ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-01-17 / 3. szám

rgo4- január 17. ESZTERGOM 5 * A katholikus kör közgyűlése. A helybeli katholikus kör, mely legerősebb központja az esz­tergomi társadalomnak, vasárnap tartotta meg évi közgyűlését. A közgyűlés fél 5 órára volt egybe­hiva, de a kör illustris tagjai már 4 órakor nagy számmal megjelentek. A kitűzött időben lovag Mattyasóvszky Lajos, a kör elnöke szépen stilizált beszéddel nyitotta meg a gyűlést, előadta a tárgy­sorozatot és kérte a kör titkárát, hogy olvasná fel évi jelentését. Bárdos Rémig dr. titkár a kör mult évi eseményeit festette lelkes szavakban. Jelentéséből kitűnt a kör ügybuzgó tisztikarának gyümölcsöket termő munkássága, melyet kifejtet­tek, hogy a virágzó társaskör azon nemes és szép eszmék jelszavát, melyeket alakulásakor maga elé tűzött, diadalra is segítse. A kör összegyűlt tagjai lel­kes éljenzéssel fogadták a jelentés minden pontját, mert igazán nagy elismeréssel kellett hogy adóz­zanak azoknak, kik a mai viszonyok között olyan erős munkát követelő eredményeket tudtak pro­dukálni. Következett ezután a kör pénztárosának Perényi Árpádnak jelentése, majd a Klinda Ká­roly könyvtáros beszámolója a könyvtár állapo­táról. Ezután az elnökség lemondása és újból megválasztása következett, mely utóbbi alkalom­mal az elnöki széket dr. Feichtinger Sándor, kir. tanácsos foglalta el, mint a kör tagjai között a legidősebb. Nagyon rövid ideig viselte ezen diszes tisztet, mert a kör, közfelkiáltással újból s most már tizedizben lovag Mattyasóvszkyt választotta meg elnöknek. A korelnök most a nála szokott ékeszszólással méltatta az elnök érdemeit, aki a közgyűlés vezetését átvette. A tisztikar volt tag­jait a közgyűlés ismét közfelkiáltással megválasz­totta, majd a választmány megválasztása követ­kezett. Az elnök megalakította a szavazatszedő bizottságokat s nyomban megindult a finom kor­teria, melynek eredményeként az elnök a követ­kező névsort olvasta fel: Boltizár József, Brutsy Gyula, Brühl József (uj), dr. Csernoch János, Fehér Gyula dr., Feichtinger Sándor dr., Frey Ferenc, Gedeon Kálmán dr., Guzsvenitz Vilmos, Grósz Ferenc, Hollósi Rupert, Horváth Béla, Janits Imre dr. (uj), Kersch Ferenc, Koksa Kálmán, Kollár Károly, Magos Sándor, Marosi József, Maszlaghy I^erenc (uj), Mattyasóvszky Kálmán Miklóssy József, Panghy Özséb, Perényi Kálmán, dr., Reviczky Gábor, Rózsa Vitái, Sinka Ferenc, Számord Ignác, Szecskay Kornél (uj), Vimmer Imre és Fekete Árpád. Póttagok: Prohászka Otto­kár dr., Horváth Ferenc dr., Bogisich Mihály és Vaszary László. A választás után kedélyes társas­vacsorához ültek a tagok s tósztokkal fűszerezett kedélyes mulatság közben együtt maradtak a késői órákig. * A magyar Pálosok első ünnepe. A péliföld­szentkereszti zárda templomában folyó hó 17-én nagy ünnepélyességgel ülik meg a »Magyar Pá­losok« védszentjük, Remete szt. Pál napját. Az ünnepi sorrend a következő: 1. 16-án, azaz szom­baton délután ünnepélyes vecsernye. 2. 17-én reg­gel 7 és 8 órakor csendes orgonás misék tartat­nak. 3. 9 órakor fényes papi segédlettel a szt. Ven­del kápolnában felállított szt. Pál oltár beszente­lése, melynek végeztével a rendfőnök ez oltáron csendes misét végez. 4. 10 órakor ünnepélyes szent mise. Evangelium után Foltin János ba­jóthi plébános mond szt. beszédet. 5. Szt. mise végeztével a Szent-Keresztre szállított szent Pál ereklyéjének csókolása. 6. Délután 3 órakor ün­nepélyes vecsernye. * Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 12-én tartotta rendes havi ülését, Horváth Béla főispán elnöklete alatt, mely alkalommal elsősorban a különféle albizottságokat választot­ták meg, majd rákerült a sor a szakhivatalok vezetőinek jelentésére. Az alispáni jelentés érde­kesebb mozzanatai a következők: Tűzeset volt december hó 3-án Barton, hol egy présház égett le. A kár 150 korona. A tűz oka valószínűleg gyújtogatás. 22-én tűz volt Muzslán. Egy istálló íedele égett le. A kár 12 46 korona. Itt is gyújto­gatás a valószínű ok. Mindkét épület biztosítva volt. A községi élet körében a fegyelmi ügyeken kivül fontosabb mozzanat nem fordult elő. Fe­gyelmi ügyek befejeztettek, majd ujabbak indít­tattak. Folyamatba maradt december végén 29 egyén ellen. — A pénzügyigazgató szerint az adófizetés még mindig nagy hanyatlást mutat. A mult hóban az egyenes adónál befizettetett 57.237 kor. 55 fill, az előző év ugyanezen szaká­ban 103.402 korona 72 fillér, tehát csökkenés 46.165 korona 17 fillér. Hadmentességi adóban a csökkenés 2538 korona 24 fillér. És a többi adók­és illetékeknél is jelentékeny a csökkenés. — A tiszti főorvos jelenti, hogy a közegészségi viszo­nyok a két járásban kedvezőbbek, Esztergomban kedvezőtlenek voltak. Számosabban előfordult kór­alakok, a légzőszervek bántalmai és aggkór. He­venyfertőző kórok előfordultak járványosán a vör­heny Bajnán, szórványosan: Epölön, N.-Sápon, Szölgyén, Párkány községekben. Esztergomban : typhus, kanyaró, torokgyik, toroklob. Hasihagy­máz: Csév, Dágh, Bélán. Bárányhimlő: Sárisáp, Szölgyén. Trachoma: Esztergomban és az anna­völgyi bányában. December hóban a megye terü­letén meghalt 162 egyén ; ebből Esztergomra esik 26, esztergomi járásra 66, a párkányi járásra 69 halálozás. Az előző év december havához képest 60-nál kevesebb. Az összes elhaltaknak 36-4°/o-a 7 éven aluliakra esik. A kórház forgalma volt december hóban": az előző hóról ápolásban maradt 85 beteg, decemberben felvétetett 145. Ápoltatott 240. Elbocsáitatott 126. Meghalt 7. A hó végével visszamaradt 107 egyén. Az összes ápolási napok száma volt 3361. A tiszti főorvos a jelzett hóban megvizsgálta az összes szódavizgyárakat s azok között kifogástalant nem talált. Bajnán a vörheny még nem szűnt meg. Párkányban ez időszerint typhusos beteg nem kezeltetik. Az állami mérnöki hivatal jelentése szerint az állami közutak általá­ban megfelelő állapotban voltak s bár az esős idő miatt nagyon elsárosodtak, ezen a folytonos sárhúzással segítve lett, — Az állategészségügy december hó folyamán eléggé kedvező volt, mert ragadós betegségek a hasznos állatok között csak szórványosan fordultak elő. * Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete a könyvtár-alap javára, január hó 24-én a »Fürdő«-vendéglőben hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendez. A hangver­seny műsora a következő: 1. Magyar rhapsodia. Liszt Ferenctől. Zongorán játsza : Brenner Juliska k. a. 2. Balaton taván. Férfikar, Göll Jánostól. Éneklik : Eitler József, Székely Henrik; Krech­nyák Ferenc, Math Gyula; Kampis Felix, Sám­son György ; Iványi Lajos. Táky Gyula. Zongo­rán kiséri: Vágvölgyi Béla. 3. Monológ. Előadja: Szatzlauer Gyula, egyl. tag. 4. Loin du Bal. Vo­nós ötös, Gillet Ernőtől. Előadják: i-ső hegedűn: Math Gyula, 2-ik hegedűn: Rábay László, vio­lán : iíj. Paulovits Géza, cellón : Nemesszeghy István, gordonon: Krein Rezső. 5. Dialóg. Elő­adják : Schönbeck Stefánia k. a. és Nagy Pál. Kezdete 1 /28 órakor. Belépő-díj: Személyjegy 2 kor., családjegy (3 személy) 4 kor. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula üzletében. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és a hírlapokban nyugtáznak. Az elnökség felkérésére felhívjuk a közönség figyel­mét arra, hogy a hangverseny alkalmával az ülő­székek számozva lesznek, tehát mindenki saját ér­dekében, minél előbb gondoskodjék jegyéről. * A népkonyhán folyó hó i-től 15-ig kiosz­tatott 537 ebéd és 138 kgr. kenyér. Naponkint átlag ebédet és kenyeret kap 35 szegény. Bár e szám legalább 50-re emelkednék jószívű adomá­nyok által. A népkonyhára ujabban adakoztak: Szvoboda Románné 4 kor., Usztanek Antalné 4 kor., Sátory Mihály géplakatos mester egy zsák négyes számú lisztet, Stern Hermanne Lábatlan­ról 5 koronát. — Isten fizesse meg! * Missio Bátorkeszen. Az 1904. újév 2 —11. napjai a kegyelem ideje voltak Bátorkeszen. E napokon tartottak ugyanis szent missiót Aronffy Ferenc és Pintes Gábor lazarista atyák. E kilenc nap ünnepnap volt 'a községben, s a körülfekvő filialisokból is tömegesen zarándokoltak a hivek a mindennap telt templomba a prédikációk meg­hallgatására, s a szentségek felvételére. Majdnem az összes hivek meggyóntak, s a búcsúzáskor könnyes szemekkel bocsájtották útra, a »Pápai Himnus« éneklése közben a jó míssionariusokat. Tartsunk mindenhol missiokat. A szerény és min­dennel megelégedett atyák ellátása elenyészik azon lelki kincsekkel szemben, a mit ők hoznak és hátrahagynak ilyen alkalmakkor. * Főügynökségi változás. A trieszti álta­lános biztositó társulat (Assicurazioni Generali) Esztergom vármegyére főügynökségét, mely eddigi vezetője, Paulovits Géza visszalépése folytán meg­üresedett, Fried Arnold és Fia cégre, a helybeli nagytőzsde tulajdonosára ruházta át. — A társaság mai hirdetményét t. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. * A kispesti Rudolf fogadalmi templom építése 1903-ik év nyarán megkezdődött s az épület már tető alatt is van. Hátra van még a torony s a beboltozás, mi 1904-ik év nyár elején szintén befejezést fog nyerni. A templom 100000 korona költséggel épül fel Hof hauser Antal bpesti műépítész vezetése alatt. Az épület valóban im­pozáns s messze vidéket kell bejárni, mig hozzá hasonlóra találunk. Azonban a kispesti rk. hivek meg vannak akadva. Uj templomukban, mely diszes és tágas, gyönyörködnek ugyan, de a belső berendezéshez, mihez legalább is 30000 korona szükséges, teljesen hiányzik a költség. E végből az odavaló egyháztanács szerződésbe lépett egy colportage-vállalattal, mely részint a Kispesten készült »Házi áldás« című képeket és olaj nyo­matú szentképeket, részint pedig a templom javára kiadott diszalbumot fogja az országban terjeszteni. Kéretnek minden nemesen gondolkodó honfitár­sak, vegyék pártfogásukba ezt a törekvést s akkor midőn önmaguknak egy-egy szép emlék­tárgyat szereznek, valóban nagy szolgálatot fog­nak tenni a legszentebb, legnemesebb ügynek. Magánadományok is vagy egyes oltárok, padok, festett ablakok stb. a legnagyobb hálával fogad­tatnak. Kispest, 1904. január hóban. Preiner Ferenc s. k. hitközségi világi elnök. Ribényi Antal s. k. hitközségi egyházi elnök. * A naszvadi kath. kör könyvtára javára, mint mult számunkban megírtuk, holnap vasár­nap táncmulatságot rendez, melyet egy kedvesen összeállított műsor előz meg, melynek szereplői a környék intelligens közönségéből kerül ki. Az előadásra kerülő műsor a következő: 1. Nyitány. 2. Vallomás (monológ), mondja: Dvihally Mariska k. a. 3. Magyar dalok, cimbalmozza: Bukovinszky Lenke k. a. 4. Pókayné, irta Gyulai Pál, szavalja: Budinszky Erzsike k. a. 5. Bűvész mutatványokkal gyönyörködtet : Korányi Vince. 6. Hipnotizmus (dialog), szereplők: Honffy Micike k. a. és Budinszky Sándor. 7. Népdalok, énekli: Kosztolányi Ilonka k. a., cimbalmon kiséri: Kosz­tolányi Juliska k. a. 8. Szerencsétlen (monológ), előadja: Janics Lajos. 9. Rákóczy induló. A mű­kedvelői előadást a róm. kath. fiúiskolában tart­ják. Kezdődik 8 órakor. Belépés személyenként 1 kor. * „A bor" Udvardon. Az udvardi intelli­gencia január hó 11-én és 12-én Gárdonyi Gé­zának, az ismert nevű irónak vonzó falusi törté­netét hozta színre a róm. kath. iskola egyik ter­mében. A helybeli és a vidékről ide sereglett szép számú közönségnek, amely mindkét előadást végignézte, valóban művészi élvezetben volt része. A szereplők mind kitűnően fogták fel szerepüket és teljesen beleélték magukat az ábrázolt szemé­lyek állapotába. A mi pedig az összjátékot illeti, elmondhatjuk, hogy igazán mesteri volt; sehol semmi fennakadás, sőt még lámpaláz sem volt észlelhető. A betanítás és a rendezés Szabó János, főtanitó érdeme, aki egészséges, életrevaló eszméi­vel az udvardi intelligencia társadalmi életébe nem egyszer visz bele kellemes változatosságot. Most is az ő kiváló rendező talentumának köszönhették elsősorban a megjelentek a szivet-lelket vidámitó, kedves szórakozást. De mint színésznek is neki kell nyújtanunk a babért, a melyet Baracs Imré­nek természetim megszemélyesítésével a legna­gyobb mértékben kiérdemelt. Duhajkodása, majd kesergése, oly alakitás volt, a melynél jobbat, művészies ebbet, megkapóbbat képzelni is alig tudunk. — A hölgyek játékában annyi kellem és báj, annyi egyszerű, természetes kedvesség nyilatkozott meg, hogy nagyon nehéz a dolga a birálónak, a mikor a legjobbak közül a legjobbat kell kiválasztania. Egyenlően osztoztak mind az estnek fényes sikerében. Kitűnő volt Sydó Klá­rika kisasszony, a ki az öreg Szunyoghné kiváló érzéket kivánó szerepében elejétől-végig remek alakítást nyújtott. Méltón sorakozik melléje Fe­kete Margitka k. a. Baracs Imréné személyében, a ki az urához őszinte szeretettel ragaszkodó, érette élni-halni kész magyar menyecskét duzzo­gásában kitűnően jelenítette meg. Nemkülönben Hollósy Ilonka k. a. Eszternek, a fiatal özvegy intrikának szerepében úgy hízelgett, pattogott, enyelgett akárcsak egy igazi tűzről-pattant szik­rázó asszonyka. Nagyban hozzájárultak az elő­adás sikerének emeléséhez kisebb szerepeikben a többi hölgyek is, Fekete Böske, Sydó Szerénke és Szidike k. a.-ok. — A férfiszereplők közül sok megérdemelt tapsot aratott Estéli András, az öreg Mihály alakitója, a kit teljesen átérezve élethűen adott. Nem szabad megfeledkeznünk Walter Béláról, Mocsy Józsefről, Vojatsek Lajos­ról, ifj. Istenes Ferencről sem, a kik szintén bő­ségesen kivették részüket az általános nagy si­kerből. — A színpad háttere, culissái, cortinája Geöreögh Irma k. a. immár nem ismeretlen művészi ecsetére vall. A maszkirozás Aczél-Szabó Pálné úrnő ügyes kezét dicsérte; a súgásnak nem cse­kély fáradságot kivánó feladatát özv. Turner Já­nosné úrnő volt szives betölteni. -— Az előadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom