ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-08-07 / 32. szám

munkával van elfoglalva, s ez idő közben csupán vasár- és ünnepnapokon jelenik meg a helyiségben. Az érdekkeltés céljából tért nyitunk a megengedhető tisztességes játékoknak (tombolának, malomnak, dominónak, tivolinak stb.) az egyházi és világi éneknek, zenének, táncmulatságnak. Minthogy a helyiség világítása, fűtése, a lapok, a könyvtár, stb. anyagi áldozatot követelnek, s kellő számú alapitó és pártoló tag nincs, alkalmas színielőadások, szavalatok rendezésével, — mérr sékelt belépő-jegyek mellett — az egyesület anyagi gyarapítását mozdítjuk elő. A tapasztalás mutatja, hogy egy, legfeljebb két látogatottabb mulatság tiszta jövedelme teljesen födözi a kiadásokat. Az érdeklődés fokozására a tagfelvételt is ünnepiessé lehetne tenni, a — kongregációk mintájára, a szülők részvételével, esetleg nagymisével ; — az egyesületben pedig ünnepély rendezéssel, ének, szavalás, beszédből álló programmal. Ha már az anyagi körülmények engedik, egy megfelelő harmonium vétele lényeges könynyitésül fog szolgálni az énektanításnál, szinielőadásnál ... A szellemi szórakozás eszközeit előnyösen válogathatjuk ki immár szép számú kath. ifjúsági és népies irányú műveinkből, lapjainkból, noha kizárólag a földmives ifjúság számára szerkesztett képes hetilap hiányát érezzük. Az Országos Szövetség, alkalmas tájékoztatóul, minden megalakult ifjúsági egyesületnek, Társulati Értesítő hetilapját díjtalanul küldi meg. Az ifjúság általános ismeretkörének tágítása céljából a világesemények, s egyéb alkalomszerűségek kapcsán, a hétnek kijelelt napjain, felvilágosító, magyarázó előadásokat tartunk. Általános a panasz, hogy népünk az egészségi szabályokat teljesen figyelmen kivül hagyja, s különösen a törvényekben való járatlansága sok bajnak, kellemetlenségnek kútforrása. Ez előadásokat tehát koronként az egészségügy legfontosabb tételeit, s a népet érdeklő törvények népszerű ismertetését magában foglaló felolvasásokkal is kibővítjük, s szakelőadókul a községi jegyzőt, illetőleg a járási orvost nyerjük meg, kik a nép érdekeiért hozandó áldozatkészségükkel szintén a népműveltség terjesztőivé, apostolaivá szegődnek. A hétköznapok alkalmas esti óráin tartott ezen ismeretterjesztő előadásokat azután a mutatkozó érdeklődés mértékéhez képest, szaporíthatjuk, miután kezdetül elég, ha hetenként egy, esetleg két hétköznap estéjét foglaljuk le, egy-egy fél órára, ismeretközlésre. Ez előadások nyomán sok üdvös eszme megérlelését segíthetjük elő. Igy: fölhívjuk az ifjúság figyelmét a munkás-pénztár hasznos voltára; a vidék szükségletéhez mért, valamely házi-ipar jelentőségére. Az alkoholizmus rombolásával szemben mértékletességi egyesület alakítását segítjük elő; a modern gazdálkodási módok és eljárások iránt, egy-egy gazdasági minta-telep megtekintése által kellő érdeklődést keltünk stb. Kiváló fontossággal lesznek az egyesületek, a nemzetiségi vidékeken, a magyarosodás szempontjából is. A vallásos és hazafias érzület ápolásának, és a faji összetartásnak, hatalmas tényezőivé válnak, — se tekintetben utalok ismét Németországra, — ez egyesületekben létesítendő ifjúsági dalos-körök, kivált, ha azoknak egyházi és hazafias ünnepeink alkalmával jelentős szereplést biztosítunk, a mely ünnepek, egyszersmint, szép alkalmul szolgálnak az ifjúságot az Isten és a haza iránti kötelességek teljesítésére buzdítani és lelkesíteni . . . Szóval: ez ifjúsági egyesületek valóságos melegágyai kell, hogy legyenek mindazon eszméknek és törekvéseknek, a melyek a nép anyagi és szellemi érdekeit előmozdítani hivatva vannak. Az ifjúsági egyesületek alakítását nehezíti az egyesületi helyiség kérdése. Szerencsés és ritka helyzet az, a hol e kérdés megoldását egyegy kegyes-szivű jótevő adománya segiti elő. Előnyös, ha már létező olvasókör egyik mellékhelyiségét vehetjük igénybe. Ahol ez esetek egyike sem jön segítségünkre, ott az iskola legmegfelelőbb tanterme szolgál helyiségül, a mely kényszerhelyzet az egyesület népszerűségét ritka esetben fogja emelni, mert az iskola padjaiból kinőtt fiatalság nem szivesen megy vissza az iskola falai közé. Ha csak lehet, az iskola termei csupán ideiglenes helyiségül szolgáljanak, miután az egyesületi helyiségnek céljával és rendeltetésével megfelelő berendezéssel kell birnia. Az ifjúság az egyesületi helyiségben töltött pihenő óráiban üdülni, szórakozni vágyik, erre pedig az iskola tantermének szűkös padjai kevésbé alkalmasak, sőt főrendeltetése az ifjúság élvezetei között mérsékelten űzött dohányzást sem tűri meg. A fölébredt kath. öntudat a szervezés munkájában hatalmas segítő eszközt nyújt a »Magyarországi katholikus Egyesületek országos Szövetsége.« által, mely megalakulása .óta számos katholikus intézmény megteremtését segítette elő. Igy, e szövetség kebelében működő igazgatótanácsnak kiváló tárgyát képezi a katholikus ifjúsági egyesületek ügye is, a mely tanács elkészítette a katholikus ifjúsági egyesületek alapszabályait, és tervbe vette egy vezérkönyv megiratását is. Továbbá felterjesztést intézett a püspöki karhoz, kérve a támogatást és a szervezés elrendelését. A püspöki kar már is lelkes szavakkal ajánlotta a kath. ifjúsági egyesületek ügyét a papság és a tanítóság figyelmébe, megengedvén, hogy ott, hol megfelelő anyagi eszköz nincs egyesületi helyiség biztosítására, e célra a kath. népiskolák tantermei is fölhasználhatók. A hol pedig a helyi körülményekben gyökeredző bármely akadály merülne föl, ott az Országos Szövetség esperes-kerületi képviselői, kiket az igazgató-tanács a társadalmi katholikusakció vezetésére kerületenként nevez ki, készséggel ad felvilágosítást és útbaigazítást. Értekezésen tanulságául azon meggyőződésre iparkodtam vezetni a m. t. közgyűlést, hogy 1. kath. ifjúsági egyesületek szervezése fontos társadalmi szükség; 2. hogy ez egyesületek szervezése nagy óvatosságot igényel, és csakis a helyi társadalom szellemi vezetőinek bevonásával vezet sikerre ; 3. hogy ez egyesületek célja a szórakoztatva nevelés legyen, és 4. hogy e társadalmi akcióban a kath. tanítónak résztvennie erkölcsi kötelessége. Miért is az esztergomi járási róm. kath. tanitóegyesület 1904. évi közgyűlésén azt indítványoztam : mondja ki a közgyűlés, hogy a kath. ifjúság testi és lelki épségének megóvása, s tudáskörének betetőzése, s igy a vallás-erkölcsös érzületre, a polgári kötelességek és a hazaszeretetre való nevelés szempontjából kath. ifjúsági egyesületek alakítását sürgős társadalmi akciónak tekinti, s azok szervezésére e járás összes hivatott tényezőinek figyelmét ezennel felhívja. Karácsonyi Béla. HIREK. Sárika. Virágfakadáskor jöttél a világra Édes kis mamádnak legszebbik virága. Nem is itt születtél, messze-messze, távol . . . — Úgy szállottál alá szép tündérországból Aranyos sugáron, Himes angyalszárnyon. Bimbónyitó tavasz szállott alá véled, Attól kelt életre az alvó természet. Dajkáddá szegó'dött a kék égből szálló Napsugárból szövött csilló aranyháló, S altató zenének Fülemileének. Verőfényt, meleget hoztál a kis házra Szüleid szivének kicsi napsugara. Családi szentélyben bölcsőd lett az oltár: És álmaiknak te lettél, te voltál Igaz, tiszta vágya, Arany valósága . . 1 Sziriusz. ínség előtt. Legutóbbi lapszámunk vezércikkének fájó viszhangjaként egyre érkeznek ugy hozzánk, mint a fővárosi lapokhoz az Ínségről szóló tudósítások. Álljanak itt azok, hogy az illetékes körök intézkedésre serkentve lássák, hogy a nép megélhetése máris veszélyeztetve van, s a vármegyei törvényhatóságok, a gazdasági egyesületek saját hatáskörükben minden lehetőt tegyenek meg a nyomor ellensúlyozására. Biharmegye egyes részeiben fenyegető veszedelem elé néz a lakosság. A déli járáshoz tartozó nyolc község most segítségért a földmivelésügyi miniszterhez fordul, mert különben elpusztulnak. Állattenyésztésük, mely egyetlen jövedelmi forrásuk, forog veszedelemben. Leplezetlenül tárja fel a nyolc község, névszerint: Nyermegyi, Árkus, Bélörvényes, Agris, Barrest, Gross, Hagymás és Kumanyesd a bajt és elmondják, ha nem kapnak segítséget, elpusztulnak. Az országos szárazság következtében ugyanis e nyolc község odáig jutott, hogy jószágaik részére legelő még az erdőben sincs s bár a télire szükséges takarmány termés alig teszi ki más évekhez viszonyítva a termés egynegyed részét, hogy jószágaikat az éhen való hálástól megmenthessék, kénytelenek a téli takarmány készenlétüket már most felétetni. Tiszántúlnak a Maros feletti részén már most mutatkoznak az inség jelei. Vaskóh és Rézbánya környékén a mult évi termés teljesen elfogyott, az uj pedig nem hozott semmit. Kukorica, burgonya nem lesz s igy a gabonaneműeket pótló eledelekből sem marad semmi a gazdának. Ez a két nagy kenyérpótló étel a népességet a buzaés rozsliszt aránytalanul nagy fogyasztására fogja utalni. Igen ám, de buza- meg rozsliszt sem lesz. A buza meg rozs deficitjét ez idén 7 millió métermázsára számították hivatalosan, a valóság pedig most az, hogy egy évi, tehát a jövő év szeptemberéig a deficit 14—20 millió métermázsa. Vagyis ennyivel többnek kellett volna teremni, hogy normális helyzet álljon be. Nyitra város képviselőtestülete rendkivüli közgyűlésén elhatározta, hogy tekintettel a közelgő Ínségre, a belügyminisztertől a vásári szabályrendelet módosítását kéri. Egy bizottsági tagnak azt az indítványát, hogy a város 100,000 métermázsa* burgonyát vásároljon, későbbre halasztották. Esztergom megyei Magyar-Szölgyénből levelet kaptunk, melyben panaszkodnak a gazdák, hogy az őszi búzát kipusztították az egerek, amit az egerek meghagytak, azt tönkretette a drótféreg, ugy hogy a tavasz folyamán a legtöbb táblát ki kellett szántani és helyébe kukoricát ültetni. A kukoricát a nagy szárazság teljesen elfonnyasztotta, tönkretette. A lakosság telve van aggodalommal, hogy mi lesz a télen s hogy igen súlyos a baj, mutatja ama körülmény is, hogy lapunk utján is a következő felhívást intézik a malmokhoz : Gőzmalo?ntulajdonosok figyelmébe. A Szölgyémi Katholikus Népkör felkéri a budapesti gőzmalomtulajdonosokat, hogy a legrövidebb idő alatt szíveskedjenek lisztárjegyzékeiket és — ha lehetséges — lisztmintáikat az alanti címre küldeni. Nagyobb mennyiségű lisztet akarunk vásárolni készpénzfizetés mellett. Kérjük a szállítási ár megjelölését a köbölkúti vasúti, vagy a párkánynánai hajóállomásra. Sipos János, a szölgyéni katholikus népkör igazgatója. Nagyon ajánlatos volna tehát, ha jelen időben a törvényhatóságok hathatós intézkedéseket sürgetnének a kormánynál, mely a kényelmes palota-politikától nem látja ugy a nép helyzetét mint a helyi hatóságok és azt hangoztatja a magyar nép legnagyobb ámulatára, hogy az idei terméssel meg lehet a gazda elégedve. * 90 év. Sujánszky Antal prelátus-kanonok, a főkáptalan nagyprépostja, a főegyházmegye nesztora ezen héten ünnepelte meg 90. születésnapját. Az agg főpap egészsége teljesen rendben van, s Trencsén-Teplicen, hol most a nyári időben üdülést keres, bizalmas barátai körében csendben ünnepelte meg e napot. Az ország minden részéből egyháziak és világiak, a katholikus világ kitűnőségei táviratban és levélben üdvözölték Sujánszkyt, kire rendkivül jó hatással volt a szeretet és ragaszkodás ilyen impozáns módon való megnyilatkozása. * Nyári szabadság. Andrássy János kir. tanácsos, alispán és Valter Károly posta- és távírda felügyelő szabadságukról visszaérkezve, elfoglalták hivatalukat. —< B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző és Zemplényi Gyula posta főtiszt 6, illetve 4 heti szabadságra mentek. — Huray Ferenc városi számvevő és Koksa Tivadar városi pénztári ellenőr szintén szabadságra mentek. — Bertalan Vince s. képezdei tanár és főtanfelügyelőségi tollnok szabadságáról visszatérve, elfoglalta hivatalát. * Egyházmegyei hirek. Jurka József és dr. Schinner Lajos (volt kalocsa-egyházmegyei áldozár) főgymnáziumi tanároknak küldettek Nagyszombatba. — Takács Marcell volt kapucinusrendű káplán lett Somorján. —• Zsák Mihály kápláni minőségben át lett helyezve Ürménybe, Zsiska Pál viszont Nagytapolcsányra. — Puchan Ferenc a megtért anabaptisták lelkésze lett NagyLévárdon, Ochaba Pál volt nyitra-egyházmegyei áldozár káplán Sopornyán. — Atijeszky Ferenc detrekő-sz.-péteri esperes-plébános életének 63, áldozárságának 38. évében elhunyt.