ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-03-29 / 13. szám

Schleifer E. II. 15. Coppe. Az áldás. Szavalja Harsányi Lajos VIL 16. Szentgály. Szabadságharci dalok. Előadja az ifj. ének és zenekar. A szereplők valamennyien kitettek magukért s a derék és buzgó igazgatónak örömére szolgálhatott azon őszinte ragaszkodás, vagy inkább lelkesedés, melylyel a fiuk, de a megjelent közönség is személye iránt viseltetik. A műsorozat után Hollósi Rupert igazgató meleg hangon köszönte meg az ifjúság figyelmét, és buzdító beszédet intézett hozzájuk, valamint a közönséghez is szólott. * Pénztápvizsgálat. Pénteken délután a város házában levő házi adó- és fogyasztási adópénztárakat, az e célból alakult bizottság megvizsgálta s ugy a pénzkészletet mint a naplókat rendben találta. * Az állandó szinkör. Az állandó színkör kérdésével szombaton este foglalkozott a kiküldött bizottság dr. Földváry István elnöklete alatt a sajtó meghívott képviselőinek jelenlétében. Miután felolvastatott gróf Festetlek Andor országos szinészeti kormánybiztos levele, melyben tudatja, hogy Esztergom városa 10" évi időtartamra 10—12,000 korona állami subventióban fog részesülni, ha a színészetnek állandó otthont létesít, elnök mindenekelőtt a szinkör felállításának helye és felépítésének költségei tekintetében kérte a bizottság véleményét, mikor is a Sastelek hátulsó része, vagy a Singer és Leimdörfer fakereskedő cég szigeti telke, az előbbinek a város részéről történendő ingyenes átengedésével lett ajánlatba hozva. Az épités költségei átlagosan 30—40,000 koronában lettek megállapitva, illetőleg javaslatba hozva. Ennyibe kerülne egy állandó jellegű szinkör, a mely felépítése után tulajdonjogot is képezne és a mely az okvetlen megkívánandó kellékekkel szereltetnék fel. Ezek után a még fedezetlen 18—20 ezer koronának mikénti előteremtése tárgyaltatott. Elnök bejelentette, hogy a győri szinikerület uj igazgatójával Mezei Bélával már értekezett, ki is kijelentette, hogy a szinpártoló-bizottságnak bónikat adni nem hajlandó, mely bejelentés után többé szó sem lehetett arról, hogy a még fedezetlen összeg egy része az ezen bizottság tagsági-dijaiból lehessen fedezhető. Ennélfogva a város, a társadalom és magánosok áldozatkészsége lehet azon egyedüli fórum, a mely a terv kivitelét megvalósíthatja, a magánosok oly értelemben véve, hogy ötven koronás részjegyek bocsájtatnának ki, a melyekből évenkint több darab kisorsoltatnék és visszaváltatnék. Erre azonban fedezet volna szükséges, a melyet a bizottság ugy vélne megszerezni, hogy az igazgató köteleztetnék évenként 2-3, költségeinek levonásával, ingyenes előadást adni, a melynek jövedelméből váltatnék vissza a bizonyos számú részjegy. A részjegyek kamatozása pedig ugy történnék, hogy azok tulajdonosai részére az igazgatónak kötelessége lenne a jegyek tényleges árából bizonyos percent engedményt nyújtani. Ha mindebbe a győri szinikerület igazgatója nem megy bele, akkor a mindenki által •oly örömmel fogadott terv oly akadályokba ütköznék, a melyek el nem háríthatók. Feltétlenül bevárja tehát a bizottság az igazgató adandó válaszát, a melyet előbb a bizottság, majd az őt kebeléből kiküldő képviseletnek fog tudomására juttatni. * Városi közgyűlés volt kedden, melynek három pontját, a városi 1902. évi fatermés értékesítését célzó és a legelő bérre vonatkozó gazd. bizottsági javaslatokat, valamint Ivanlts Miklós kérvényi ügyét a csekély számban megjelent képviselők délelőtt %

U óra alatt letárgyalták. * A sorozásokat ismét elhalasztották. XJjabb rendeletet adott ki a honvédelmi minister, melyben a sorozások idejét május 4 és július 20-a közötti időre teszi. * Kovács rajztanár utóda. A reáliskolai •megüresedett rajztanári állásra a tanügyi bizottság Háber János kis-lipniki tanárt jelölte ki, s igy a tanács és közgyűlés legközelebb ezen értelemben határoz. * Festészet. Klomann Nándor, a hires Beszédes-féle fényirda tulajdonosa, Münchenben járt utóbb a festészeti akadémián, hogy magát teljesen kiképezze. Hazatérve, több képet festett, melyek Brutsy Gyula diszműárus üzletében megtekinthetők és eladók. A képek között van több esztergomi tájkép. Van továbbá egy »Csendelet« cimű gyümölcs- és több arckép. Ez utóbbiak a legjobban sikerültek, mig egy kis szőlő garmadát ábrázoló kép is kitűnő. A tájképek is jól ábrázolók, csak színezésük kissé az uralkodó secessió színárnyalatait viseli magán, a mi természetes nem hiba, csak a művész alkalmazkodása a kor-hozta Ízléshez. * A megyei ker. betegsegélyző pénztár köz gyűlése vasárnap délután tartatott meg a város székháza tanácstermében, dr. Walter Gyula p. kanonok elnök betegsége folytán, Paulovits Géza alelnök elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Erős Soma titkár olvasta fel az igazgatóság jelentését, melyből a segélyezés és szolgálmányok köréből a következőket ismertetjük. Kezeltetett a biztosított tagok közül 1922 férfi és 352 nő, tápdijban részesült 718 férfi és 46 nő. Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesittetett 1231 férfi és 1109 nő, gyermekágyi segélyben részesült 12 nő. A jelentésnek tudomásul vétele után az igazgatóság abbeli előterjesztése következett, hogy az eddigi 2 7,,-os járulék kulcsnak 2 °/ -ra való felemelését mondja ki a közgyűlés, mit el is fogadott. Ezek után a választások történtek meg. Megválasztattak az igazgatóság rendes tagjaivá a kisorsoltak teljes számban és pedig dr. Walter Gyula, Scheiber Rezső, Turányi György, Scholcz Tamás és Zeke József. Póttagokul Spitzer Fülöp és Opolczer Ferencz. A felügyelőbizottság elnökéül Pálmai János József. Tagjaiul Schweitzer Gyula és Flaulík Lajos. Választott bírósági póttagul Krajniker Ferencz. Végül a közgyűlés kimondotta, hogy a felemelt járulékok már április 1. napjától kezdődőleg szedhetők lesznek, a távollevő beteg elnöknek pedig önzetlen fáradozásai és a nemes intencióju ügy iránti buzgósága és tevékenységeért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. * Képesités. Toldy János, jónevü helybeli iparos, f. hó 24-én Budapesten, a kőműves-, ácsés kőfaragó-mesterség vizsgáló-bizottsága előtt jó sikerrel letette a kőműves-mesteri vizsgát. A törekvő, képzett iparost olvasóink pártfogásába ajánljuk s e helyen is felhívjuk szives figyelmüket lapunk mai számában közzétett hirdetésére. * Emlékezzünk. Március utolsó vasárnapján, midőn kezébe veszi e lapot, elgondolkozhat az olvasó, hogy e hónapban mily sok nevezetes évforduló volt. A bennünket érdeklő történelmi adatokból íme a következő dátumok: i-én 1705-ik évben volt Rákóczy Ferenc esküvője Zrínyi Ilonával; 2-án 1817-ben született Arany János; 3-án 1858-ban halt meg Bajza József; 6-án 185 1 -ben Döbrentei Gábor halt meg; 8-án 1814-ben született Szigligeti Ede; 10-én 1842-ben pedig báró Eötvös József. 11-én 1828-ban volt az első összejövetel az Akadémián, 12-én 1848-ban pedig Petőfi megírja a híres Nemzeti dalt. 13-án 1867-ben halt meg Lonovics József, 1836-ban pedig született Komócsy József. 14-én 1769-ben született Kármán József, 15-én pedig az örökemlékezetű szabadság nap van Pesten s Petőfi elszavalja és kinyomatja a Nemzeti dalt. 19-én 1637-ben halt meg Pázmány Péter, 20-án 1894-ben pedig Kossuth Lajos. 21-én 1848-ban hozzák meg a sajtótörvényt, 23-án 1848-ban hozták be a hivatalokba először a magyar nyelvet. 25-én 1848-ban a budai helytartótanács Petőfi, Degré és Jókai elfogását indítványozza. 26-án 1813-ban született Kuthy Lajos, 29-én 173 i-ben halt meg gr. Koháry István, 30-án 1831-ben pedig Tóth Kálmán született. * A magyar kath. iskolák ellátása. Abból az alkalomból, hogy az állami tanitók fizetés rendezése egy lépéssel előbbre vitte a tanitók anyagi ellátását, Bertalan Vincze a fenti cim alatt röpiratot tesz közzé. Minden lelkésznek, tanítónak és a kath. iskolák iránt érdeklődő közönségnek a jelen viszonyok között a kibontakozás módozatainak megállapithatása céljából nagyon kivánatos annak megszerzése. Tárgya a kath. iskolák fentartásának biztosítása és alkalmazottjainak az állami tanítókkal egyenértékű ellátása. Ara 1 korona. A röpirat szerzőjénél Esztergomban rendelhető meg. * „Bernarda nővér." A következő sorok közlésére kérettünk föl: Teljesen hamis, hogy Bernárda nővért azért vették volna föl, mert egy örökség várt reá s midőn azt nem kapta meg, ki akarták volna dobni; nem igaz, hogy tél idején 5 hétig bezárták volna egy fűtetlen szőlőhegyi kunyhóba és ott étel nélkül hagyták volna; épen oly hamis állítás az, hogy akkor, midőn az ügyészség közbelépni akart, elbocsájtották egy fillér nélkül ; helytelen, hogy Klára nővért, ki állítólag háromszor vitt neki enni, azért elbocsájtották volna és kárpótlásul egy rongyos törülközőt adtak neki, nem külömben, hogy Vummer kertészt is azért bocsájtották volna el, mert a szerencsétlen leányt megsajnálta és ételt vitt neki. A dolog a következőkép igaz: Mühlfeit Bernárda 1881-ben mint szegény zongoratanitónő a kőszegi domonkosrendi apáca zárdába fölvétetett, de pénze, vagyona nem volt. Hivatásának — sajnos — nem felelt meg, úgy, hogy az elüljárók végre is kötelesek voltak őt a rendszabályok értelmében elbocsájtani, de ezt csak akkor tették meg, midőn a türelemnek minden eszköze megtagadta a szolgálatot. Bernárda nővér február 18-án minden külső erőszak nélkül hagyta ott a kőszegi zárdát, tisztességes ruhával és illő összeggel ellátva. Klára nővér kiűzéséről szó sem volt, most is a zárdában van. Bernárda nővér rendelkezésére állott egy szép szoba éjjel-nappal és a, szokott időben, mint a többinek, teritett asztal. O makacsságból ment ki a meleg szobából a hideg kertbe. Anyagi eltartására nézve a püspöki hivatal és az apácazárda közt még nincs döntés és az a még folyamatban levő tárgyalás befejeztétől függ. Hogy miiyen személy lehet az a Bernarda nővér, arra nézve a szocialista gyűlés után fölösleges tovább nyilatkoznunk. A domonkosrendi szerzetesnők zárdája Kőszegen, 1903. márc. 24. D' Azula M. Mária, perjelnő. * Faváltás. A városi erdőkből a faváltás csütörtökön kezdődött meg s már eddig is nagy mennyiségű fát szállitott el a közönség. * Zárfeloldás. Vármegyénk területén pusztító állatbetegség folytán, a hasított körmű állatokra elrendelt zárlatot Andrássy János kir. tanácsos alispán, miután a járvány megszűnt, feloldotta. * Duna-hajózás. A Duna-gőzhajózási társaság forgalmi igazgatósága már kiadta értesítését, mely szerint az első hajó április i-én indul Budapestről Wienbe, mig onnan vissza ugyanazon hó 3-án. — A helybeli csavargőzös, mint értesülünk, szintén április hóban kezdi meg rendes járatát a Kovácspatakhoz. * A város kölcsöneinek eonvertálása ügyében a polgármester megtette az első lépéseket s e célból a mult napokban Budapesten járt s mint értesülünk, a megkezdett munka sikerrel fog járni. * Gábor napja Párkányban. Köztiszteletben álló, szeretett igazgatójukhoz méltó módon rótták le a hála és szeretet adóját mult kedden a párkányi iskolás gyermekek. Jeszenák Gábor br. névünnepére rendezett kedves ünnepségük egyik tanteremben folyt le, melyen a szülők is nagy számmal vettek részt. (Csak az iskolaszéki tag urak idegenkedését nem értjük!) A gyermekek alkalmi énekei és szavalatai, kedves ajándékai nem egy szembe facsartak örömkönnyeket. Az ünnepség fényét a nánai iskola növendékeinek küldöttsége is emelte, a kik társaik nevében üdvözölték az ünnepelt igazgatót és nyújtották át ajándékaikat. * Közgyűlés. A. »Magyarországi munkások rokkant- és nyugdij-egyleté«-nek esztergomi fiókja VI. évi rendes közgyűlését folyó évi április hó 5-én, délután 6 órakor fogja saját helyiségében, Porgesz Béla vendéglőjében megtartani, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés. 3. A tisztikar és választmány választása. 4. Kiküldöttek választása. 5. Egyéb inditványok. A közgyűlésen oly érdeklődőket is szívesen lát az elnökség, akik az egyesületnek nem tagjai. * Esztergommegyében, Magyarország legkisebb megyéjében 9 bérlő közül 5 zsidó van 5200 holddal, mig tiz év előtt 11 bérlő közül 4 volt 4600 holdal. A zsidó birtokosok száma 12, kiknek kezén 2300 hold fekszik, mig tiz év előtt 13 birtokos 6500 hold felett rendelkezett. Örvendetesen konstatálható tehát Esztergommegyében a zsidó földbirtokosok hanyatlása. * Tüzek a vidéken. A lefolyt héten két kisebb és egy nagy tűzeset fordult elő a párkányi járásban. — F. hó 22-én délután gyufával játszó gyermekek egy takarmánykazlat gyújtottak fel Libádon, a szélcsendes időben azonban nem terjedt tovább a tűz. — F. hó 25-én éjjel 11 órakor Farnadon ismeretlen tettes felgyújtotta a községházával szomszédos szérűn levő szalmakazlat, mit hamarosan eloltottak. Alig tértek nyugdeni a tűzoltók, máris felharsant a tüzet jelző trombitaszó reggel 3 órakor. Ekkor már a jegyzői lak állott lángokban, melyet valószínűleg ugyanazon kéz gonosz boszúja hamvasztott porrá. — De mindezeket felülhaladta a maga rettenetességében az a rémes tűzvész, mely f. hó 26-án a délutáni órákban Nagy-Ölveden pusztított. Leégett a róm. kath. templom, plébánia, iskola, kántortanitói lak, postahivatal és mintegy 60—70 lakóház, melléképületek, kazlak stb. Po-