ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-08-20 / 34. szám

férfiú impozáns fogadtatására a falu végén nem épen diadalkaput emeljenek belőlük, hanem lebo­tolva megtáncoltathassák azokat Mihályi uram hátán, ha netán őket tisztelné meg jelenlétével. Adom azonban tudtára mindeneknek, hogy e jelesség megjelenésétől félnünk nem kell, mert Amerikában megtalálta már a biztos megélhetés módját. Élelmes ember volt ő már Bajóthon is és most azon világrészben is, hol az utcai hordár már csecsemő korától azon töri a fejét, hogy mit ta­láljon fel. A bajóthiak volt jegyzője is törte hát a. fejét és addig törte, mig egészen össze nem törte, s az összetört koponyából kicsapó lángész vilá­gánál fel. nem találta — önmagát, no meg hogy milyen sötétségben van még a világ a zsidó kér­dést illetőleg. Felcsapott a jó úr zsidó prófétának. Mert ő kigyelme áttette rezidenciáját New­Yorkba s ott 433. E. 5. Str. alatt laboratóriumot rendezett be, melyben lángesze tüzénél és haza­szeretetének melegénél kotyvasztja és pároltatja magasztos eszméit, hogy röpiratokban és felolva­sásokban adja be aztán a kész maszlagot az ott serénykedő magyarságnak. Hát hiszen, szó a mi szó, szemfüles ember Mihályi,x mert rájött, hogy Magyarország sok sikkasztót importált Amerikába, de zsidó prófétát még nem, s ha ő katholikusnak született, miért ne vállalkozhatna erre a szerepre, pláne ha ez még busás jövedelemmel is kecsegteti. Irt tehát egy kis füzetet, mit, azt hiszem, ki nem »füzetett« és — amit én nem hiszek dacára, hogy azt azok a türelmes nyomtatott betűk elárulják: —- az Egyesült Államokban már több helyütt és több izben fel is olvasott. A kis munkában a zsidó nép világtörténelmi jelentőségét (!) bizonyitja nagy lexikoni tudással, sőt, hogy ne mondjak többet: a magyar-héber rokonságot történelmileg iga­zolja! — ő, Mihályi Imre. A nagyképű és zsidó túltengés szülte kazár irodalom tehát szaporodott egy 32 levelű mun­kával, mely 32 levelű biblia, úgy látszik szeren­csét hoz a szerzőnek, mikor az a zionisták pén­zére játszik. Mert hogy arra játszik az szent, sőt szen­tebb, mint a sikkasztó jegyző előtt a más pénze ... Mihályi Imre röpiratába a mi történeti adat jutott a régi Magyar Lexikonból, az is spékelve van fokhagyma izű izraeliádákkal, dicsekvéssel és kihivó, pökhendi kicsinylésével mindennek, ami nem zsidó. Ami pedig saját (?) gondolatait illeti, azok olyan hamisitatlan bocher röppentyűkkel támadják a katholicizmust, hogy minden olvasó vagy hallgató viszketeget kap tőle — a tenyerén. Az amerikai zsidó próféta kinyilatkoztatja, hogy a világszerte bolygó -^zsidóság mentette meg egyedül az igaz Isten hitének szennytelen vallását a kései utókornak.« Tehát csak a zsidó vallás szennytelen ? Hát a többi ? Mózest a tekintetes úr mint kollégáját üd­vözli szellemi kotyvalékában, s megbomlott agyá­val úgy gondolkozik, hogy »Krisztus csudái ép olyan mesék és legendák mint Toldi és Kinizsi nagyított hőstettei vagy mint Luthernek a tinta­tartóvali bombázása a sátán fején.i O, a kinek szerénysége csak egyszer engedi meg, hogy ezen ujabb 32 levelű bibliában »jó katholikusnak« mondja magát, a nagy kinyilatkoztatásokra »csak azt mondhatja rövid yanke meghatározással, hogy humbug! — akár csak Sámson azon hőstette, hogy egy szamár álkapcsávái 1000 filiszteust vert agyon.« Ezeken gondolkozik az amerikai próféta és a saját álkapcsával álkápcáskodik a katholikus hiten mondván, hogy Jézus csodái eltörpülnek Mózes csodái mellett és »amely dologért, t. i. 6 kanta műbőr előállításáért Krisztust istenitek, e ténykedésért az Engel pécsi műbőrgyártó céget, ki nagyban csinálta utána a názárethi mester »en detail^ furfangját; már törvényileg üldözték.^ A volt bajóthi jegyző agya a kis füzet minden lapján nagyobb és nagyobb héberedést mutat, mert az angyalokat félisteneknek, Máriát a katholikus tisztelet legtisztább tárgyát pedig a többi szentekkel együtt nympháknak mondja. Ezek után mindenki beláthatja, hogy mily nagy mértékben háborodott meg a zsidó próféta, vagy mily hallatlan arczátlansággal propagáltatja magát a zsidóság, mert tudni való, hogy: Ez a szennyes röpirat zsidó pénzen adó­dott ki és magyar zsidó nyomdász: Stern Ernő, készítette Magyarországon, Pápán. És ehhez már azt hisszük, a magyar királyi ügyészségnek is van valami köze, mert a vallás elleni izgatást már az idézett sorok is elég világosan bizonyítják és ha még hozzátesszük, hogy a ka­tholikus papokat ezen röpirat lélekcsőszöknek mondja, kiket az Úr zsámolyához küldendő imád­ság szenzáljaként szoktak díjazni; továbbá hogy az egyház műkincseit és érckészletét jogosan konfiskálhatnák, mert ez egy csapásra boldogí­taná a népet, és végül, hogy ha még idézzük, a röpiratnak azon szocialista izű szavait, mi­szerint »törvényes oltalom mellett folytatják a kapzsiságot a fejedelmek is, akik közül legtöbben, csak a civillista felsrófolására igyekeznek . . . .« azt hisszük osztályellenes izgatás és felségsértés is elég van ebben a 32 levelű bibliában. A magyar törvények nem adhatnak jogot ilyen ocsmányság nyomtatására és árusítására, s ezért ha az amerikai zsidópróféta nem is, de a pápai nyomdász a magyar paragrafusok alá veendő, avagy a magyar sajtó szabadságot azért igtatták volna törvénybe, hogy ami zsidó szemét és piszok van a világon, az mind itt lásson napvilágot? Azt hisszük az ügyészség közel van és még közeledő lépéseket is fog tenni Pápához és Stern­jéhez ; az amerikai zsidó prófétát meg nem kell büntetni,mert az amerikaiak a 32 levelű bibliája elol­vasása után őt is széttépik, vagy a bolondok házába csukják, — ha csak a nyomorult ember ínségé­ben nem a nevét adta el jó pénzért, hogy azalatt valami meghéberedett dühöngő bócher ilyen mó­don csúfolja meg szent István országában a ka­tholikus vallást — no meg a törvényeket. * Ipse. HIREK. Isten. Rombolva zúg a szél a tájon át, Fölrázza a táj puszta vadonát. Tövét szakítja ki a büszke tölgynek, Üvöltve végig söpri ezt a földet. Házak tetőjét messze elragadja: Az égen széttépett felhők darabja . . . A villám, mint az őrült eszme, vágtat Mérhetlen utain e nagy világnak; Utána dörgés, mint a szent parancsszó, Sziklát szakitva messze-messze hangzó. A tenger zúg és hánykolódva száguld, Előtte végtelen és mély országút. A hullám sirva, nyögve küzd a széllel, Órjás hajókat törve, zúzva széjjel . . . ... — Szent félelemmel csodálja a lélek Ily végtelen hatalmát Istenének. Lágy szellő suttog át a fák sudárján, Ezernyi lepke száll a napsugárnál. A szivén csengő, kedves, szép madárdal S a kis patak beszédje rezdül által. Álomba ringat enyhe illatár, Aranykalászszal födve a határ. Virágkehelyben ott az égi harmat . . . A fák tetői száz gyönyört takarnak . . . ... — Örömrepesve nézek szerteszét S csodálom Isten nagy szeretetét. Romanek Kálmán. Dr. Prohászka amerikai missiója. Dr. Prohászka Ottokár egyetemi nyilvános tanár, Izsóf Alajos, a budapesti Mária-kongregá­ciók igazgatója s a »Zászlónk« szerkesztője és Sebők Imre főreáliskolai hittanár, mint annak ide­jén említettük, Amerikába utaztak. A családban, társadalomban és politikában egyaránt részt kivánó katholicizmus három lelkes bajnoka tizenhat napi fáradságos utazás után a Cunard Line »Pannonia« nevű hajóján mult hó 28-án ért a new-yorki kikötőbe, hol a new-yorki magyarság szépszámú képviselete fogadta őket, élén Böhm Károly clevelandi, Dénes Ferenc new­yorki, Csaba Gy. bridgeporti, Messerschmledt Géza és Haitinger Imre passaici magyar plébánosokkal. Az amerikai magyar papok testvéri szere­tettel üdvözölték a három vendéget és nagy szol­gálatkészséggel iparkodtak őket a megérkezés és kiszállás ezer baján átsegíteni s aztán valóságos diadalmenetben vitték mindhármukat a new-yorki plébániára. New-Yorkban a társaság három napig él­vezte a plébános vendégszeretetét s ezen idő alatt teljesen kipihenték a tengeri út fáradalmait, s alig hogy megnézték a világvárost, már ismét fáradságos útra keltek. Az amerikai magyar ka­tholicizmus vezérférfiai ugyanis a három kiváló magyar papot felkérték, miszerint- a magyarlakta városokban tartsanak népmissiót. Legelső útjuk Buffalón keresztül Clevelandba vitte őket, hol, mint tudjuk, az Amerikában lakó magyarság zöme megtelepedett s hol egész magyar város­rész van, közepén szép templomával, hol jöve­telük hirére, bár rögtönözve, de oly fényes fo­gadást rendeztek számukra, hogy a három sze­rény pap alig tudott a szeretet és tiszteletteljes öröm hangos megnyilatkozásaitól szabadulni. Augusztus 5-én a buffalói hajóval reggel érkeztek meg Clevelandba, hol akkorra a legtá­volabbi magyar telepek papja is jelen volt, s a parton a nagyszámú magyar egyesületek kép­viselőivel fogadták Prohászkát és társait. Havi boldogasszony ünnepe lévén, a kikötőből egye­nesen a magyar katholikus templomba ment az egész nagy társaság, hol a három missionárius szent misét mondott, dr. Prohászka pedig a nála megszokott szónoki lendülettel megkezdte a ten­gerentúli első szent beszédét. Szavai gyújtottak s a zsúfolásig megtelt templomban könyezett a magyarság, mikor Prohászka kijelentette, hogy ő és társai bár nincsenek kiküldve, de eljöttek, mint hit- és honfitársak és üdvözletet, meleg sze­retetet hoztak hazulról és azt óhajtja, hogy a magyar katholicizmus nevében testvéri hévvel szoríthassák keblükre a hazától távol is magyar sziveket és hitük igazában megerősödött lelkeket. Prohászka ezen beszédében valósággal a magyar katholicizmus keblére ölelte az amerikai magy^lrságot, mely azóta erősbödik, azóta gya­rapodik, mióta a világvásár forgatagából kiemel­kedve, a katholikus társadalom felé fejlődik. A három pap amerikai missíója ezen szent beszéddel kezdődött meg, ezen időtől kezdve külön a leányok, külön a fiúk részére tartottak szent beszédet, azután gyóntattak ^és áldoztattak folyton, mert Cleveland minden magyar egyesü­lete első akart lenni előttük. Az ünnepet követő vasárnap a három ven­déget valóságos fejedelmi pompával ünnepelték. Délelőtt 10 órakor az összes egyesületek egy­más után zászlókkal és zenekarral vonultak fel a plébánia elé, hol a magyar missionáriusokat zajosan megéljenezve adtak örömüknek kifejezést, majd úgy díszben a templomba vonultak misére és szentbeszédre. Délután a litánia után az iskola nagytermében gyülekezett a clevelandi magyar­ság színe-java és többen szép beszédeket mon­dottak a vendégek üdvözletére, nyolc kis leány pedig hatalmas és nemzetiszínű szalaggal díszített csokrot adott át az ünnepelteknek. Prohászka és társai a szép missiókat az ösz­szes amerikai magyar telepekre kiterjesztették és fáradtságot nem ismerő buzgalommal fáradnak az újvilágban egész jövő hó 3-ig, mikor Bridgeport­ban az ottani katholikus magyar templom fel­szentelésénél dr. Prohászka mond még szentbe­szédet s aztán hazafelé vitorláznak, megtelve sok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom