ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-01-18 / 3. szám

engedtek, de természetesen ezen hajtások, rügyek is csak addig tartanak, mig tél apó kedve megint elborul s az emberek is téli kabátba bujtan sietnek egyik meleg szobából a másikba. * Szociális tevékenység*. A szociális tevékenység a mai szétroncsolt és hasadékos társadalomnak életszükséglete. Mert mig egyrészről az individiumok kezeiben a milliók gyors és egészségtelen módon nőnek, addig másrészről megszámlálhatlan azoknak a sokasága, akik azt sem tudják ma, kapnak-e munkát holnap s fentarthatják-e ezzel életüket. Ennek a két kirivó ellentétnek kiegyenlítése képezi főgondját Gonda Béla nagy-oroszi (Nógrád-megye) község alesperesplebánosának, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal három év előtt nem csak megalapította, de azóta vezeti is a fogyasztási szövetkezetet, mely a lakosságot nem csak jó áruhoz olcsón juttatja, de ezenfölül még anyagi helyzetök megkönyitésére is törekszik. Hasonló sorsban részesül Ipolyvecze szomszédközség is.. — Hozzá ma, midőn a nyomorúság majd minden utcasarkon farkasszemet néz a becsületes emberrel, midőn a bűn és gonoszság, mint az éhségnek és nélkülözésnek egyik következménye, mindinkább terjed és erősödik, midőn a munkanélküliség kísértetiesen izmosodik, Gonda Bélában a szociális tevékenység annyira felpezsdült, hogy a »GazdaKör«-ben a tél estéin tartott felolvasásaiban ezt a vallási betegséget is gyógyítani iparkodott. Természetesen, ebben nagyon elősegíti őt gróf Berthold Richárd cs. és kir. kamarás, ki a templom kibővítése által a vallásos népnek nagyobb és szabadabb utat nyitott az élet örök forrásához, hogy abból a heves szövetkezeti küzdelemben erőt merítsen a további kitartásra. * Szent missió Szobon. Semmit sem bizonyít inkább a kath. egyház, mint azt az igazságot, hogy: az egyház nem öregszik, hanem inkább öregbedik. Aki e szavak igazságát látni óhajtja, vegyen részt egy szt. missióban, s a mit tapasztalni fog, azt nem vezetheti vissza egyébre, mint az isteni kegyelem működésére. Csak a kath. egyházban van meg az ős erő, mely sziveket melegít, sziveket gyújt s erkölcsöt ad a szívnek. A ki a szobi szent missiókat átélte, lehetetlen, hogy mást higyjen, mint az isteni kegyelem áldásos működését. Az új esztendő első napjait (mult évi dec. 30-tól jan. n-ig) szentelte meg Szob község lakossága ily kegyeletesen, hivei lelki üdvén lankadatlanul fáradó plébánosa, Poliákovits Ignác jóvoltából most már harmadízben. A szt. missiót Csukovits János és Jironffy Ferenc piliscsabai lazarista atyák vezették. Nem ismerve lelki-testi fáradalmakat, azon igyekeztek, hogy hosszú időre maradandó gyümölcsöt hozzanak e szent napok. Fáradozásaikat szép siker koronázta. A reggeli és estéli szentbeszédeket a szó szoros értelmében zsúfolt templomban tartották a lazarista atyák. Részt vettek ezeken nemcsak a községbeliek, hanem még a szomszédos Ipolydamásd és Helemba lakói is, kik a legkellemetlenebb idő dacára is Szobra fáradtak. A szentségekhez 1400 hivő járult. A jó atyák azonban még más módon is iparkodtak emlékezetessé tenni e kegyelmi időt. Igy a gyermekek megáldása, a híveknek egymással való ünnepélyes kiengesztelődése, a plébániának Jézus szentséges Szivének és a szt. Szűznek való felajánlása számtalan szembe varázsolták az igaz meghatottság könnyűit. Az utolsó napon, f. hó 11-én pedig a kegyeleti tárgyak megáldásával fejeztetett be e szent idő. A község elöljárósága testületileg mondott köszönetet a szt. missiót vezető atyáknak, kiket távoztukban sok, Istenével kibékült szív áldása kisért azon szt. fogadással, hogy az általuk elvetett mag örök életet termő fává növekszik majd szívok rejtekén !... Isten jutalmazza meg az önzetlenül fáradozó lazarista atyákat és a jó plébánost! (Egy jelenvolt.) * Hirtelen halál. Folyó hó 15-én délelőtt Párkányból jövet özvegy Molnár Antalné szül. Lelóczky Anna a szigeti töltésen hirtelen összeesett és meghalt. Szemtanúk mesélik, hogy a párkányi asszony már a hidon olyan zavartan viselte magát, hogy magára vonta a figyelmet, sőt vannak olyanok, kik azt hiszik, hogy megmérgezték, mert a nemrég Párkányban elfogott rablóbandának egyik alakjával közeli rokonságban volt. Hulláját beszállították a szentgyörgymezei hullaházba, hol ma, szombaton boncolják fel a hatóság felügyelete alatt. * Népies előadások. Hegedűs Sándor szőlészeti és borászati felügyelő folyó hó 12., 13. és 14. napján Párkány községben az iskolaépület egyik termében a tanítás után népies előadásokat tartott az okszerű szőlőtermelés és borkezelés köréből. A párkányi gazdák eddig még sohasem tapasztalt érdeklődést mutattak az előadások iránt; naponként 80—90-en hallgatták végig. * Bajóthon január 11-énFoltin János plébános elnöklete alatt, megalakult a Katholikus Olvasó-Kör, elnök lett Foltin János plébános, ki megköszönte a bizalmat, hiveit lelkesítve, a kath. öntudat ébredésére serkenté őket. Ebből kifolyólag meg lesz alakítva a Hitel- és Keresztény Szövetkezet Bajóthon. * Edison-szinház. Folyó hó 18-án vasárnap este rendkívül érdekes látványosságban lesz része városunk közönségének, a Fürdő-szállodában. Ekkor mutatja be ugyanis Benkő M. tanár az ő villamos mozgó-képeit, melyekkel mindenütt óriási szenzációt és sikert ért el. Az ő mozgó-képeinek alakjai életnagyságban jelennek meg a szinen és a vetítést villamos gépek eszközlik. A mozgó-fényképek után Bella Róza kisasszony bécsi táncmüvésznő villamos szerpentin táncot lejt. Az érdekesnek és mulattatónak ígérkező előadásra a közönség figyelmét felhívjuk. Bővebbet a falragaszok. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1903. január 10—17-ig Születtek : Müller Anna r. k. kárpitos leánya, Báiog (fiu) r. k. vasúti vonatvezető halva-szülött fia, Velenczei Frzsébet r. k. földm. leánya, Páva Rozália r. k. földm. leánya, Panák Gyula r. k. kömüves-segéd fia, Komainer Matild Jusztin r. k. hentes leánya, Obendorfer (fiu) r. k. kőművespallér halva-született fia, Pasztorek Julianna Mária r. k. erdővéd leánya, Lehoták Anna r. k. gépészsegéd leánya, Knorr Róza r. k. vasöntő mester leánya, Lencsés Ilona r. k. cipészmester leánya. Kihirdetés végett jelentkeztek: Szálkai Tót Ferenc r. k. földm. és Szaller Katalin r. k. háztartásbeli Esztergom, Simicz József r. k. ács-segéd Esztergom és Móhr Anna r. k. varrónő NagyKér, Móczik Ferenc r. k. kisbirtokos és Farkas Teréz r. k. háztartásbeli Esztergom, Putz József r. k. ács-segéd és Auberli Teréz r. k. háztartásbeli Táth, Tóth Gyula r. k. cipész-segéd és Vozetár Julia r, k. belső cseléd Esztergom, Simon Ferenc r. k. urasági szolga és Molnár Katalin r. k. háztartásbeli Esztergom. Házasságot kötöttek: Újvári Mihály r. k. földm. és özv. Burány Mártonné szül. Gerendás Julianna r. k. Esztergom, Rab Imre r. k. cipészsegéd és Szőcs Ilona r. k. szakácsnő Esztergom, Pifkó János r. k. földm. és Kovács Erzsébet r. k. háztartásbeli Esztergom, Rumpli Mihály r. k. földm. és Ötlik Anna r. k. háztartásbeli Esztergom, Erős Márton r. k. földm. és Trexler Julianna r. k. háztartásbeli Esztergom. Meghaltak: Lovas Józsefné szül. Bognár Erzsébet r. k. 61 éves földm. neje (tüdőgyulladás), Kakódi Tamás r. k. 36 éves kocsis (tüdővész), Mérei Sándor izr. 12 éves gimnáziumi tanuló (agylob), Schalkház Mária Ludmilla r. k. 6 éves mészárosmester leánya (agylob), Ivanovits Béláné szül. Meszéna Magdolna r. k. 48 éves vármegyei levéltáros neje ' (szervi szívbaj), Fejes Ilona r. k. 5 hónapos, városi hivatalszolga leánya (veleszületett gyengeség), Vig István r. k. 3 napos, napszám osnő fia (veleszületett gyengeség), Grubits Gyula r. k. 34 éves cipész mester (tüdővész), Vig János r. k. 12 hónapos földm. fia (tüdő hurut), Viszolai Jánosné szül. Major Katalin r. k. 63 éves földm. neje (szervi szívbaj), Kovács András r. k. 3 éves, földm. fia (idült tüdőhurut). * Gabona-árak. korona Buza . 50 klg. 7.00—7.20 Rozs » » 6.10—6.40 Árpa » » 5.20—5.70 Zab . » » 6.00—6.20 Tengeri uj ...... . » » 5.20—5.30 = A közönség figyelmébe ajánlom teljesen modern és minden igényt kielégítő Széchenyitéri férfiszabó üzletemet. A legfinomabb angol és francia szövetekből nagy raktárt tartok a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Tisztelettel Perényi Ignác férfiszabó. A távbeszélő terjedése. Országunk gazdasági érdeke már követelőleg lép fel azzal, hogy mindent, a mi modern, hasznos és jó, adjunk meg neki, — hogy ezeket felöltve haladjon és versenyt tartson a külfölddel. Néhány évvel ezelőtt — valljuk be, gazdasági modern berendezéseinkről még szó sem lehetett és ma már ott állunk, hogy versenyképesek vagyunk e téren bármely más álammai. Haladásunk e téren oly nagy, miként azt e helyen leirni fölösleges, mivel tisztában van azzal minden állampolgár. Legújabban az »Érmelléki első szőlőoltvány telep« Nagy-Kágyán tett ily óriási haladást és szerelte fel távbeszélő hálózattal ojtványtelepét s ma páratlanul áll az ország szőlőojtvány telepei között a haladás minden tekintetében. A nagykiterjedésű telep minden része be van hálózva olykép, hogy a Nagy-Kágyán fekvő központi irodából meg van a kapcsolat az ojtványtelep irodájával, illetve az intézőséggel s onnan a Bihar-Diószegi vasúti állomással, a honnan az ojtványok vasúton való szállítása történik. Az üzleti forgalom lebonyolítását a központi iroda végzi, a hol külön osztályok vannak és pedig könyvelés, levelezés, mely utóbbi magyar, német, román és francia nyelven történik s e két osztály kiegészítő részét képezi az iktató és kiadó hivatal, s az irodák vezetését külön irodavezető végzi s igy önkényt érthető, hogy ily személyzet, illetve felszerelés mellett minden munka kellően ellenőrizhető, keresztülvitele pedig sokkal gyorsabb s igy gazdaságosabb; eredménye pedig az, hogy szőlőojtványait — a modern berendezések következtében sokkal olcsóbban állithatja elő és árusíthatja el, mint má& ilynemű telepek. Áldoz berendezéseire, de óriási lendületet és forgalmat biztosit hazánk szőlőkulturájának. Gazdaságos, munka és előrelátás mellett nagygyá tehet az ember mindent, s ezeket az alapelveket követve — az érmelléki első szőlőojtványtelep — ojtványait a szárazság ellen biztosítandó, benzin motorok segélyével egy nagy kiterjedésű tóból a vizet víztornyokba (tartályokba) emelteti s gummicsöveken szétvezetve azojtvány iskolákat szárazság esetén öntözteti Igy a munka gyors s az ojtványok fejlődése minden körülmények között biztosítva van. De ily nagy kiterjedésű telepen végzendő rengeteg sok és sokféle munkák csakis szakszerű elvégzése — az üzleti forgalomnak pedig gyors lebonyolítása tette lehetővé az Érmelléki első szőlőojtványtelep ily nagy arányú fejlődését. Francia módszer szerint évente P/a—2: millió szőíőojtványt készíttet s ugyananyi vadalanyt termel anyatelepein, mely ojtványok minden területben kifogástalanoknak bizonyultak 12 év lefolyása alatt, oly annyira, hogy ma már a külföldre is tömegesen szállít. Az ültetés beáltával nem mulasztjuk el, hogy ez iránt érdeklődő olvasó közönségünk figyelmét e nagy hirü telepre fel ne hívjuk. Cime: Érmelléki első szőlőojtványtelep Nagy-Kágya, u. p. Székelyhíd. Diszes fénynyomatu képes árjegyzéket a telep ingyen, és bérmentve küld. Irodalom és művészet. Egyetemes Kritikai Lapok cimmel a »Religio« ősrégi folyóirat melléklete gyanánt egy közlöny jelenik meg ezentúl, mely közszükségletet fog kielégíteni. A sajtó termékei már oly dus arányokban lépnek a nyilvánosságra, hogy a tájékozódás, a helyesnek fölismerése napról napra nehezebb lesz. Másrészt a termelés elé is törvényeket kell írni, hogy a fejlődés egészséges legyen. Ezt azonban a szabad sajtó korában nem a parlament teszi, hanem a nyilvános bírálat, mely egyedül bizonyul hathatós eszköznek V selejtes működés megakadályozására. Ezért örömmel üdvözöljük a »Religio« legújabb vállalatát és figyelmébe ajánljuk az olvasó közönségnek. Szakértő bírálók tollából könnyen áttekinthető jellemzéseket fog ott kapni és igy bizonyára sok fölöslegesés boszantó olvasástól megszabadulhat, a helyeset és kifogástalant pedig biztosan fellelheti az immár tengernyi sajtótermékekben. A Nyitra egyházmegye névtára a folyó 1903. évre megjelent, melynek kimutatása szerint van ott plébánia 148. Plébános 120, adminisztrátor 94. A papnövendékek száma 68. Az egyházmegyei lelkészek száma 237. Van továbbá az egyházmegyében 2 gymnasium, 1 reáliskola, 1 kath. felsőbb leányiskola Nyitrán, 1 árvaház, 1 szegényház. Az egész egyházmegyében a tankötelesek száma: 18.913 fiu, 19.221 leány, összesen 38.134. Az „Őrangyal" képes gyermekújság hónaponkint kétszer jelenik meg Győrött. A lap igen élénk tartalmú : elbeszélések, mulattató történetek, a gyermekek által eljátszható színdarabok, továbbá versek és ismeretterjesztő cikkek vannak benne 7 —14 éves gyermekek számára. Szebbnél-szebb, igazán művészi kivitelű vallásos és mulattató képek tarkítják lapjait. Előfizetési ára egy évre 2 kor. Kívánatra mutatványt is küld a szerkesztőség. A „Zenélő Magyarország" jubilál, mert 10-dik évfolyamát járja e pompás zongora zeneműfolyóirat, a mely már a legjobb nevű hazai és külföldi zeneszerzőket sorolja állandó munkatársai közé, s eddig megjelent 10 évfolyama vaskos köteteiben 2600 zeneoldalon a hazai és külföldi legjelentősebb zeneszerzők több mint 800 művét hozta nyilvánosságra, — melyek legtöbbje ez. által lett népszerűvé. Mai napig 230 — mindenkor 10—12 zeneoldalt tartalmazó füzet jelent meg ez életrevaló és minden zongorázó és énekesnek kincseket érő zenemű folyóiratból, úgy hogy félmillión felül megjelent füzetei minden zongorán kell, hogy feltalálhatók legyenek. A most megindult uj folyam első füzete tartalmazza a következő kedvelt és népszerű zeneműveket: »Ha tudtad, hogy nem szerettél, mért csaltál meg engemet« és »Bozsa Mári libája« rnagyar nótákat a »Csókon szerzett vőlegény«-bői (Énekli Fedák Sári). Gaál Ferenc »Szylveszter estéjén«. Idyllt. Baumann