ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-04-24 / 17. szám

pedig csomagjai hiányoznak ; tegnap estefelé kap­ták meg a reggeli postát. A sztrájk miatt a keresk. miniszter ma vasárnapra a munkaszüne­tet részben felfüggesztette. Mindennemű élelmi­szer készítés és szállítás szabad ezen a napon. Ezt a miniszter táviratilag adta tudtára hatósá­gainknak s az alispán és polgármester helyette­sei azonnal közhírré tették. A sztrájk kitörése napján a főváros, nehogy a lakosság élelmi sze­rekben rövidséget szenvedjen, táviratban kérte a vármegye alispánját, miszerint azonnal hirdettesse ki, hogy az élelmi szereket megyénkből minél nagyobb mennyiségben és minél hamarább kocsin szállítsák a fővárosba. * A főispán esküvője. Ma, szombaton, dél­után fél 1 órakor esküdtek örök hűséget egy­másnak Horváth Béla Esztergom vármegye főis­pánja és Steindl Ida úrhölgy a főváros erzsébet­városi plébánia-templomában. Az esküvőt, melyen a főváros szine-java résztvett, lakodalmas ebéd követte a Hungária-szálló egyik nagytermében, a melyen résztvettek a boldog párt üdvözlő kül­döttségek is. A megye és város a közszeretetben álló főispánt és most már boldog nejét diszes kiállítású és poetikusan megfog'almazott külön­külön feliratban üdvözölte. A város üdvözlő fel­iratát Vimmer Imre polgármester vezetése alatt dr. Földváry István, Niedermann József, Frey Ferenc, Rudolf Mihály és Dóczy Ferenc tanácsi illetve képviseleti tagokból álló küldöttség vitte Budapestre. A vármegye feliratát Andrássy Já­nos kir. tanácsos, alispán adta* át. A lakodalmas ebéden a hódolattal tisztelgő küldöttségeken ki­vül városunkból a főispán bizalmas jóbarátai is részt vettek. Jövő számunkban ezen fényes eskü­vőről körülményesebben írhatunk. * A zsinati vizsgára f. hó 20-án 12-en jelentkeztek és képesítést kaptak a következők: Erdősy Ferenc Herrn., [arábek József, Juriga János, Mráz György Mór, Nemecskay László, Plechó Béla, Weber János. * Személyi hir. Medien Titus a brezovai plébániára bemutattatott és administratornak kül­detett. * Esztergom vármegye a késmárki vér­tanuknak. Esztergom vármegye közönsége leg­utóbbi közgyűléséből kifolyólag elhatározta, hogy 50 koronával járul a Kray Jakab, Lányi Márton és Topolczer Sebestyén, a Késmárkon vértanú­halált szenvedett hazafiaknak emlékére ugyanott emelendő szobor költségeihez. * Kamara-hangverseny. A dr. Vajda Emil, Steiner Samu, Kirchner Elek és Fortsmayer Ri­kárd tanárokból álló győri vonós-négyes társaság május hó i-éu városunkban nagyszabású hang­versenyt fog tartani s a tiszta jövedelem egy­részét a helybeli főgimnáziumi diákasztal javára kább, mert a körülmények sejtetni engedték, hogy itt a tér annyira elő van készítve, sőt annyira meg van hódítva, hogy nem is egyes kérdések megvitatása forog napirenden, hanem már két évtized fáradhatlan munkájának en bloc elfoga­dása, illetve ráerőszakolása. Erre vall, hogy az ünnepi istentiszteletek főbbjein (apr. 10. és 11-én) csak solemi choralt hallottunk úgy a s. Paulo-ban, mint a sz. Péterben, s különösen az, hogy külön oktatási cursust tartottak a S. Umbertoban. Önkénytelenül előtérbe lép azonban a kérdés: vájjon a paläografia mai fejlettségében vezethet-e egy-egy zönge viszony megállapításában határo­zottabb zenei formára, mint a XIII—XV. szá­zadnak lassan, évtizedekre nyúló, de a közvetlen traditio nem megvetendő alapjára támaszkodó másoló munkái? Sokkal csekélyebbek e téren ismereteim, hogy határozott választ adhatnék, de a amennyire alkalmam volt puszta neumákkal jel­zett énekeket sillabizálnom, merem állítani, hogy az bizony nagyon sovány biztosítékot nyújt kü­lönösen nagyobb hangközöknek positiv megha­tározására. Hisz még az egykorú theoretikusok is mily külömböző módon fejtették meg ugyan­azon motívumokat! Ez lehet az oka, hogy az apostoli sz. szék e kérdésben eddig még határozott állást nem foglalt el. Voltak pedig nemcsak figyelemre méltó, hanem gyújtó momentumok — mint pl. egy strassburgi papkarmesternek az unitas érdekében tartott nagyhatású fulmináns beszéde — amelyek ezt egyenesen kierőszakolni akarták. A kongresz­szus mindössze azon igéretét nyerte a sz. Atyá­nak, hogy gondoskodni fog egy római kiadásról, de sem authenticitást, sem privilégiumot sem egyesnek, sem valamely testületnek nem ad. A kongresszusnak tehát csak az a pozitív eredménye, már is felajánlotta ezen kiváló művészi erővé képzett társaság. Dr. Vajda Emil vezetésével a győri vonós-négyes társaság már évek óta igen jó hírnévnek örvend művészi körökben s több nagy városban rendezett hangversenye sok és hatalmas sikert eredményezett. Esztergom város közönségének zenei műizlése, mely a főszékes­egyház tökéletes ének- és zenekarának működése által évről-évre finomul, ezen jó alkalommal, mint a hangversenyző társaság hírneve ig^rí, kielégí­tést fog nyerni. A zeneköltemények gyöngyeiből a következő műsort állították össze a szereplők: Beethoven G dur vonós négyese. Kirchner Elek magyar motivumu négyeséből az Adagio és Scherzo. Borodine nocturnoja és Dvorak fináléja. Dr. Vajda Emil Wieníawszky »Legenda« hang­versenyét adja elő; Fortsmayer pedig Goldter­mann híres celló' hangversenyét játsza. Az est érdekességét növelni fogja az is, hogy Ernszt Dezsőné úrnő Doroghról, a társaság felkérésére énekszámokkal fog szerepelni. A hangversenyt a nagy közönség szives figyelmébe ajánljuk. * Ünnepi szónoklat. Szent Adalbert ünne­pén — miként jeleztük — a Bazilikában dr. Vargha Dezső, kőhidgyarmati plébános mondotta az ün­nepi beszédet. A tudós plébános e beszédében is mélyen gondolkodó, a korszellem lüktetését fino­man megérző szónoknak bizonyult. Beszédében, mely szokásszerűen nyomtatásban is megjelent, felhangzik az elégedetlenség panasza, felkiált a nyughatatlanság telhetetlen szelleme. De Vargha dr. lerántja e kísértetről a leplet és reá mutat az elégedetlenség s következőleg boldogtalanság való okára: a vallástalanságra, a hitetlenségre, mely nem akar tűrni, nem akar lemondani, ha­nem csak élvezni eszeveszetten. A szónokot nagy és diszes hallgatóság hallgatta mindvégig feszes figyelemmel. Délben dr. Csernoch János, prae­látus-kanonok, mint főszékesegyházi plébános disz­ebédet adott, melyen egyházi kiválóságaink közül többen részt vettek. * A szt. Adalberti hétfői konzistoriumban a szt. Adalbert nyugdijintézet tagjaivá Mórász Antal, kéméndi esperes-plébános és Nóvák János, perneki plébános választattak meg. * Uj zsinati vizsgálók. A szt. Adalberti konzistoriumban a Budapestre távozott Prohászka Ottokár dr. helyébe zsinati vizsgálóvá Zubriczky Aladár dr. választatott meg. Azonkívül a zsinati vizsgáló bizottság 12 tagra egészíttetett ki Fischer­Colbrie Ágost dr. és Klinda Teofil dr. kanonokok megválasztásával. * Az esztergomi kath. legényegyesület ma, április hó 24-én d. u. 4 órakor saját helyi­ségében rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az 1903. évi működésről. 3. Pénztárnok hogy meggyőződést szerzett egy-egy tradicionális choralis létezéséről, amelyek közül a solemi — mint a hogy de Santis S. J. finom, diplomatikus simasággal és körültekintéssel megjegyezte — »maximé respondet codicibus«, de távolról sem mondható, hogy » concordat«, »coaequat.« Tehát homály, bizonytalanság ép azon kérdésben, mely­ben tisztán látni, erősödni, izmosodni akartunk ! A kongresszus tartama alatt volt módunk­ban egyházi zenét is hallani. Amit e részből sz. Péter bazilikájában és a S. Maria Maggioreban produkáltak, indokolttá teszi szent Atyánknak Respighi bíboroshoz intézett levelét, amelyben a »motu proprio« intézkedéseinek keresztülvitelét sürgeti, sőt megparancsolja, hogy a reform mun­káját azonnal megkezdje. Hát ennek ugyan édes kevés nyomát láttuk, mert nemcsak idegenszerű, de épen megbotránkoztató az a mód, a hogyan e karok úgy a choralissal, mint a figurális ének­kel elbántak. Ily emlékekkel nem lett volna sza­bad a kongresszus tagjait hazabocsátani, tekintve különösen azt, hogy e helyek és istentiszteletek a kongresszusnak programmpontjaiba vétettek fel. Annál lélekemelőbb volt, amiben april 10-én a S. Paulo fuori la mura bazilikában és april ii -én a pápai ünnepi sz. mise alatt a sz. Péter templomban volt részünk. Ott a bencések énekel­tek solemi módon s oly művészi tökélylyel, melyet csakis az ottani bencés kolostorokban hallhatni. Itt érvényesült minden tekintetben, amit az egy­ház az egyházi, zenétől megkíván. Teljes volt az összhang a sz. cselekmény és zene között, ben­sőségteljes az előadás, amely önkénytelenül a sz. mise titkainak légkörébe emel s ájtatos imára hangol. Nagyobb méretben ismétlődött ez másnap a sz. Péter templomban, hol egy tekintélyes számú kar előénekesként, és mint kar mintegy és számvizsgáló-bizottság jelentése. 4. Az 1904. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Dékán, háznagy, könyvtáros jelentése. 6. Elnök, tisztikar, választmány és rendező-bizottság választása. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése. 8. Esetleges indítványok, a melyek a közgyűlés előtt 24 órával az elnökséghez irásbelileg nyúj­tandók be. A közgyűlés napjának reggelén az egyesület tagjai testületileg a szent gyónás- és áldozáshoz járulnak. A közgyűlés után az új alap­szabályok életbeléptetésének örömére este 6 V2 órakor családias jellegű ünnepély lesz. Az ünne­pély műsora következő: 1. Ünnepi óda. Szavalja Krajniker Ferenc egyesületi dékán. 2. Karének. Előadj cl clZ egyesületi dalárda. 3. Az eszniényi­ség híveihez. Költemény. Irta Bán Aladár. Sza­valja Septey Béla e. r. t. 4. Szép Ilonka. Melo­dráma. Előadja Jakobek Jenő egyl. könyvtáros, zongorán kiséri Boros Endre e. p. t. 5. Az iparos ünnepe. Színjáték. Szereplő személyek : A köz­vélemény : Berecz Endre e. r. t. A lateiner: Szer­kál János e. p. t. A technikus : Pesti Sándor e. r. t. Egy iparos: Pozman Sándor e. p. t. Előadás után társas-vacsora ; egy teríték ára 1 kor 20 f. —• Vacsora után tánc. * Egy ifjú halála. Még ki sem gyepesedett a nem rég oly fiatalon elhunyt Preszler Gyula sírja, ismét egy reményteljes ifjú embert temetett el az esztergomi közönség. Szeibert Béla 22 éves járásbirósági hivatalnoknak ásták meg a sirt e héten és temették el siratva gyászoló családja és az' ifjú jó barátok nagy bánatára. A rokonszen­ves fiatalember vasárnap virradóra halt meg súlyos betegségében, mely már hónapok óta ágyhoz szö­gezte. Temetése hétfőn délután volt nagy és általános részvét kíséretében. * Megdrágult a hús. A helybeli mészáro­sok és hentesek a héten körlevelekben tudatták a közönséggel, hogy a hús és husnemű árát fel­emelték. A hús drágulásának oka az, hogy a magyar marhaállomány a legutóbbi hónapokban roppant megfogyott, mert a nagy konzervgyárak az orosz-]'apán háborúra való tekintettel nagyon sok szarvasmarhát vásároltak össze Magyarországon, íme a háborút, mely egész más világrészben és annak is a legszélén van : Esztergom közönsége is megsínyli. * Felvilágosításul. Csak néhány hét előtt adtunk hirt róla, hogy a belügyminiszter jóvá­hagyta a helybeli iparosok dalkörének alapszabá­lyait. Lelkes örömmel üdvözöltük annak idején az uj egyesületet, mint a mely egyházi és világi ünnepségeknél való közreműködésre, tehát igazán ideális célra alakult. A dalkör derék vezetősége már szép számban toborozta is alapitó illetve pártoló tagjait, midőn ujabban kellemetlenül kel­lett tapasztalnia, hogy dalkörüket sokan az ugyan­1000 énekes szerepelt. De már itt több volt a kívánni való. Dacára a sok próbának, a solemi énekmód karaktere a tömegénekben nem dom­borodhatott ki. Annál szembeszökőbb volt az előénekesek karának páratlan szép éneke. A magas művészi fokon álló előadás után önkénytelenül azon kérdés merült föl: vájjon az itt hallottak az életben érvényesithetők-e, s ha vájjon a choralkérdés ezen irányú megoldása specialiter hazánkban keresztülvihető-e ? Álláspontom e te­kintetben ismeretes. Nincs mit hozzá tennem, nincs mit elvennem. Még ezen tökéletes előadás után is akaratlanul felszisszent az ember, ha a szöveg prosodiáján ejtett csorba, bármennyire mitigálták gyengébb intonálással, a fület sértette ; a zeneképek szertelen ismétlése, a neumáknak végtelennek látszó csoportosítása pedig a mellett, hogy a szöveget teljesen szétdarabolván, érthe­tetlenné tette, az értelmet kifárasztotta, a szivet lehangolta, s impressiók nyerésére eltompította. Mintha csak ismétlődött volna azon korszak, melyben ugyané hátrányok megszüntetése XIII. Gergely pápát a choralis reformálására indították ! Mennyivel máskép szárnyalt ez ének, ha a kar csak syllabikus antiphonákat, hymnust, sequentiát éne­kelt ! Valóban nehéz dolog e kérdésben állást foglalni, s nekünk nyugodtan kell bevárnunk, mig a nagyméltóságú püspöki kar e kérdésben határozott, melyet természetesen ekkor kötele­zőleg el kell fogadnunk. Ugyancsak a szent mise alatt hallottuk a világhirű sixtini kar énekét. A sz. Atya bevo­nulásakor felhangzott »Tu es Petrus« egy kis csalódást okozott úgy az ének structurája, mint előadása tekintetében. Vagy tán a Palestrina stylus — az egyház által századok óta approbált ezen polyphon műfaj — ép a sz. Péterben multa

Next

/
Oldalképek
Tartalom