ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-08-20 / 34. szám

férfiú impozáns fogadtatására a falu végén nem épen diadalkaput emeljenek belőlük, hanem lebotolva megtáncoltathassák azokat Mihályi uram hátán, ha netán őket tisztelné meg jelenlétével. Adom azonban tudtára mindeneknek, hogy e jelesség megjelenésétől félnünk nem kell, mert Amerikában megtalálta már a biztos megélhetés módját. Élelmes ember volt ő már Bajóthon is és most azon világrészben is, hol az utcai hordár már csecsemő korától azon töri a fejét, hogy mit találjon fel. A bajóthiak volt jegyzője is törte hát a. fejét és addig törte, mig egészen össze nem törte, s az összetört koponyából kicsapó lángész világánál fel. nem találta — önmagát, no meg hogy milyen sötétségben van még a világ a zsidó kérdést illetőleg. Felcsapott a jó úr zsidó prófétának. Mert ő kigyelme áttette rezidenciáját NewYorkba s ott 433. E. 5. Str. alatt laboratóriumot rendezett be, melyben lángesze tüzénél és hazaszeretetének melegénél kotyvasztja és pároltatja magasztos eszméit, hogy röpiratokban és felolvasásokban adja be aztán a kész maszlagot az ott serénykedő magyarságnak. Hát hiszen, szó a mi szó, szemfüles ember Mihályi,x mert rájött, hogy Magyarország sok sikkasztót importált Amerikába, de zsidó prófétát még nem, s ha ő katholikusnak született, miért ne vállalkozhatna erre a szerepre, pláne ha ez még busás jövedelemmel is kecsegteti. Irt tehát egy kis füzetet, mit, azt hiszem, ki nem »füzetett« és — amit én nem hiszek dacára, hogy azt azok a türelmes nyomtatott betűk elárulják: —- az Egyesült Államokban már több helyütt és több izben fel is olvasott. A kis munkában a zsidó nép világtörténelmi jelentőségét (!) bizonyitja nagy lexikoni tudással, sőt, hogy ne mondjak többet: a magyar-héber rokonságot történelmileg igazolja! — ő, Mihályi Imre. A nagyképű és zsidó túltengés szülte kazár irodalom tehát szaporodott egy 32 levelű munkával, mely 32 levelű biblia, úgy látszik szerencsét hoz a szerzőnek, mikor az a zionisták pénzére játszik. Mert hogy arra játszik az szent, sőt szentebb, mint a sikkasztó jegyző előtt a más pénze ... Mihályi Imre röpiratába a mi történeti adat jutott a régi Magyar Lexikonból, az is spékelve van fokhagyma izű izraeliádákkal, dicsekvéssel és kihivó, pökhendi kicsinylésével mindennek, ami nem zsidó. Ami pedig saját (?) gondolatait illeti, azok olyan hamisitatlan bocher röppentyűkkel támadják a katholicizmust, hogy minden olvasó vagy hallgató viszketeget kap tőle — a tenyerén. Az amerikai zsidó próféta kinyilatkoztatja, hogy a világszerte bolygó -^zsidóság mentette meg egyedül az igaz Isten hitének szennytelen vallását a kései utókornak.« Tehát csak a zsidó vallás szennytelen ? Hát a többi ? Mózest a tekintetes úr mint kollégáját üdvözli szellemi kotyvalékában, s megbomlott agyával úgy gondolkozik, hogy »Krisztus csudái ép olyan mesék és legendák mint Toldi és Kinizsi nagyított hőstettei vagy mint Luthernek a tintatartóvali bombázása a sátán fején.i O, a kinek szerénysége csak egyszer engedi meg, hogy ezen ujabb 32 levelű bibliában »jó katholikusnak« mondja magát, a nagy kinyilatkoztatásokra »csak azt mondhatja rövid yanke meghatározással, hogy humbug! — akár csak Sámson azon hőstette, hogy egy szamár álkapcsávái 1000 filiszteust vert agyon.« Ezeken gondolkozik az amerikai próféta és a saját álkapcsával álkápcáskodik a katholikus hiten mondván, hogy Jézus csodái eltörpülnek Mózes csodái mellett és »amely dologért, t. i. 6 kanta műbőr előállításáért Krisztust istenitek, e ténykedésért az Engel pécsi műbőrgyártó céget, ki nagyban csinálta utána a názárethi mester »en detail^ furfangját; már törvényileg üldözték.^ A volt bajóthi jegyző agya a kis füzet minden lapján nagyobb és nagyobb héberedést mutat, mert az angyalokat félisteneknek, Máriát a katholikus tisztelet legtisztább tárgyát pedig a többi szentekkel együtt nympháknak mondja. Ezek után mindenki beláthatja, hogy mily nagy mértékben háborodott meg a zsidó próféta, vagy mily hallatlan arczátlansággal propagáltatja magát a zsidóság, mert tudni való, hogy: Ez a szennyes röpirat zsidó pénzen adódott ki és magyar zsidó nyomdász: Stern Ernő, készítette Magyarországon, Pápán. És ehhez már azt hisszük, a magyar királyi ügyészségnek is van valami köze, mert a vallás elleni izgatást már az idézett sorok is elég világosan bizonyítják és ha még hozzátesszük, hogy a katholikus papokat ezen röpirat lélekcsőszöknek mondja, kiket az Úr zsámolyához küldendő imádság szenzáljaként szoktak díjazni; továbbá hogy az egyház műkincseit és érckészletét jogosan konfiskálhatnák, mert ez egy csapásra boldogítaná a népet, és végül, hogy ha még idézzük, a röpiratnak azon szocialista izű szavait, miszerint »törvényes oltalom mellett folytatják a kapzsiságot a fejedelmek is, akik közül legtöbben, csak a civillista felsrófolására igyekeznek . . . .« azt hisszük osztályellenes izgatás és felségsértés is elég van ebben a 32 levelű bibliában. A magyar törvények nem adhatnak jogot ilyen ocsmányság nyomtatására és árusítására, s ezért ha az amerikai zsidópróféta nem is, de a pápai nyomdász a magyar paragrafusok alá veendő, avagy a magyar sajtó szabadságot azért igtatták volna törvénybe, hogy ami zsidó szemét és piszok van a világon, az mind itt lásson napvilágot? Azt hisszük az ügyészség közel van és még közeledő lépéseket is fog tenni Pápához és Sternjéhez ; az amerikai zsidó prófétát meg nem kell büntetni,mert az amerikaiak a 32 levelű bibliája elolvasása után őt is széttépik, vagy a bolondok házába csukják, — ha csak a nyomorult ember ínségében nem a nevét adta el jó pénzért, hogy azalatt valami meghéberedett dühöngő bócher ilyen módon csúfolja meg szent István országában a katholikus vallást — no meg a törvényeket. * Ipse. HIREK. Isten. Rombolva zúg a szél a tájon át, Fölrázza a táj puszta vadonát. Tövét szakítja ki a büszke tölgynek, Üvöltve végig söpri ezt a földet. Házak tetőjét messze elragadja: Az égen széttépett felhők darabja . . . A villám, mint az őrült eszme, vágtat Mérhetlen utain e nagy világnak; Utána dörgés, mint a szent parancsszó, Sziklát szakitva messze-messze hangzó. A tenger zúg és hánykolódva száguld, Előtte végtelen és mély országút. A hullám sirva, nyögve küzd a széllel, Órjás hajókat törve, zúzva széjjel . . . ... — Szent félelemmel csodálja a lélek Ily végtelen hatalmát Istenének. Lágy szellő suttog át a fák sudárján, Ezernyi lepke száll a napsugárnál. A szivén csengő, kedves, szép madárdal S a kis patak beszédje rezdül által. Álomba ringat enyhe illatár, Aranykalászszal födve a határ. Virágkehelyben ott az égi harmat . . . A fák tetői száz gyönyört takarnak . . . ... — Örömrepesve nézek szerteszét S csodálom Isten nagy szeretetét. Romanek Kálmán. Dr. Prohászka amerikai missiója. Dr. Prohászka Ottokár egyetemi nyilvános tanár, Izsóf Alajos, a budapesti Mária-kongregációk igazgatója s a »Zászlónk« szerkesztője és Sebők Imre főreáliskolai hittanár, mint annak idején említettük, Amerikába utaztak. A családban, társadalomban és politikában egyaránt részt kivánó katholicizmus három lelkes bajnoka tizenhat napi fáradságos utazás után a Cunard Line »Pannonia« nevű hajóján mult hó 28-án ért a new-yorki kikötőbe, hol a new-yorki magyarság szépszámú képviselete fogadta őket, élén Böhm Károly clevelandi, Dénes Ferenc newyorki, Csaba Gy. bridgeporti, Messerschmledt Géza és Haitinger Imre passaici magyar plébánosokkal. Az amerikai magyar papok testvéri szeretettel üdvözölték a három vendéget és nagy szolgálatkészséggel iparkodtak őket a megérkezés és kiszállás ezer baján átsegíteni s aztán valóságos diadalmenetben vitték mindhármukat a new-yorki plébániára. New-Yorkban a társaság három napig élvezte a plébános vendégszeretetét s ezen idő alatt teljesen kipihenték a tengeri út fáradalmait, s alig hogy megnézték a világvárost, már ismét fáradságos útra keltek. Az amerikai magyar katholicizmus vezérférfiai ugyanis a három kiváló magyar papot felkérték, miszerint- a magyarlakta városokban tartsanak népmissiót. Legelső útjuk Buffalón keresztül Clevelandba vitte őket, hol, mint tudjuk, az Amerikában lakó magyarság zöme megtelepedett s hol egész magyar városrész van, közepén szép templomával, hol jövetelük hirére, bár rögtönözve, de oly fényes fogadást rendeztek számukra, hogy a három szerény pap alig tudott a szeretet és tiszteletteljes öröm hangos megnyilatkozásaitól szabadulni. Augusztus 5-én a buffalói hajóval reggel érkeztek meg Clevelandba, hol akkorra a legtávolabbi magyar telepek papja is jelen volt, s a parton a nagyszámú magyar egyesületek képviselőivel fogadták Prohászkát és társait. Havi boldogasszony ünnepe lévén, a kikötőből egyenesen a magyar katholikus templomba ment az egész nagy társaság, hol a három missionárius szent misét mondott, dr. Prohászka pedig a nála megszokott szónoki lendülettel megkezdte a tengerentúli első szent beszédét. Szavai gyújtottak s a zsúfolásig megtelt templomban könyezett a magyarság, mikor Prohászka kijelentette, hogy ő és társai bár nincsenek kiküldve, de eljöttek, mint hit- és honfitársak és üdvözletet, meleg szeretetet hoztak hazulról és azt óhajtja, hogy a magyar katholicizmus nevében testvéri hévvel szoríthassák keblükre a hazától távol is magyar sziveket és hitük igazában megerősödött lelkeket. Prohászka ezen beszédében valósággal a magyar katholicizmus keblére ölelte az amerikai magy^lrságot, mely azóta erősbödik, azóta gyarapodik, mióta a világvásár forgatagából kiemelkedve, a katholikus társadalom felé fejlődik. A három pap amerikai missíója ezen szent beszéddel kezdődött meg, ezen időtől kezdve külön a leányok, külön a fiúk részére tartottak szent beszédet, azután gyóntattak ^és áldoztattak folyton, mert Cleveland minden magyar egyesülete első akart lenni előttük. Az ünnepet követő vasárnap a három vendéget valóságos fejedelmi pompával ünnepelték. Délelőtt 10 órakor az összes egyesületek egymás után zászlókkal és zenekarral vonultak fel a plébánia elé, hol a magyar missionáriusokat zajosan megéljenezve adtak örömüknek kifejezést, majd úgy díszben a templomba vonultak misére és szentbeszédre. Délután a litánia után az iskola nagytermében gyülekezett a clevelandi magyarság színe-java és többen szép beszédeket mondottak a vendégek üdvözletére, nyolc kis leány pedig hatalmas és nemzetiszínű szalaggal díszített csokrot adott át az ünnepelteknek. Prohászka és társai a szép missiókat az öszszes amerikai magyar telepekre kiterjesztették és fáradtságot nem ismerő buzgalommal fáradnak az újvilágban egész jövő hó 3-ig, mikor Bridgeportban az ottani katholikus magyar templom felszentelésénél dr. Prohászka mond még szentbeszédet s aztán hazafelé vitorláznak, megtelve sok-