ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-03-29 / 13. szám

4 ESZTERGOM 1903.. március 29. Társulat tényleg olyan meg nem kötött, de a levegőben levő egyességben van a Siemens és Halskeval összeolvadt Schukkert-céggel, melyek külföldi cégek lévén, hogy a magyar ipari piacot is biztositsák maguknak, »Magyar« előnévvel te­lepet létesítettek Pozsonyban és Budapesten. A polgármester a város érdekét szem előtt tartva, az ajánlatot még e hónapban beadhatónak mondta s igy ha beérkezik, tulajdonképen ez is csak a Hazai ajánlata lesz, mert nyerje el Siemens-Halske­Schukkert, a telepet mégis csak a Hazai veszi át tőlük, mely oly szép alapítási haszon mellett aligha biztosithatná a várost 50 évig ama nagy terhek ellenében, melyeket a város magára vesz és magára venni volna kénytelen, ha a szerény anyagi viszonyok között levő és gyermekkorát élő részvénytársaságot előre nem látható zavarok érik és képtelenné válik a telep további üzemben tartására. Ez az újabb ajánlat tehát nem jöhet szóba, mert csak jobban összezavarja a helyzetet s most már úgy is meghaladott álláspont, hogy esetleges újabb terveket fogadjon el a város, mert a világitási bizottság által felhívott két társulat a kitűzött terminusban benyújtotta ujabb ajánlatait. Tudvalevő ugyanis, hogy a Ganz és Hazai felhi­vattak, miszerint egy-egy nagytelepre adjanak be, illetve újítsák meg ajánlatukat. Ez meg is történt, s mint értesülünk, a Hazai ajánlata csak annyiból lett felfrissítve, hogy olcsóbb pénzt ajánl beszerzésre, mit Ganzék még a pénzügyi bizott­sági tárgyalások előtt megajánlottak, s melynek folytán természetesen az évi kvóta is csökkenne, a mi nem a társulat érdeme, de azon pénzintéze­teké, melyek a szükségletet fedezik. A Hazai ajánlata külömben a régi, mig a Ganz-gyár egy részletes költségvetést adott be a nagy telepre vonatkozólag, de ajánlatában igazolja azt, ami tény, hogy a városnak szükségtelen egyelőre a nagy telep, mert az 70 ezer korona költséggel mindig bővíthető. Ebből is kitűnik, hogy a Hazai csak alapítani akar minél nagyobb költséggel, hogy minél nagyobb legyen az alapítási jövedelem is. A két ajánlatot részletesen jövő számunkban fog­juk ismertetni, mikorra talán a Schukkert-féle ajánlat is beérkezik. A tanács felszólította most még újból a két társulatot, hogy arra nézve is nyilatkozzanak, miszerint, ha a magánfogyasztás körül esetleg vezeték áthelyezés, vezeték bővítés, vagy a transzformátorok áthelyezése válna' szük­ségessé, ennek költségeit ki fogja a telep létesí­tése után viselni ? R. pökünk megható szertartások közben felmutatva a keresztet, énekli: »Ecce lignum crucis« »Ime a keresztnek fája, melyen üdvünk függött, jöjjetek imádjuk azt« s a püspök nagy áhítattal a szentély padozatára elhelyezve a keresztet, hármas térd­hajtás után megcsókolja azt, mit a káptalan, a papság s a hivek is megtesznek. — Vájjon ez a kereszt is a valódinak töredéke ? Dehogy az, talán Esztergomban esztergomi fából készült s lám. még ezt is mily átérzett, mily mélységes hódolattal illetjük. Miért ? azért, mert mi tulajdon­kép nem a fát, de benne a végtelenül irgalmas, jóságos édes Jézust imádjuk, ki meghalt értünk a keresztfán. sfe % % Igy dióhéjban előadtam az Ur Jézus egy­nehány kinzóeszközének, a töviskorona, a sze­geknek és a sz. keresztnek történetét. O bárcsak oly mély, szivemet lelkemet átható hittel bír­nék, mint ama buzgó sz. zarándokok, kik ott a helyszínén a meghatottságtól csak zokogva tudtak az ereklyékre feltekinteni s azokról meg­emlékezni. Sokat tett az egyház, sokat a művészet, a költészet, az ékesszólás e sz. ereklyék meg­dicsőitésére, de a hála, a szeretet könnyeit legal­kalmasabbnak tartom, hogy azok magyarázzák, azok hirdessék, mily kimondhatlan jelentőségű, mily végtelen értékű és becses reánk nézve min­den emlék, mely megváltásunkhoz, a mi édes Jézusunk egész önmegsemmisítésig fokozott sze­retetéhez fűződik . . . Befejezésül: Imádunk és áldunk Téged Jézus, Mert a sz. kereszted által megváltottad a világot. * Nagylelkű adomány. Blümelhuber Fe­renc dr. praelatus-kanonok f. hó 27-én az eszter­gomi főkáptalan kezelésébe 20.000 korona alapít­ványt tett, hogy annak kamataiból a tanitók számára tartandó lelkigyakorlatok költségei fedez­tessenek. — Napjainkban a szentgyakorlatok in­tézménye szépen felvirult. Magánosok épp úgy, mint testületek, sietnek a lelki magányba, hogy lelküket gyógyítsák, erősítsék. A tanítói testüle­tek is dicséretes részt vettek ki ez üdvös mozga­lomból. Sajnos, hogy az anyagi kérdés sok esetben lehetetlenné teszi a nemes szándék megvalósítá­sát. Ezen a bajon akart dr. Blümelhuber Ferenc praelátus segíteni, midőn a folyó hó 27-én tartott főkáptalani rendes tanácsülésen 20,000 koronát tett le örök alapítványként oly rendeltetéssel, hogy évi kamatai a főegyházmegyei tanitók szentgya­korlatainak költségfedezésére fordíttassanak. Ha a tanitók nem tartanának szentgyakorlatokat, a kamatok a főegyházmegye területén tartott plé­bániai missiók költségeinek fedezésére fordíttatnak. A nemes tett önmagát dicséri ! * Az esztergomi kath. körben f. hó 22-én volt a második böjti felolvasás, melyet Brühl József szemináriumi alkormányzó tartott. Igen érdekesen és megható modorban ismertette az Üdvözítő szenvedésének eszközeit. Lapunk mai számának tárcarovatában közöljük ezt a szép értekezést, mely a szerző szívhez szóló előadásá­ban olyan jól eső megilletődést keltett. — A fel­olvasás előtt és után, mint mindig, ugy most is bájos zene- és énekdarabok képezték a keretet. Magurányi Edit és Jenő zongorán Schubert egy katona-indulóját adták elő. Öröm volt látni és hallani őket, amint kifogástalan pontossággal és zavartalan biztossággal emelték ki a darab értel­mét. Az ilyen klasszikus zeneszerző gondolatainak előadásához technikai ügyesség és finom érzék szükséges és ezt az ifjú művészek kedvesen ra­gyogtatták. Az utána felhangzott tetszésnyiváni­tás azt bizonyította, hogy szereplésük kitűnően sikerült. Nem kisebb élvezetet nyújtott a felolva­sásra összejött hallgatóságnak Esztergom egyik kincse: Kersch Ferenc énekkara, mely ezzel az alkalommal előadta Kerschnek »Tristis est anima mea« és »Tenebrae factae sunt« szerzeményeit, ezeket a gyönyörű, szivet-lelket megrázó alkotá­sokat, melyeket az a kitűnő kar olyan tökélete­sen tud érvényre emelni. — Valóban sokat veszí­tettek, kik el nem jöttek. * Ruppreeht Henrik, a helyben állomásozó 76 ik gy. ezred volt ezredesét, jelenleg Székes­fehérváron állomásozó dandárnokokot ily minőség­ben Budapestre, a honvédséghez helyezték át. * Gyógyuló betegek. Molnár János prae­látus, ki egészségét helyreállítandó, a magyar Riviérán, Abbáziában tartózkodott, az utóbbi időben szerencsés jobbulásnak örvend, s ha gyó­gyulása igy halad, még húsvét hetében budapesti lakására költözik. — Eggcnhofer József, helybeli nagybirtokos és országos hirű hajózási vállalkozó, kinek állapotáról ijesztő hirek keringtek, mint értesülünk, annyira felépült, hogy e héten a szép, verőfényes napok egyikén már kikocsizott, s fel­gyógyulását, orvosai nyilatkozata szerint, legkö­zelebb várhatjuk. * A vívóverseny eredménye. Az esztergomi helyőrség tiszti vivó klubja, mint legutóbbi szá­munkban is jeleztük, mult szombaton tartotta meg ezidei vivó-versenyét, melyre a hadtesthez tartozó tisztikart fel is hivták. A jelentkező tisztek név­sorát már közöltük. Szombaton reggel 9 órától d. u. 5-ig folyt a mérkőzés, este pedig a város legdíszesebb közönsége előtt folyt le a küzdelmek akadenciája. Esztergom előkelő közönsége ritka élvezettel nézte a vívókat, s kitörő éljenzéssel ju­talmazta a győzteseket. A vivóverseny dijait And­rássy Mariska, Andrássy János kir. tanácsos, al­ispán leánya osztotta ki. Az első dijat, Frigyes kir. herceg ajándékát, egy díszes tokban elhelye­zett ezüst cigarett tárcát és gyufatartót, továbbá aranyérmet és elismerő oklevelet, a magyar hu­szárság jó hirnevét öregbítendő Filótás honvéd­huszár főhadnagy küzdötte ki magának. A győz­tes főhadnagy a hires kurucvárosban, Érsekújvá­rott állomásozó 6-os huszároknál szolgál s tiszt­társai ünnepelve fogadták, mikor a kitüntetésekkel haza érkezett. A második díj, az esztergomi höl­gyek dija, egy ezüst iró-készlet volt, ezt régi vivóbajnokunk Bar tűnek főhadnagy nyerte. A 76-ik ezred dija egy remek álló óra volt, ezt Bányai, soproni főhadnagy érdemelte ki. E három első vált ki a hadtest vivói közül. Dijakat nyertek még Harazin soproni hadnagy, a pozsonyi 13-ik honvéd ezred diját, egy nagy diszes képet; Geier komáromi főhadnagy a mi 26-osaink diját — egy ezüst cigarett tárcát; Tausche hadnagy Pozsony­ból a 19. gy. ezred diját, egy ezüst cigarett tár­cát és végül Parniczky nyitrai honvéd főhadnagy lovag Schőnefeld ezredes diját, egy gyönyörű ivó­serleget. A jury tagjai és a többi nyertesek is ezüst érmet és oklevelet kaptak. A mérkőzések végén lovag Schőnefeld parancsnokló ezredes kö­szönetet mondott Kucsera alezredesnek mint a tiszti vívó-klub és a jury elnökének, és egy szép emléktárgygyal ajándékozta meg. Az alezredes szívélyes hangon köszönte meg ezt a közönség előtt s aztán a 76-osok zenekara mellett a bajvívók a közönséggel asztalok köré telepedtek és éjfél­utánig voltak együtt kitűnő hangulatban. * Uj oltár. Venczell Antal praelatus-kano­nok március 25-én, gyümölcsoltó Boldogasszony napján szentelte meg Bajóthon az uj Mária-oltárt, mely ugy a hivők áldozatkészségét dicséri, vala­mint a lapunk által hirdetett Krause-féle Selmec­bányái cégnek is becsületére válik, ki azt 500 korona csekély árért állította fel. Az ünnepi nagy misén, melyet a szentelő kanonok tartott, a köz­ség újonnan szervezett zenekara is közreműködött. Délután ő méltósága látogatást tett a katholikus körben. Az értelmes, jómódú községben ujabban nagy lendületet vett az egyesületi mozgalom, melynek eredménye eddig a katholikus olvasókör és a közel jövőben megalakuló keresztény fogyasz­tási szövetkezet, melyre már 2000 korona értékben vannak részvények előjegyezve. * Értekezlet. A város polgármestere a vá­ros értelmiségéhez a w következő meghívót kül­dötte: Főispán ur 0 Méltósága székfoglalója alkalmával méltóztatott kijelenteni, hogy ugy a vármegye, mint a szab. kir. város érdekeinek előmozdításában erejéhez képest részt óhajt venni. Bár ezen őszinte készséggel társult igyekezetében a kezdeményezést illetőleg gondosan körül kellett tekintenie; be kívánta várni a városházán esz­közölt számviteli és ügykezelési vizsgálat s ren­dezés eredményét; figyelemmel kisérte Ö Méltó­sága ugy az egyesek, valamint a sajtó megnyi­latkozásait is, várván az időpontot, hogy egyesült erővel a megoldásra váró közkivánaltnak rend­szeres egészbe foglalását és a működés megindí­tását eszközölhesse. Bár az általános közgazdasági helyzet s a szab. kir. város súlyos megterheltsége egyrészt, másrészt a megoldásra váró nehéz országos kérdések az igen tisztelt kormány tevé­kenységét tul igénybe véve, a helyi érdekek gyors kielégítése tekintetéből törekvéseink sikerére vérmes reményeket nem nyújthatnak, a cselekvés megkezdésének idejét mégis tovább elodázható­nak nem tartja. Mindezekből kifolyólag arra kegyeskedett O Méltósága felhívni, hogy a szab. kir. város képviselőtestületéből, továbbá az abban ezidő szerint helyt nem foglaló más ügybuzgó s a közügyek iránt érdeklődőkből a sajtó képvi­selőinek is meghívásával értekezletet hívjak egybe arról 0 Méltóságát is értesítsem, illetve részvé­telre őt is meghívjam s ezen értekezlet programm­pontozatait vele közöljem. Főispán ur Ö Méltó­ságának ezen lekötelező meleg érdeklődése és nagybecsű szives felhívása folytán van szerencsém t. Uraságodat Esztergomban a város székházának tanácstermében 1903. évi március hó 30-ik nap­ján 5 órakor megtartandó értekezletre tisztelettel meghívni. Vimmer Imre polgármester. * Ünnepély a főgymnáziumban. A helybeli katholikus főgymnázium igazgatójának névnapját igen sikerült ünnepélylyel tette emlékezetessé az intézet hálás ifjúsága. Mint megírtuk, az ünnepély a gymnázium dísztermében folyt le a következő érdekes, szórakoztató és kedves programmal: 1. Piel. Ünnepi induló. Előadja az ifjúsági zenekar. 2. Üdvözlő beszéd. Tartja Kartaly ifj. elnök. 3. Schubert. Üdvözlő dal. Előadja az ifj. énekkar. 4. Zichy G. Anyánk. Szav. Bircsák S. III. 5. Labiczky, Traum der Szemerin. Hegedűn j. Várkonyi D. V., Schleifer E. II. zongorán kiséri 6. Petőfi. Füstbe ment terv. Szavalja Feigler K. III. Ábrányi E. Mi a haza? ^Szavalja Ambrus Gy. V. 8. Káldy, Rákóczy dal. Énekli Fischer Gy. VIII. 9. Váradi. Anyám háza. Szav. Hoffmann A. VI. 10. Prune, Melancholia. Hegedűn j. Horn III., zongorán 11. Inczédy, A nővér. Szav. Kemény Gy. VII. 12. Boccharini menüetté. Előadja az ifjúsági zene­kar, zongorán Magurányi Jenő VII. 13. Farkas J. A vén cigány. Szav. Rácz Pál VIII. 14. Weber, Estharangszó. Énekli Takács I. IV., Feigler K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom