ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-30 / 44. szám

* Ünnepélyes istentisztelet. Ő Eminenciája Vaszary Kolos, kegyelmes főpásztorunk névnapja alkalmából a főszékesegyházban ma délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz, melyet fényes segédlettel Pór Antal prelátus-kanonok fog mondani. * Személyi hirek. Fischer Colbrie Ágoston prelátus-kanonok, pázmáneumi igazgató e hét folyamán Budapestről, a hol tudvalevőleg a kath. nagygyűlésen vett részt, Esztergomba ér­kezett s két napot töltvén városunkban, haza utazott Wien-be. — Rajner Lajos dr. prelátus­kanonok a kath. nagygyűlésről hazaérve, megbete­gedett, ugy, hogy kénytelen szobáját' őrizni. Mint értesülünk, állapotában határozott javulás állott be. * Főegyházmegyei hirek. Plébánosok let­tek : Lenkey Károly Detrekőszentmiklóson és Majzon Imre Detrekőszentpéteren. — A lelkészi teendők végzésével megbizattak : Bachraty Valér Bikszárdon és Szendrey József Detrekőcsütörtökön. Hantos Ferenc áldozár nevelői minőségben elbo­csájtátott gróf Majláth Géza családjához. * Adomány a Mária-kongregációnak. Keményfy Kálmán Dániel, a helybeli érseki ta­nitók épző-intézet tanára 10 koronát adott az in­tézet kebelében fenálló Mária-kongregáció céljaira. * Kolos-ünnepély a papnevelő ir.tézetben. Szépen sikerült ünnepélyben rótták le Dapnöven­dékeink Érsekatyjuk, a Bibornok Hercegprímás iránti fiúi hála és kegyelet adóját. Az ünnepé­lyen úgy a főkáptalan, mint a városi papság és intelligencia számos tagja vett részt. A villanyos fényárban úszó diszterem is a szokottnál ünnepé­lyesebb keretet szolgáltatott a nagy gonddal összeállított, élvezetes műsorhoz. Az intézet teljes zenekara nyitotta meg az ünnepélyt, Ascher ünnepi indulójával igazán ünnepi hangulatot lopva be a hallgatóság szivébe. Utána felhang­zott az ének, dalba öntve az örömet, melytől a szivek hangosan dobogtak. Az énekkar Üdvözlő dala után Rabenseifer Hubert IV. é. h. h. lépett a szószékre, hogy gondolatokban és alaki szép­ségekben egyaránt gazdag köszöntőjében tolmá­csolja társainak érzelmeit a legjobb atya névün­nepe alkalmából. Elénk helyeslés és taps hono­rálta a lelkes szónokot. A Wéber Bűvös vadász-kbó\ vett részletek a zenekar sikerült előadásában igazán kellemes szórakozást nyújtottak a diszes vendégseregnek. Utána Légrády J. IV. é. h. h. olvasta fel gyönyörű elmefuttatását A cimer cim alatt, melyet jövő számunkban fogúik hozni. Ismét az énekkar került sorra, szép előadásával valóságos tapsvihart provokálva, amiben követte a zenekar Bercsényi nótájával. Zsák J. IV. h. h. sikerült szavalatával még csak fokozta az ünneplő közönség örömteljes hangulatát és kegyeletét az ünnepelt Főpásztor iránt. Az Atyánkhoz c. költe­ményt, melyet Mészáros• J. IV. é. h. h. irt, szintén jövő számunkban fogjuk közölni. Gülker hangulatos szerzeményével fejezte be az intézeti zenekar a minden részében fényesen sikerült ünnepélyt. A koronát az intézet rectora, dr. Horváth Ferenc tette reá, kegyeletes szavakban emlékezvén meg a Bibornok Hercegprímásról, mint az egyház­megye fejéről, szivükre kötvén a növendékeknek a hála, szeretet és engedelmesség szent köteles­ségeit és lelkes szavakkal buzdítván őket, hogy vi­selkedésökkel és majdan az Úr szőlőjében való fáradhatatlan buzgóságukkal iparkodjanak mindig méltók lenni a Főpásztor atyai szeretetére ! * Uj doroghi plébános. Az üresedésben lévő doroghi plébániára a főkáptalan a folyó hó 28-án tartott tanács-ülésében Pehatsek Arthur, litvai es­peres-plébánost választotta meg. * Kolos-nap a tanitóképzőben. A helybeli érseki tanitóképző Vaszary Kolos hercegprímás névünifepe alkalmából nagyszabású ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Zsasskovszky : Magyar nyitány. Előadja az ifjúsági zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Mohácsy István. 3. Schu­bert : Nocturne. Vonósötös. Előadják : Borovitska Adolf, Korencsy Rezső, Krein Rezső IV., Rábay László és Cserhalmi Gyula III. é. növendékek. 4. Várady A. »Mulandosag« cimű költeményét szavalja Akos József III. é. n. 5. Vaszary K. a »Szt.-István-társaság« 1900. március 29-iki disz­gyűlésén mondott elnöki beszéde. Előadja Szkalka Lajos IV. é. n. 6. Részlet Aria »Picolino« cimű dalművéből. Énekli: Ventura Vilmos III. é. n. 7. Endrődi S. »A gyermek« c. költeménye. Előadja Drozdy Győző IV. é. n. 8. Schubert »Rondo scherzando.« Vonósötös. Játszák a fentiek. 9. Részlet Schakespeare »A velencei kalmar« cimű drámájából. Személyek: Velencei dogé: Korencsy R. IV. é. n. Antonio: Bakos Jenő IV. é. n. Bas­sanió: Gadó Gyula II. é. n. Solanio: Deutsch János II. é. n. Gratiano: Megyimóri István IV. é. n. Shylok: Szabó István II. é. n. Portia: Hikkel István II. é. n. 10. Huber: Csatadal. Négyes férfikarban előadja az ifjúsági énekkar. — Az előadás tanításán, mely igen pompásnak Ígérkezik, Keményfy Kálmán D. és Nemesszeghy István tanárok fáradoznak. * Villamfényes esték. Egészen meglepetés­szerűen gyúlt ki hétfőn este Esztergom villamos világítása. Mindenki ámulva mondta : Nini ég már a várva várt fény. Amilyen sokáig kellett erre a világításra várni és a milyen sok alaptalan és laikus, — vagy mondjuk őszintén : tudatlan ijeszt­getés és gáncsolás előzte meg a világosságot, ép oly nagy mértékben elégítette ki a város közön­ségét a világítás. Utcáinkat, melyek eddig a trombitáló gazolinlámpák kétes világítására voltak bizva, most különösen a forgalmasabb helyeken és a tereken nappali fény árasztja el. A hét folya­mán a villamos müvek vezetői a városi mérnök­kel sorra járták a kivilágított utcákat s minden észleletet jegyzőkönyvbe vettek, hogy a hiányo­kat pótolják. A közvilágítás berendezése egyes utvonalakon még mindig nem teljes s ezért még folyton dolgoznak rajta, a magánvilágitás ma vagy holnap kezdődik meg. * Ünnepség. Örömünnepet szenteltek az érseki óvónőképző növendékei kegyeletes kifeje­zéséül Vaszary Kolos bibornok hercegprímás név­ünnepére, október 29-én a következő programmal: 1. Hetyei-Hoos: Fohász. Előadja az intézeti zene­és énekkar. 2. Ünnepi szózat. Irta és mondja Rádli Irén. 3. Arany János: Koldusdal. Énekli Czeizel Anna. 4. Tompa Mihály: Rege a fény­bogárról. Mondja Perger Olga. Arany-Sztojanovics: Rege a csodaszarvasról. Előadja az intézeti ének­kar. 6. Dömel Anzelm: A rút leány. Mondja Minárovics Olga. 7. Weber Károly: Andantino. Hegedűn és zongorán előadja az intézeti zenekar. 8. Czuczor Gergely: Hunyady halála. Mondja Pelczner Ludmilla. 9. Egyveleg magyar népda­lokból, 4 hangban. Előadja az intézeti énekkar. 10. Váradi-Czobor: Regina Coeli. Melodráma. Mondja Miedermann Emma, zongorán kiséri Dü­ben Mária. Hoos: Induló. Előadja az intézeti zene­és énekkar. — A szépen sikerült előadás után Számord Ignác igazgató lendületes beszéddel mél­tatta az intézet nagylelkű fentartójának, a bíboros hercegprímásnak nagy jótéteményeit az intézet növendékeivel szemben és buzdította őket, hogy a hála szép erényét ápolják szivükben különösen az által, hogy igyekezzenek megfelelni szép hiva­tásuknak, mert csak igy valósul meg a magasz­tos eszme, mely az ünnepelt alapitó és fentartó szemei előtt lebegett az intézet létesítésekor. * Adomány. Schwach Sándor, helyi kath. kereskedőink ezen törekvő tagja és neje szép jelét adták vallásos érzületüknek. Ugyanis az elmúlt napokban gyönyörű misemondó ruhát aján­dékoztak a vizivárosi zárdatemplomnak. Az áttört selyem ornátus közel 400 korona értéket kép­visel. A nemes gondolkozás szülte szép cseleke­detről szükségtelen többet irnunk, mert az ön­magát dicséri. * Színészeink búcsúja. Csütörtök este tartotta Fehér Károly színigazgató társulata utolsó előadását Esztergomban. Bizony nem sok jót jegyezhetnek fel városunkról Thália hivei, mert mig egyik estén telt ház előtt játszot­tak, másnap csak úgy kongott a nézőtér. A színészek minden lehetőt megtettek, hogy ki­elégítsék a szinpártoló közönség igényét. El is érték, hogy mindenki megdicsérte őket, de a színházat egy-két család kivételével állandóan nem igen látog'atták. Már pedig ha ilyen vidéki városban nincs a színháznak egy színházlátogató törzsközönsége, nem sokáig- tarthatja fenn magát. Fehér igazgató is teljes tudatában volt ennek, s mielőtt nyakig adósságba verte volna magát, ha­marosan elbúcsúzott Esztergomtól. Az utóbbi na­pokban a direktor áldozatot is hozott, mert három estén vendégszerepeltette Fái Szerénát, a budapesti Nemzeti-színház egyik drámai színésznőjét. Ezen estéken azonban oly kevesen voltak a színházban, hogy a direktor nemcsak hogy a vendég mű­vésznő magas fellépti diját, de még a rendes napi kiadásait sem vette be. Elmondhatjuk tehát, hogy nagyon kevesen vannak városunkban, kik ked­velnék a színészetet, mert a legújabb darabokat sokszor alig lehetett előadni, oly kevesen voltak a nézők. * Katonaeskü. Az idén bevonult újoncok ünnepélyes esküje nov. i-én, a szokott napon fog végbemenni. Az esküvést megelőzőleg a szab. kir. városi plébánia templomban istentisztelet lesz, melyen a katonákhoz három nyelven szentbeszédet tartanak. A magyar és német prédikáció tartására Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestye­igazgató vállalkozott, mig tót nyelven Skoda János főszékesegyházi karkáplán fog beszélni a kato­nákhoz. A szentbeszéd és mise után az ünnepi esküt a katonák a kaszárnya udvarán teszik le. * A bazini kerület őszi közgyűlésén az elnöklő Markovich János esperes megnyitó szavai után a szokásos tárgysorozat mellett a hegy bá­nyai kerület átirata alapján, a vadházasságok okairól és orvoslásáról folyt élénk eszmecsere. Majd meg a serdülő ifjúság korcsmalátogatása ellen hozott hatósági intézkedések szigorúbb végrehajtását kívánták. Ideje is volna már, hogy a legénykorcsmahősök kellően megrendszabályoz­tassanak és jobb erkölcsre neveltessenek, mert korcsmahősökből nem válnak sem derék polgá­rok, sem jó családapák ! * Zavar örömnapja. Folyó hó 25-én ritka örömnapra virradt Zavar községe, mert e napon Erdély fáradhatatlan és lángbuzgalmu püspöke, bátyjának, gr. Majláth György cs. és kir. kama­rásnak, zavari nagybirtokosnak két fiát, és pedig Nándor grófot a bérmálás szentségében és István grófot az első szent áldozásban részesítette. Az ünnepély oly megható volt, hogy a jelen vol­takat többször örömkönnyekig indította meg. 8 órakor regg-el a harangok zúgása mellett, az iskola összes növendékei ünnepi ruhában, a sz. keresztről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt, szép rendben, zászlóval az urasági kastélyba vonultak, utánuk ment az asszisztencia, ezeket követte az egész nép, és ezen impozáns me­netben kisérték el a püspököt az Ur házába. Csendes szent mise alatt a püspök gyönyörű beszédet intézett István grófhoz, kinek először szolgáltatta ki a legméltóságosabb Oltáriszentsé­get. Könnyekig megindító látvány volt, midőn a kis első áldozóhoz az egész grófi család csatla­kozott, és mindnyájan a legnagyobb áhítattal járultak az Ur asztalához. Ott voltak az első áldo­zónak nagyszülei: gróf Zichy Nándor és neje ő Excellentiáik, szülei: gróf Majláth György és neje szül. gr. Zichy Karóla, nénje: gr. Zichy Livia, s testvérei közül: ifj. gr. Majláth György, gr. Majláth Livia és gr. Majláth Nándor. A mai hitetlen és romlott korban a hitéletnek ily gyö­nyörű megnyilatkozása jóleső érzéssel tölte el az összes jelenvoltakat. — Az ünnepély második része volt a bérmálás. Szent mise végén ismét Nándor gróf lépett az oltárhoz, hozzá közeledett az illustris bérmaatyja, gr. Zichy Nándor, s ekkor a szertartást végző püspök ismét szivet megráz­kódtató beszédet intézett a bérmálandóhoz. »Nézd csak fiam, — monda — ki a te bérmaapád ! az soha sem tagadta meg hitét, az egész életén át e hitet védelmezte, szenvedett érte sokat, s mégis mindig hű maradt hozzá. Ily bérmaapád van ne­CZ JÓZSEF KESERŰVÍZ AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom