ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-06-14 / 24. szám
Azonban itt is figyelembe veendők voltak az átfutó 3,159 kor. 24 fill., a tőkésitésre irányuló 80. tétel 7,000 kor., 81. tétel 22,799 kor. 64 fill., kölcsön 81. tétel 1,600 kor., 20. tételnél törlés 600 kor., 58. tételnél szenvedő hátralékra kiadás 7,000 kor., melyet fedez a cselekvő hátralék, a 47. tételnél a 750 kor. törlése által keletkezett 187 kor. 44 fill., a 63. tételnél 10,000 kor., könyvelési hibából keletkező 4,203 kor. 56 fill, és a 82. tételnél 52 kor. törlés, melyet az I-ső csoportból és 98. tételnél törlés 200 kor., mely a III-ik csoportból számítandó le, — melyek levonása után jövő évi költségvetés: I. csoport terhére 42,410 05 II. » » III. » » 655 33 esnék. A vagyon-leltárt túlelfoglaltságom következtében csak részben igazíthattam át, mert csupán az ingó törzsvagyon és szenvedő vagyon leltár dolgoztatott fel, a cselekvő és szenvedő hátralék, valamint a készpénz maradványt pedig beillesztettem. Az ingó és ingatlan leltárt némi helyesbítéssel a mult évi leltárból vettem át, ezek átdolgozását a f. évben eszközlöm. Esztergomban, 1903. május hó 30-án. Huray Ferenc, számvevő. A magyarosodás EsztergomYármegyében. — A közigazgatási bizottság köréből. — Esztergomvármegye közigazgatási bizottságának, Horváth Béla főispán elnöklete alatt, mult kedden tartott rendes havi ülésén terjesztette elő Vargyas Endre kir. tanfelügyelő azt a részletes jelentést, melylyel Andrássy János alispánnal együtt, a magyar nyelvnek az iskolákban való térfoglalása ügyében szerzett tapasztalataikról számoltak be. Az egységes magyar nemzeti állam kialakulása szempontjából ugyanis a magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVII. t.-c. a magyar nyelv tanítását az összes népiskolákban a köteles tantárgyak közé sorozván, elodázhatlanul szükséges, úgymond a jelentés, hogy az állam jól felfogott érdeke tekintetéből időről-időre éber figyelem fordittassék arra, vájjon az idegen ajkú községek népiskoláiban minő buzgalommal s végeredményében minő sikerrel tanítják a magyar nyelvet az illető iskolák tanítói? Részint az idézett törvénycikk alapján, részint pedig abból a czélból, hogy a Fr«ey- és Saczelláry-féle alapitványnyal gyarapult ' vármegyei alapból, nemkülönben a Holdampf-féle alapítványból a buzgóbb tanitók s a magyar nyelv elsajátításában legtöbb sikert felmutató, illetőleg legszorgalmasabb tanulók között a szokásos évi dijak kiosztathassanak, a vármegye alispánja s a kir. tanfelügyelő f. évi május hó 4-ikén megkezdett s teljes tizenegy napot igénybe vevő körutaik alkalmával vizsgálat alá vévén a vármegye összes idegen ajkú községeinek s bányatelepeinek népiskoláit, a magyar nyelv tanításának eredményéről szerzett tapasztalataikról s tett intézkedéseikről tehát a következőkben terjesztették elő jelentésüket: Annak előrebocsátásával, hogy Piszke község és Tokod-Obánya telep, melyeknek iskolája már teljesen magyarrá lett s alig van egy-két oly tanuló, már az első osztályban, aki magyarul nem tudna, már két, illetőleg egy év óta kikapcsolódott látogatásuk köréből, — ezeknek leszámításával Esztergom vármegye területén 14 oly vegyesajku község és 4 bányatelep van, melyeknek iskoláiban a magyar nyelvben való haladásra figyelmük kiterjesztendő volt. A vegyesajku községek közül: Csév, Dág, Kural, Mogyorós, Sárisáp és Szentlélek községekben a tót, Csolnok, Dorog, Kirva, Leányvár, Nyergesujfalu, Süttő és Táth községekben a német ajkú lakosok vannak túlnyomó számban. Annavölgy, Dorog-Obánya, Dorog-Ujbánya és Ebszőny bányatelepeken többféle vegyesajkuak a bányamunkások. Az elősorolt községekben és bányatelepeken megvizsgáltak összesen 18 népiskolát, egy kisdedóvodát s egy iparos tanonciskolát, illetőleg 44 tanitó és tanítónő vezetése alatt álló 40 tanteremben, 44 tanosztály növendékséget. A tanitók és tantermek száma között való különbözet onnan van, hogy Csolnok, Mogyorós és Sárisáp községekben kevesebb tanterem állott rendelkezésre, mint tanitó. Ezek közül a községek közül azonban Sárisáp községben a négy tantermü uj iskola már tető alatt áll. Csolnok községben a négy tantermü uj iskola építése szintén serényen folyik s a jövő tanévre már ez az iskola is átadható lesz a használatnak. Mogyorós község a második tanterem felállítását a jövő tanévre szintén megígérte s hogy ez is fog történni, erre nézve legfőbb biztosíték az ujabb plébános, Foltin János ismert ügybuzgalma. A vizsgálat mindenütt a helybeli lelkészek és iskolaszéki tagok, a községi bírák és jegyzők, a községi képviselőtestületi tagok, a bányatelepeken a bányafelügyelők és bányatisztek élénk érdeklődése mellett, ünnepies színezettel ment végbe. A hatáskörük alá tartozó népiskolák vizsgálatain megjelentek: Polczer Lipót, Kopernlczky Ferenc dr. és Duschek János esperes egyházkerületi tanfelügyelők is, hogy jelenlétükkel szintén súlyt kölcsönözzenek a fontos nemzeti ügynek. Az összes osztályokban beirva találtak 3403 mindennapi és ismétlő tankötelest, kik közül a vizsgálat alkalmával jelen volt 3014 mindennapi és ismétlőköteles, ez utóbbiak között Süttőn 27 iparos tanonc. A dorogi kisdedóvodában 97 kisded volt jelen. Vizsgálatuk folyamán kiváló figyelmet fordítottak arra, hogy a növendékek már alsó osztályokban, a gépies, tagolva olvasástól kezdve, s fokozatosan haladva, megtanulnak-e folyékonyan és értelmesen olvasni, továbbá hogy a beszédértelemgyakorlatok alapján mennyi szókincset sajátítanak el s a 10—1 oo-as számkörben, nevezetlen és nevezett számokkal tudnak-e biztosan számítani ? A felsőbb osztályokban pedig tudnak-e már annyira magyarul, hogy az olvasottakat s a tanult tananyagot nemcsak magyarul elmondani, hanem megérteni is képesek ? Ebből a szempontból mérlegelve a haladást, meggyőződtek arról, hogy felsorolt összes iskolákban a magyar nyelv elsajátítására az illető osztálytanítók általán megfelelő, sőt a legtöbb helyen kitűnő gondot fordítottak. Az illető osztályok vezető tanítói és tanítónői, elkezdve már az első osztálytól, minden tantárgyat kizárólag magyar nyelven tanítottak. A német és tót nyelvet, az alsó osztályokban csak kisegítőként használták, amennyiben ezekben az osztályokban a gyermekek a magyar nyelvet még egyáltalán nem értik. A magyar nyelvben kitűnő eredményt tapasztaltak első sorban az ebszőnyi bányatelepi iskolában, Kiss Béla tanitó vezetése alatt, kinél arról győződtek meg, hogy az iskola összes növendékei teljesen elsajátitorták a magyar nyelvet, ugy annyira, hogy önmaguk között, az iskolán kivül is, játszás közben uton-utfélen tisztán magyar már a gyermekek társalgási nyelve is, miért s jövőre ezt az iskolát szintén nyugodt lélekkel kihagyhatják megfigyelésük köréből. Elismerés érte a buzgó tanítónak! Ugyancsak kitűnőnek találták ; az eredményt: Sárisápon Kálnai Károly, Dogosy Árpád és Nagy Mária, Annavölgyön Bárdos József, Nyergesujfalun Heinczelmann Antal, Dorog-Ujbányán Perényi Ferencz, Taton Seres Ferencz, Kesztölcön Csupák Ede, Süttőn Vezér János és Lohner József, Dágon Perényi József és Komoróczy Mária, Leányváron Greutzner Róza osztályában. Jó eredményt tapasztaltak: Anna völgyön Szeibert Károly, Nyergesujfalun Baky István és Kottra Rezső, Dorogon Tölgyesy Ferencz, Csolnokon Rosenbach Ferencz, Kesztölczön Jaksics Imre, Sporni Károly, Náni Antal és Sz. Illényi Aranka, Cséven Erős Karola és Krivanek Rezső osztályában. A mult évihez képest haladást tapasztaltak: Kuralon Borz János, Mogyoróson Garai Antal és G. Somlai Margit, Szent-Léleken Mecséry József vezetése alatt. Kielégítőnek találták az eredményt: Kuralon Kégly Róza, Sárisápon Gabanitz József, Csolnokon Fogl Károly és F. Lerner Ilona, Dorogon Fink János, Cséven Vinkovics Ágoston és Stefkó Károly, Süttőn Ormai Henrik és Kicsindy Kálmán vezetése alatt. Ellenben részben hanyatlást, részben igen gyenge eredményről győződtek meg: Dorog-Obányán Szigorú József, Taton Pévinger Ilona, Csolnokon Köck Lajos és Kirván Haselböck Gusztáv és Nagy József osztályában. A legbuzgóbb tanitók és tanítónők közül az idén is kiválasztották azokat, akiket a vármegye részéről, a rendelkezésükre álló összegek erejéig, némi elismerésben részesíthettek. Ehhez képest a vármegye részéről s annak nevében egy-egy darab 10, illetőleg 20 koronás aranyból álló jutalomra érdemesítették a következő tanítókat, illetőleg tanítónőket : Kiss Béla ebszőnyi, Kalina Károly, Dogosy Árpád és Nagy Mária sárisápi, Heinczelmann Antal, Baky István és Kottra Rezső nyergesújfalui, Perényi Ferencz dorog-ujbánya, Csupák Ede kesztölci, Vezér János és Lohner József süttői, Bárdos József annavölgyi, Borz János kurali tanítót és Komoróczy Mária dági tanítónőt, öszszesen 14 tanítót, illetőleg tanítónőt. A legszorgalmasabb növendékek közül, a kik a magyar nyelvet legjobban elsajátították, a Sacelláry-alappal gyarapult vármegyei, továbbá a Frey Vilmos-féle alapból s a gyűjtés utján befolyt összegekből összesen 298 növendéket részesítettek egy-egy koronából álló jutalomban. Eszerint a vármegye részéről s annak nevében kiosztottak 14 darab aranyat 180 korona értékben s 298 koronát, összesen 478 koronát. A Holdampf-féle alapítvány kamataiból a süttői hat évfolyamú népiskola mindegyik osztályában 3 — 3 legszorgalmasabb s legjobb tanulónak, tehát összesen 18 növendéknek, a boldogemlékü alapító szándékainak megfelelően, kiosztottak összesen 424 koronát és 65 fillért. A vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig" az idén Esztergomvármegye néptanítói közül Seres Ferenc táti kántortanítót tüntette ki azzal, hogy a magyar nyelvnek évtizedeken keresztül teljesített buzgó terjesztéseért 100 korona jutalomban részesítette, amely tiszteletdíj az iskolai vizsgálat alkalmával lett neki ünnepélyesen s a jelenlevők lelkes éljenzése mellett átnyújtva. Végül megjegyzik, hogy a magyar nyelv sikeres terjesztésére nézve kedves kötelességüknek tartják kiemelni azt, hogy az illető idegen ajkú községek lelkészkedö papsága is általán igen szép példával jár elő a magyar nyelv megkedveltetésében. Több iskolánál a vallásoktatás is teljesen magyar nyelven folyik már az alsó osztályokban is. Legtöbb iskolánál a felső osztályokban, ahol a növendékek már teljesen jól értenek magyarul, kizárólag magyarul tanulják a növendékek a hittant és bibliát is. Szinte öröm volt hallani az idén, úgymond a jelentés, a mogyorósi tótgyerekek szép, okos és szabatos magyar feleletét a hittanból, ami Foltin József bajóti plébános kiváló buzgalmának köszönhető. Áz idén Srobár József kesztölci plébános, aki a hittant, a tót anyanyelv mellett, magyarul is szintén előadta, előttük a hittant magyarul is kikérdezte s azt tapasztalták, hogy a kis tótajku gyerekek, akik különben igen hajlandók a magyar nyelv elsajátítására s azt hamarább is elsajátítják, mint a németajkuak, — tisztességesen elmondták magyarul is a hit alapigazságait. Jövőre pedig azt hisszük, hogy a Hercegprímás O Eminenciájának hazafias ihlettől telt ama körlevele, melyet a magyar nyelv terjesztést érdekében a főegyházmegye lelkészkedö papságához intézett, csak fokozni fogja még nagyobb mértékben a sikert, melynek hatása máig is előnyösen érezhető, amint azt a kesztölci példa is mutatja. A közigazgatási bizottság tagjai mindvégig feszült figyelemmel hallgatták a részletes jelentést és befejezésekor lelkes éljenzéssel adtak kifejezést elismerésüknek a tüzetes és nagy részben örvendetes adatokat tartalmazó beszámolás fölött. A főispán egyszersmind köszönetet szavazott ugy maga, mint a bizottság nevében az alispánnak s a kir tanfelügyelőnek hazafias fáradalmaikért. Rip. Jelentés a „Kolos" közkórház 1902. évi működéséről. Az esztergomi közkórház történetében a lefolyt 1902. év fordulópontot képez, a mennyiben ez évben nyilt meg a közönség számára az ujonan épült és legbőkezűbb adakozójáról s védnökéről, Magyarország ezidőszerinti herczegprimásáról nevezett »Kolos« közkórház, melybe 1902. január 11 -én költöztek át a régi és szűkké vált kórház betegei. A kórház létesítéséről, befejezéséről s a forgalomnak való átadásáról fog ugyan tétetni külön jelentés, mely a kórház építési számadásokat is fel fogja ölelni, ezen jelentés keretében mégis szükséges megemlíteni annyit, hogy a kórház, mely az »Aranyhegy« lejtőjén épült, nyolcz kisebb-nagyobb épületből áll. Elől a téglány