ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-08-14 / 33. szám
Azt hisszük, meglevő szövetkezeti hálózatunk is sokat tehetne ennek a kinos állapotnak enyhítésére. Ha akár a kormánynak, akár egymásnak bejelentenék, hogy van .a községben eladó takarmány gazdák részére. Legalább meg kell kisérteni. Magunk részéről figyelmébe ajánljuk minden gondolkozó embernek az esztendő tanulságait. Ujabb-és ujabb erősségekkel fogják támogatni azt a régi igazságot, hogy az ország népe a kizsákmányolástól legsikeresebben szövetkezeti uton védekezketik s a szövetkezetek adják a legjobb védelmet a gazdasági élet kedvezőtlen fordulatai ellen. HIREK. Elnyilt a . . . Elnyilt a tavasznak minden szép virága Sötét erdő alján, Elment a falunak utolsó lánya is Vőlegénye karján. Sötét erdő alján elhervadó virág Ugy maradt siratlan, De azt a távozó kékszemű leánykát Nagyon megsirattam. Mért nem lehettem én annak az erdőnek Utolsó virága? Esküvője napján hadd hervadtam volna Legalább utána. Estéli András. Szent István ünnepe. Ő Eminenciája a bíboros hercegprímás szent István első apostoli királyunk emlékének méltó fénynyel való megünneplése céljából aug. 10-én kelt XIV. főpásztori körlevelében, vonatkozással az »Országos Nemzeti Szövetseg« hozzá intézett s alább közlött beadványára, a következőket rendelte el: Szent István első apostoli királyunk ünnepének minél fényesebb megülése érdekében üdvös mozgalmat indított az Országos Nemzeti Szövetség. Az ünneplés módozataira vonatkozó lelkes javaslatait a következő beadvány tartalmazza: »Főmagasságú Hercegprímás Úr! Az Országos Nemzeti Szövetség, mely lankadatlan munkásságot folytat nemzeti céljaink, hazánk, nemzetünk jobb jövője érdekében s hiven ápolgatja a hazaszeretet nemes, önzetlen munkára sarkaló érzését ; kiválóan fontosnak tartja azt, hogy nemzeti nagyjaink emlékezete folytonosan ébren maradjon a magyar nemzet szivében. Ebből az okból —• még az 1902. esztendőben — elhatározta Szövetségünk, hogy Magyarországot s sok még ma is élő intézményünket megalapító szent István királyunk emlékezetének általános, vallás- és nemzetiségi különbség nélkül való, hazafias irányú megünneplése érdekében s azért, hogy szent István napja igazi nemzeti ünneppé avattassék, országos mozgalmat indít. Nem szándékozunk fejtegetni, kivált Főmagasságod, mint hazánk egyik kitünŐ történetkutatója és írója előtt, hogy szent István kultuszától mily jótékony hatást várunk a nemzetre, csak az bizonyos, hogy a mai nemzedéknek nagy szüksége van arra, hogy nemzetünk nagy múltjából példákat állítsunk szemei elé. Szövetségünk elnöksége tehát — a nézetünk szerint szükséges — mozgalmat illetőleg már több irányban fejtett ki működést. Igy, a mozgalom érdekében terjedelmes iratokat intézett ugy az egyházi, mint a világi hatóságokhoz, egyesületekhez, sőt egyesekhez is, kiktől sz. István emlékezetének ünneplése érdekében segítséget várhatott. Szövetségünk nevében ez alkalommal Főmagasságodhoz, mint a szent István alapította egyik püspökségnek mostani fejéhez fordulok azzal a kéréssel, hogy szent István napjának általános megünneplését necsak elősegíteni, de annak érdekében primási egyházmegyéje területén működő lelkészeket és tanítókat utasítani kegyeskedjék. Különösen fontos volna az is, ha a szent István napján szokásos ünnepi szent beszédek a szent István életével, alkotásaival kapcsolatban, a haza ezeresztendős történetének tanulságaira is kiterjeszkednének. Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznom azt, hogy a — századokon keresztül eddig is szokásban volt — ünnepi Istentiszteleteken kivül, mily nagyfontosságú volna a néplélekre az, ha szent István napján — évről-évre — az egész országban, hazafias népünnepélyek rendeztetnének, melyeken a nemzeti dalokon kivül hazafias szavalatok, szónoklatok hangzanának el, testet edző versenyek, jutalmak kiosztása volnának s az előléptetések — különösen az egyháziak — e naphoz fűződnének. Bizalommal remélve, hogy Főmagasságod nem zárkózik_ el szent István napjának ily irányú ünneplésétől, kérjük Főmagasságodat, hogy ennek érdekében, a bölcs belátása és elhatározása szerint való intézkedéseket megtenni kegyeskedjék. Budapesten, 1904. június 12. Főmagasságu Herceg-Érsek Úrnak hazafiúi mély tisztelettel az Orsz. Nemzeti Szövetség nevében: Bálás Árpád kir. tanácsos, igazg.-választm. elnök.* Midőn a szövetség e hazafias sorait örömmel adom a ft. papság tudomására, egyúttal egyszer s mindenkorra a következőket rendelem : 1. A szent István ünnepét megelőző napon, aug. 19-én, az esti harangszó után fél órán át szóljanak a tornyok ércnyelvei; 2. a templom, az iskola és a plébánia épületei az ünnep napjára nemzeti szinü lobogóval diszittessenek ; 3. a minél nagyobb ünnepélyességgel tartandó istenitiszteletre a helyi hatóságok, különféle hivatalok, testületek, társulatok és egyesületek előzőleg meghívandók ; 4. különös gond fordíttassák a szent beszédre, amely e nagy egyházi és nemzeti ünnepen minden templomban lehetőleg magyar nyelven tartandó ; 5. intézkedések teendők, hogy az ünnep egyáltalán minél fényesebb és úgy a vallásos, mint a hazafias érzület ápolása tekintetéből minél maradandóbb hatású legyen ; 6. szíveskedjék végül a ft. papság és a t. tanitói kar azon társadalmi ünnepségeken, amelyeket szent István napján a megyék, városok, községek vagy társulatok . netán rendeznek, minél tevékenyebben részt venni és azok sikerének előmozdítására közreműködni. Legyen első szent Királyunk ünnepe ékesen szóló bizonyítéka a hő tiszteletnek, amely az ég boldog lakója iránt kebleinkben lángol. Legyen fényes tanúsága a kegyeletnek, amellyel állami életünk bölcs szervezőjének, szent hitünk dicső meghonosítójának és művelődésünk messzire tekintő megállapitójának hálásan adózunk. Legyen az a magasztos és széttörhetlen kapocs, amely a szent korona összes alattvalóit lélekben és szívben, érzelmeiben és törekvéseiben áldásosán összeforrasztja. * A király születésnapja. O Felsége a király születése napján csütörtökön a főszékesegyházban ünnepélyes istentisztelet lesz, melyre a polgári és katonai hatóságok is hivatalosak. * Személyi hirek. Sujánszky Antal c. püspök, nagyprépost Trencsén-Teplicből, Venczell Antal prelátus-kanonok Pőstyénből és dr. Klinda Teofil Rajec fürdőről a hét folyamán haza érkeztek. — Boltizár József gyémántmisés püspök néhány napot Grae ff el János prelátus-kanonok társaságában Mária-Cellben töltött. — Dr. Komlőssy Ferenc prelátus-kanonok f. hó 1 i-én indult el az északamerikai Egyesült Államok területén, Szt.Louisban tartandó imparlamentáris békekongreszszusra. * A magyar katholicizmus gyásza. A magyar katholikus egyházat mély gyászba borította e héten Császka György kalocsai érseknek váratlan halála. A legnemesebb szivü íőpásztorok egyike hunyta le szemét s nagy veszteség érte a keresztény ügyeket, melynek a kiváló férfiú mindig buzgó előharcosa volt. Eletében tett jótékonyságáért halála után mindenkinek áldása kiséri sírjába. — Az esztergomi főkáptalan, melynek tagja volt az elhunyt kalocsai érsek, most halála alkalmából meleg hangú részvétiratot intézett a kalocsai főkáptalanhoz és kebeléből a gyászszertartásra dr. Kohl Medárd félsz, püspököt és dr. Klinda Teofil praelatus-kanonokot küldötte ki. Császka György mint irodaigazgató és kanonok hosszú ideig lakott Esztergomban s jószívűsége és jótékonysága révén általános tiszteletben és szeretetben részesült. Nagy jövedelmei mellett pénze soha sem volt, mert mindent a jótékonyság oltárán áldozott föl. Az isteni gondviselés szent Lőrinc oktávája alatt szólította ki az élők sorából, mert ő is, mint egykor szent Lőrinc, a szegények közt rejtette el az egyház kincseit, kik most az örök életbe kisérik jóságos lelkét. R. i. p.! * Egyházmegyei hirek. Pálmai Piacid János plébános lett Tarjánon. — Káplánoknak küldettek : Rozmanith Béla Galántára, Zboril Albin Naszvadra, Varga József Perbetére. * Szabadságon. Vimmer Imre polgármester és dr. Földváry István városi főügyész vasárnap két-két heti szabadságot kezdtek meg. A polgármestert távollétében Kollár Károly gazdasági tanácsos helyettesíti. — Perszina Alfréd királyi főmérnök szeptember elsején kezdi meg négy hetes szabadságát. — Dankó István főállatorvos és Pongrácz Kázmér muzslai főszolgabíró pedig a jövő héten mennek szabadságra. * Eljegyzés. Nagy Antal, a reáliskola igazgatója, eljegyezte Obermayer György nyugalmazott reáliskolai igazgató unokahugát, Horváth Mariska úrhölgyet. * A papi nyugdij-intézet első közgyűlése. Az esztergomi papi nyugdij-intézet folyó évi szeptember hó i-én tartja első évi rendes közgyűlését Esztergomban, a papnevelde épületében. A közgyűlés elnöke Boltizár József püspök, ált. érseki helynök, előadója pedig dr. Fehér Gyula cs. és kir. udvari káplán, Esztergom szab. kir. városi plébános. * Uj erdészeti gyakornok. A főkáptalan Vuics Istvánt erdészeti gyakornokká nevezte ki. * Pályázók. A vármegyei járási számvevői állásokra, melyek az ősszel töltetnek be, már eddig három pályázó jelentkezett. Czillinger Lajos és Sinkó István számtisztek és Kádár Gyula nyug. alszámvevő nyújtották be eddig folyamodványukat. * Alapitó tagság. A »Magyarországi munkások rokkant és nyugdij egyesülete« kérelmet intézett a városhoz pártfogás és anyagi érdekeinek előmozdítása iránt. Esztergom sz. kir. város tanácsa elhatározta, hogy a legközelebbi városi közgyűlésen inditványt tesz, miszerint a humánus egyesületbe 200 koronával alapitó-tagnak lépjen be a város. :i: Elismerés. Mint legutóbbi lapszámunkban megírtuk, az Esztergom-szászvári kőszénbánya részvénytársaság annavölgyi bányájában a sztrájk teljesen megszűnt. A munkások dolgoznak csendben és rendben, mert az izgató szocialisták mind eltávolíttattak a telepről. A sztrájk befejezése és sima lefolyása mint megírtuk, legnagyobb részben dr. Perényi Kálmán központi főszolgabiró érdeme, kinek e héten a bányatársulat meleg hangú levélben köszönte meg a rend érdekében kifejtett buzgó tevékenységét. A főbírónak a törvények keretében kifejtett tapintatossága a munkások körében megnyugvást szült és azok körében is mozgalom indult meg, hogy megköszönjék azt a védelmet, melyben őket a megtámadni akaró sztrájkolok ellen részesítette. * A tűzoltóság kútja. A központi tűzőrségi épület mellett levő kút vize pár hét előtt leapadt. A tűzoltóság erről nyomban jelentést tett a város tanácsának, ahol is elrendelték, hogy a kutat ki kell mélyíteni. A mélyítés munkáját azonban úgyszólván teljesen megakadályozta a kutforrásból folyton ömlő futóhomok, minek következtében a dorogi bányatársulattól kellett kérni egy olyan készüléket, amely gőzzel hajtatva meggyőzi a vizet és ez alatt a homok leküzdhető lesz. A munkálat, melyet egy igen ügyes felső-gallai kutmester végzett, kitűnően sikerült és a kútban most 3V2-0I magasságú viz van. Igen örülünk, hogy a város hatósága a dolgon azonnal segített és eképen tűztől rettegő közönségünket megnyugtatta.