ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-09 / 41. szám

* Közigazgatás. A vármegye közig, bizott­sága f. hó 11-én délelőtt 10 órakor tartja október havi ülését. * Szakértői szemle. A villamos mű, mely a folyó hó végére üzembe jő, olyan közmű, amely felette nagy beruházást igényelvén, csak úgy házilag minden felelősség, jobban mondva szakértői bírálat nélkül át nem vehető. A város tanácsa erre való számítással a november havában megejtendő szakértői szemléhez Hollós József kereskedelemügyi m. kir. műszaki tanácsost és Wittmami Ferenc műegyetemi tanárt kérte fel, illetőleg feliratot intézett a kereskedelemügyi mi­niszterhez, hogy Hollóst, aki ilyen szemlékre állandóan delegálva van, küldje ki. * Rossz példa. Az iskola tekintélyébe min­denki belegázol. Sokszor az elöljáróságok mutat­nak rossz példát a népnek. Muzslán történt a héten, hogy katonai szemlét tartottak, mely alka­lommal minden szó nélkül lefoglalták az iskola­helyiséget és ott minden irományt a tanitó tudta nélkül összeforgattak, széthánytak. Talán elvár­hatunk annyi előzékenységet a t. elöljáróságtól, hogy előre jelentse be, ha szüksége van az isko­lára, mert az iskola még sem az a hely, hol szó nélkül rajcsurozni is lehet. * A leányvári róm. kath. iskola. A tem­plomhoz és az iskolához szitó lángszeretetnek egyik érdemteljes művelője és fejlesztője a leány­vári plébános, Majer Imre pápai kamarás. Tem­ploma külső és belső díszítésén kivül sajátjából adott tetemes anyagi áldozatokkal tette lehetővé, hogy egy a törvény követelményeinek megfelelő két tantermű iskola épült fel. Ezenkívül a kántor­tanító részére egy, a családi és gazdasági köve­telményeknek megfelelő és három szobával biró kántortanitói lakást emeltetett a Pruninszky-féle alapból, mit az érdemes és ősei hitéhez hű község évenkint fog visszatörleszteni az alapnak. Az iskola közvetlen kapcsolatában a régi kántortanitói lak az osztálytanitó részére van átalakítva. Van benne egy tágas szoba, konyha és kamra, amely egy időre teljesen megfelel egy hajadon vagy nőtlen tanerőnek. A lakásból egyébként a tanerő családi körülményeihez képest még 'egy szobát lehet át­alakítani. A jelenben azonban elég van téve a lehetőségnek, amit a felekezeti iskolák fentartóitól kívánnak az idevonatkozó törvényes rendelkezé­sek. — Szóval Csolnok után Leányvár, azt fogja követni Kesztölc. Ime az itteni plébánosok ügy­szeretete, lelkesedése és a népnek hithüsége. Hál' Isten sok helyütt meg van, de sajnos, sok helyütt meg a közömbös tétlenség dermesztí a kath. iskola ügyét. Pedig hát az iskola az élet, a szel­lem, melyre tartósan és áldásosán lehet építeni ! * Uj iparág Esztergomban. Mióta a tokodi üveggyár üzembe lépett, azóta annak fejlődéséről napról-napra újabb részletek tanúskodnak. Fejlő­désének egyik szembeötlő mozzanata, hogy kiváló szakmunkásokat alkalmazott. Ezek egyike Götz Károly, aki nemzeti nyelvünket elsajátítva, a csévi r. k. főtanitó, Szemerédi Ágoston leányát vette feleségül, mü-üvegvésnöki ismereteit Esztergom­ban akarja érvényesíteni és a Szentanna-utca Kis-utca 295. szám alatt már be is rendezte mű­termét.. Götz ismereteit Csehország fővárosában, Prágában szerezte. Képessége minden e szakmába vágó kívánalmat kielégít. Igy pl. bármilyen üveg­edényekre címereket, monogrammot, ornamentikái részleteket, girlandokat, a legaktuálisabb formájú rajzalakokat, modernizált virágfajokat, margaretta, búzavirág készit, sőt arcképeket is képes meg­örökíteni. Sok magyarországi nagy város van, mely ezen művészi iparágat nélkülözi, miért is nagyon ajánlatos dolog, ha a nagy közönség­figyelme ezen iparágra terelődik. A műiparos számos előkelő állású férfiútól kapott már kitün­tető sorokat, melyek ügyességét dicsérik. Götz tehát hivatott művelője iparának. Az új iparág fellendítésére a fiatal kezdő minden igyekezetét előveszi. * A esévi jegyző. Érdekes sajtópert tár­gyalt a győri esküdtszék e héten. Gottmann Gyula nyug. főhadnagy, kesztölci földbirtokos az »Esztergomi Lapok«-ban azt irta Gogola Rezső csévi jegyzőről, hogy Fürst csévi háztulajdonos 100 K-val megvesztegette azért, hogy a község az ő házát vegye meg 8000 K-ért. Pedig e ház rendes körülmények között 2000 K-át sem ért. A jegyző azt is megakadályozta, hogy a község saját telkén épitse fel a községházát. A bizonyí­tási eljárás során különös jelenetek folytak le. Több tanú szemébe mondta Gogola csévi jegy­zőnek, hogy ők látták a vesztegetésként kapott pénzt. Sőt maga Fürst a ház eladója is bevallotta, hogy ily célból 100 K-át adott a jegyzőnek. A tanúkihallgatás után Simon Rudolf erős vádbe­szédben támadta a vádlottat, mig a védői tisztet dr. Berényi Zoltán esztergomi ügyvéd töltötte be. A védő nagyarányú, szép beszédet tartott, minek alapján a vádlottat az esküdtszék felmentette. Az ügyész erre kérte a törvényszéket, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után, az iratokat hozzá áttegye, hogy Gogola ellen hivatalból a szüksé­ges lépéseket megtehesse. Megjegyezzük, hogy mindezeket egy győri lapból vettük át s csak azt kívánjuk megemliteni, hogy Gogolára ezen eset kellemetlen lehet, pláne a legutóbbi közigazgatási bizottsági dicséret után. A „sötét" kapu elsötétül. Utolsó számunk­ban örömmel adtunk hirt arról, hogy a »sötet« kapu végre kellően kivilágittatik s levetve afrikai jellegét a modern kor igényeinek megfelelő közle­kedő út lesz ama két városrész között, melyet összeköt. Örömünk sajnos korainak bizonyult, mert villamos felszerelése még sötétebb homályt helyez kilátásba, mint volt eddig az egy petro­leumos lámpa mellett. Ugyanis két villamos világi­tót alkalmaztak benne, még pedig a déli oldalán és a közepén. A papnevelde felé eső része teljes sötétségben marad a közbe fekvő térséggel egye­temben. E tényen kell, hogy megütközzünk, ha fontolóra vesszük egyrészt, mily látogatott ez az ut kivált este, mikor a napszámosok hazatérnek, másrészt pedig, mily veszedelmes éppen a pap­nevelde előtti, bozótos-fás térséget megvilágítás nélkül hagyni. Az illetékes köröknek erre még annak idején figyelemmel kellett volna lenniök annál is inkább, mivel élénk emlékezetükben lehetnek még azok a szomorú esetek, midőn lelketlen emberek hurokkal fogták le esténkint a magányos átmenőket, hogy kifosszák őket. A IV. kerület polgárai ennnyi biztonságot megér­demeltek volna, hisz ők ugyanoly adófizető polgárai a városnak, mint a Széchényi-téren lakók, kiknek biztonságáról három ivlámpával van gon­doskodva. Azután a papnevelde is megérdemelte volna azt az ivlámpát. Tudomásunkkal ez az inté­zet 150,000 koronát ád évenként kereskedőinknek és iparosainknak. Ily jótéteményt illik ám meg­becsülni ! Egy IV. kerületbeli. * A lázkereszt alól. Kitti Kálmán 28 éves, családos kőbányai munkás a lázkereszt alatti kő­bányában súlyos természetű sérülést szenvedett. Megirtuk múltkor, hogy mily fura állapotok van­nak e kőbányában s akkor névtelenül ugyancsak kirúgtak ellenünk a t. c. bányavezetők. Azóta nem ez az első baleset, mely a felügyelet laza gyakorlásából s a vezetők mulasztásából szárma­zik. Elengedtük volna ezen bizonyítékokat, mert elég levél van kezeink között, mely az ottani gazdálkodást jellemzi. A balesetek rendszerint »a munkás saját vigyázatlanságából* erednek a bá­nyafelügyelők jelentése szerint. A szegény család­apa munkás ezen sérülése is bizonnyal igy történt a vezetőség szerint (?) A munkás több társával a bánya alatt követ rakott az iparvasut egyik kocsijába, midőn a magasból egy függő szikla­darab leszakadt a szerencsétlen ember fejére, kit kocsin kellett Pilismaróthra szállítani, hogy orvosi segélyben részesíthessék. A jeles társaság 6 bá­nyát művel két felügyelővel, de ezek sem fordí­tanak sok gondot a fehér rabszolgák testi épsé­gére, hanem a kényelmesebb oldalát véve a do­lognak, az alvállalkozókra bízzák a felelősségterhes felügyeletet. Alkalmilag bővebben foglalkozunk ismét a lázkereszt alatti dolgokkal. * Dalkedvelők figyelmébe! Az esztergomi iparosok dalkörének elnöksége tudomására hozza az érdeklődőknek, hogy október 15— 3 i-edikéig bezárólag, önálló egyéneket működő tagokul a dalkörbe felvesz. Azok tehát, akik belépni szándékoznak, ebbeli szándékaikat a dalkör he­lyiségében (Szerecsen-vendéglő) a hetenként 2-szer tartandó tanórák alatt jelentsék be. Hangsú­lyozni kívánja az elnökség, hogy a működő ta­gokat semmiféle tagsági dij nem terheli. Továbbá kéri pártoló tagjait, hogy az esetleges halálese­teket jelentse be az alelnöknél. * A szinház. Fehér színigazgató társulata már másfél hét óta itt tartja előadásait Eszter­gomban s ezen idő alatt teljesen megnyerte a közönség rokonszenvét. A műsoron levő darabo­kat is szerencsésen válogatja meg, de leginkább kitűnően szervezett és fegyelmezett társulata ké­pezi főerősségét. Kevés szinidirektor dicsekedhet az esztergomi műértő közönség bizalmával s ezek közé tartozik Fehér. Hölgyszereplői közül majd­nem minden estén zajos sikert arat Kövi Juliska, Abrai Irén és Pető Stefi. A színészek közt kiváló alakításaival a közönség kedvencévé tette magát Bátori Béla, mig Ernyei, Vákár, Máry, Kmetty és Deák szinte versenyre kelnek vele. Máry köz­tük a legfiatalab*b, de már is nagy tehetséget árul el, különösen a szalónkomikum terén. Ala­kítása természetesen diszkrét és ami egyik főér­deme, hogy igen jól maszkírozza magát. Vakar­nak, az állitólagos örmény szinésznelc kellemes hangja van, Ernyei kitűnő társalgó és énekes, mig Kmetty nyugodt modorával egyes szerepei­ben szintén kitűnő alakítást nyújtott. A társulat karmestere Bodoesányi, ki a Báródy-féle társu­lattal már járt Esztergomban s még abból az időből is ismerjük kiváló képességeit. A direktor — mint észrevettük — szigorú és családias ren­det tart fenn társulatánál s ez is nagy érdeme neki. Eddig legnagyobb sikereit a társulat az »Arany virág« cimü, valóban szép zenéjü és mu­lattató operett előadásával érte el. Október 6-án a figyelmes direktor alkalmi előadást nyújtott, melyen — mint a többieken is — szép számú közönség jelent meg. A derék társulatot a közön­ség szives figyelmébe ajánljuk. * A transformatorok. Feltünhetik minden­kinek, hogy Esztergom mennyire csinosodik. Mel­lőzvén a csínosodás egyéb tényezőit, most csak a légbeemelt konyhaszekrényekre reflektálunk, amelyek a villamos társulat jóvoltából az utca­sarkokon diszelegnek. Le szokták szólni a keleti népek kultúráját, pedig nem ártana néha hozzá­juk fordulni mintáért. Lám, ha a társulat meg­nézte volna azokat a ládákat, a melyekben csak nemrég érkezett Bmtsy Gyula teakereskedésébe a friss aratásu, kitűnő minőségű kínai tea, (1 kiló 16 K., fél kiló 8 K., 1 deka 20 fill.) akkor nem konyhaszekrényekben, hanem Ízléses és valamivel kisebb ládákban helyezte volna el transformátorait. * Járvány miatt bezárt iskola. Kőhíd­gyarmaton alispáni rendeletre, az ott uralkodó vörheny-járvány miatt, a népiskolát bezárták. Ugyancsak az alispán utasítására a járásorvos mindent elkövet, hogy a gyermekek között oly rohamosan elterjedt betegségnek a faluban véget vessen. * Dorogon f. hó i-én volt tanitó választás, mely alkalommal az iskolaszék Michels Fülöpöt Szegedről Il-od tanítóvá választotta. Miután a bányatelepen a bányatársulat az iskolát beszün­tette s a községben felsőbb intézkedés folytán az óvoda is megszűnt, a bányatelepi iskolát a község" átvette s Olipka Emma oki. tanítónőt, az óvoda eddigi vezetőjét a bányatelepi iskolába helyezte át tanítónőnek. Perényi Ferenc eddigi újbánya­telepi tanitó az an na völgyi bányaiskolában nyert alkalmazást. * Egy kakasért. Hogy mennyivel nagyobb az emberekben az indulat, mint a felebaráti szeretet, arra napról-napra megdöbbentőbb példákat talá­lunk. Roppant csekélységekért évekig képesek szítani egymás iránt a gyűlölséget, mely alka­lomadtán sokszor borzasztó véget ér. 1 Ily ádáz gyűlölséget tápláltak egymás iránt Gora József és Becse István ebedi lakosok is. Ugyanis egy iz­ben Becse István kakasát agyonütve találta. Gya­núja Góra Józsefre esett, ki vele egy portában lakik. És ezt többször a szemére is hányta Go­rának. Ettől az időtől fogva mindig fokozódott köztük a gyűlölség, mely végre is Becséből ki­tört. Hogy vad tervét végrehajthassa, arcára öl­tötte Káin színlelt barátságát és kihívta szobá­jából Góra Józsefet s midőn ez gyanútlanul kilépett, Becse egy doronggal ugy vágta nyakon, hogy a nyakcsontja eltörött. A szerencsétlen ember az orvos véleménye szerint belehal sebébe. * Orosz katonaszökevény. Folyó hó 4-én egy oroszországi zsidót tartóztatott le a rendőrség, aki állítása szerint, mint tartalékos katona szökött meg a tényleges szolgálat elől. Az illető 39 éves gyári munkás s amint mondja, 28-ad magával szökött meg Kiewből. Két napja nem evett s úgy el volt gyöngülve, hogy beszélni is alig tudott. * Bodoesányi színházi karmester ajánl­kozik magán-zongora-órák adására, bármely zene­szám betanítására és zongorák felhangolására. Értekezni lehet a színházban személyesen vagy levélben. * Borhamisítók büntetése Franciaország­ban. Nálunk rendesen arra szoktak hivatkozni bizonyes körök, hogy lám, Franciaország bor­kereskedelme virul, dacára hogy ott a műbőr ­törvény épen nem szigorú és termelő is, keres­kedő is, fogyasztó is jól jár mellette. Emellett pedig azt is emlegetik, hogy a hamisítások hír­lapi közlése csak nálunk szokásos, mig másutt

Next

/
Oldalképek
Tartalom