ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-06-14 / 24. szám
* A párkányi iskola körül a hét folyamán ujabb események történtek, melyek szintén méltók arra, hogy szavakba öntve megörökíttessenek. F. hó 9-én összejöttek az iskolaszék tagjai és makacsul ragaszkodtak régi határozatukhoz, mely szerint a szorgalmi időnek ez évben jun. 22-éig kell tartania, mert az iskolai év az építések miatt a szokott időnél valamivel később kezdődött. Igy küzdenek a látszatért, kiknek most sem jutott eszükbe az ügyet idejekorán, a vizsgálat előtt rendezni. Az iskola összes osztályaiban most naponkint alig 25 gyermek jelenik meg, holott a beirottak száma 268 és ezek a vizsgálatig az uj biró szorgoskodása folytán kevés kivétellel pontosan jártak az iskolába. — Sőt az iskolaszék még tovább ment és hevesen kikelt egy tanitó ellen, ki, miután látta, hogy a vizsgálat után napokon át egy sem jelentkezik növendékei közül, elutazott pár napra a nélkül, hogy az üres iskola elhagyására engedélyt kért volna. A foganatosított kidobolás után ismét haza érkezett, de, midőn ismét csak három-négy gyermek jelentkezett, újra elutazott rövid időre. Ez a tanitó a mostani tanítótestület legrégibb — bár fiatal — tagja, ő volt a rendnek első fecskéje a párkányi iskolában, ő kezdte a pontos iskolamulasztási kimutatások készítését. A mai napig minden tekintetben példásan működik s egyedüli bűne az, hogy a mostanihoz hasonló kicsinyeskedéseket és szekatúrákat mindig nagyon is jogosult erkölcsi fölénynyel ignorálta. Oly bánásmód után nem volna csoda, ha maguk a tanitók meggyűlölnék a fegyelmet, a mi azonban eddig •— hála Istennek — nem következett be. —• Az igazságnak tartoztunk e néhány őszinte szóval. Fráter C. * Heveny-fertőző kórok. Esztergom megyében a folyó évi május havának Il-ik felében alábbi hevenyfertőző kóresetek fordultak elő: 1. Fültőmlrigylob: Esztergomban. 2. Hasihagymáz (typhus): Esztergomban, Párkányban. 3. Vörheny : Esztergomban, Bajnán, Bátorkeszen, Kőhidgyarmaton. 4. Kanyaró: Süttőn. 5. Trachoma: Esztergomban, Nyergesujfalun, Pilismaróthon, Sárisápon, Párkányban, Németszölgyénben. 6. Bárányhimlő: Esztergomban. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1903. június hó 7-től június hó 13-ig Születtek: Miklóssi Imre r. k. földm. fia, — Kertész Rozália r. k. halászlegény leánya, — Gratzer Antal László r. k. hidfelügyelő fia, — Váradi Rozália r. k. földm. leánya, — Romanek Erzsébet r. k. kőmives leánya, — Palkovits János r. k. gulyás fia, — Szenczi János r. k. földm. fia, — Ravasz József r. k. m. á. v. mozdonyfütő fia, — Kovács Anna r. k. földm. leánya, — Szűcs Erzsébet r. k. földm. leánya, — Gerendás Ferenc r. k. földm. fia, — Farkas Mária r. k. gépész leánya. Kihirdetés végett jelentkeztek : Volner Ferenc r. k. kereskedő Esztergom és özv. Pardavi Györgyné szül. Stambrech Hermina r. k. Esztergom, — Sovány István r. k. földm. és Kara Anna r. k. Esztergom. Házasságot kötöttek : Rosznáky Alajos Aladár József r. k. főkáptalani gazdasági-segéd és Tolleé Hedvig Erzsébet Mária r. k. Esztergom, — Pirchala Imre László Mária r. k. főkáptalani gazdasági intéző Nyitra-Pereszlény és Tolleé Matild Johanna Mária r. k. Esztergom, — Szabó Sándor r. k. napszámos és Dojcsán Borbála r. k. Esztergom. Meghaltak: Gőg Miklósné szül. Hägen Ilona r. k. 25 éves, molnár neje (tüdőgümőkór), — Kántor Sámuel ev. ref. 43 éves kocsis (tüdővész), — özv. Miriák Józsefné szül. Hindellér Mária r. k. 68 éves földm. napszámosnő (tüdőhűdés, tüdőüszkösödés miatt), — Bihari Jánosné szül. Sós Julianna r. k. 66 éves magánzónő (aggaszály), — Miklóssi Imre r. k. 1 napos földm. fia (idétlenség), — özv. Schrems Józsefné szül. Vörös Anna r. k. 77 éves (aggkór), — Pócs Mihály r. k. 52 éves primási urad. cseléd (máj-zsugor, sorvadó májlob), — özv. Oriskó Jánosné, szül. Feigler Mária r. k. 69 éves (aggkór), — Romanek Erzsébet r. k. 1 napos, kőmives leánya (gyengeség), -— Ravasz József r. k. 1 napos, mozdonyvezető fia (idétlenség), —• Kis Erzsébet ev. ref. 15 hónapos városi utcaseprő leánya (idült tüdőlob), —- özv. Aigner Károlyné szül. Walter Jozefa r. k. 63 éves (tüdőlob). = Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesiteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkereskedéséből Budapesten a »Sétatéri« vagy a » Margitszigeti« fűmagkeveréket. —• Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. = A közönség figyelmébe ajánlom teljesen modern és minden igényt kielégitő Széchenyitéri férfiszabó üzletemet. A legfinomabb angol és francia szövetekből nagy raktárt tartok a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Tisztelettel Perényi Ignác férfiszabó. Irodalom és művészet. Babylon és a Biblia. Irta dr. Babura László. Delitzsch német professor azt gondolta, hogy nagy újságot mond a világnak, ha közhírré teszi, hogy az őstradiciót nemcsak Mózes tudta, hanem más is, s hogy azt nemcsak a zsidóság, hanem többé-kevésbé eltorzítva más nemzetek is birták. Sőt amit a theologusok régen tudtak, hogy t. i. lehetséges, hogy az ősi hagyománynak a szentirásnál régibb irott emléke is van, azt most Delitzsch közhírré teszi s nem mondhatunk mást mint azt, hogy »düpirozza« v. i. rászedi vele a világot. Tényleg semmi ujat nem mondott. Ezt fejtegeti találóan és tudományos alapossággal Babura füzete ; sorba veszi a Delitzsch által vitatott pontokat s kideríti mindegyiknél, hogy mit tartsunk magáról a tárgyról s mit D. fejtegetéseiről. A magyar irodalomban megjelent már egy filológustól is egy erre vonatkozó fejtegetés, most egy szolid theologus szólal meg Baburában s fényt dérit a hozzá nemértés s az elkapatottság által elhomályosított kérdésekre. Aki e tárgy iránt érdeklődik, annak e füzetet őszintén ajánljuk. Kapható Buzárovits Gusztávnál Esztergom. Ara 1 kor. Megjelent: A konviktus szelleme. Tizenkét konferencia, melyet Krier Bernát német eredetije nyomán a nagyszombati kir. érs. konviktus növendékeinek tartott: dr. Fallenbüchl Ferenc, kath. érs. főgymn. r. tanár, konvíktusi tanulmányi felügyelő. Előfizetési felhivás. A győri székesegyházban tartott konferencia-beszédeimet átdolgozottan y>A boldog ember utja« cimen könyvalakban adom ki. A felvett kérdéseket a keresztény bölcselet alapján igyekeztem megvilágítani. Olyanok e kérdések, a melyek a művelt körökben szóbeszéd közben igen gyakran előfordulnak. Hogy világosan lássanak azok, akik az igazságot nemcsak keresni, de megtalálni is óhajtják, — amennyire lehetséges volt — az értelemhez szólottam. A mű sikerült kiállításban, 144 oldalnyi terjedelemben, kapható a szerzőnél (Győr, Apácautca 27.) és a gy őr-egyházmegyei könyvsajtó kiadóhivatalában. Ara 1 korona 60 fillér. Megjelent Acsády Ignácz: A Magyar Birodalom Története cimü művének 13-ik és 14-ik füzete. Nagy Lajosnak ős és közvetlen elődeinek korszakát rajzolja. Az I. Károly uralkodását megelőző 50 évben véres belmozgalmaknak színhelye Magyarország. Az egész államgépezet megakadt, a jogrend és a belső biztonság helyére rablás és erőszak lépett és Venczel és Ottó uralkodásának eseményei tulajdonképen az elhatalmasodott olygarchák személyei körül csoportosulnak. Nem túlzás, ha Acsády azt mondja, hogy Károly a királyi hatalom igazi ujjáalkotója. Bölcsességének bizonysága, hogy ehhez a munkához felhasználta a tömegek ösztönét, hogy a köznemességre éspolgárságra támaszkodott. Az ő érdeme az akkori valutának rendezése, a honvédelem újjászervezése és hogy a polgári elemet és a városokat töméntelen kiváltsággal és kedvezménnyel igyekezett országa szociálgazdasági szervezetében megfelelő szerephez juttatni. A munkát, melyet megkezdett, Nagy Lajos fejezte be dicsőségesen. Nem csak a csatatéren, a politikai tevékenységben egyengette Magyarország nagyságának útját, hanem a kereskedelem és ipar terén is. A városi elem gazdagodását aztán az állam hatalmas gyarapítására használta fel. De nem feledkezett meg az őstermeléssel foglalkozó alsó néposztályok javáról sem. A földesúri bíráskodást egyenesen jobbágyvédő célzattal terjesztette ki. Igazán nagy volt minden téren. Nagy mint király és nagy mint ember. Ezt a Nagy Lajost nem csak csodáljuk, de szeretjük is, sőt, a mi több, meg is értjük, mert bele látunk a lelkébe és nyomon követjük emberi és uralkodói fejlődését. Szerkesztőségi posta. P. M. K. L Aktulális cikkek jövőre szorították a szedésre adott cikket. — Budapest G. József. Köszönettel megkaptuk és sorba vettük. — J. J. Nem közölhetjük. — B —á. E. J. Bizonyos okból most nem volna célszerű a közlése. Üdvözlet 1 Főszerkesztő: Dr. CSAJKA ERNŐ. Felelős szerkesztő: Dvihally Géza. N y i 1 t-t é r. Köszönet-nyilvánitás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó nénikém özv. Aigner Károlyné, szül. Walter Jozefa halála alkalmából részvétükkel gyászos szomorúságomat jólesőleg enyhíteni törekedtek és mindazok, kik a boldogultat utolsó útjára elkísérték, ezúton fogadják őszinte, szivből jövő köszönetemet Szabó Riza. A nyári menetrend Párkány-Nána és a főváros között. Érvényes 1903. május 1-től. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Sz. v. Gy.v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Tv. sz. sz. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Gy.v. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. 1030 1022 6 20 615 235 215 145 925 720 600 ind. Budapest ny. p. u. érk.! 705 745 8 45 940 1105 150 555 845 945 1122 1122 1 0 58 708 1 333 254 217 IOÍ 7 753 652 1 i Vácz > 6 14 651 754 908 1001 118 5O6 750 912 1004 1146 1122 733 702 4OI 318 233 1041 8 08 717 Nagy-Maros 5 42 616 720 8 53 931 1 433 719 854 946 1 1 1 4 46 347 I 1116 827 753 > < Esztergom-Csavargőzös in 1 d. 522 1 644 1 855 1 401 635 1 913 1233 1222 8 30 726 500 359 258 1130 836 806 érk. Párkány-Nána in 1 d. 453 529 630 827 840 1237 344 6 20 825 858 Budapest—Esztergom (helyi érdekű vonal). Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Budapest nyugoti p. u. ind. Esztergom érk. 6 45 8 58 2 40 4 56 6 40 850 Esztergom ind. Budapest nyugoti p. u. érk. 6 20 8 35 215 4 35 6 58 915 Az esti 6 órától reggeli 5 óra 59 percig terjedő éjjeli idő a percek aláhúzásával van kitüntetve.
