ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-07-17 / 29. szám

ban; Vargyas Endre tanfelügyelő is a katholikus iskolák réme Esztergommegyében. E két gyászos vonásban megegyeznek ; csak abban különböznek, hogy mig Combes nyiltan a katholikus iskolák ellenségének vallja magát, addig a tanfelügyelő úr iparkodott Pilátus módjára kezét mosni, sőt a katholikus iskolák hi vének feltüntetni magát, »csak az egyházi tényezők tennének meg mindent a maguk részéről.« Igy megtörténik nem egyszer, hogy az iskolájáért küzdő, buzgólkodó plébános­nak megígéri maga részéről a támogatást, s másnap a nála megforduló jegyzőt kioktatja az államosítási manőver összes csalafintaságaira. Kü­lönösen beavatja az ő »saját találmányú mód­szerére«, mellyel ott, ahol rendes uton nem lehet államosítani, a törvények megkerülésével meg lehet csinálni az állami iskolát! Mert Vargyas úr ilyen patent módszer tökéletességéig vitte eszter­gomi tanfelügyelősködése alatt, nyilvános műkö­désének alkonyán. Mennyit fondorkodott a nánai iskola elkö­zösitésére ?! Egy Jeszenák báró népoktatásügyi szakképzettségére volt szükség, hogy a vergődő iskolát a tanfelügyelő-készitette csapdából kisza­badítsa. Piszkén nem is álmodtak veszélyről, egyszerre csak arra ébredtek fel, hogy az iskola el van államosítva. De a mit most tett á tanfelügyelő úr, az eddigi működésének igazán méltó betetőzése. Fel­szólította az esztergommegyei kath. tanítókat, hogy folyamodjanak az állami kinevezésért. Az ered­mény az lett, hogy a vármegye tanítóságának fele, u. m. a farnadi, a nyergesujfalusi, kesztölci, csévi és bajóthi tanítóság ígéretet nyert, hogy egy-két éven belül felvétetik az állam kötelékébe. S ezzel együtt megindult a manőver egyenes vagy Vargyas-féle patent kerülő uton fentnevezett helyeken az állami iskola felállítására. Vargyas Endre nem riad vissza az egész országban párat­lanul álló vállalattól, hogy ott, hol a hitközség vállalkozott az iskola fejlesztésére, telket is vásá­rolt s megkezdte az építkezést, (Kesztölcön!) egy­idejűleg megkezdette az állami iskola építését, hogy megvonván azután a katholikus iskolától a törvény szerint f dukáló államsegélyt, az magától összeomoljon. És e községre nézve is úgy tett jelentést a minisztériumnál, hogy »miutan az egy­házi hatóság nem akarja az iskolát tovább fej­leszteni« stb. Ezeket műveli Vargyas Endre a primási megyében, még pedig elsősorban a hercegprímás kegyurasága alatt álló községekben. Ezek után a mosakodásnak és önvédelemnek ama nyilatkozatai, melyekben Vargyas úrnak szintén »sajat modszere« van, azt hisszük teljesen céltalanok és fölöslegesek. Mire Vargyas úr libe­rális missióját és nyilvános pályafutását befejezi, Esztergom vármegye fele felekezetnélküli iskolák­kal fog ékeskedni. Ajánljuk e dolgokat az ország­gyűlés keresztény érzelmű tagjainak figyelmébe egyrészt interpelláció végett, másrészt mert ezek­ből megismerhetik a Tisza-kormánynak, de külö­lösen Berzeviczynek igazi programmját, mely: egy­szerre nem, de lassankint mindenütt államosítani. Azt már csak nem engedheti meg az orszá g­gyűlés keresztény frakciója, hogy a- tanfelügyelők jó vagy rosszindulatára legyen bizva a katholikus iskolák sorsa ?! Vagy már ennyire volnánk ? ! HIREK. * Személyi hir. Dr. Horváth Ferenc prelá­tus-kanonok a szeminárium javadalmaihoz tartozó bozóki birtok látogatására elutazott. * A főispánné Esztergomban. Horváth Béla, Esztergom vármegye főispánja hétfőn hozta el ifjú nejét először Esztergomba, mely alkalom­mal a közönség fejedelmi módon ünnepelte ezen napot. A világiakból és katonatísztikarból álló rendező bizottság mindent elkövetett, hogy a főispáni pár kellemesen érezze magát ezen ősi városban. A Kovácspatakhoz való megérkezé­sükkor nagy közönség fogadta a Budapestről érkező főispánt és annak nejét, valamint özv. Steindl Imrénét is. Az állomásnál diszes hölgy­koszorú élén Szabó Klárika hatalmas virágcsokrot nyújtott át az ünnepeltnek s egy igen csinos be­szédben a vármegye hölgyei nevében üdvözölte őt. A fogadásra megjelent hölgyek nevében még két fehérruhás leányka nyújtott át csokrokat, miután lombkoszorúval és virágokkal szegeit utakra vonult fel a társaság a vendéglő terraszára, hol 150 terítékű nyári uzsonna volt. Uzsonna után a főispánné B. Szabó Mihály megyei főjegyző karján Niedermann János igazgató kalauzolása mellett megtekintette a kies nyaraló telep szebb pontjait, azután a fellobogózott és felvirágozott csavargőzösön Esztergomba jött a megye és vá­ros előkelőségeiből álló díszes társaság. Az esz­tergomi álllomásnál Vimmer Imre polgármester üdvözölte a vendégeket, majd Vimmer Marianna a polgármester leánya nyújtott át az esztergomi hölgyek nevében egy szép csokrot. A megérke­zettek a fogadásra megjelent közönség kísé­retében, hosszú kocsisorban vonultak most a megyeházára. A fényes menet lombokból fű­zött diadalkapun át, fellobogózott házak kö­zött haladt folyton a szintén feldíszített megye­házára, hol a távollevő alispán helyett B. Szabó Mihály mondott szép fogadó beszédet a tisztikar nevében, majd Fra?ikner Károly, Esztergom vár­nagya nyújtott át szép virágcsokrot. A főispán mindenkinek szép beszédben mondott köszönetet a diszes fogadtatásért s azután ismét kocsira ülve, a főispáni pár kíséretével a primási palotában berendezett szállására hajtatott, hol Kohl Medárd püspök üdvözölte őket a házigazda helyett. Este szűkebb körű vacsora volt, melyen több felköszöntő hangzott el, s közben a katonazenekar ís meg­jelent az ablak alatt és szebbnél szebb darabokat adott elő a főispáni pár tiszteletére. A szerenád végén a közönség jólesően éljenzett, mikor a katonák a Himnuszt és Szózatot is játszották. Ugy a délutáni fogadásnál, mint az esti szerenád alkalmával ünneplőbe öltözött közönség százai lepték el az útvonalakat és lelkesen megéljenezték a főispáni párt, kik egész péntekig maradtak Esz­tergomban, mikor is aztán hontmegyei birtokukra utaztak. * Egyházmegyei hirek. Dr. Purt Ivánt ideiglenesen nyugdíjazták. — Lelkes Adolf kerü­leti esperes, Steinhöf er Gyula pedig alesperes lett az újlaki kerületben. — Segédlelkészeknek küldték a következő újmiséseket: Prokopp Ferencet Szomorra, Bozsek Pétert Garam új falura, Wellner Lőrincet Bajnára, Hegyi Jenőt Nagymagyarra, Uj Istvánt Misérdre, Lábay Gyulát Nyitrabajnára, Vávro Ágostont Kőhidgyarmatra. — Bielek József segédlelkészt áthelyezték Vágujhelyre, Nóvák Józsefet Szakolcára, Svarba Józsefet Vadkertre, Bodó Jánost Kemencére. * Nemes irodalompártoló. Gróf Pálffy Béla főrendiházi tag, cs. és kir. kamarás — ápolandó a tanuló ifjúságban a hazai történet iránti érdek­lődést — Jedlicska Pál prelátus-kanonok, nagy­szombati érseki helynök »Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hős életrajza és korához 1552 —1600« c. történeti forrásmunkájából (nagy VIII. r. 800 lap) 50 diszkötésű példányt jutalom­kép adományozott a pozsonyi, győri, nagyszom­bati, esztergomi, nyitrai, érsekújvári és komáromi gimnáziumok jelesebb tanulóinak. * BÚCSÚ. A helybeli Szent-Anna templomban kedden tartatik a búcsú; a nyolc napi ájtatosság holnap, hétfőn, d. u. 6 órakor kezdődik litániával. Az ünnepen reggel 6 órakor sz. beszéd, énekes sz. mise; ezen kivül óránként hallgathatnak a hivek sz. misét. Nyolc napon át mindennap d. u. 6 órakor litánia. * Köszönet nyilvánítás. Csak imént ta­núskodtak »Esztergom« hasábjai az esztergomi Főkáptalan jótékonyságáról. S ime alulírott kelle­mes kötelességet teljesítek, midőn ismét e helyen legmélyebb háladatosságomnak adok kifejezést az esztergomi Főkáptalan ama kegyességeért, hogy tűzkárosult híveimnek négyszáz koronányi segélyt juttatni méltóztatott. Véghetetlenül jólesett az idén már víz, tűz, szárazság s marhavész által károsult népnek a magas Testület által nyújtott segély, melyért hálatelten kéri a Mindenhatót — velem együtt — hogy a méltóságos Főkáptalan minden tagját szent kegyelmében megtartsa. Morvaszent­jános, 1904. július 12. Dobsa Mihály, plébános. * Tiz éves- találkozó. Az esztergomi reál­iskola negyedik osztályát ,1894-ben végzett hall­gatói fogadalmukhoz hiven e hó 12-én összejöttek Esztergomban a Fürdő vendéglőben. Harminc­ketten végezték tiz évvel ezelőtt az esztergomi reáliskola negyedik osztályát. Ezek közül meg­halt öt. Az élő 27 közül megjelent a találkozón : Agner László képviselőházi s. könyvtárnok (Buda­pest), Freiszléder Antal elektro-technikus (Buda­pest), fellinek József tanító s lapszerkesztő (Tenke), Márkus Kálmán tanitó (Rákospalota), Math Gyula tanitó (Esztergom), Nieberl József építész (Lúgos), ifj. Oltósy Ferenc bankhivatalnok (Esztergom), Szatzlauer Gyula iparos (Esztergom), Surányi (Schattelesz) Ernő államvasuti hív. (Párkány-Nána), Szlepcsán István tanitó (Kalocsa), Tóth Ferenc tanitó (Tokod), Ullmann Ernő mag. hiv. (Buda­pest). Az összejöttek megjelentek testületileg d. e. 10 órakor a ferenciek templomában az élőkért és az elhunytakért tartott istenítiszteleten. Az orgonakiséretet az osztálytársak egyike, Math Gyula tanitó végezte. Az iskolatársak megláto­gatták azután az itthon levő volt tanáraikat, u. m. dr. Nemcsák Jánost, Kaán János, az iparbank igazgatója, a Ferenc József rend lovagját és Gyarmathy József tornatanárt, kik közül Kaán János és Gyarmathy József megjelentek a délután egy órakor megtartott banketten. A bankett, mely a Fürdő vendéglőben volt, igen derült han­gulatban folyt le. Az első pohárköszöntőt Nieberl József, a fogadalomban megbízott jegyző mon­dotta. Kaán János ny. tanár magas szárnyalású pohárköszöntőt mondott volt tanítványaira. A jelen nem volt tanárok egészségére Jetiinek Jó­zsef mondott pohárköszöntőt, Gyarmathy József pedig szép szavakkal köszöntötte fel Kaán János lovagot. — Az iskolatársak megújították foga­dalmukat, s elnökül ujra Nieberl Józsefet válasz­tották meg nagy lelkesedéssel. Obermayer György, a reáliskola volt igazgatójának és Nógrády Jenő tanárnak üdvözlő sürgönyt menesztettek. Az el­hunyt Bellovits Ferenc, volt kedves és feledhe­tetlen tanáruk síremlékére nagyobb adomány gyűjtését határozták el. Délután kirándulás volt a Kovács-patakhoz. * Búesújárat Mária-Cellbe. Augusztus 11-én nagy bucsújárat indul Budapestről több lelkiatya vezérlete alatt nagy Mária-Cellbe, melyhez a Budapest—bécsi vonalon fekvő városokból is csat­lakozhatnak résztvevők.. A Párkány-Nánán csat­lakozók részvételi dija a II. osztályon 30 kor. 60 fill., a III. oszt. ig kor 40 fill. A bucsújárat két napot tölt Mária-Cellben, egyet Bécsben és 18-án reggel ér vissza Budapestre. Jelentkezni lehet Lehosit Kajetan szt. Ferenc-rendi áldozárnál Jakabszállás u. p. Kunfélegyháza és Guba Pál kegyes-r. áldozárnál Privigyén. * Egyházzenei póttanfolyam. M.-Kimlén az idén ismét lesznek egyházzenei gyakorlatok papok, kántorok és tanitók számára aug. 2—6-ig, mely alkalomra jelentkezhetni az ország bárm dy részéből. Ellátás fejében naponkint 2 korona fize­tendő, szállás stb. ingyen. Mindennek dacára tizen a kántorok közül egyenkint husz korona segély­ben részesülnek, ha ez iránt a kimlei plébánoshoz folyamodnak. Naponkint elméleti és gyakorlati előadások lesznek az egyházi zene különféle ágai­ból; nagy suly lesz fektetve többi közt a nép­énekre, énekoktatásra is. A tanfolyam oly egy­szerű alapra lesz fektetve, hogy azon ft. lelkészek is, kik alig rendelkeznek zenei ismerettel, nagy ér­deklődéssel és haszonnal fogják hallgatni. Vasúti közlekedés bármely oldalról nagyon kedvező. A vonatok alulról, felülről is reggel, délután köz­lekednek. Alulról Győrött csatlakozás, felülről (Pozsony felől) Hegyeshalomnál. Mielőbb jelent­kezéseket elfogad és kér Gladich Pál kimlei plé­bános (Mosonm.), ki bármely tudakozódásra szi­vesen válaszol. * Megyebizottsági gyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága e hó 13-án a megye­ház nagytermében rendkivüli gyűlést tartott, me­lyen Horváth Béla főispán elnölete alatt a refe­rensek az állandó választmánynak a tárgysorozatba felvett 64 ügyben adott véleményét vezérelték a közgyűlés elé. Nagyban emelte a közgyűlés érdekességét azon körülmény, hogy a gyűlés­teremben a számukra elkészített díszhelyről a főispánnak Esztergomban időző neje, Rózsika leánya és özv. Steindl Imréné úrasszony mind­végig élénk érdeklődésről tanúskodó figyelemmel hallgatták a közgyűlés lefolyását. A vendéghöl­gyeket s a terembe lépő főispánt a bizottság tag­jai harsány éljenzéssel üdvözölték. Az elnöklő főispán megnyitó beszédében meleg szavakban emlékezvén meg Boltizár József gyémántmisés püspök 60 éves áldozári jubileumáról, tevékeny pályáján kifejtett áldásdús munkásságáról, a jubi­láló főpap iránti tisztelet nyilvánításául a nagy nap emlékét a törvényhatóság jegyzőkönyvében megörökíteni kérte, mely inditványt egyhangú éljenzésben kitörő lelkesedéssel tette magáévá a közgyűlés. A programmba felvett ügyek közül nagy érdeklődéssel tárgyalták a belügyminiszter­nek az állami, illetve megyei tisztviselők fizeté­sének rendezésére vonatkozó rendeletét, ,mely ügyben az állandó választmány előterjesztését a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A belvárosi karnagy nyugdíjügyében a város tiszti főügyésze által benyújtott fellebbezés tárgyában a közgyű­lés úgy határozott, hogy az alapítvány járandó­ságok nem képezhetik részét a karnagyi nyugdij­alapnak. A vármegyeház nagytermében lévő olaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom