógyszer rendelői szolgabirák voltak leginkább, készitői pedig haj­dúk. Ugyanezek kenegették a betegre az orvos­ságot, és rendesen 25—30 adagban az szerint, a mily makacs volt az erkölcsérzületi csúz. Volt rá eset, hogy mint az alkotmányos igazságszol­gáltatás kézzelfogható eszközét 100 adagban is kiszolgáltatták. Ennyi azonban már megártott, sőt halált is hozott. — Igazán érdekes és most még egy fel­világosítást kérek. A szóbeszédben ugyanis gyak­ran előjön a kaptafa ... — Ez is nagyon érdekes fája a jó magyar talajnak. Latin neve Crepida-arbor, Stiefel-Baum. Mint a politika védfáján, rajta teremnek meg időszerűtlenül az idétlen, újabb és újabb kormány­formák, melyeknek árát rendesen a nép adja meg, természetesen drágám. Hazánkban ez a fa nagy gyökeret vert. Ősi faiskolája Miskolcon van, hol állítólag oly magasra nő, hogy mire egy béka végig pislogja, belefagy a kocsonyába. Ez a fa különben jó magot sohasem hoz, s rajta terem meg a konkolynak azon értelemfaja, mely az emberiség közé hintve olyan hatással van, mint a maszlagos nadragulya. — Köszönöm! — mára elég. Tehetem tiszte­letem máskor is! — Kérem, kérem ... ( FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZI

Next

/
Oldalképek
Tartalom