ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-10-18 / 42. szám

ilyenkor aki az igaz ügyet szolgálja, azon legyen, hogy minél előbb elmúljék a vihar. Legyenek, kik örülnek, hogy az ifjúság önérzete nyilvánult meg e heccben, én ennek nem örülök, mert az önérzetet végeredményében szörnyű sérelem érte, mikor a félrevezetett ifjak megalázva, önként visszakönyörgik magukat. Legyenek, kik lelke­sednek az ifjúságért; én is szivemben hordom minden nemes eszméiket, de — bocsánat! — még is csak nagy skandalum lenne, hogy mikor a fél­századdal előbb lépdeső Amerika még pofozó gé­peket talál fel a tanulók büntetésére, akkor a vén Európa pedagógiai rendszere akkorát ugor­jon, hogy a diákság csapja el a tanárt . . . Dr. Klió. HIREK. Levél. Mint rabmadár, ha társi messzeszállnak, Itt hagyva fészkök s a bus őszi tájat, Elhallgatok s nem jő szó ajkaimra: De szól szemem s utal fájdalmaimra: Éretted ejtem könnyeim, galambom, Midőn a sors rövidke boldogságom Megirigyelte s elszakít szivedről, Hogy ismét részem légyen a keservből. — És Te, ki vigaszt öntni tudsz sebemre, Ó, mondd, ha majdan visszatérsz, szeretsz-e? E szent tüzet, mely ége éltetőén Szivedben, az idő nem oltja-é el? S mikor vezet megint Feléd a végzet! * Ó, addig is, mig visszaad Tenéked, Légy hű Penellopém, mindenre kérlek, Mi itt oly kedves, szent vala Előtted! Alpha. A diák-sztrájk vége. A sajnálatos és oktalan hercehurcának vége van. A tanítójelölteket, mert bűnbánólag meg­követték a tanári kart és visszavételüket kérték, mit a főpásztor végtelen kegyelméből meg is tett a vezetőség. A szégyen, mi igy érte az ifjú­ságot, méltó büntetése a meggondolatlan tettnek. Az esztergomi tanintézet azonban nem maga áll a szomorú hírnévben, mert megelőzőleg Modoron történt hasonló eset, utóbb pedig Alsó-Kubinban. Mindkét helyen elejét vették az intézetek hírnevét csorbító tüntetésnek. A modori diákokat a sajtó hűtötte le, mert mikor azok Pozsonyba mentek, hogy a lapok pártfogását kérjék, a szerkesztősé­gekben azt a választ nyerték, hogy hazafias tün­tetéseknél mindig számithat az ifjúság a sajtó támogatására, ellenben az iskolai fegyelem meg­bontására soha sem nyújt segédkezet. Alsó-Ku­binban az intézet vezetősége talált módot a na­gyobb szenzációk elkerülésére, csak Esztergomban vert a kívántnál nagyobb port a diáklázadás. Itt a sajtó sem volt egyértelmű véleményen az ügy gyei szemben, s a helyett, hogy szigorúan el­itélte volna a diákok önkényes mozgalmát, egy tekintélyes helyi orgánuma a helyiérdekű sajtónak, nyíltan a diákok pártjára állt, és épen azon szá­mában, melyben pedig az esztergomi paptanárok tekintélyét védi meg a Pesti Hirlap támadása ellenében, egyúttal Keményfy tanár qualifikációját vonja kétségbe. Megjegyzés nélkül ezt nem hagy­hatván, megkérdeztük az érdekeltet, s Keményfy kijelentette, hogy mindazon képességeknek birto­kában van, melyek elfoglalt állására törvények értelmében is képesitik. Az ilyen közlemények nem jók arra, hogy a különben félrevezetett és tüntető ifjúság előtt a tanári tekintélyt öreg­bítsék. A vezetőség sem találta meg a módot a tüntetésnek megakadályozására, és ily minden­féle apró dolgok közbejátszottak és szabad folyást engedtek az ifjúság féktelenségének, mely alkal­mas volt arra, hogy a nyilvánosság előtt az in­tézet meghurcoltassék. Kétségtelen jelek mutatják, hogy az ifjúság lelketlen bujtogatásnak áldozatai, mert ilyesmire a külömben fegyelmezett intézeti ifjúság önként nem vállalkozik. Könnyű a jelsza­vakra lelkesülő ifjúságot ilyen heccekbe ugratni, de nehéz az intézet meghurcolásáért elégtételt szerezni. Hogy a tüntetés mily felesleges volt, mutatja, hogy az ifjúság belenyugodott a szigorú büntetésbe s alávetette magát a megszorított alap­szabályoknak. A beteges jelenség az intézet meg­hurcolásán kivül még azt a káros és egyenetlen büntetést is eredményezte, hogy körülbelül 20 tanulótól megvonták a segélyezést, a többi 60 pedig, kik ilyet nem élveztek, tehát enyhébben bűnhődött. Ez pedig a szegény szülők fájdalma. Ezzel aztán az ügy végleg befejezést nyert. Pont. * Az esztergomi papnövendékek f. hó 18-án Deák Ferenc emlékét ünneplik a követ­kező műsorral: 1. Hymnus. 2. Alkalmi beszéd. Tartja Kovács Pál IV. é . hh. 3. Bujdosók dala. 4. A haza és a haza bölcse. Felolvasás. Tartja: Mészáros János II. é. hh. 5. Kuruc-nóta. 6. Deák Ferencről. Költemény. Irta: Fekete Gyula III. é. hh. Szavalja: Hernitz József II. é. hh. 7. Szózat. Az énekkar vezetője: Uj István IV. é. hh. * Főegyházmegyei hirek. Ács Ambrus hit­tanár Budapestan a helv. gymnáziumban. —• An­talik Liborius sz. ferencrendi áldozár a főegyház­megyébe felvétetett. — Zelenyák János dr. Leké­ren plébános. — Cziky Vilmos adminisztrátor Bessén. — Huszár Elemér dr. gymnáziumi tanár Nagyszombatban. — Hlavathy István Garam-Kö­vesdre, Buchtet József Szenicre, Mátéffy Viktor Esztergom-belvárosba Morvay László Párkányba küldettek káplánoknak. — Varga József ales­peresnek, Eftölyi Ferenc h. alesperesnek neveztet­tek ki a lekéri kerületbe. — Klenovics Péter betegsége miatt egy évre szabadságoltatott. * Változás a m. kir. adóhivatalban. Az esztergomi kir. adóhivatal köztiszteletben álló tár­nokát, Lendvay Józsefet elsőrangú pénztárnokká léptették elő, és ily minőségben Szegedre helyez­ték át. Hivatalát a tárnokká előléptetett Bánfi Károly eddigi adóellenőr foglalja el, mig őt Szta­niek Géza adótiszt helyettesíti. Lendvay József, a tapintatos és lelkiismeretes hivatalfőnök távoztat őszintén sajnálják ugy hivatalnoktársai, mint jó ismerősei, viszont örülnek Bánfi Károly előlépte­tésének, ki igy fáradhatlan, ügybuzgó munkássá­gának jutalmát találta a kinevezésben. * Himen. Perényi János törvényszéki tiszt­viselő október 24-én, délután 3 órakor vezeti oltárhoz, a vízivárosi plébániatemplomban Majer Irénke urleányt. * Öszi közgyűlés a megyén. A vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 15-én tartotta meg ezidei rendes őszi közgyűlését. A közgyű­lésre, melynek tárgysorozatában Deák Ferenc születésének századik évfordulója az első pontként szerepelt, a bizottsági tagok részben diszmagyar­ban, részben pedig fekete szalonruhában jelentek meg. A haza bölcsének századik születésnapi év­fordulóját ugy lehet mondani: ünneplő hangulat­ban ülte meg Esztergom vármegye közönségének képviselete. Pontban 10 órakor lépett zajos éljen­zések között a főispán a terembe s elfoglalván az elnöki széket, rövid, de szép összetételű beszédben hivta fel a törvényhatóság figyelmét Deák Ferenc emlékezetére, és felszólitotta dr. Hulényi Győző tiszti főügyészt a nagy nap méltatására. Dr. Hulényi Győző diszmagyarban, nyugodt, és a tárgyhoz illő komolysággal mondta el nagysza­bású és zajos éljenekkel elismert beszédét, melyet olvasóink épülésére mai számunkban közlünk. A beszéd elhangzása után a bizottság jegyzőkönyvi köszönetet mondott a remek beszédért, és azt külön is, nyomtatásban a bizottság tagjainak ki­adni határozta. Ez után a főispán az ülést öt percre felfüggesztette, s azt újból megnyitván, a tárgysorozat többi ügyeit tárgyalta és intézte el a bizottság, melynek egyik legérdekesebb pontja volt az adófizetést megtagadó megyék hasonló célú átirata. Ebben a megye közönsége ugy ha­tározott, hogy az önkéntes adófizetéseket elfogadja, s annak gátját semmikép nem veti, azonban a mi a nemzeti követelményeket illeti, egy nézeten van a többi tiltakozó megyékkel, és azok elveit e tekintetben magáévá is teszi. A majd 140 pontból álló tárgysorozat elintézése után a közgyűlés Horváth Béla főispán éltetésével ért véget. * Kálmán napja volt kedden, mikor is Munkácsy Kálmánnak, az »Esztergom és Videke« volt szerkesztőjének sirjához több jóbarátja ment ki' s rótta le a kegyelet adóját. Az elhunyt iró, ki poéta szivének melegével haláláig táplálta szűkebb körű társadalmunk szellemi életét, meg­érdemelte a megemlékezést. Szerény fakereszttel jelelt sirján e napon virágok is diszlettek, virá­gok, melyeknek töviseit a poéta már életében kapta meg. * A magyar zarándokok első csapata a pápánál. A magyar zarándokok 50 tagból álló első csapata, melyet Bertalan Vince helybeli ké­pezdei tanár O Eminenciája a bibornok her­cegprímás magas engedélyével és Karkecz Lajos pilismaróthi plébános lelki vezetésével Rómába volt szerencsés vezetni, a mult hét szombatján d. u. 5—6 óra között részesült a legmagasabb és legörvendetesebb fogadtatásban O Szentségénél. A zarándokokat gróf Zichy Gyula pápai kama­rás mutatta be Ő Szentségének, a zarándokokat pedig egyenkint a lelki vezető. O Szentsége de­rült, mosolygó arccal, kegyesen fogadta a zarán­dokokat és kézcsókra bocsátotta őket. Ez alka­lommal a vezető tanár egyúttal nemzetiszínű selyem diszkötésben nyújtotta át O Szentségének eddigelé megjelent paedagógiai munkáit, mit ke­gyesen elfogadni méltóztatott. Mély hálával kell adóznunk gróf Zichy Gyula pápai kamarás és Czaich Gilbert Alfonz minorita-rendü magyar gyóntató atyának, kik a lehető legnagyobb szi­ves készséggel és odaadással viseltettek a zarán­dokok iránt. A kamarás személyes megjelenés­sel többször kitüntette a zarándokokat római otthonukban s végtelenül lekötelező nyájasságá­val mindegyikünknek szivét nyerte meg. Teljes bizalommal eltelve, hálára kötelezve, a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezünk meg O Nagy­méltóságáról, valamint a kalauzolásban is fárad­hatlan gyóntató atyáról, kikre a zarándokok a jó Isten áldását esedezik innen Magyarországból Rómába, hol ők a magyar katholikusok hazáját képviselik. A zarándok Rómában létük alkalmá­val a fogadtatás után üdvözlő táviratot intéztek O Eminenciájához, a bibornok hercegprímáshoz, örömmel adva tudtul a fogadtatást és a nyert pápai áldást. Zarándok. * Nyilatkozat. A közönség körében elter­jedt 3 — nyilván alaptalanul terjesztett — azon hírekre, mintha a párkányi ezidei simonjudai vá­sár a tiphus járvány következtében betiltatnék, hivatalosan a következőket jelenthetjük ki: A f. évi július hó végétől a mai napig tiphusban meg­betegedett 14 egyén; ezek közül ezideig teljesen felgyógyult 10, meghalt 1 s ez idöszerint üdülő beteg 3 egyén. Ezen adatok hitelességéről a mai napon megtartott helyszini vizsgálat alkalmával dr. Seyler Emil vármegyei főorvos személyesen győződött meg. Szükségesnek tartottuk ezen ada­tokat a közönség megnyugtatására annyival is inkább nyilvánosságra hozni, nehogy a szomszéd város közönsége a folyó hó 24-én kezdődő s már most is nagyon élénknek mutatkozó országos vásárról — a járvány miatti félelmében — távol maradjon. Párkány, 1903. október 14-én. Ivanics Gyula, jegyző. Tóth Kálmán, biró. * Katonáink anyanyelvéről egy kimutatás jutott kezünkhöz, melyből megtudjuk, hogy a 26. sz. esztergomi hadkiegészítő kerület legénységé­nek 40%-a magyar, 10% német, 50% pedig tót és ruthén anyanyelvű. A 76. sz. soproni had­kiegészítőben pedig 50 0 /o magyar, 50%) német anyanyelvű. * Az esztergomi áll. segélyezett községi reáliskola ifjúsága október hó 17-én délután 5 1 /2 órakor az esztergomi kaszinó nagytermében Deák Ferenc születésének 100-ik évfordulóján iskolai ünnepélyt rendezett a következő műsor­ral: 1. Szózat, énekelte az ifj. énekkar. 2. Deák Ferenc emlékezete. (Tóth Kálmán.) Szavalta Borz Lajos IV. o. t. 3. La Serenata. (G. Braga.) He­gedűn előadták Borovicska Pál, Nagy Ernő és Vincze Ferenc II. o. t. 4. Deák Ferenc. Irta s felolvasta Váralljai Sándor tanár. 5. Fohász. (Szt. Nagy József). xLnekelte az ifj. énekkar. 6. Deák sirja. (Szász Károly). Szavalta Szölgyémy Endre IV. o. t. 7. Hymnus. Az ünnepély kitűnően si­került és nagy közönség vett részt benne. * Nincs propeller. A helybeli csavargőzös részvénytársaság a csekély forgalom miatt beszün­tette a propeller járatait. Ezzel el vagyunk kissé szigetelve a fővárostól, mert hiába, mégis csak kényelmesebb utazás volt a csavargőzös menete, mintha most a párkányi bérkocsisok basáskodása mellett félóráig rázatjuk magunkat Nánától Esz­tergomig. * A Budai Katholikus Kör tagjai közt mozgalom indult meg az irányban, hogy a szé­kesfőváros II. kerületére kiterjedő működéssel szent Vince értekezletet létesítenek. A szent Vince értekezlet célja a működő tagok önmegszentelé­sén kivül az irgalmasság cselekedeteinek gyakor­lása. E célból az értekezlet évenként kétszer ő Eminenciájától, a hercegprímástól szerzett enge­déllyel a templomokban gyűjt, továbbá kegyes adományokat a t. tagok részéről ugy pénzben, mint terményben mindenkor hálával fogad. Hasz­nált ruhákat, cipőket már most is elfogad a sze­gények részére Bozóky Bonaventura, id. ruhatáros (IL, Toldy-utca 30. földszint). Mindezen adomá­nyokat a működő tagok, a szegényeket lakásu­kon félkeresve, a legnagyobb körültekintéssel szétosztják. Az alakuló értekezlet e hó 18-án, vasárnap este 6 órakor van a kör helyiségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom