ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-08-28 / 35. szám

— Hogyan fel ?! — Hogyan, hát akkor a múzeumnak Szécsényi lesz az igazgató, aki most csak egy közönséges zsidó és régiségeket gyűjti Esztergom körül, ő akkor nem nyulbőrt fog venni, hanem az én bőrömre fog alkudozni a jermekeimtől. Az idegen zsidók most jobban szemügyre veszik a koronázási emléket: — Miféle szobor ez ? — Ez a koronázás emléke. A Mária Terézia és a főherceg von Habsburg. — És miért járja lovon ? — Mert mikor ide jötte még nagy sár volt. — És ki az, ki a sakterkés tartja? — Az egy kőszobor: a magyar nemesség. — És ki az, aki lovat tartja ? — Az egy kuruc, most úgy hiják : paraszt. — És miért tartja a lovat ? — Hogy ne tiporjon el bennünket. — Hát a paraszt szereti a zsidót ? — Igen, mert kap tőlönk pálinkát, meg pénzt, hogy kimehessen Amerikába. (A szobor nőalakja jobban megunta ezen párbeszédet, mint maga az olvasó, tehát odaszól a nemeshez :) — Vágj közibük! A nemes szobra nem mozdul, de csöndesen susogja: — Szobor vagyok és fáj minden tagom. A nőalak most leszól a kurucnak : — Erezd el a paripámat, hagy gázolok rajtuk! A lovat tartó magyar egykedvűen mondja: — Nem jól hallok, süket vagyok asszonyom ... A női alak most nagyot kiált a magyar fülébe : — Ereszd el a kantárt ! — Ja! — nem lehet, mert a kezem köré tekerődzött és ezzel vagyok megkötve. A nőalak : most bosszúságában gyöngéden megcsípi a kisdedet, ki sirni kezd s túlsirja a Dunán haladó hajó gőzkürtjét. A magyar nemes: erre fellelkesedik: — Életünket és vérünket ... 1 Idegen rabbi: Aj vej! — gyerünk magunkat, mert hadonázni fogja a késjivel. A mi eigenesz magyar rabbink: Nem kell félni a nemestül, csak szavalja a régi verst, oztán khülömben sem ugorhatja ránk, mert le van srófolva arany srófokkal . . . Idegen rabbi: Mégis csak jó politik van az osztrákmagyar zsidóságnak ! . . . Gentri. valóságos sivatag levegője és zaharai pora van. Az idei kamzin ugyan jórészt egész hazánkban elhervasztotta a legszebb tájképeket, de Esztergomnak száz módja is lett volna fölösleges vizével küzdeni a perzselő negyedéves kánikula ellen. Kiránduló város csak az lehet, a hol a vizet nem sajnálják. Még a nyaraló falukban is öntözőkocsik locsolják végig az utcákat legalább, a nagy ünnepek előtt, mikor nagyobb a sokadalom. A hol a vizet tékozolják, ott van tenyészet és ott szivesen üdül mindenki, mert nem sorvaszt a porfelhő. Leverő, sőt fájdalmas hatással volt ránk, hogy sehol sem láttunk virágot, mindenütt csak hervadást, fonnyadt fát, kiégett kertet. A szigeten, a várban, a temetőben mindenütt csak pusztulás, az üdeség, az egészség, a fentartás, a gondozás hiánya. Tetszetőssé, csábitóvá kell változtatni, először is Esztergom tereit, utcáit és kertjeit, hogy maga az esztergomi se szoruljon idegen levegőre és másutt való nyaralásra. Megfoghatatlan, hogy Budapest csak most födözi föl a Duna jobb partján s kezdi meghódítani környéke legfölségesebb panorámáit. Ez az elkésett hódítás Esztergomra, is ki fog terjeszkedni. Budától Esztergomig*kell hatolnia a nagy térfoglalásnaktftMrt a balparti homokoázisokból kezdünk kiábrándulni. Mennél nagyobb az előkészület EsztergomHIREK. Immaculata. Méltókép' felőled Nem szólhatok, Bár százszor, ezerszer Rád gondolok. Nézlek mint tudósok Az ég boltját: Csak sejtik, csodáit, Meg nem oldják. Irgalom, kegyelem Örök jele, Kit meg nem érintett A bűn szele, Szeplőtlen Szűz ! te vagy Egyedüli, Ki bűnök rontását Elkerüli. Te vagy az Ősasszony, Kire az ég Pazarul öntötte Minden kegyét. Ki gonosz kígyóval Ellenkezett: Szeplőtlen Szűzanya! Legszebb neved. Szétzúzta már sarkad Álnok fejét, És vele szüntelen Harcolsz te még . . . Oh kérlek, Szeplőten 1 Segíts nekem Győzelmet aratni Ellenemen. Tekintsd, hogy Évának Fia vagyok, Kire rut csábító Les, agyarog. Ha te állsz mellettem, Szeplőtelen, Nem győzhet semmi bűn A lelkemen. Epölyi Ferenc. * Katonai szemle. A helyben állomásozó katonaság fölött szemlét tartandó lovag Auffenberg Móric és lernegi Sprecher Arthur tábornokok a mult hét folyamán Esztergomban időztek. Egyikük már szombaton érkezett meg, mig a másik vasárnap, hétfőn pedig mindketten együttesen végig vizsgálták a kaszárnyákat. Természetesen rendet és tisztaságot találtak mindenütt. A tisztikar a két tábornok tiszteletére a tiszti étkezdében díszebédet adott, hétfőn este pedig a két tábornok a Fürdőben vacsorázott együtt a tisztikarral. A kerthelyiségben ez alkalommal a 76-os gyalogezred teljes zenekara játszott. ban az első villamosvasút befogadására, annál értékesebb lesz az üdülő székesfőváros végső állomásának kihasználása. A modern rendezkedés, a jó kövezet, víz vezetés, csatornázás, villamos világítás, építkezés pompásan fokozza Esztergom értékét, mert Budától kezdve a jobb parton végig sehol sincsen méltó versenytársa. Uj fejezet fog tehát kezdődni Esztergom történetében és uj föllendülés virágoztatja fel értéktelen tájszépségeinket, földhöz ragadt iparunkat és kereskedelmünket. Ezt a kecsegtető jövőt láttuk szemünk előtt, midőn a várfokáról végigtekintettünk Esztergom remek környékén. És ez a jóleső érzés velünk maradt egész a válás percéig. A Kovácspatakon láttuk rövid néhány percre Esztergom szép közönségének egy részét. Ez a közönség szerelmes az ő kis paradicsomába, melynek csak az a hibája van, hogy más megyében való térfoglalás. Nagy előnye azonban az, hogy szép bizonyítvány az esztergomiak alkotó tehetségéről. Kicsiny arányokban fővárosi kivánságok kielégítése. Tehát nagy haladás és kitűnő adat arra, hogy az esztergomiak nagyobbra is képesek, ha meg fogják kapni a nagyobb szabású alkotáshoz szükséges föltételeket. Nem hagytuk el tehát vigasztalanul és reménytelenül szép szülővárosunkat, a hol nem * Nagylelkű alapítvány. Csambál András Jézustársasági atya családi örökségéből mintegy 40,000 korona értékkel szülőhelyén — Szentábrahám népes pozsony-megyei községben, mely eddig fiókegyháza volt Majténynek, uj plébániát alapitott. Ez azután szószerinti teljesítése az evangéliumi tanácsnak: »Menj, add el vagyonodat, oszd el a szegények közt s kövess engem !« * Esküvő. Otterhallik Dezső szeptember 8-án délelőtt tartja esküvőjét salfai Szita Amáliával, özv. salfai Szita Józsefné leányával GaramKövesden. * A katonaság és polgárság közötti ismeretes jó viszony igen kellemes hatással van most városunkra. A helyőrség parancsnoka Hess Rudolf ezredes ugyanis minden alkalommal tanújelét adja szeretetreméltóságának s a város polgársága hétről-hétre élvezi azt a szép és kedves figyelmet, melylyel a tisztikar a közönség iránt viseltetik. Az idén ime megindultak a szombati katonazenés tiszti zsúrok a Kovácspataknál, s a kedves esti sétahangversenyek a helybeli primáskertben. Mindkét intézkedést végtelen örömmel veszi a közönség, mi nagyon érthető is. A szombati tiszti mulatságok a Kovácspataknál általánosak, s igy ime nem csak azokat látjuk a katonazene hangjai mellett táncolni, kik rendes közönségét képezik a farsangi tiszti báloknak, hanem azokat is, kik különben nem vehetnek részt az ilyen természetszerűen szorosan zártkörű mulatságon. A csütörtök délutánonkint rendezett prímáskerti hangversenyeknek pedig már rendes, a tisztikarból és polgáriakból összeszürődött csendes, elegáns közönsége van. A katonazenekar műsorában rendesen több magyar zenedarab is fel van véve, azonban nem ritka az sem, mikor a programmot megtoldják a buzgó »füvoncok« egy-egy vidám, nem várt nótával vagy hangulat keltő ábránddal, ilyenkor persze a minden szám után felhangzó taps sokkal élénkebb. Csütörtökön mint rendesen ismét változatos műsorral játszott a zenekar s tekintettel a közelmúltban lefolyt nemzeti ünneplésekre, a Himnusszal toldotta meg programmját. A rendes tapsokon kivül ezt a számot meg is éljenezte a közönség. * Eljegyzés. Pach Margitkát, Pach Antal városi képviselő és kereskedő leányát a napokban jegyezte el Lohner Gyula, a gróf Wenckheim-féle szőlősi uradalom gazdatisztje. * Kiállitás Veszprémben. A »Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület« által rendezett gazdasági és ipari kiállitás f. hó 28-án fog megnyílni és szeptember hó 8-án zárul. Mint értesülünk, ezen kiállitás iránt országszerte óriási érdeklődés mutatkozik, a mit fokoz azon körülmény is, hogy azt Tallián földmivelésügyi miniszter személyesen fogja megnyitni. De különben is ez lesz a legnagyobb kiállitás, melyet eddig országunk vidéki városaiban rendeztek. Körülbelül 600 kiállító jelentkezett eddig, rendkivül változaöregszenek meg sem az emberek, sem a fák, hanem csak megerősödnek. A hol nincsen korhadás és lemondás, hanem várakozás és remény. Ahol lehetnek olykor apróbb helyi zivatarok, de azok is csak a port verik el s a levegőt tisztítják. Egyesíteni, összeolvasztani a jótörekvésű öszszes erőket! Erre törekedjék első sorban a tevékeny esztergomi sajtó, melynek első hivatása egyetértést és összetartást teremteni a szebb jövő biztosítására. Nemsokára kigyulladnak az ősi város utcáin a villamos csillagok. Ezek az újjászületést fogják hirdetni. Nemsokára értékesíteni fogják az ország egyik legszebb panorámáját, a főváros jobb partját, Budától Esztergomig. Ez jelenti a legújabb korszakot. . . . Ilyen gondolatok közt tünt el Esztergom szép képe, midőn ismét visszaérkeztünk oda, ahol már az első árpádházi királyok is fejedelmi szépségű tartózkodást válogattak maguknak. A szegényes tájképű Dömös a maga elhagyatottságában és szépségében azonban még inkább szaporította lelkemben a hasonlatosság I kapcsolatos gondolatait. És végre megnyugodtam odahaza a kőkorszaki közlekedésű, elszigetelt, tündérvidéken abban az illúzióban, hogy Dömös, Maroth és Esztergom fölött nemsokára egyszerre fog megvirradni.