ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-06-14 / 24. szám

Azonban itt is figyelembe veen­dők voltak az átfutó 3,159 kor. 24 fill., a tőkésitésre irányuló 80. tétel 7,000 kor., 81. tétel 22,799 kor. 64 fill., kölcsön 81. tétel 1,600 kor., 20. tételnél törlés 600 kor., 58. tételnél szenvedő hátralékra kiadás 7,000 kor., melyet fedez a cselekvő hátralék, a 47. tételnél a 750 kor. törlése által keletkezett 187 kor. 44 fill., a 63. tétel­nél 10,000 kor., könyvelési hibából keletkező 4,203 kor. 56 fill, és a 82. tételnél 52 kor. törlés, melyet az I-ső csoportból és 98. tételnél törlés 200 kor., mely a III-ik csoportból szá­mítandó le, — melyek levonása után jövő évi költségvetés: I. csoport terhére 42,410 05 II. » » III. » » 655 33 esnék. A vagyon-leltárt túlelfoglaltságom követ­keztében csak részben igazíthattam át, mert csu­pán az ingó törzsvagyon és szenvedő vagyon leltár dolgoztatott fel, a cselekvő és szenvedő hátralék, valamint a készpénz maradványt pedig beillesztettem. Az ingó és ingatlan leltárt némi helyesbí­téssel a mult évi leltárból vettem át, ezek átdol­gozását a f. évben eszközlöm. Esztergomban, 1903. május hó 30-án. Huray Ferenc, számvevő. A magyarosodás EsztergomYármegyében. — A közigazgatási bizottság köréből. — Esztergomvármegye közigazgatási bizottsá­gának, Horváth Béla főispán elnöklete alatt, mult kedden tartott rendes havi ülésén terjesztette elő Vargyas Endre kir. tanfelügyelő azt a részletes jelentést, melylyel Andrássy János alispánnal együtt, a magyar nyelvnek az iskolákban való térfoglalása ügyében szerzett tapasztalataikról szá­moltak be. Az egységes magyar nemzeti állam kiala­kulása szempontjából ugyanis a magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVII. t.-c. a magyar nyelv tanítását az összes népiskolákban a köteles tantárgyak közé sorozván, elodázhatlanul szüksé­ges, úgymond a jelentés, hogy az állam jól fel­fogott érdeke tekintetéből időről-időre éber figye­lem fordittassék arra, vájjon az idegen ajkú köz­ségek népiskoláiban minő buzgalommal s vég­eredményében minő sikerrel tanítják a magyar nyelvet az illető iskolák tanítói? Részint az idézett törvénycikk alapján, ré­szint pedig abból a czélból, hogy a Fr«ey- és Saczelláry-féle alapitványnyal gyarapult ' várme­gyei alapból, nemkülönben a Holdampf-féle ala­pítványból a buzgóbb tanitók s a magyar nyelv elsajátításában legtöbb sikert felmutató, illetőleg legszorgalmasabb tanulók között a szokásos évi dijak kiosztathassanak, a vármegye alispánja s a kir. tanfelügyelő f. évi május hó 4-ikén megkez­dett s teljes tizenegy napot igénybe vevő kör­utaik alkalmával vizsgálat alá vévén a vármegye összes idegen ajkú községeinek s bányatelepeinek népiskoláit, a magyar nyelv tanításának eredmé­nyéről szerzett tapasztalataikról s tett intézkedé­seikről tehát a következőkben terjesztették elő jelentésüket: Annak előrebocsátásával, hogy Piszke köz­ség és Tokod-Obánya telep, melyeknek iskolája már teljesen magyarrá lett s alig van egy-két oly tanuló, már az első osztályban, aki magyarul nem tudna, már két, illetőleg egy év óta kikap­csolódott látogatásuk köréből, — ezeknek leszá­mításával Esztergom vármegye területén 14 oly vegyesajku község és 4 bányatelep van, melyek­nek iskoláiban a magyar nyelvben való haladásra figyelmük kiterjesztendő volt. A vegyesajku községek közül: Csév, Dág, Kural, Mogyorós, Sárisáp és Szentlélek közsé­gekben a tót, Csolnok, Dorog, Kirva, Leányvár, Nyergesujfalu, Süttő és Táth községekben a né­met ajkú lakosok vannak túlnyomó számban. Annavölgy, Dorog-Obánya, Dorog-Ujbánya és Ebszőny bányatelepeken többféle vegyesajkuak a bányamunkások. Az elősorolt községekben és bányatelepeken megvizsgáltak összesen 18 népiskolát, egy kisded­óvodát s egy iparos tanonciskolát, illetőleg 44 tanitó és tanítónő vezetése alatt álló 40 tanterem­ben, 44 tanosztály növendékséget. A tanitók és tantermek száma között való különbözet onnan van, hogy Csolnok, Mogyorós és Sárisáp közsé­gekben kevesebb tanterem állott rendelkezésre, mint tanitó. Ezek közül a községek közül azon­ban Sárisáp községben a négy tantermü uj is­kola már tető alatt áll. Csolnok községben a négy tantermü uj iskola építése szintén serényen folyik s a jövő tanévre már ez az iskola is át­adható lesz a használatnak. Mogyorós község a második tanterem felállítását a jövő tanévre szin­tén megígérte s hogy ez is fog történni, erre nézve legfőbb biztosíték az ujabb plébános, Foltin János ismert ügybuzgalma. A vizsgálat mindenütt a helybeli lelkészek és iskolaszéki tagok, a községi bírák és jegyzők, a községi képviselőtestületi tagok, a bányatele­peken a bányafelügyelők és bányatisztek élénk érdeklődése mellett, ünnepies színezettel ment végbe. A hatáskörük alá tartozó népiskolák vizs­gálatain megjelentek: Polczer Lipót, Kopernlczky Ferenc dr. és Duschek János esperes egyházke­rületi tanfelügyelők is, hogy jelenlétükkel szintén súlyt kölcsönözzenek a fontos nemzeti ügynek. Az összes osztályokban beirva találtak 3403 mindennapi és ismétlő tankötelest, kik közül a vizsgálat alkalmával jelen volt 3014 mindennapi és ismétlőköteles, ez utóbbiak között Süttőn 27 iparos tanonc. A dorogi kisdedóvodában 97 kis­ded volt jelen. Vizsgálatuk folyamán kiváló figyelmet for­dítottak arra, hogy a növendékek már alsó osz­tályokban, a gépies, tagolva olvasástól kezdve, s fokozatosan haladva, megtanulnak-e folyékonyan és értelmesen olvasni, továbbá hogy a beszéd­értelemgyakorlatok alapján mennyi szókincset sa­játítanak el s a 10—1 oo-as számkörben, nevezet­len és nevezett számokkal tudnak-e biztosan szá­mítani ? A felsőbb osztályokban pedig tudnak-e már annyira magyarul, hogy az olvasottakat s a tanult tananyagot nemcsak magyarul elmondani, hanem megérteni is képesek ? Ebből a szempontból mérlegelve a haladást, meggyőződtek arról, hogy felsorolt összes isko­lákban a magyar nyelv elsajátítására az illető osztálytanítók általán megfelelő, sőt a legtöbb helyen kitűnő gondot fordítottak. Az illető osz­tályok vezető tanítói és tanítónői, elkezdve már az első osztálytól, minden tantárgyat kizárólag magyar nyelven tanítottak. A német és tót nyel­vet, az alsó osztályokban csak kisegítőként hasz­nálták, amennyiben ezekben az osztályokban a gyermekek a magyar nyelvet még egyáltalán nem értik. A magyar nyelvben kitűnő eredményt ta­pasztaltak első sorban az ebszőnyi bányatelepi iskolában, Kiss Béla tanitó vezetése alatt, kinél arról győződtek meg, hogy az iskola összes nö­vendékei teljesen elsajátitorták a magyar nyelvet, ugy annyira, hogy önmaguk között, az iskolán kivül is, játszás közben uton-utfélen tisztán ma­gyar már a gyermekek társalgási nyelve is, miért s jövőre ezt az iskolát szintén nyugodt lélekkel kihagyhatják megfigyelésük köréből. Elismerés érte a buzgó tanítónak! Ugyancsak kitűnőnek találták ; az eredményt: Sárisápon Kálnai Károly, Dogosy Árpád és Nagy Mária, Annavölgyön Bárdos József, Nyergesujfa­lun Heinczelmann Antal, Dorog-Ujbányán Pe­rényi Ferencz, Taton Seres Ferencz, Kesztölcön Csupák Ede, Süttőn Vezér János és Lohner Jó­zsef, Dágon Perényi József és Komoróczy Mária, Leányváron Greutzner Róza osztályában. Jó eredményt tapasztaltak: Anna völgyön Szeibert Károly, Nyergesujfalun Baky István és Kottra Rezső, Dorogon Tölgyesy Ferencz, Csol­nokon Rosenbach Ferencz, Kesztölczön Jaksics Imre, Sporni Károly, Náni Antal és Sz. Illényi Aranka, Cséven Erős Karola és Krivanek Rezső osztályában. A mult évihez képest haladást tapasztaltak: Kuralon Borz János, Mogyoróson Garai Antal és G. Somlai Margit, Szent-Léleken Mecséry József vezetése alatt. Kielégítőnek találták az eredményt: Kura­lon Kégly Róza, Sárisápon Gabanitz József, Csol­nokon Fogl Károly és F. Lerner Ilona, Dorogon Fink János, Cséven Vinkovics Ágoston és Stefkó Károly, Süttőn Ormai Henrik és Kicsindy Kál­mán vezetése alatt. Ellenben részben hanyatlást, részben igen gyenge eredményről győződtek meg: Dorog-Obá­nyán Szigorú József, Taton Pévinger Ilona, Csol­nokon Köck Lajos és Kirván Haselböck Gusztáv és Nagy József osztályában. A legbuzgóbb tanitók és tanítónők közül az idén is kiválasztották azokat, akiket a vár­megye részéről, a rendelkezésükre álló összegek erejéig, némi elismerésben részesíthettek. Ehhez képest a vármegye részéről s annak nevében egy-egy darab 10, illetőleg 20 koronás aranyból álló jutalomra érdemesítették a következő tanító­kat, illetőleg tanítónőket : Kiss Béla ebszőnyi, Kalina Károly, Dogosy Árpád és Nagy Mária sárisápi, Heinczelmann Antal, Baky István és Kottra Rezső nyerges­újfalui, Perényi Ferencz dorog-ujbánya, Csupák Ede kesztölci, Vezér János és Lohner József süt­tői, Bárdos József annavölgyi, Borz János kurali tanítót és Komoróczy Mária dági tanítónőt, ösz­szesen 14 tanítót, illetőleg tanítónőt. A legszorgalmasabb növendékek közül, a kik a magyar nyelvet legjobban elsajátították, a Sacelláry-alappal gyarapult vármegyei, továbbá a Frey Vilmos-féle alapból s a gyűjtés utján be­folyt összegekből összesen 298 növendéket része­sítettek egy-egy koronából álló jutalomban. Esze­rint a vármegye részéről s annak nevében ki­osztottak 14 darab aranyat 180 korona értékben s 298 koronát, összesen 478 koronát. A Holdampf-féle alapítvány kamataiból a süttői hat évfolyamú népiskola mindegyik osztá­lyában 3 — 3 legszorgalmasabb s legjobb tanuló­nak, tehát összesen 18 növendéknek, a boldog­emlékü alapító szándékainak megfelelően, kiosz­tottak összesen 424 koronát és 65 fillért. A vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig" az idén Esztergomvármegye néptanítói közül Seres Ferenc táti kántortanítót tüntette ki azzal, hogy a magyar nyelvnek évtizedeken keresztül teljesített buzgó terjesztéseért 100 korona juta­lomban részesítette, amely tiszteletdíj az iskolai vizsgálat alkalmával lett neki ünnepélyesen s a jelenlevők lelkes éljenzése mellett átnyújtva. Végül megjegyzik, hogy a magyar nyelv sikeres terjesztésére nézve kedves kötelességük­nek tartják kiemelni azt, hogy az illető idegen ajkú községek lelkészkedö papsága is általán igen szép példával jár elő a magyar nyelv megked­veltetésében. Több iskolánál a vallásoktatás is teljesen magyar nyelven folyik már az alsó osz­tályokban is. Legtöbb iskolánál a felső osztályok­ban, ahol a növendékek már teljesen jól értenek magyarul, kizárólag magyarul tanulják a növen­dékek a hittant és bibliát is. Szinte öröm volt hallani az idén, úgymond a jelentés, a mogyorósi tótgyerekek szép, okos és szabatos magyar feleletét a hittanból, ami Fol­tin József bajóti plébános kiváló buzgalmának köszönhető. Áz idén Srobár József kesztölci plé­bános, aki a hittant, a tót anyanyelv mellett, ma­gyarul is szintén előadta, előttük a hittant magya­rul is kikérdezte s azt tapasztalták, hogy a kis tótajku gyerekek, akik különben igen hajlandók a magyar nyelv elsajátítására s azt hamarább is elsajátítják, mint a németajkuak, — tisztességesen elmondták magyarul is a hit alapigazságait. Jövőre pedig azt hisszük, hogy a Herceg­prímás O Eminenciájának hazafias ihlettől telt ama körlevele, melyet a magyar nyelv terjesztést érde­kében a főegyházmegye lelkészkedö papságához intézett, csak fokozni fogja még nagyobb mér­tékben a sikert, melynek hatása máig is előnyö­sen érezhető, amint azt a kesztölci példa is mutatja. A közigazgatási bizottság tagjai mindvégig feszült figyelemmel hallgatták a részletes jelentést és befejezésekor lelkes éljenzéssel adtak kifejezést elismerésüknek a tüzetes és nagy részben örven­detes adatokat tartalmazó beszámolás fölött. A főispán egyszersmind köszönetet szava­zott ugy maga, mint a bizottság nevében az alispánnak s a kir tanfelügyelőnek hazafias fára­dalmaikért. Rip. Jelentés a „Kolos" közkórház 1902. évi működéséről. Az esztergomi közkórház történetében a le­folyt 1902. év fordulópontot képez, a mennyiben ez évben nyilt meg a közönség számára az ujo­nan épült és legbőkezűbb adakozójáról s védnöké­ről, Magyarország ezidőszerinti herczegprimásáról nevezett »Kolos« közkórház, melybe 1902. január 11 -én költöztek át a régi és szűkké vált kórház betegei. A kórház létesítéséről, befejezéséről s a for­galomnak való átadásáról fog ugyan tétetni külön jelentés, mely a kórház építési számadáso­kat is fel fogja ölelni, ezen jelentés keretében mégis szükséges megemlíteni annyit, hogy a kór­ház, mely az »Aranyhegy« lejtőjén épült, nyolcz kisebb-nagyobb épületből áll. Elől a téglány

Next

/
Oldalképek
Tartalom