ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-04-03 / 14. szám

* Főegyházmegyei hirek. A Bibornok Hercegprímás dr. Prohászka utódjául a dogmatikai tanszékre dr. Zubriczky Aladárt, fővárosi hittanárt, helyére pedig dr. Trikál József tanítóképzői hittanárt nevezte ki, kinek helyét Siposs Felix Antal foglalja el. A lelkiigazgatói teendőkkel a theologusoknál dr. Krammer György, a gimnazistáknál dr. Babura László bízattak meg ideiglenesen. Helyettes plébánosok lettek: Tihanyi Károly a szent Rókus-kórházban Budapesten, Koszival Mihály pedig Nyitra-Pereszlényen. — Dr. Huszár Elemér Budapest-Vízivárosba, Jónás Imre Lévára és Rozmanith Béla Naszvadra küldettek s. lelkészi minőségben. — Olgyai Béla, jókai plébános és Skarda János illésházai plébános ülnökökké neveztettek ki a nagyszombati szentszékhez. — Poeck Rezső esperes, nyitrapereszlényi plébános március 26-án életének 67., áldozárságának 34. évében meghalt. R. i. p.! * Perényi Margit menyasszony. Hónapok óta jár a hire, hogy városunk szülöttjét rózsás láncok köték valakihez, s ime a hét egyik napján a posta e hirnek bizonyságául a következő tartalmú értesítést hozta: Laczkovich Elemér dr. eljegyezte Perényi Margitot. Budapesten, 1904. évi március hava. Az ünnepelt színésznőből tehát háziasszony lesz, ki a deszkák világát jelentő dicsőséget felcseréli a csöndes, a szép családi élet boldogságával, és ehhez mi is őszinte jó kivánatokat fűzünk s hisszük, hogy városunk dédelgetett művésznője ezen a téren is érvényesül. * A városi tisztviselők mozgalma. Esztergom város tisztviselőinek kezdeményező mozgalma mindinkább országos jelleget ölt. A lelkes csatlakozási felhívásra a tvh. és rt. városok tisztviselői szervezkednek már s méltányos kívánságukat, hogy fizetésüket az állam ép ugy rendezze, mint a megyei tisztviselőkét, több mint bizonyos, hogy ki is viszik, mert elvégre meg kell nekik is adni a megélhetést terhes kötelezettségeik és munkájuk ellenében. A felhívásokat már szétküldötte az itteni szervezőség és vasárnap tisztelgett a város tisztviselői kara, élén Vimmer Imre polgármesterrel, a város országgyűlési képviselőjénél, hogy a fizetést kérő emlékiratot átadja neki. A tisztviselők arra kérték Frey Ferenc képviselőt, hogy az országházban indítványt tegyen az ügy érdekében. Ugyanez a küldöttség kedden délelőtt Horváth Béla főispánnál is járt, hogy a tisztviselők kívánságának pártolását kikérje. Mindketten igen szivesen fogadták a tisztviselőket és megígérték, hogy tőlük telhetően és jóakarattal támogatni fogják kérelmüket. * A tiszti vivóverseny. Rendkívül érdekes estély lesz f. hó 7-én a »Fürdo« nagytermében. Ekkor tartja meg, mint emiitettük, a helyőrségi tisztikar az idei vivóversenyét, melyen a hadtest kötelékébe tartozó összes ezredek tisztikara képviselve lesz. A versenyre az esztergomi hölgyek egy értékes emléktárgyat tűztek ki, mely a szép dijak egyikét fogja képezni. eszmények, uj szellem, keresztény szellem, feltámadásának. Ilyen felfogás mellett természetes, hogy az ember nagysága, méltósága, rendeltetése sárba van döntve. Szomorú, mikor az ember önnönmaga lemond éppen annak fejlesztéséről, l ami benne isteni oltvány. És az ilyen embereknek folytonos nyugtalanság az életök, hiányzik a lelkiismeretök nyugalma, amiben a földi boldogság s minden jó cselekedet kiinduló pontja rejlik. Pedig az ilyen emberekkel szemben nyilvánul meg az Isten legcsodásabb irgalmassága: mert az ő műve lelkiismeretök nyugtalansága, ő szól hozzájok örökké, ő nem szün meg inteni ez elbizakodott, fásult embereket. Az Isten az, ki újra meg újra alkalmat nyújt ezeknek bepillantani az ő országába. Az Isten irgalma, nagysága, szeretete nyilvánul meg lelkiismeretök háborgásában. Nem az Istenen múlik a feltámadás késése, ő mindenkit meghív a kereszt útra, melyet a feltámadás követ, csak az ember süket, az ember vak, megátalkodott. Nagy szenvedések képesek csak e megátalkodottságot megtörni, nagy gyötrelmek vezetik csak a lelkeket a keresztény szellemben, hitben való feltámadásra. Pedig a feltámadás mennyit változtatna az emberiségen, mint a márciusi fuvalom, az édes kikelet, az üde, balzsamos tavasz változtat az elhervadt, száraz, hideg természeten. Csodás alakulás volna! De ne gondolja tán valaki, hogy széles jókedv, gondtalanság" ütne tanyát az emberek életfolyásában, nem: szenvedés, küzdelem, gond, bánat, verejtékhullás nélkül nincs földi élet. Csak az történnék, hogy az emberek megnövekednének jellemökben, szeretetökben,hogy az eszmények nem maradnának csupán * A kereskedelmi és iparbank közgyűlése. Városunk ezen folyton erősbülő pénzintézete vasárnap tartotta a XXIX. évi rendes közgyűlését, melyen dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos elnökölt. Az örvendetes üzleti eredményekről szóló jelentéseket megelégedéssel vette a közgyűlés tudomásul, majd elhatározta, hogy Kaan János vezérigazgató érdemei elismeréséül annak arcképét az intézet számára megfesteti. A közgyűlés még Hübschl Sándort és ifj. Heischmann Ferencet választotta be az igazgatóságba. * Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete hétfőn rendkivüli közgyűlést tartott Vimmer Imre polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása után Dóczy Ferenc városi képviselő napirend előtt felszólalt és jogos nehezteléssel emiitette fel, hogy a várost az állami beruházások ügyében hozott törvényben sérelem érte. Minden város kap valamit, úgymond, csak Esztergom nem. A jelen volt országgyűlési képviselő, mint a kihez, lehet mondani, címezve volt ez interpelláció, kijelentette, hogy ő minden lehetőt megtett a város érdekében. Mikor a minisztériumban a téli kikötő mielőbbi létesítését szorgalmazta, értésére adták, hogy az egyáltalán meg nem valósitható, mert az esztergomi viszonyok kedvezőtlenek erre. Emiitette még, hogy Esztergomot többször figyelmébe ajánlotta a kormánynak, s történtek is nagyobb javaslatok a város érdekében, de az új kormány mindezeket átdolgozta és a terveket megváltoztatta. A képviselő után a polgármester biztosította a képviselőtestületet, hogy maga a városi hatóság is folyton kéri a kormány pártfogását, és mindig kellemes Ígéretekkel távozik a miniszterektől, tehát e részben mulasztás nem történik. A közgyűlés tárgyaira térvén, sorra került a belügyminisztérium fegyelmi tanácsának döntése a Kollárügyben. A közönség sokatmondó hallgatással vette tudomásul a miniszteri döntést, és április elsejével a tanácsnokot visszahelyezte hivatalába, egyúttal úgy határozott, hogy a soká húzódott fegyelmi ügy alatt megvont fizetésrészt azok között ossza ki a tanács, akik a gazdasági hivatal vezetőjét helyettesitették. A képviselőtestület a termelt városi fa árát állapította még meg a régi alapon és a fahordás megkezdését f. hó 6. napjára tette. A közgyűlés, bár izgalmasnak ígérkezett, teljes csendben és rövid idő alatt folyt le. * A dorogi bánya pusztulása. Winklehner János dorogi bányafelügyelő hivatalosan értesítette a várost, hogy a bánya üzemét teljesen beszüntette, mert nem vállalja el a felelősséget tovább a bányakapitánysággal szemben. A viz már a legfelsőbb tárnákat is elöntötte. Nagy érdeklődéssel várják a dorogiak a részvénytársaság közgyűlését. * Jóváhagyás. A belügyminiszter a városi képviselőtestület azon határozatát, mely szerint a város kétmillió koronányi adósságát az esztergomi takarékpénztárnál konvertálja, jóváhagyta. eszmények többé, az eszmények beleolvadnának a praxisba, megszűnnék a sok panasz, elhalna a sok keserűség, mellyel az emberek egymás iránt, helyzetökkel szemben el vannak telve ; megszelídülnének az emberek vágyaikban, erkölcseikben, szenvedélyeikben ; érvényesülne az igazság; megkönnyebbülne a nyomorgó, a nyomorék tömeg helyzete. Ugy hatna a feltámadása a keresztény szellemnek, mint a melengető, termékenyítő, áldást hintő, világító napsugár hat a természetre. E feltámadásáért a keresztény szellemnek kell imádkoznunk, munkálkodnunk, ebben fog megoldást találni mindenféle társadalmi, emberi probléma. Oly messzire mennek az emberek, mikor tarthatatlan helyzetökön akarnak javítani s teremtenek ujabb bonyodalmakat, nyakukra zúdítanak ujabb bajokat. Pedig csupán a kereszthez kellene menniök: abban van minden tudomány, minden béke, minden megoldás, minden javulás. Azt hiszem, e tételeket részletesebben nem is kell magyaráznom, ez oly érthető; de hogy mégis illusztráljam, felhozok egy példát. Egy gyár sok száz munkást foglatkoztat, súlyos gazdasági helyzet következtében sok munkást elbocsájtanak, ujakat fel nem vesznek, a munkabért leszállítják, ezzel szemben azonban a megélhetés szintén folyton drágul s a munkásnak családja szaporodik, a gyáros lenézi a munkást, mint aki más társadalmi osztályba tartozik (ez a legnagyobb keresztényietlenség; osztály csak kettő lehet: igaz keresztény és nem keresztény); mindennek következménye az ismeretes, modern munkásharc, a munkás probléma. Ennek megoldása — bár lázasan kutatják •— csak keresztény szellem alap* Újoncozás. Esztergom szab. kir. város hadkötelesei e héten kerültek mérték alá, mely alkalommal 58 esztergomi fiu vált be katonának. A központi járásban is e héten fejezték be a sorozást. Itt 184 rendes és 36 póttartalékos katonát eredményezett. * Közgyűlés. A »Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyleté«-nek esztergomi fiókja 1904. évi ápril. 10-én, délután 4 órakor a kath. legényegyesület dísztermében tartja évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Evi jelentés. 4. Tisztikar és választmány választása. 5. Központi évi közgyűlésre kiküldöttek választása. 6. Egyéb indítványok. A közgyűlésért a nem tagokat is szivesen látják. * Kitüntetett cseléd. Szép ünnepély keretében adta át Fekete Rezső tb. szolgabíró Malárik Jánosnak a földm. miniszter jutalmát Kirván. A község lakossága elsőbben templomba vonult, honnan a mise után a községházára, hol Fekete tb. szolgabíró az ünnepi közgyűlésre jött közönség előtt szép beszéd kíséretében átadta Maláriknak a kormány elismerő oklevelét és 100 koronát aranyban. A szolgabíró után a község plébánosa a beszédet németül tolmácsolta a népnek. * Panasz. Igen méltányolható és jogos panaszt tett szerkesztőségünkben több gyakrabban utazó úriember, hogy a város a párkánynánai indóháztól roppant nehezen közelíthető meg az éjjeli órákban, mert a párkányi bérkocsisok sem tartják meg a kötelező szolgálatot. Így a legutóbbi napokban két alkalommal több utasnak gyalog kellett a sötétségben Esztergomba botorkálni. Március 29-én éjjel pedig a Budapestről jövő éjjeli vonatoknál egyetlen kocsi sem volt, s négy utas csak egy magánember figyelmének köszönhette, hogy koromsötétben és metsző, szeles zivatarban nem kellett gyalog megtennie a hatalmas utat. * Az erdő veszélyben. Mult hó 29-én a szentgyörgymezői közbirtokosság erdejét állítólag gyújtogatásból eredő tűz pusztította és ha Bonifert Lajos pilismaróthi lakos észre nem veszi, az egész erdő elpusztul. Bonifert munkásaival meggátolta a tűz tovább terjedését. * Űj segédjegyző. Tabi Lászlót Bajnán március hó 30-án a község segédjegyzőjévé választották. * Öngyilkossági kisérletek és öngyilkosság. E hét elején Tóth Rozália cselédleány beleugrott a kis Dunába, honnan még élve kifogták és a rendőrségre vitték, hol azt vallotta, hogy szerelmi bánatában akart meghalni. — A mult hó 31-ik napján délután Dorogon is meg akart halni egy ember. A vasútállomásra berobogó vonat elé vetette magát, de a vasszörnyeteg nem törte össze, hanem egy hatalmas oldalbalökéssel ledobta a töltésről. Zúzódásaival most a Koloskórházban elmélkedik oktalansága fölött. —• A ján történhetik. Keresztény szellemű gyáros, testvérként nem rabszolgaként fogja becsülni munkásait, kiknek kézügyességére, erejére nélkül lözhetetlenül szüksége van, a méltányosság elvét fogja még áldozatok árán is érvényesíteni velük szemben, mert mint keresztény embert szégyenbe kergetné, hogy százak nyomorgása árán gazdagodjék meg, hogy mig százak súlyos robot munkába görnyednek, ő a fényűzésnek, kényelemnek, élvezeteknek éljen; keresztény igazságérzete diktálná ezt a törvényt, hogy munkásai részesedjenek a teljesített munka arányában, a körülményekhez képest a nyereségből, hogy továbbá maradjon idejök s legyen alkalmuk szellemi igények kielégítésére' is stb. íme egy kiragadott kép ! Igy lehetne sorba menni az egész vonalon, igy lehetne kimutatni, hogy a tökéletesedést, a békét, a haladást, az emberiségnek a keresztény szellemben, Jézus hitében, Jézus követésében való feltámadása fogja megvalósítani. Ne kergessünk tehát utópiákat, ne ontsunk vért, ne zúzzunk be ablakokat, ne átkozzunk, ne romboljunk mindent Össze, ami van, csak támadjunk fel a keresztény szellemben! Akkor lesz szabadság, egyenlőség, testvériség! Akkor lesz szeretet, áldásos munka és édes béke. Es szenvedés is, melyet azonban Krisztusért édes lesz elviselni. Ezt a feltámadást áhitozzuk, mint a napsugarat, ekkor lesz dicsőséges ünneplés a húsvét ünnepe, ekkor fogjuk megérteni önmagunkat, Jézust, a feltámadást, az örök életet! Kriegs-Au Emil.