ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-12-13 / 50. szám

i: Az iskolaév uj beosztása. A közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki a felsőbb leányiskolái miniszteri biztosoknak, valamint a kir. tanfelügyelőknek, melyben a községi, az állami, egyesületi és a magánjellegű felsőbb leányiskolák és polgári iskolák tanévét ezentúl két időszakra osztja be. E szerint már az idén karácsonykor és húsvétkor elmarad a bizonyitványosztás és e helyett január 31-én adnak ki értesitőt a tanulók előhaladásáról. A miniszter felkérte egyúttal az összes egyházi főhatóságokat, hogy az egyöntetűség kedvéért a főhatóságuk alá rendelt polgári és felsőbb leányiskolákba szintén a féléves beosztást vezessék be. * Közigazgatás. Szerdán f. hó 9-én tartotta meg Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága december havi ülését. Horváth Béla főispán megnyitván az ülést, bejelentette, hogy Brutsy János lemondott a bizottsági tagságról, majd utána Andrássy János kir. tan. alispán számolt be az elmúlt hónap főbb, és a közigazgatás ügykörében felmerült eseményekkel. A pénzügyigazgató jelentéséből a bizottság tudomást vett arról, hogy az áldatlan politikai viszonyok következtében az adóbefizetéseknél november hóban óriási visszaesés észlelhető. Magánál az egyenes adók tételénél több mint 100000 korona a differencia. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a népoktatás a rendes mederben folyik. Az államépitészeti szakban ugyancsak igy, a tiszti főorvos jelentése szerint pedig az egészségügyi viszonyok Esztergomot és a bajnai kört kivéve elég kedvezők. A halálesetek száma a megyében 176 volt, ezek io79°/o-a tüdővészben halt meg, 47"88%-a pedig 7 éven aluli gyermek volt. A gazdasági tudósító jelentése szerint a legutóbbi esőzések és enyhe időjárások, az őszi vetések fejlődését nagyban előmozdították. A búza és rozs vetések úgy megerősödtek, hogy a bekövetkezhető erősebb télnek is bizalommal nézhetnek elébe. Az őszi szántással a gazdák már részben elkészültek, részben pedig kellően előrehaladtak. A szőlőkben a fedés és döntés az egész megyében már el van végezve. Ez a szegényebb sorsú mezei munkásoknak jótékony kereseti forrást nyújtott. A törvényhatósági íillatorvos jelenti, hogy a ragadós állatbetegségek az egész megyében szűnő félben vannak. * Párkány villamfényben. A párkányiak /vaults Gyula jegyző kezdeményezésére elhatározták, hogy a községet villamos világítással fogják ellátni. E héten értekezletet tartottak, melyen lovag Rippka P'erenc, a Ganz és társa cég titkárja ís részt vett. Az esztergomi villamos művekkel kapcsolatban a Mária Valéria hidat és Párkány-Nána vasútállomását is villámmal fogják világítani, igy tehát szükséges, hogy Párkány is gondoskodjék kellő világításról, hogy ne maradjon szomszédjai mellett abban a sötétség-ben, melyben most van. * A szent Erzsébet-egylet népkonyhája ügyében f. hó 11-én, pénteken cl. u. 3 órakor népes választmányi ülést tartott a katholikus kör helyiségében. Bogisich Mihály v. püspök elnök részletes jelentést adott a mult közgyűlés által kiküldött bizottság eddigi eljárásáról. Dr. Fehér Gyula alelnök jelenti, hogy a város tanácsa az egyesület kérését, mely szerint a népkonyha a városi szegények házában helyeztetnék el, készségesen teljesítette. Jelenti továbbá, hogy a bevásárlások és előzetes rendezés annyira haladt, hogy a népkonyha f. hó 15-én egyelőre 25 szegény számára meg fog nyittatni. A megnyitásra az elnök és alelnökön kivül a választmány tagjai közül Andrássy Jánosné, Földváry Istvánné, Nedeczky Miklósné és Reviczky Gáborné úrnők kérettek fel. A népkonyha felállítása a választmány részéről oly általános felkarolásban részesül, hogy az ülés folyama alatt az előzetes költségek fedezésére 146 korona 50 fillér gyűjtetett össze. Ehez hozzájárultak : Bogisich Mihály v. püspök, elnök 20 korona, Andrássy János alispán 10 korona, dr. Fehér Gyula 10 korona, Zubcsek Mihályné 10 korona, Magos Sándorné 10 korona, özv. Szalkay Józsefné 6 korona, Grósz Ferencné 5 korona, Földváry Istvánné 5 korona, Frey Ferencné 5 korona, Nedeczky Miklósné 5 korona, Reviczky Gáborné 5 korona, Mészáros Károlyné 10 korona, Hamar Arpádné 4 korona, Marosy Józsefné 2 korona, Pfalcz Józsefné 2 korona, Vaszary Lászlóné 5 korona, Palkovich Jenőné 2 korona, Brutsy Gyuláné 2 korona, Büttner Róbertné 2 korona, Marosi Ferencné 2 korona, Schleiffer Lajosné 2 korona 50 fillér, Sz. Antal tisztelője 20 korona. Az egylet szegényei javára 1904. évi január hó 11-én a »Fürdő«-vendéglőben tánccal egybekötött theaestélyt rendez 2 korona belépődij mellett. Az estély rendezésére Frey Ferencné elnöklete alatt Nedeczky Miklósné, Reviczky Gáborné és Hamar Arpádné úrhölgyek kérettek fel. Ezen estélyen kivül az egylet a böjti idő alatt megtartja a régi magyar egyházi énekek történetét tárgyaló és azokat énekkarral bemutató estélyét is. Az egylet köszönettel fogad a népkonyha részére bármely pénzbeli vagy terménybeli adományt és kéri, hogy a pénzbeli adományokat a nemes jóltevők dr. Fehér Gyula plébános, egyleti alelnökhöz, a terménybeli adományokat pedig a népkonyhát vezető szegényházbeli irgalmas nővérekhez kegyeskedjenek beküldeni. * A főgimnázium Rákóczy-ünnepe. Az esztergomi főgimnázium ifjúsága ma, szombaton este szines programmal Rákóczy-ünnepet rendezett, melyről lapzárta miatt csak jövő számunkban írhatunk részletesebben. * Egyenes összeköttetés Chinával. A megboldogult Ürge Ignác lazarista atya által alapított szent István királyról címzett r. k. missio-telepről, mely jelenleg hazánkfia, ft. Wilfing er József lazarista atya igazgatása alatt áll, a legfinomabb zamatú, friss aratásu hamisítatlan thea megérkezett, mely Esztergomban egyedül Brutsy Gyula diszműüzletében kapható. A kiváló thea ára : 1 kilo 16 korona, fél kilo 8 korona, 1 deka 20 fillér. * Sorozások. A sorozások egyik dátumról a másikra halasztódnak. A honvédelmi minister most ujabb rendeletet küldött le a megyékhez, melyben két dátumot is nevez meg, ezt a szerint állapítsák meg, ahogy a sorozás megtartható. Az első dátum szerint december 28. és 1904. év január 30. között rendeli el, de ha ez nem volna lehetséges, ugy ,1904. január 4. és február 6. közötti napokon. És ha akkor se lehetséges . . .? * A párkányi állatvásár meg lesz tartva. A dec. 14-én Párkányban tartani szokott állatvásárt, a környéken duló állatbetegségek miatt, úgy volt, hogy nem tartják meg. Most, mint az alispáni hivatalban értesülünk, a község- feloldatott a zárlat alól, és a vásár megtartatik. * Búcsújárás van most Vörös József fiiszerkereskedő kirakata előtt, számtalan gyermek szive dobban meg, hogy a Jézuska az ott kiállított gyönyörű karácsonyfa díszekből neki is juttatna az ő karácsonyfájára. Reméljük, fog is juttatni. * A piszkei hajóállomás kibővitése. A piszkei Duna gőzhajóállomást az ottani közbirtokosság kérelmére és a szakminiszter rendeletére kibővítik, úgy hogy a tavaszi hajójáratok megkezdése előtt a munkálatok elvégeztetnek. * A váci kath. kör lyceumi bizottsága az 1903. évi december hó 15-től 1904. márc. hó 14-ig tartó cyklusban a Kúria szálló nagytermében közérdekű fölolvasásokat rendez. A felolvasások sorrendje: 1903. december 15-én. Megnyitó beszéd, tartja: Csávolszky József c. püspök, elnök. Hazafias költemény : Fridrich Sándortól. Csősz Imre dr.: Deák Ferenc emlékezete. Fridrich Sándor: Mi az ultramontanizmus ? 1904. január 5-én. Prohászka Ottokár dr., esztergomi theol. tanár: Konferencia beszéd. Hársing István, budapesti főgymn. tanár: A régi magyar női viseletekről. Január 12-én. Hörl Péter dr.: Az első segélynyújtás. Varjú János: Magyar családi élet és szokások a török hódoltság idején. Január 26-án. Boroviczényi Nándor dr.: Krisztus és korunk. Farkas Antal: Saját költeményeiből. Február 9-én. Zalánffy Gizella: Természettudomány és társadalom. Lukács József: A nőemancipációról. Február 23-án. Bucsek István : Az igazság a társadalomban. Kövesi Lajos: Erkölcs a költészetben. Március i-én. Margalits Ede dr., budapesti egyetemi tanár: Konferencia-beszéd. Szabó Ignác dr., kecskeméti főgimn. tanár : A virágok költőjéről. Március 8-án. Almásy János: A katholicizmus Magyarország történetében. Bazsó Jstván dr.: A jó olvasmányokról. Március 14-én. Éder Kálmán: A házassági jogról. Lukács József: Az inkvizícióról. A fölolvasások kezdete a jelzett napokon esteli 1

/2 6 órakor lesz és egy-egy fölolvasó Másfél óráig óhajtja lekötni a közönség figyelmét. Belépődij nincs. * Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak ugy biztositható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papir használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, gömb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a cimzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülömböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a cimzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének' pontos kitétele; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. ki teendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cimet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, ugy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra irandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felrag-asztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló élelmi szereket illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (húsnemű, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 klgr., egy pulyka 3 klgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Budapest, 1903. évi november 26. Demény s. k. * Megőrült csendőr. Nyergesujfalun f. hó 9-én Mics József 27 éves csendőr őrülési rohamban rátámadt két odavaló legényre, kik az utcán csendben egymás mellett mentek. Erővel a földre akarta őket teperni, s miután azok védekeztek, kardot rántott és kaszabolni kezdte őket. A legények azonban lefogták a dühöngőt s elvették tőle kardját, miközben Mics József saját kardjával arcát felhasította. A szerencsétlen embert a budapesti honvéd helyőrségi kórházba szállították. A megőrült csendőr környezete eddig mit sem vett észre és magaviseletével egy cseppet sem árulta el betegségét. * A veszedelmes ebek gazdáinak figyelmébe ajánljuk az alábbi hirt. Még október 29-én történt, hogy Kreusz Antal kenyérmezei vasútállomási főnök harapós kutyája Kovács Rozi cselédleányt megharapta és ruháját alaposan megtépázta. A szolgabiróság jelentést tett az ügyészségnél, hol gondatlanságból eredő testi sértésért vizsgálatot rendeltek Kreusz ellen, ki tulajdonosa a harapós kutyának. Reméljünk szigorú birálatot, mely gondolkozóba ejti azokat, kik harapós ebeiket nem tartják láncon. * Vármegyénk földbirtokosaihoz és bérlőihez. A Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesületének megakeresésére nemcsak készséggel közöljük az alábbi proklamációt, hanem — egy nagy magyar társadalmi osztály igazságos ügyéről lévén szó — a legmelegebben is ajánljuk vármegyénk földbirtokosainak és bérlőinek . figyelmébe e kiáltvány tartalmát. Az igaz ügyet védő proklamáció igy szól: Magyarország földbirtokosai és bérlői, hallgassátok meg szavunkat, hallgassátok meg kérésünket. Azoknak érdekében szólunk hozzátok, a kiket a törvényhozás szerzett jogaiktól fosztott meg; de szólunk a ti jól felfogott érdeketekben is. A nem-okleveles gazdatiszteket egy törvény képteleneknek nyilvánítja ki arra, hogy két év múlva minden valamirevaló nagyobb gazdaságban alkalmaztassanak, ha a legnagyobb gyakorlati tudásúak t is. Csodálatos. Eddig meg volt a képességük. És két év múlva már nem lesz meg. De még csodálatosabb az, hogy az állami gazdaságok diplomátlan gazdatiszteinek a képességét (különben: helyesen) nem vonja kétségbe ez a törvény, hanem csak a magángazdaságokban működőkét. Azokra nézve elismeri a