ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-08-07 / 32. szám

* Látogatás. Boltizár József püspök, álta­lános érseki helynök és . Graeffel János praelátus kanonok f. hó i-én látogatóban voltak gr. Csáky Károly megyés-püspöknél Vácon. A vendégek egész napon Csáky gróf baráti vendégszeretetét élvezték. * Dr. István Vilmos szombathelyi püspök f. hó 3-án meglátogatta Boda János szentszéki jegyző kíséretében egykori pazmaneumi iskola­társát, Koperniczky Ferenc dr. esperes-plébánost Nagyölveden. A két iskolatárs igy ülte meg csend­ben az ifjúkori kedves benyomások emlékét a Pazmaneumból való szétválásuk és áldozárságuk 30 éves jubileumévében, hálákat adva Istennek mindazon kegyelmekért, melyekben áldozárságuk 30 éve alatt részesültek és szeretettel emlékezve meg az Ur oltáránál még életben levő és már elhalt volt iskolatársaikról is. * Eljegyzés. Kisszecsei Lévay Béla tanitó, vá­rosunk fia, eljegyezte Pálffy Irénkét Veszprémben. * Lemondás. Lengyel Flavian a szent Fe­renc-rend helybeli házfőnöke egészségi okokból a városi reáliskolánál viselt hittanári állásáról lemondott. * Páros viaskodások. E hét Esztergomban a lovagias ügyek tárgyalásának hete volt, amely­nek azután csattanójául a lovagias urak meg is verekedtek. A párbajozok neveit, nehogy ebbeli érdemeikre büszkék lehessenek, nem közöljük, maradjanak ők a mai társadalom szomorú kinö­véseinek névtelen hősei. * Halálozások. Városunk orvosi karának egyik legmunkásabb tagja, Haugh Lambert halt meg^ f. hó 5-én. Az elhunyt, mint városi kerületi orvos, kiváló tekintélynek örvendett s pályájának 41 évig volt kitartó és lelkes bajnoka. A boldo­gultat a belvárosi temetőkápolnából temették el f. hó 6-án nagy részvét mellett. Koporsójánál az egész város képviselve volt. A város tanácsa testületileg jelent meg a temetésen. A városhá­zára és a kaszinóra gyászlobogót tűztek ki az elhunyt derék orvos halála alkalmából. Mélyen lesújtott családja a következő szomorú jelentést adta ki: Fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy a legnemesebb szivü családfő, dr. Haugh Lambert orvos úr, életének 65., önzetlen orvosi működésének 41., boldog házasságának 35-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobblétre szenderült. A megboldogultnak hült teteme f. évi augusztus hó 6-án d. u. 5 órakor fog örök nyugalomra helyeztetni a belvárosi te­metőben az ott levő kápolnából, s lelki üdvéért f. évi augusztus hó 6-án reggel 10 órakor mutat­tatik be a szent mise-áldozat a szent Ferenciek templomában. — Esztergom, 1904. augusztus 5. Áldás borítsa azt a rögöt, mely nemes szivét eltakarja! Haugh Lambertné sz. Magurányi Szi­dónia özvegye. Haugh Margit, Haugh Béla gyer­mekei. Haugh Béláné sz. Nagy Mariska menye. Haugh Lucia, Haugh Béla unokái. — Fekete Pálné született Sztriha Alojzia mult hó 31-én életének 67-ik évében meghalt Esztergomban. Temetése f. hó 2-án ment végbe nagy részvét mellett. Halálát férje, gyermekei és kiterjedt ro­konsága gyászolja. * Vizvezeték Esztergomban. Vargha Jó­zsef nagyvállalkozó kérvényt nyújtott be az al­ispáni hivatalhoz, hogy a szigeten próbafúrásokat eszközölhessen, mert ott alkalmas építkezéssel olyan és annyi vizet óhajtana nyerni, hogy veze­téken az egész várost elláthatná jó ivóvízzel. A vállalkozó a kísérletezésnél teendő összes. károkért kártérítést ígér, sőt ennek biztosítására nagyobb összeget kész letenni. Az alispán a folyamodót odautasitotta, hogy először a magántulajdonosok­kal érintkezzék s csak akkor adja meg a szük­séges előmunkálati engedélyt. * Az annavölgyi sztrájk. A sztrájk Anna­völgyön ezen hét elejével véget ért, mert a mun­kások belátták, hogy a bányavezetőséggel szembeni erőszakos fellépésük helytelen volt. A munkások hétfőn és kedden mindannyian jelentkeztek már munkára, s dacára annak, hogy közel 600 mun­kás volt elbocsátva, a bányaigazgatóság mind visszafogadta őket, kivévén az izgatókat, kik közel hatvanhárman voltak. Ezeket a bányavezetőség kitiltotta a bányatelepről. Igy most békében és nyugodtan dolgoznak a munkások, kik most már azt beszélik, hogy régen munkába állottak volna, ha a sztrájk vezetők nem biztatják őket, hogy pert is indíthatnak a bányatársulat ellen, s akkor minden követelésüket teljesíti a polgári bíróság. Az izgató szocialisták azzal ámították el a dol­gozni akarókat, hogy máshol keresnek számukra munkát. A józanabb nép azonban belátta, misze­rint lelketlen és önös érdekekért harcolt a sztrájkra izgatók serege, s azért bocsánatot kérve jött vissza a bányába, hol a vezetőség újból felszólí­totta Őket munkára, kijelentvén, hogy ha bár­milyen sérelmük volna, azt mindig kész meg­vizsgálni, ha azt bejelentik, s igazságos intézkedé­sekkel fogja azokat megszüntetni, ha a bányászok magatartása nem csap át az erőszakoskodásra. Perényi főszolgabíró, miután a rend teljesen helyre állt, a katonaságot három napi időközben teljesen elvonultatta a telepről, de erős csendőr­fedezetet hagyott mégis hátra elővigyázat céljá­ból. A. sztrájk befejezésében és a kritikus napok sima lefolyásában Perényi Kálmán dr. főszolga­bírónak nagy érdeme, hogy tapintatos és okszerű intézkedéseivel minden komolyabb összeütközést elkerült, pedig a felizgatott tömeg többször fog­lalt fenyegető álláspontot. Itt emiitjük meg, hogy a főbírónak egyik segédkeze az ügyek elintézésé­ben Fekete Rezső t. b. szolgabíró volt. Nagy szerencse, miszerint ezen áldatlan bérharc szeren­csésen véget ért. Esztergom vármegye azonban ezt nem köszönheti másnak, mint a hatóságok erélyes intézkedéseinek. A megyebeli munkások­nak az utóbbi időben sűrűn tartott gyűlései és az Izrael Jakabok izgatásai ime ilyen bajokat okoznak, s igy döntenek 63 családot a munka­nélküliség nyomorába. * Méreglopás. Zsiga Zsigmond helybeli gyógyszertárából a hét elején megfoghatatlan módon eltűnt egy kis üveg morfium-fehérpor. A méreg eltűnését a gyógyszerész vörös falraga­szokon tudatta a város közönségével, figyelmez­tetve, hogy háztartásában óvatos legyen, mert az eltűnt méreg hatása borzalmas. Nagyon furcsa egy eset ez, mert a mérgeket a törvény értelmé­ben egészen elkülönített helyen és folyton zárva kell tartani, bár sokszor látjuk, hogy a gyógy­szertárak mérget tartalmazó szekrénykéi tárva nyitva vannak, honnan egy óvatlan pillanatban könnyen elcsenhető egy olyan kis üveg. A rend­őrség nagy buzgalommal keresi a méregtolvajt. * A német katholikus nagygyűlésről meg­jelent már a részletes programm is. Vasárnap, augusztus 21-én délután lesz a katholikus mun­kás-, legény- és iparos-egyesületek tüntető dísz­felvonulása s utána a diszgyülések. Este 8 órakor ismerkedési estély. Hétfőn, aug. 22-én lesz az első zárt ülés, délután szakosztályok ülései a római kérdésről, a missziókról, az egyesületi életről, szociális kérdésekről, a karitászról, a tudomány, sajtó s művészetről. Délután 5 órakor első nyil­vános nagygyűlés. Kedden a második zárt ülés. Szakosztályok tanácskozása. Este nyilvános nagy­gyűlés a Festhalleban. Szerdán a harmadik zárt ülés, délután a 3-ik nyilvános nagygyűlés. Este kertiünnepély a Burschenschaftok részvételével. Csütörtök. Negyedik zárt ülés, délelőtt 10-kor záró gyűlés, délben búcsúlakoma, délután közös kirándulás a Walhallához. A tagsági jegy 7 márka 50 pfennig, számozott ülőhelyre szólók külön 4 márkába kerülnek. A tagsági jegyekért célszerű Pamelek Henrik kereskedőnek irni Regensburgba, ak i azokat postafordultával megküldi, de a kirán­dulás rendezősége is szivesen vállalkozik arra. A külön ez alkalommal megjelenő »Festblattra« 1 márkával lehet abonálni; már eddig is 6 ezer­nél több tag jelentkezett. Az ez alkalomra ké­szülő Festhalle már javában épül, 3000 négyzet­méter területen fekszik, 8000 ülőhelyre van szá­mítva. A 30 m. széles főhajót 12 oszlop tartja. A terem magassága 15 m., vízhatlan ponyvával van fedve. A szónoktól minden irányban 40 m. a hely. Ebből némikép következtetni lehet a diszhelyiség óriási méreteire. Az egész alkotás szállítható s a jövő évben ugyanebből az anyag­ból épitik fel a gyüléstermet. A regensburgi gyűlésen a magyar kiránduló társaság igen szép számban lesz képviselve. A jelentkezők között két képviselő, két kanonok, egy árvaszéki ülnök, több theologiai tanár s plébános, hitoktató, szer­kesztő és egy munkás is van. Jelentkezni még mindig lehet Ernszt Sándor dr. orsz. képviselőnél. * Az illetők szives figyelmébe ajánljuk azon körülményt, hogy a helyi csavargőzöshöz vezető kocsi-utakat csak nagyon ritkán vagy épen semmitsem öntözik s a gyalogjáró, vagy a Duna partján sétáló közönség mindannyiszor hal­doklik a porban, valahányszor a csavargőzös állo­mástól elinduló bérkocsik vágtató menetben szántják fel a vastag porréteget. Sem a váro­sunkba jövő idegenek, sem pedig a Kovácspa­takból felüdülve hazatérő helybeliek iránti tekin­tetből nem tűrhető ezen állapot, azért azt hisz­szük a nagy közönség nevében kérjük fel az illetékes tényezőket, miszerint sürgősen szíves­kedjenek intézkedni ezen ázsiai állapot megszün­tetése iránt. * Tüzilárma. Vasárnap délután tűzjelző lövés dördült el, s nyomban összeszaladt a közönség, hogy a Szenttamás fölött emelkedő óriási füst­felhőből jósolja meg a tüzet. Rémülve gondoltak sokan arra, hogy a tűz a vízhiányban levő Szent­tamáson van, hol igy egész házsorok válhattak volna porrá. Szerencsére nem volt semmi nagy veszedelem, mert mindössze a Kuklender-hegyen levő bozótos cserjét gyújtotta fel valami pajkos gyerek, vagy gondatlan ember. A tűzoltóság teljes erejével és készenlétével vonult ki, de dol­guk nem igen akadt, mert mire a helyszínére értek, a tűz magától elaludt. * Elitélt káromkodó. Petrovics Sándor, bajnai bányamunkás, egy a félrevezetett cucilis­ták közül, június havában minden ok nélkül ékte­len káromkodásokat szórt a háza előtt elhaladó segédlelkészre — mig felesége Dicsértessék-kel köszönt. Talán ki akarta tölteni bosszúját azért hogy a káplán miatt nem sikerülhettek a szociáldemokrata gyűlések Bajnán és vidékén. Az inzultust sokan hallották, többi között a csendőrőrsvezető is, ki feljelentést tett a járásbíró­ságnál. A királyi járásbíróság a véresszájú embert 40 korona birságra és 36 korona perköltség meg­térítésére itélte. Kellett ez neked, szegény cucilista ? * Tüzek. Hétfőn délelőtt riasztó kongatás hallatszott a bazilika tornyából, bár a városban sehol nem látszott a jelzett tűz. A központi tűz­oltó telepről a kongatás megkezdése után alig néhány percre kivonult az első számú fecskendő s gyors vágtatással ment Szentgyörgymező felé. A felriasztott közönség, nagy tűztől tartván, mely a nagy szárazságban oly rémes nyomokat hagyott úgy is az országban, seregestől vándorolt szintén a hegyen túli városrészbe, hol hatalmas füstoszlop jelezte, hogy Bádi István és János gazdálkodók házai fölé szállott a veszedelmet hozó vöröskakas. Az esztergomi tűzoltók megérkeztével nemsokára a párkányi jeles tűzoltók is megérkeztek s a mieinkkel egyetértőleg három oldalról támadták meg a lángokban álló két házat. Mintegy kétórai erős munka után a tűz lokalizálva volt, a két testvér házának fedele és melléképületeiken kivül nem esett más a tűz martalékául, a kár azonban igy is körülbelül íooo koronára rúg. Unger Hugó rendőralkapitány vezetésével a bizottság a tűz eloltása után azonnal megtartotta a tűzrendőri vizsgálatot, melynek nyomán kiderült, hogy a veszedelmet gyufával játszó gyermekek idézték elő. A tűznél a városrész lakossága, élén papjával és tanítójával, önfeláldozó módon dolgozott, hogy a továbbterjedést megakadályozza. A tűzoltók munkáját itt külön megdicsérjük, habár az esz­tergomiak egy kicsit későn jöttek, de ennek okát lehet adni, hogy a várhegytől a tűz a tűzőrségre nem látszott el, a szentgyörgymezői rendőrség pedig későn telefonált segítségért. Az égő házak körül sürgött forgott a Dunaparton sátorozó ci­gánykaraván egész férfiszemélyzete s ugyancsak kivette részét az oltásból. — Ebed községben még a mult hónap közepén a nyárasi dűlőben 14 magyar holdnyi területen a lábon állott buza elégett. A megejtett vizsgálat most már kétség­telenül megállapította, hogy a vasúti mozdonyból kipattanó szikra gyújtotta fel a termést. * Értesitők. Az érsekújvári Flenger Mihály­féle róm. kath. polgári leányiskola X. értesítője, ipoj—4. Az intézetben Fülöp M. Alexia igaz­gatónő vezetése alatt a »legszentebb Megváltó «­ról nevezett nővérek tanítanak. A tartalmas és jó ízlésre valló beosztással kiállított értesítő már futólagos áttekintésre is meggyőz bennünket arról, hogy egy minden izében intelligens, előkelő szín­vonalon álló intézet beszámolóját tartjuk kezünk­ben. Egyébiránt az intézet rövid egy-évtizedes fennállása alatt is, buzgó igazgatónőjének gondos és szakszerű felügyelete alatt országosan jóhirü nőne velő iskolává fejlődött. Az értesítő öt igen sike­rült fényképreproductióval van díszítve, melyek elsője a csinos, modern iskolaépületet mutatja be, sejteni engedvén az épület egészségügyi követelmé­nyeinek megfelelő berendezését, világos, jól szel­lőztethető voltát. Az épület főhomlokzatának kö­zepét, mint a leírásból is olvassuk, áhítatos, csendes kis kápolna tölti be, honnan sok ártatlan, tiszta leánygyermek szűzi imája száll fel az intézet Védő­szentjéhez a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz­höz. Az intézet növendékeinek kebelében Mária­kongregáció áll fönn, s e társulat tagjait mutatja be a többi négy fénykép, osztályonkintí csopor­tosításban. Az intézetnek közölt évi történetéből nyilván látjuk, hogy feladatát: a leányt vallásos,

Next

/
Oldalképek
Tartalom