ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-09-25 / 39. szám

* Buesú-ünnepély. Az Esztergom-járási r. kath. Tanitóegyesület, Pelczer Lipót dorogi esp.plébánosnak Kéméndre történt távozása alkalmából, diszközgyülésen fejezte ki a távozó esp.plébános iránt érzett háláját és ragaszkodását. Pelczer Lipót ugyanis, mint esperes, a járási Tanítóegyesületnek egyházi elnöke is volt. A díszközgyűlés folyó hó 22-én folyt le a városi leányiskolában, a teljes számban megjelent tanítóság részvételével. A papság is szép számmal volt képviselve. A diszgyűlést Gyarmathy József világi elnök nyitotta meg, méltatván a nap jelentőségét, majd a küldöttség élén a diszközgyülésen megjelent Pelczer Lipót, egyházi elnök érdemeit és vonzó lelki tulajdonságait vázolta meleg és bensőségteljes hangon. Pelczer Lipót, egyházi elnök meghatottsággal köszönte meg az egyesület nevében kifejezett búcsú-nyilatkozatokat, s a ker. tanítóság ragaszkodásának és szeretetének e nagy arányú megnyilatkozásának viszonzásául kijelenti, hogybár a kerületből távozik, az egyesületi érintkezést és munkásságot a jövőben is folytatni kívánja, s az. egyesület pártoló tagjai közé lép. A diszgyülés éljenzéssel fogadta az ünnepelt egyházi elnök bejelentéseit, s érdemeinek jegyzőkönyvbe foglalását határozta el. A diszgyülésen kifejezett lelkes ovációnak méltó folytatása volt a Magyar Király vendéglőben, ugyancsak az ünnepeltnek tiszteletére rendezett társas-ebéd. A felköszöntők sorát Gyarmathy József világi elnök nyitotta meg, szép szavakban emlékezvén meg a távozó egyházi elnök szívjóságáról és a tanitók iránt érzett rokonérzéséről. Majd Heinczelmann Antal nyergesujfalusi főtanitó tolmácsolta a kerületi tanítóság érzelmeit. Pelczer Lipót a kifejezett jókivánatokért köszönetet mondva, élteti a tanítóságot, s bár a személyét érintő további ovációk elől szerényen kitérni kivan, Guzsvenitz Vilmos tanitóképző-int. ig., Perényi Ferenc s mások lelkes szavakban éltették az ünnepeltet. A társas-ebéd a késő délutáni órákban ért véget. * Fecskebúcsú és másodvirágzás. Szegény kis madárkák, a tavasz csicsergő hírnökei, a fecskék vasárnap hajnalban keltek útra Esztergomból. Szombaton egész nap ott gyülekeztek a vizivárosi zárda fölött. Le-le szálltak az épület tetejére, majd hatalmas felhőként repülték körül a bazilika kupoláját, mintha nehezükre esnék válni a kedves, a megszokott tájtól. Ködös idő volt szombaton s az eső is hideg cseppekben szemergett, ezért várták meg a vasárnap aranyosan kelő napját. Reggelre már bizony volt is egy két maródijuk. Nem birta 'ki egy pár a födéltelen éjszakát és megdermedve vergődött az utcán vagy a háztetőkön, mig a ravasz macskák karmai közt nem lelték végzetüket. Elmentek tehát a kedves madárkák s a levelek is hullanak már zörögve, sóhajtozva figyelmeztetve az emberiséget. Es mig bús elégiára készt az idők változása, Köbölkútról egy kis dobozt kapott a szerkesztőség, melyben egy virágzásnak indult gyümölcsfa kis ágát küldi vigasztalásul lapunknak egy jó barátja. A virágzó fa Székesváry Imre köbölkúti plébános kertjében díszlik, de persze csak a jövő éven szedheti gyümölcsét, a pirosszemü meggyet. * Egy kedves emlék. Szép és sikerült ünnepély volt az, melyet f. hó i"8-án a helybeli kath. legényegylet a katonasághoz bevonuló tagjainak búcsuzására rendezett. Már az udvarban lampionok és díszes »transparentek« hirdették az ünnepély nevezetességét. A széksorokat diszes hölgyközönség foglalta el. Az estélyen megjelent az egylet szeretet elnöke, dr. Csernoch János prelátuskanonok s orszgy. képviselő is. Pont fél 8-kor vette kezdetét az estély Jőnás Pál nyitányával. Ekkorra már a terem zsúfolásig megtelt, olyanynyira, hogy a később jövőknek nem jutott hely. A bevezető zenedarab után felgördült a függöny. Az egyesületi dalárda Paulusz Béla, helybeli őrmester remek vezetése alatt kezdte meg a szépen rendezett műsort, még pedig a Hymnussal, melyet a közönség természetesen állva hallgatott végig. Majd Nejedlo Mariska k. a. lépett a színpadra. Szép hangsúlyozással és taglejtéssel szavalta el Tarkányi Béla »Nandori fogolyno« c. költeményét s a megérdemelt jutalom itt sem maradt el: a közönség lelkesen megéljenezte s megtapsolta. Hasonló tapsviharban részesült az egyesületi dalárda által szépen énekelt következő három dal is, úgymint »Nyugtasd rajtam« (Szentimrey Elemértől), »Csinom Palkó« (kurucdal) és a »Fekete bor, édes szőlő« cimű friss dal Kossovitstól. Pozmann Sándor volt a következő szereplő. Rudnyánszky Gyula »Gyava« c. drámai törvénykezését adta elő. Fellépésén meglátszott a készültség, az érzelmeket is jól adta vissza. Nagyszerűen 1 festett az élőkép is s annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy háromszor kellett a függönyt felhúzni. A két kis baba ugy állt ott, mint valódi két angyalka, meg sem mozdult. A műsor 5-ik pontját s egyszersmind az ünnepély legérdekesebb részét képezte Porzsolt Kálmán »A párbaj« c. egyfelvonásos szinműve. A szereplő személyek kivétel nélkül pompás dolgot produkálnak. A mit például Jolán (Nejedlo Mariska) csinált, az maga volt a tökéletesség, valóban megérdemelte azt a szíves rokonszenvet, mellyel a közönség fogadta. Jó volt az éneket vezető buzgó őrmester felesége, Paulusz Béláné is Kovátsné szerepében ; a ki mellett különösen Zeke József (Majoros Ferenc) kitűnő karrikaturáját kell kiemelni. Oly higgadtan, megfontolva adta elő szerepét, akárcsak egy igazi színész, jakobek Jenő (Csetneki alias Berényi Arthur gróf) eleinte egy kissé hideg és feszes volt ugyan, később azonban teljesen beleérezte magát szerepébe, megtartotta végig az ő nemes, büszke grófi tempóját. A darab maga igen jól volt megválasztva s a rendezés és betanítás Haliezky Béla, egyesületi h. másodelnök érdeme, a ki időt, fáradtságot nem kiméivé igazgatta a szereplő személyeket is. A »Zöld erdőben« (Ziegler Bélától) és »Megkondult a Kecskeméti . .« c. népdalok kitűnő sikere után Pesti Sándor mulattatta a néző közönséget Gabányinak »Egy kedves ember« c. érdekfeszitő monológjával. Ügyesen forgolódott a színpadon, taglejtései is kitűnőek voltak. A műsor végét az egyesület hölgy- és férfikara zárta be a remekül sikerült »Hazank dalá«-val s ez alkalommal meggyőződtünk arról is, hogy nem csak a férfikarnak, hanem a hölgyek karának vezetése is ügyes kezekre van bizva. A kar utolsó száma annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy meg kellett ismételnie a darabot. A műsor véget érvén, kezdetét vette a tánc, mely reggelig tartott. Hogy pedig tudósítói tisztünknek mindenben eleget tegyünk, meg kell dicsérnünk az örök-ifju »Janos bácsit« amiért a vendégsereget olyan jóizü ételekkel és jó italokkal szolgálta ki, hogy akármelyik vendéglősnek is becsületére vált volna. * A város jövő évi költségvetését hétfőn kezdi tárgyalni Esztergom szab. kir. város pénzügyi bizottsága. * A villamos világitás és a tűzbiztonság. A nemsokára megnyitandó villamos világítás nagy gondot okoz a városi tűzoltóságnak is, amennyiben nem tudja, mily intézkedéseket tegyen akkor, ha az égő házak közelében a villamos vezetékek esetleg leszakadnak. Feltétlenül kényes kérdés ez, mert a vezetékekben levő áram magukra a tűzoltókra a legveszedelmesebb. A tűzoltó egyesület tehát felkérte Tiefenthal Gyula városi mérnököt, hogy adjon ez irányban szabályszerű felvilágositást. * Búcsújárás. Vasárnap tartották meg a hivek a szokásos őszi búcsút a selmeci Kálvárián, s megyénkből is sokan vettek részt az ájtatosságon. Hétfőn délben nagyszámú processió vonult végig a városon, kesztölciek voltak buzgó plébánosuk vezetése alatt. A szép rend, melyben végig vonultak, dicséretükre válik. * Az „Esztergom-vidéki gazdasági egyesület" f. hó 20-án tartotta évi rendes közgyűlését a megyeház nagytermében Horváth Béla főispán elnöklete alatt. A szép számmal egybegyűlt tagok nagy érdeklődéssel hallgatták az elnöki megnyitó beszédet, melyben a tisztikar és választmány műküdéseért elismerését fejezi ki s a jövőben előfordulható nagyobb munkára buzdító szavakat intéz. Az évi jelentés tudomásul vétetett, a pénztári számadásnál a felmentvény megadatott, s az 1904. évi költségvetés elfogadtatott. A tisztikar egyhangúlag megválasztatván és pedig alelnökök lettek Büttner Róbert és Vimmer Kálmán, ügyész Niedermann Pál, pénztáros Grósz Ferenc, titkár Szabó Géza. A 36 választmányi tag 3 évre szavazás utján lett megválasztva. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő igen szép költői lendülettel mondott hatásos beszédben adta át Burány József egyesületi telepvezetőnek a földmivelési miniszter elismerő oklevelét és a földhitelintézet által kitűzött s általa elnyert I. dijat: 600 koronát. Mindenesetre az egyesület részére is nagy kitüntetés, hogy az egész ország pályázói közül az első dijat az Esztergom-vidéki gazd. egyesület telepvezetője nyerte el. A közgyűlés egyik igen érdekes pontja volt Vimmer Kálmán intéző felolvasása »A gazda-társadalom szövetségéről«, a rendkivül nagy tetszéssel fogadott felolvasás egész terjedelmében az egyesület hivatalos lapjában fog közzététetni. A közgyűlés elhatározta, hogy a gazda társadalmi szövetkezés tárgyában a megyében nagyobb akciót fog megindítani! A gazdasági élet élénkké tétele s az érdeklődés felkeltése céljából az egyesület 1905. évben egy kiállítást fog rendezni, — melyben a megye termény, gyümölcs, házi ipar stb. produktumait egy keretben fogja bemutatni. A közgyűlés komoly tárgyalása s a felvett kérdések megvitatása azon meggyőződést kelti, hogy az egyesület vezetése jó kezekben van, s megyénk gazdasági viszonyaira csak jótékony hatással fog lenni s igazán sokat mulasztottak, kik ezen a közgyűlésen részt nem vettek. i; Kisdedek beiratkozása. Julius és aug. hónapokban a vörheny hevenyfertőző kór Párkány községben a szokottnál nagyobb arányban kezdett itt-ott feltünedezni, azért a kisdedóvodát orvosi rendeletre bezárták. A fentartó hatóság most arról értesiti az érdekelt szülőket, hogy a a kisdedóvoda ismét rendelkezésére áll a szülőknek. A r. k. vallásúak havonkint 90 fillért, a másvallásúak pedig havonkint 1 K 50 fillért fizetnek. A fentartó felekezet határozott törekvése, hogy az intézetet az 1891. évi 15. t.-c. intézkedéseinek megfelelő épületbe és helyre költöztesse s ezzel szemben téves az a községben keringő hir, hogy a kisdedóvodát felosztatják végleg. * Kész a lábas, csak füle nincs. A szentgyörgymezei iskolát hosszas és kinos előjátékok után végre is megnyitották, de sajnos, arról még nem gondoskodott a nemes város tanácsa, hogy a szép és imponáló iskola megközelíthető is legyen. Az épület egy nagy térség kellős közepén áll és semmiféle kövezés nem nyit még oda utat azon a rengeteg por- vagy alkalomszerű sártengeren keresztül. Igen kérjük a város tanácsát, legyen figyelemmel a többek felkérésére tett ezen tiszteletteljesen nyilvánított óhajtásunk iránt és köveztessen ki legalább egy utat, melyen az iskola megközelíthető legyen. * Okleveles férfitanitót keresek helyettesül mai naptól számított tizenegy hónapra. Havi fizetés 65 korona, bútorozott lakás fűtéssel. Kötelessége elemi IV. osztályt vezetni, ismétlősöket felváltva oktatni, kántoriakban segédkezni. Nagy szünidőben teljesen szabad. Tannyelv magyar. Ajánlkozást egyszerű levélben, hitelesített oklevélmásolattal kér Magyarszölgyénben, (Esztergom megye) »Szabadságolt tanitó.« (Poste restante). * Szerencsétlen fogadás. Klányi András 20 éves kesztölci munkás egy liter borban fogadott Kara János nevü társával, hogy egy 80 kilós követ egymaga tesz fel a targoncára. Klányi a fogadást megnyerte, de a következő percben orrán, száján és fülén csak úgy ömlött ki a vér. A szerencsétlen fogadás hőse másnap nagy kinok között halt meg. * Lőfegyver mint játék. Piszkén egy meggondolatlan ember balesete is mutatja, hogy a lőfegyver, valahányszor játéknak tartják, mindannyiszor megboszulja magát. Vig József ottani hegyőr töltött revolverével játszott, miközben a fegyver elsült és Vignek három ujját ellőtte. A helybeli Kolos-kórházban ápolják. * Kenyérre valót loptak. Az ínséges idők jeleként történik meg mostanában, hogy a tehetősebb emberek gabonaraktárát megdézsmálják a szegények. Egyik ilyen bűnös, kit most rajtacsíptek, azzal védekezett, hogy: kevéskét lopott, csak egy-két kenyérkére valót. F. hó 18-án Fürst Salamon csévi polgár gabonaraktárából elemeltek ismeretlen tettesek mintegy 70—80 korona értékű rozsot. Fürst kamráját, ugylátszik közraktárnak tekintik a tolvaj szegények, mert már másodszor vettek belőle s bár felügyelet nélkül van, többet is lophatnának, ilyen kevéssel is beérik. Szerénység, de bűnös erény. * A kesztölci Engelnek vizre van szüksége ! A kesztölci Engel-ügy hires főszereplője Stern Márkus, törvényhatósági tag, ki a borászat terén nem épen érdemeket, de büntetést is szerzett, nagy vízhiányban lehet, mert f. hó 18-án a városi fogyasztási adóhivatal tetten érte, midőn egy Esztergomban bérelt pincéből a bejelentett bor helyett vizet szállított Kesztölcre. Az adóhivatal most jött először rá Stern Márkus ezen apróbb kis ügyére s azért mégis érzékenyen megbüntette. Nagy vízszükséglet lehet a kesztölci Engel ottani boros pincéjében, hogy már Esztergomból kell neki szállítania hordóban, s hozzá még a fogyasztási hivatalnak bort jelent be. Avagy már Kesztölcön mind felhasználta a jó kútvizet a jeles borász ?