ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-12-06 / 49. szám

egyesületi elnöki útmutató «-t készit, e nagysza­bású munkájában alapos tanulmányozás után a helybeli legényegyesület módosított alapszabályait teljes egészében mint »ideális«-at óhajtja közölni, mely célból felkérte az elnökséget az uj alapsza­bályok egy példányának mielőbbi átadására. * Szabadság. Dr. Thuránszky Lajos, a vár­megye tb. főjegyzője, dec. hó 1 -tői egy havi sza­badságra ment. Thuránszkynak ez most második szabadsága ezen esztendőben. * Az Esztergomi Kath. Kör december 8-án, kedden tartandó estélyének műsora: 1.' Chopin. Nocturno C-moll. Zongorán Bellovits Margit. 2. Kersch, Ave Maria, duo. Énekli Csukass E., Fáy R., Saághy M., Kersch E., Ékessy B., Hätz E, 3. A betlehemi bölcső. Dr. Walter Gyula felol­vasása. 4. Schumann, Kreisleriana 1. és 5. sz. Zongorán Bellovits Margit.* ;: Ülések a megyén. A vármegye egészség­ügyi bizottsága f. hó 7-én, közigazgatási bizott­sága 9-én, az állandó választmány pedig 17-én tartja ülését, 18-án pedig a törvényhatósági bi­zottság rendkívüli közgyűlést tart. * Gyászrovat. A nagyszombati társas káp­talan, az összes rokonság nevében is, megszomo­rodott szivvel, de Isten akaratában, való meg­nyugvással adja tudtul, hogy kis-kotyesói Keller János nagyszombati társ. káptalani olvasó kano­nok, a bold. Szűzről nevezett aiskai, vagy ochkai c. prépost, gyémánt misés jubiláris pap, életének 89-ik, papságának 64-ik évében, a haldoklók szentségeinek áhítatos felvétele után, végelgyen­gülésben, f. hó 30-án az Urban elhunyt. — Kuna P'erenc alesperes és egbelli plébános dec. 4-én 68 éves korában, papságának 45. évében meg­halt. — Hornik János december hó 3-án délelőtt 11 órakor életének 72-ik évében, a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után elhunyt. A boldogult temetése december hó 5-én délután fél 4 órakor volt. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig' de­cember hó 7-én reggel 7 órakor fog a Vár-tem­plomban a Mindenhatónak bemutattatni. Béke hamvaikra ! * A jövő évi esküdtek kiválasztása. A törvény rendelkezésének megíelelőleg a jövő évre érvényes lajstroma az esküdteknek az elmúlt hét folyamán állapíttatott meg a komáromi törvény­szék bizottsága által. 240 esküdt és 80 helyet­tes esküdt lett kiválasztva, mely lajstromból minden ülésszak előtt 30 esküdt és 10"helyettes esküdt sorsoltatik ki. A lajstromba Esztergom város és megye területéről a következők vétet­tek fel: Aprily Ferenc kőfaragó mester Süttő, Brunner Ferenc iparbanki titkár, Büttner Róbert főkáptalani számvevő, Dobó Jenő érdész gyakor­nok, Eggenhofer Ernő fakereskedő és vállalkozó Táth, Etter Gyula érsek urad. intéző Kernend, Gerenday József nyomdatulajdonos szerkesztő, Hartmann Péter kőfaragó mester Ny.-Ujfalu, Dr. Helcz A. ügyvéd, ifj. Ledergerber Pál kőfaragó mester Nyerges-Újfalu, Marosi Ferenc vaskeres­kedő, Nádhera Pál főkáptalani főerdész, Nedeczky Árpád kőbáryatulajdonos Piszke, Niedermann János igazgató, Nozdroviczky Miklós városi erdőmester, Oltósy Lajos meggyfagyáros, Pach Antal kereskedő, ifjú Rédly Gyula érseki urad. intéző D.-Mocs, Schönbeck Imre magánzó, Stern­feld Rezső magánzó, Szenttamási Béla ügyvéd, Szmatlik Antal érseki levéltáros, Vaszary Antal érsek urad. főerdész Nyerges-Újfalu. Azok az esküdtek, kik mentességet akarnak igénybe venni, kérvényükkel a törvényszék elnökéhez forduljanak. * „A jó Neumayer bácsi meghalt." Ez a hír terjedt el a városban nov. 29-én és megille­tődve hallotta ezt mindenki. — Nem fogjuk tehát többé már látni, amint a tisztes öreg úr botjára támaszkodva jóságos, mosolygó tekintetével be­szélget ismerőseivel, kik mindig örömmel talál­koztak vele! Az iparospolgárnak egy dicsőséges mintaképe volt ő, kiről sugárzott a — becsüle­tesség. Érről a tulajdonságáról ismertek őt főleg és a közvélemény nemesi előnév gyanánt adta azt neki: a »becsületes Neumayer.« Azok az asz­talosmunkák, melyeket ő készitett, századokon át fogják hirdetni az épületeken, templomokban, elő­kelő termekben, hogy volt egyszer égy mester, ki fából alkotott műveket, melyek szilárdak, mint az acél; melyek Ízlésesek, mint ha valamennyi »remek«-be készült volna ; melyek olyan lelkiis­meretes gonddal vannak beállítva, hogy a pusz­tulás sem mer hozzájuk férni. — Az esztergomi papnevelő-intézet viharoknak kitett épületét már sok évtized óta ostromolja a tomboló északi szél, de a Neumayer által készitett ablakok még most is olyan rendületlenül oltalmazzák, mintha tegnap készültek volna. Énnek a háznak asztalos-mun­káját Neumayer vállalta el és megkötötte a szer­ződést rá több évvel az épület befejezése előtt. Ámde ezalatt a fa ára felemelkedett és neki a szerződésben kikötött összeg szerint több ezer forint vesztesége lett. Hiába volt minden után­járás, a hatóságilag megállapított szerződési ösz­szeget meg nem változtatták. Azonban dacára ennek, a becsületes Neumayer pontosan a szer­ződés szerint, a legjobb fából, a leggondosabb munkával állította be az ajtókat, ablakokat. — Szomorúan említette azután az intézet akkori kor­mányzójának, a boldogult Zalka győri püspök­nek: Uram, minden vagyonom ráment erre a vállalatomra. Zalka erre több kisebb munkát ren­delt nála az intézet számára, melyekért midőn a számlákat elhozta Neumayer, a kormányzó javít­gatni kezdte az összegeket: »Itt áll 300 frt. — írjon helyette 1500 frtot. Itt, a padokért 500 frtot kér. — írjon helyette 2000 forintot, stb. Mert lássa kedves barátom, ennek a kifizetése már egészen tőlem függ és én nem akarom, hogy a szemináriumon vesztesége legyen.« A jó Neu­mayer könyezve irta alá a nyugtát és élete vé­géig mindig meghatott szivvel emlegette a ne­meslelkü Zalkát. De a példányszerü mester em­léke is mindig kegyeletes tiszteletben fog állani. — Elhunytakor a család a következő gyász­jelentést adta ki: Alulírottak mélyen megtört sziv­vel jelentik a feledhetlen férj, forrón szeretett atya és nagyatya, A T cumayer Károly remekes asztalos mesternek hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos fölvétele után f. évi november 29-én, hajnali 5 órakor, munkás életének 78-ik, boldog házasságának 36-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei december i-én, délután 3 órakor fognak a gyászoló család lakásán (Kossuth-utca) beszenteltetni s a kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesz­telő szent mise-áldozat december 2-án, délelőtt 10 órakor fog a szentferencrendi templomban a Mindenhatónak bemutattatni. — Esztergom, 1903. nov. 29-én. Legyen áldás drága porain! Özvegy Neumayer Károlyné szül. Homeiszter Anna neje. Neumayer Irma özv. Tausch Károlyné, Neumayer Berta férj. Csongrádi Lajosné, Neményi Károly, Neményi Ödön, Neumayer Nina férj. Staniek Gézáné gyermekei. Neményi Sándor, Neményi Margit, Neményi Ödön, Staniek Gizella, Staniek Natika, Staniek Katuska, Neményi Erzsike, Ne­ményi Klotildka, Csongrády Árpád, Csongrády Lajoska, unokái. Havasi Antal sógora. Havasi Antalné szül. Kőszeghi Lujza, özv. Hellár Jó­zsefné sógornői. Neményi Károlyné szül. Sta­niek Matild, Neményi Ödönné szül. Staniek Klotild menyei. Csongrády Lajos, Staniek Géza vejei. * Az árlejtés eredménye. Mult számunkban jeleztük, hogy a katonai barakkaszárnya építésére való pályázat m. hó 30-án lejárt. Az építésre 8 pályázó jelentkezett. 1. Dr. Heidelberg Tivadar ajánlata parafakő lemez burkolásra négyszögmé­terenként 3.80 kor. egységárral, 2Ó.5°/o árenged­ménynyel. 2. Popper Zsigmond az összes munká­latokra az egységárból 6 1 /-2°/o" engedménnyel. 3, Eternit művek Hatsek Lajos ajánlata mennyezet burkolásra, Eternit elszigetelő lemezekkel négy­szögméterenként 2 kor. 50 fill., a szükséges tá­masztó léccel 40 fillérrel több. Eternit palával való fedésre Q méterenkint 3 kor. 4. Toldy János ajánlata az összes munkákra 6.7°/o árengedéssel. 5. Kührner Antal ajánlata 2.3% árengedménnyel, ha a falak is parafakő lemezekkel készülnek, akkor az egységárakkal. Építési időtartam 80 munka­nap. 6. Parafakő részvénytársaság ajánlata. Az egyik költségvetés szerint 3 kor. 80 fill, egység­árral, a másik szerint 4 kor. 37 fillér, illetve 4 kor. 40 fill, egységárral 12% engedménnyel. 7. Gyura Károly ajánlata 11.2% engedménnyel. S végül 8. Sinka Éerenc ajánlata 5% fölülfizetésel. Az ajánlatokat az építési bizottság bírálja felül, de határozatot felette a városi képviselet fog mondani. * Az esztergomi nyomdász-sztrájk. A nyomdászok központi szakegyesületének kezde­ményezésére országszerte megindult árszabály­mozgalom Esztergomot sem kerülte el. A hely­beli nyomdászok hétfőn terjesztették be kíván­ságaikat a tulajdonosokhoz, s miután arra délben még kedvező ígéretet sem kaptak, beszüntették a munkát. A szakegyesület kiküldöttje és az itteni főnökök (Laiszky János kivételével) este 9 óráig tárgyaltak, mire a békés megegyezés létre jött, a mennyiben három nyomda irta alá a mim- I kasok kívánságát s csak egyedül Laiszky János nyomdatulajdonos, ki pedig maga is tanult nyom­dász, nem fogadta el a megállapodást, mely a munkás létjogainak biztosítását és a munkanél­küliek számának csökkentését célozza. Laiszky János nyomdájában alkalmazva volt idegen sze­mélyzet (1 nyomdász) tehát tovább sztrájkol, s mig nem fogadja el a feltételeket, addig munkást sem kap. Érdekes a szervezett nyomdászok taktikája, melyet az országban már másutt is érvényesítet­tek. A tapasztalat ugyanis, azt mutatta, hogy az ilyen bérmozgalmak sikeres és gyors lebonyolí­tását az hátráltatja egyrészt, hogy egyes nyomda­tulajdonosoknál alkalmazott tanoncok száma rend­kivül nagy, kikkel aztán a tulajdonos dolgoztat, s nem érzi meg ugy a sztrájk kellemetlenségeit. Most tehát az ilyen alkalommal, mert a szakmi­niszter egy uj rendelete szerint a szökött tanonc nem büntethető, — egyszerűen megszöktetik őket. Ez adott esetben is, midőn a munkát beszüntet­ték, az inasokat kocsira ültetve, Nánáról a gyors­vonat II. osztályán vitték Budapestre, hol az elv­társ-palánták uri kényelemmel szokták megvárni a sztrájk végét. A nyomdákban egy lélek sem dol­gozik ilyenkor s igy a tulajdonosok kénytelenek elfogadni a munkások ajánlatát, de legtöbb eset­ben, mint itt is, méltányolják kívánságukat. A lefolyt mozgalom különben intézkedik arra nézve is, hogy a tulajdonosok ne vehessenek fel annyi tanoncot, hogy ezzel kipótolhassák a különben fizetendő munkaerőt. Ez érzékeny veszteség azok­nak, kik eddig nyomdájukat inasok olcsó mun­kájával tartották fenn és az amúgy is munka nélkül levő proletár sereget szaporították. * Az üveggyár. Az első magyar üveggyár r.-t. 1902/1903. évi üzletévében 17526 kor. vesz­teséget szenvedett, mi által most már veszteségei 916.198 koronára szaporodtak, s igy az alaptőke 7Ó°/o-a veszett a vállalatba. A mérleg egyik holt tételét képezi az esztergomi gyár is 960.680 ko­ronával. A részvénytársaság a felszámolás kér­dését újból napirendre tűzte. * A budai középiskolai Mária-kongregá­ció december 8-án d. u. 5 órakor a szt. Erzsébet­rendű apácák templomában (II., Fő-utca 41.) felvételi ünnepélyt rendez, melyet Kohl Medárd dr. püspök végez. A szertartás részei: 1. Veni Sancte. 2. Szentbeszéd, mondja P. Antal, Q. F. M. 3. A kongreganisták fogadalom megujitása. 4. A tagjelöltek hitvallása s felajánlása. 5. Az érmek megszentelése. 6. A jelöltek felvétele. 7. Magnificat. 8. Te Deum. g. Tantum ergo, Genitorí. 10. A püspök áldása. Ez alkalommal a kongre­gációi fogadalmat leteszik : a) a szent István­kongregációból : Bartók János, Emmer Antal, Feik Jenő, Fierer Kelemen, Georgi József, Illés Károly, Kovács Tibor, Ligeti Sándor, Nagy Béla, Németh Jenő, Opatrny Ignác, Reichmann Vince, Rode László, Román Károly, Sissel János, Stark Vilmos, Stróbl Ernő, Unger Ernő. b) a szent Alajos-kongregációból:Ditrich Ödön, Fiala Zdenko, Klimko Elemér, Kósa György, Oberhuber Vilmos, Petróci József, Proksch János, Stockinger Róbert, Teichmann Árpád, Várady József. A távollevőket kérjük a fogadalom meg-ujitására. * Háztulajdonosok figyelmébe. A városi adópénztár hirdetményt bocsátott ki, hogy azon házakról 15 nap alatt házbérjövedelmi vallomást kell beadni, melyekben f. év leforgása alatt lak­változás vagy a háztulajdonos személyében vál­tozás történt. Házbérjövedelem vallomási űrlap a városi adóhivatalban ingyen kapható. * Felhivás a betegápoló irg. nővérekhez. Ama téves előítélet, mintha a betegápolás az idő előtti halálnak volna biztos útja, sokakat tart vissza a különben fönséges hivatástól, illetve élet­pályától. Hogy mily nagy kárára a szenvedő emberiségnek, említeni is fölösleges. E káros elő­ítélet megcáfolására vállalkozik Lindheim Artúr lovag, midőn könyvet készül irni, melyben sta­tisztikai adatokkal akarja az emiitett hiedelem téves voltát bebizonyítani. Hogy műve minél alaposabb legyen, ez úton is felkéri az összes betegápoló irg. nővéreket, hogy úgy rendi — mint világi tagjaik egészségi állapotáról illetve halálozá­sukról átlagos adatokat szolgáltatni szíveskedjenek körülbelül a következő pontok szerint. 1. A beteg­ápolónők száma, koruk és szolgálati idejük 2. Egy­egy ápolónő átlag hány napig volt beteg az utolsó 5 év alatt, a betegség neme, átlag mily beteg­ség volt a leggyakoribb. 3. Átlag hányan haltak meg az utolsó 5 év leforgása alatt, a halál köz­vetlen oka. 4. Az előbbi évekhez képest nagyobb vagy kisebb-e a halálozás ? Az irgalmas nővérek saját érdekükben ne mulasszák el a kívánt kimu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom