ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-01-17 / 3. szám
kir. tudományegyetemen a jogi tudori szigorlatokat s folytatta irodalmi működését, mely már felszentelése óta kedves működési tere volt. Számos dolgozatot, különösen becses történeti tanulmányokat irt az akkori vallásos és tudományos folyóiratokba 1861-ben és 1865-ben pedig egyegy szép egyházi beszéde külön kiadásban is megjelent. Ugyancsak 1865-ben jelent meg monográfiája a Pazmaneumról, a »História Collegii Pazmaniani« 403 lapra terjedő alapos történeti forrásmunka. Rimely Károly tudománya és élénk szelleme által a bécsi egyházi és tudományos köröknek is tudott imponálni. 1867-ben Scitovszky prímás alatt pozsonyi kanonokká lett. 1868-ban pedig két ország jövendő uralkodóját, Rudolf trónörököst, majd pedig Gizella és Klotild főhercegnőket is O Felsége az ő nevelő kezeire bizta. A magyar nyelv és irodalom tanáraként szerepelt itt. Az ő tanításának lelkes magyar szelleme sokat tett arra nézve, hogy a magyar szellem, a magyar nemzet szeretete és megbecsülése a királyi családban s főleg a trónörökösben, egyre izmosodjék. Hogy ezen működésével a Felség is menynyire meg volt elégedve, legjobban mutatja, hogy elismerése jeléül 1870-ben lekéri valóságos apáttá nevezte ki őt, de azért megtarthatta a pozsonyi stallumot is. — 1876-ban uj kitüntetetés érte. O Felsége a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki őt. Rimely a munkát ezután sem hagyta abba. Királyi tanítványai mellett befejezte nevelői tisztét, újból az irodalom felé fordult s megírta, kézirat gyanánt, 1880-ban a pozsonyi káptalan történetét, eredeti levéltári kutatások alapján világítva meg az ősrégi, nemzetünk történetében egykor nagy szerepet játszó pozsonyi káptalan históriáját. 1889-ben uj tért nyert munkára kész lelkének fáradhatatlansága. Megválasztatott Pozsony szabad királyi város plébánosává. 1892-ben uj pápai kitüntetés érte. O Szentsége házi prelátusainak sorába emelte. 1893. május 23-án pedig besztercebányai püspökké neveztetett ki. Praeconisatio-ja 1893. június 15-én volt; felszentelése augusztus 27-én ment végbe. Installációját szeptember 14-én tartotta. 1898. március 30-án a királyi kegy pedig a Ferenc József-rend nagy keresztjével jutalmazta meg Rimelynek az egyház és a közügyek terén szerzett fényes érdemeit. 1903-ban nagy fénnyel és szeretet között ünnepelték meg tiz éves püspöki jubileumát. Ebből az alkalomból a bécsi egyetem tiszteleti doktori oklevéllel tüntette ki, a király pedig a titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. * A pozsonyi jubileum. Ritka szép ünnep volt a mult számunkban jelzett jubileumi évforduló Pozsonyban. A tisztelgők hosszú és fényes sorát a pozsonyi társaskáptalan nyitotta meg, örömmel ragadván meg elsőnek az alkalmat, hogy szeretett nagyprépostja előtt őszinte tiszteletét s ragaszkodását tolmácsolja. Majd az egyházi zeneegyesület tisztelgett, kiket a katonai hatóságok követtek Kraus báró altábornagy vezetése alatt. Még 8-án d. u. 3 órakor Frigyes főherceg örvendeztette meg látogatásával a jubiláns főpapot Izabella főhercegnővel és fiával, Albrecht főherceggel, kik csaknem egy órát töltöttek a prépostnál, megtekintvén a prépostság remek termeit és a házi kápolnában imát is végezve. Másnap a város küldöttsége tisztelgett Brolly polgármester vezetése alatt. A vármegye küldöttségét Klempa pozsonyi alispán vezette a jubiláns elé, Pirchala főigazgató pedig a kath. főgimnáziumét; mely intézetnek a jubiláns számos éven át érseki biztosa volt. Délután ismét magas látogatók köszöntöttek be a prépostságba : Henriette, Gabriella, Izabella és Alice főhercegnők, kik Ludwigstorff udvarhölgygyei jelentek meg a főpap üdvözlésére. Az ünnepen maga a jubiláns mondotta a nagymisét fényes segédlettel. A szentély padsorait a küldöttségek és a hitközség tagjai, a hajót a nagyszámú közönség töltötte be. Mise után ismét az autonom hitközség tisztelgett Kumlik alpolgármester vezetése alatt. Gaibl kanonok és Neuman dr. a kath. sajtó képviseletében tolmácsolták jókivánataikat. A pozsonyi papságot Jedlicska Pál prelátus-kanonok, nagyszombati érseki helynök vezette, ki magas szárnyalású ünnepi beszédben tolmácsolta a kerületi papság szeretetét. Díszpolgárát felkereste Szakolca városának küldöttsége, egykori buzgó lelkipásztorát Csejthe községe, mely szeretetteljes figyelem láthatóan meghatotta az ünnepeltet. A sok jókívánságot betetőzték a díszebéd fölött mondott tósztok, melyeknek sorát a jubiláns főpap nyitotta meg, megható szavakban mondván köszönetet a szeretet, a ragaszkodás ama szép nyilvánulásaiért, melyekben őt minden oldalról részesítették. * Ezüstlakodalom. 25 év előtt, január 11-én esküdtek egymásnak örök hűséget s nyerték frigyükre az egyház áldását. Most ismét megjelentek az Ur szine előtt, hogy a második áldásból új erőt, kitartást merítsenek az élet küzdelmeire. Schönbeck Mihály előkelő iparos polgártársunkról szól e hirünk és hűséges hitveséről, Schreiner Camilla úrasszonyról. A nevezetes napon a belvárosi templomba vonult az ünneplő pár gyermekeik és rokonaik kíséretében, a hol dr. Fehér Gyula cs. és kir. udvari káplán negyedszázados frigyüket megáldotta. A templomi szertartást otthon családias jellegű ünnepély követte, a melyen nem egy jó kívánság hangzott fel, örömkönnyekbe borítva a jubilálok szemeit. Adja a jó Isten, hogy a 25 évi becsületes munkásságnak szép gyümölcseit még soká élvezhessék! * Szépen sikerült ünnepélylyel ülte meg az érs. tanítóképezde ifjúsága szeretett igazgatójának, Guzsvenitz Vilmosnak névnapját. Kárpáti A. jól átgondolt, előkelő hangú ünnepi beszédében fájdalommal emlékezett meg az elmúlt év amaz esetéről, mely az intézet nyugalmát megzavarta, de a mely alkalmat szolgáltatott a növendékeknek arra, hogy igazgatójukban az igazságos biró mellett a szerető atyát is megismerjék s ezentúl fokozott mértékben tiszteljék s szeressék. A zene és énekszámok kellemesen győzték meg a megjelenteket az új zenetanárnak, Nemesszeghy kiváló képzettségéről, rátermettségéről és nemes ízléséről. Az ünnepelt meghatottan köszünte meg az ovációt és lelkes szavakkal buzdította az ifjúságot, hogy az egyház és hazaszeretet ama szt. elveit, melyeket a Bibornok-Hercegprimás nagylelkűségével fentartott emez intézetben hallanak, az életben is megtartani és megvalósítani törekedjenek. * Adakozzunk „Bellovits báesink"-nak síremlékére. Az esztergomi dal- és zenekedvelő egyesület mult évi közgyűlése határozta el, hogy hálás kegyelete jeléül a jóbarátok, tisztelők és hálás tanítványok közreműködésével a boldogultnak Esztergomban, a belvárosi sírkertben nyugvó és megszentelt hamvai fölé emléket emeltet, mely hivatva lesz hosszú időkön át a dicsőültnek hervadhatlan érdemeit és áldásteljes tevékeny földi életének idejét az utókornak hirdetni. A síremlék felállítására vonatkozó mozgalom iránt roppant nagy az érdeklődés s igy remélhető, hogy rövid idő multán, Bellovits Ferenc nyugvó porai fölé az esztergomi társadalom méltó emléket állit. Az ügy érdekében Nicdermann Pál kir. tan. elnöklete alatt, egy végrehajtóbizottság alakult, mely az Esztergomi dal és zenekedvelők egyesületének választmányával, lelkes hangon ajánlott gyűjtőÍvet bocsátott ki, melyre adományokat az »Esztergom« szerkesztősége is elfogad, nyugtáz és rendeltetési helyére juttat. Szeretnénk, ha minél jobban gyarapithatnók a kegyeletes emlék költségére fordítandó tőkét. * Háromkirály ünnepén feljegyzésre méltó esemény folyt le a Vatikán egyik termében. A rituskongregáció titkára felolvasta Körösi Márk, Pongrácz István és Gradecz Menyhért vértanúhalálát megállapító dekrétumot a Szentatya előtt. Az okirat a boldogok rövid életrajzát tartalmazta. Körösi Márk horvátországi születésű, Grácban és Rómában tanult, hol a Collegium Germanicum Hungaricumnak volt a növendéke. Pázmány haza hivta és a nagyszombati papnevelő kormányzását reá bizta. Ebben az állásban szerzett érdemeit az igazságos főpap csakhamar stallummal jutalmazta. Azonban mint kanonok sem hagyott fel tevékenységével. Mikor Kassát Bethlen Gábor katonái bevették és a katholikusokra szomorú napokat hoztak, a buzgó pap két jezsuitával Kassára sietett, hogy a csüggedőkbe bátorságot öntsenek. "Csakhamar elfogták azonban őket is és kegyetlen kínzásokkal életüket vették. E rövid életrajzot tartalmazó okirat felolvasása után Kohl Medárd félsz, püspök magasan szárnyaló latin beszédben fejezte ki a magyar nemzet, az esztergomi káptalan és a Coll. Germ. Hung, háláját és a katholikus egyházhoz való rendithetlen ragaszkodását. Ugyanekkor olvastatott fel a d'Arc Johanna boldoggáavatásáról szóló dekrétum is, melyre az orleánsi püspök válaszolt francia nyelven. A Szentatya latinul felelt mindkét beszédre és különösen a franciákra vonatkoztak ama szavai, hogy az új boldogok új vezetők, égi segítők lesznek a jelen zavarokban. Az egyszerű szertartáson jelen voltak a Rómában tartózkodó magyarok, a kollégiumok magyar növendékei, köztük a Coll. Germ. Hung, tagjai is; a híres intézet tagjai közül Körösi, vagy mint az akkori latinos világban nevezték, Crisinus a második, ki az oltárra emelkedett. Az ünnepélyes avatás ugyan még nem volt meg, azelőtt a rituskongregációnak egy ülést kell még tartania, de ez már csak a forma kedvéért történik. -— Álljunk meg e ténynél és gondolkozzunk egy kissé. Hogy lehetne a katholikus vallás hamis, ha igazsága mellett annyian állítottak ki oly fényes bizonyítványokat; tudósok és tudatlanok, erősek és gyengék életükkel tanúskodtak mellette. »Az egész katholikus egyházat a mártírok vére díszíti!« * A Szent Erzsébet jótékony nőegyesület által január 23-án bemutatandó élőképek sorozata: /. A műterem. A festő * * * A modell Janits Margit k. a. Az arckép . : Janits Irén k. a. Magyarruhás férfi arcképe . Palkovics László. Arckép Geiger Ilonka k. a. I I , , Büttner Irmuska. II.} gyermekarcke P< _ Szabó Margitka. A hölgy a virágkosárral . . Hamar Ilonka k. a. A spanyol táncosnő . . . Saághy Malvin k. a. Harlequin Burián Böske k. a. A mellkép Tolleé Lajka k. a. II. A táncpróba. A zongorázó hölgy . . Az 1-ső J A 2-ik táncoló hölgy A 3-ik I Fiatalember . . . . Hamar Ilonka k. a. Bedross Erzsike k. a. Büttner Irmuska k. a Szabó Margitka k. a. Csupor Pista. III A nyaralás örömei. Neogrády Antal rajza után. Az 1-sŐ I ...... Szlávy Madi k. a. A 2-ik I v.., .lanits Margit k. a. A 3-ik f hül ^ y Schönbeck Stefiké k. a. A 4-ik I Tolleé Lajka k. a. A fiatalember Berényi Zoltán. IV. Scherzo. Martin Frigyes festménye után. A gitározó hölgy. ... Burián Böske k. a. A hangjegyet lapozó | ^öl^v ' Limmer Marianne k. a. A harmadik / oY . Vim mer Ilonka k. a. A fiatalember Beusz Feri. V. Rákóczy kesergője. Czinka Panna Nedeczky Erzsike k. a. Bercsényiné Geiger Ilonka k. a. Rákóczy Dobó Jenő. Bercsényi Alföldy Dezső. Oeskay Eibl Tibor. Vak Bottyán Payer János Kamarás ....... Palkovics László. 1- ső I Csupor Pista. 2- ik \ kuruc ..... Nedeczky Niki. 3- ik j Brenner Károly. VI. Magyarországi Szent Erzsébet. Litzenmayer Sándor festménye után. Szent Erzsébet Beviczky Erzsike k. a. A szegény asszony .... Reviczky Gáborné úrnő 1- ső \ s Brenner Károly. 2- ik } fe SY veres Reusz Feri. * Az esztergomi kath. kör derék vezetősége mind sűrűbben adja tanújelét ama nemes törekvésének, melylyel a kört mindig örömmel látogatott második otthonává akarja tenni intelligenciánknak. Élénk emlékezetünkben vannak még a mult nagyböjti konferencia-beszédek, kedvesen zsonganak még lelkünkben az ádventi sikerült esték ; azok is, ezek is rendkívüli látogatottságnak örvendtek. A lelki tökéletesedés és szellemi emelkedés ama kedvesen komoly és komolyan vidám óráira beköszöntött im' a farsang. A kör vigalmi bizottsága, a fáradhatlan elnökkel élén, mindent elkövetett, hogy a kör tagjainak és vendégeinek minél kellemesebb szórakozást szerezzen ez alkalomból. F. hó 20-án esti 7 órakor tehát saját helyiségében tánccal egybekötött ének- és zeneestélyt rendez, melynek fényes sikerét az ének és zene terén jól ismert szereplők előre is biztosítják. Az estély műsora a következő: 1. Komáromi emlék, Siposs Antaltól. Zongorán előadja Hüke Kálmán. 2. Magyar népdalok, Káldy Gyulától. Gordonkán előadja Ivántsy Béla, zongorán kiséri Hüke Kálmán. 3. Ária a Villars dragonyosai c. dalműből, Maillart Aimétól. Énekli Vimmer Károlyné, zongorán kiséri Hüke Kálmán. 4. a) Részletek a Faust c. dalműből, Gounodtól. b) Gute Nacht du mein herziges Kind, Popptól. Fuvolán előadja Juhász Mihály dr., zongorán kiséri Vimmer Károlyné. 5. Kettős a tavasz c. operettből, Strauss Józseftől. Éneklik Vimmer Károlyné és Juhász József dr., zongorán kiséri Hüke Kálmán. Azt hisszük, nem túlozunk ama véleményünkkel, hogy ez »ének- és zene-estélyt« »művészestély«-nek is hirdethették volna! Azért szeretettel figyelmeztetjük m. t. olvasóinkat, hogy a 7 órai kezdetet jól megjegyezni szíveskedjenek, mert a későbben érkezők aligha fognak ülőhelyet kaphatni. — Ételekről és italokról a kör szolgája gondoskodik.
