ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-03-22 / 12. szám

6 ­ESZTERGOM 1903. március 22. oly érzően és áthat ottan. Erre aztán Tóth Pista szavalta el nagy sikerrel Petőfi Egy gondolat bánt engemet c. költeményét. Ezután a dalárda énekelt. Következett Spek Imre jól sikerült sza­valata »A mit az Isten végzett«. Végül a dalárda »Zengje szivünk hő dala« és »Hazadnak rendület­lenül« c. költeményeket énekelte el. Ezzel az ünnepély véget ért. Az iskolásgyermekek szintén megünnepelték e nagy napot. Hálás köszönet a tanitókarnak fáradságukért. * Egyenes összeköttetés Chinával. A megboldogult Ürge Ignác lazarista atya által alapitott, szent István királyról címzett missió telepről friss aratásu kitűnő thea érkezett, kilója 16 korona, fél kiló 8 korona, 1 deka 20 fillér. Kapható Brutsy Gyula üzletében Esztergomban. * Esztergom-Bajnán a keresztény szeretet­nek több szép ünnepe volt a közelmúlt napokban. Március 9-én egy szegény, de becsületes munkás ülte jubileumát, névszerint Petrovics Antal, ki félszázadon át szolgálta a Metternich-féle uradal­mat, mint csősz. Az emiitett napon d. e. 10 órára egybegyűlt a község házára az elüljáróság, a községi képviselő-testület, az uradalmi tisztek és az egész bajnai intelligencia. Tiz órakor megér­kezett Perényi Kálmán főszolgabiró és valóban szivhez szóló beszédben méltatta a munkának értékét, a kötelesség-teljesítésnek nagyszerűségét, melytől Isten áldása el nem maradhat. Eltette az ünnepeltet és érdemei elismeréséül átnyújtotta neki a földmivelésügyi miniszter ajándékát, 100 koronát és egy diszes keretbe foglalt elismerő levelet. Boldogságtól sugárzott a jó öreg ünnepelt­nek arca, midőn a főszolgabiró példájára a jelen­levő urak mindegyike szives jókivánatok kísére­tében megszorította munkától megkérgesedett kezét. Könybelábadt szemekkel köszönte meg a nem remélt kitüntetést és jutalmat, belefoglalva egyszerű, de annál szívesebb hálaszavaiba mind­azokat, kiknek jótéteményeit élvezte. Miután Her­mán József plébános megköszönte a főszolgabíró­nak fáradozását és a földmivelésügyi miniszternek abbeli buzgóságát, hogy a szociális bajokat ily szeretettel igyekszik gyógyítani, a szép ünnepség a főszolgabírónak és az ünnepeltnek éljenzésével véget ért. — Ha igy ünnepelte E.-Bajna azt az egy férfiút, ki urának szolgálatában megőszült, nem hagyhatta ünneplés nélkül ama hősök ezreit, kik a magyar haza szolgálatában vérüket ontot­ták. Március 15-én a kath. kör házán és az iskola épületén lengő nemzeti szinű zászlók hirdették a nemzeti ünnepet. A sz. mise után az iskolában hazafias énekekből és szavalatokból álló ünnepély volt. Litánia után az iskolás gyermekek nemzeti szinű zászlók alatt, nemzeti szinű kokárdákkal feldíszítve kivonultak a tanítói kar vezetése mel­lett az Őr-hegyre, hazafias énekeket zengedezve. A hegyen a Hymnusz eléneklése után Pallagi Vilmos tanuló elszavalta a »Talpra magyar«-t, majd Bányász segédlelkész szólt néhány szót a napnak jelentőségéről, buzdítva a gyermekeket őszinte, igaz hazaszeretetre. A szózat eléneklése után visszatért a gyermeksereg a templom terére, s újra elénekelve a Hymnuszt, az édes haza élte­tésével oszlott szét? — Március 19-én szeretett lelkiatyjának, Hermán József plébánosnak név­ünnepét ülte a község. 18-án este 5 órakor iskolai ünnepély volt, mely Göll János »Üdvözlő dal«-ával kezdődött. Az iskolás gyermekek nevében Gott­hard Margit VI. o. tanuló köszöntötte fel a jó plébánost. Azután Lőcsei Emmának »Rokon« c. gyermekjátékát adták elő a gyermekek. A Kath. Olvasókör küldöttsége a plébánost saját lakásán üdvözölte. Miután a Kör dalárdája elénekelte a »Feldérült a várva várt nap« éneket, Némethy Ernő segédlelkész, mint a Kör alelnöke üdvözlő beszédet mondott, Radanovics Imre könyvtáros egy diszes virágcsokrot nyújtott át az ünnepelt­nek. A »Kath. Ifjúsági Egylet« nevében Vakán László mondott köszöntőt. Miután a plébános megköszönte a szeretetnek ily szép megnyilatko­zását és viszont-szeretetéről híveit biztosította, szűnni nem akaró éljenzés fejezte be a szép ün­nepséget, mely a március 15-iki ünnepséggel egyetemben Kicsindy József tanitó fáradhatatlan buzgóságának eredménye. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1903. március 14—21-ig Születtek: Rochlitz Elemér Lóránt Artúr Tibor róm. kath. gyógyszerész fia, — Adorján József r. k. földműves fia, — Patkó Bozália r. k. tehénpásztor leánya, — Sipeki Anna róm. kath. csizmadiamester leánya, — Katona Julianna róm. kath. ácsmester leánya, — Kaiser Mária r. kath. rőföskereskedő leánya, — Farkas Ferenc r. kath. földm. fia, — Kiss Imre r. k. gyári munkás fia, — Kétyi Róza r. kath. hegyőr leánya, — Klümmer József r. k. napszámos fia, — Jeruse Etel r. kath. férfi-szabósegéd leánya. Házasságot kötöttek : Miklóssi György r. k. földm. és Erős Ilona r. kath. háztartásbeli Esz­tergom. Meghaltak: Mészáros Jánosné sz. Szatmári Katalin r. kath. 47 éves (tüdővész), — Hegedűs Julianna r. k. 5 hónapos, földm. leánya (fogzási görcsök) —• Horváth Gyula r. k. 53 éves kére­gető (tüdővész), — Neuman János r. k. 3 hónapos, földm. fia (tüdőlob), — Soltész József r. k. 48 éves pincér (tüdőgümőkór), — Pasztorek Julianna Mária r. kath. 2 hónapos, erdővéd leánya (tüdőlob), — Haag Rudolfné szül. Landfrasz Franciska róm. kath. 51 éves, Duna-gőzhajózási főnök neje (tüdő­lob), — Borovszky Jánosné szül. Erős Róza róm. kath. 78 éves (elgyengülés), — Kétyi Róza róm. kath. 1 napos, hegyőr leánya (asphitia), — Rai­csics Ferenc r. k. 72 éves nyug. hajós kapitány (ütér elmeszesedés). = Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb ter­mést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. = A közönség figyelmébe ajánlom teljesen modern és minden igényt kielégítő Széchenyi­téri férfiszabó üzletemet. A legfinomabb angol és francia szövetekből nagy raktárt tartok a nagy­érdemű közönség rendelkezésére. Tisztelettel Pe­rényi Ignác férfiszabó. = Élőkerités. Kinek olcsó, örökös és tel­jesen áthatlan kerítésre szüksége van, azt csak Gleditschia (koronatövis, krisztustövis vagy tüskés lepényfa) csemetékből készítheti legbiztosabban. Nagyobb és kisebb birtokok, hegyközségek, lege­lők, udvarok, majorok, kertek, temetők stb. stb. a legolcsóbban ugy kerithetők körül, hogy teljesen kulcscsal zárhatók. Ezer csemete elegendő két­százméter kerítéshez. Minden rendeléshez rajzok­kal ellátott ültetési utasítás mellékeltetik. Szines fénynyomatu diszes árjegyzékeket bárkinek ingyen és bérmentve küld az' »Ermelleki első szőlőolt­vány-telep« Nagy-Kágya, u. p. Székelyhíd, mely­nek lapunk mai számában megjelent hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. Irodalom és művészet. Prohászka Ottokár a mult év folyamán a budapesti egyetemi templomban nyolc konferencia­beszédet tartott. Ezeket sajtó alá rendezvén, Bu­zárovits Gusztáv könyvkiadóhivatala kiadta és Dominus Jesus cím alatt díszes kiállítású könyv alakjában itt kapható. Ára 1 kor. 20 fillér. Újabb alkalmi beszédek és értekezések. Irta: Mayer Béla dr. v. püspök, kalocsai kanonok. Nem fölfedezni akarjuk Mayert, az országos hírű szónokot, csupán jelezni óhajtjuk azt az irodalmi eseményt, hogy ennek a jeles egyházi szónoknak kötete is megjelent. Az új kötet 381 nagy oktáv alakú oldalon 12 nagy beszédet, 7 kiváló érteke­zést és egy remek záradékot tartalmaz. A kiváló mű következő fejezetekre oszlik: Elmélkedés. Pünkösd ünnepén. Szent István napján. Dísz­beszédek. Kath kongresszusi beszéd. Tanítóegyleti elnöki megnyitók. Ünnepi beszéd a magyar kereszténység kilencszázados jubileumán. — Érte­kezések : A népszámlálás adatai; Farsangi gon­dolattöredékek ; A hiúságról: Nagy emberek utolsó mondásai; Szerencse ? Gondviselés ? A köz­vélemény erejéről; A nőkérdés keresztény szem­pontból tekintve. — Záradék: Az élet két isko­lája. — Aki ismeri az illusztris szerző első e nemű könyvét, annak ezt az újabbat nem kell külön ismertetnünk. Aki nem ismeri, ajánljuk, lapozza e könyvet végig s ha átélvezte, lehetetlen, hogy rá ne kívánjon az előtte ismeretlen kötetre is. A tartalomhoz méltó a kiállítás is. A könyv ára fűzve 3 kor., félvászon kötésben 4 kor., egész­vászonkötésben 5 korona. Aki e művet megszerzi, könyvtárát egy igazán értékes alkotással gazda­gítja. „A Hitszónokrend." A katholikus Egyház eseménydús története fényes betűkkel jegyezte fel lapjaira szent Domonkos rendjét. De nem csak az általános, hanem a magyar egyháztörténelem is nem az utolsó helyet adja a szerzetes-rendek között szent Domonkos fehérruhás fiainak. De manapság már, midőn a Hitszónokrend fényes múltjának hazánkban csak csekély nyomait ta­láljuk, ma már szinte feledésbe megy az a szer­zet, amelynek ruháját egyik legnagyobb kirá­lyunknak, IV. Bélának szent leánya s az utolsó­Árpád legutolsó sarja olyan odaadó szeretettel viselték. Ma már sokan nem is tudják, kik azok a. hitszónokrendiek. S im! most, éppen most ad magáról életjelet a rend, melynek egyik fiatal tagja, P. László, »A Hitszónokrend« cim alatt egy kis művet bocsát közre, melyben egy ifjúhoz, intézett levelek alakjában, rendjének szellemét, belső berendezését, rövid történetét ismerteti. Erre a műre vagyunk bátrak fölhívni a katholikus Magyarország figyelmét A füzet nagyon szépen,, ízlésesen van kiállítva, hetedfél ívre terjed s hogy minél szélesebben elterjedjen, ára is csekély, csak 80 fillér, de a középiskolák kath. tanulóinak s a pap­nevelők növendékeinek szívesen odaadjuk féláron is. Megrendelhető a »Legszentebb Rózsafüzér Ki­rálynéja« szerkesztőségénél Szombathelyen, Vas­megye. Az Oltáriszentség imádásának kézikönyve. P. Tesniére A. francia eredetije után többek közreműködésével németből fordítva, kiadja a magyarországi papi ima-egyesület és euch, tár­sulat értesítője. Nagyon szerencsés gondolat volt P. Tesniére szép munkáját a magyar közönség­nek hozzáférhetővé tenni. Ezt a szép, egyszerű és világos nyelvezeten irt könyvet kezébe veheti a tudós és tudatlan, a theologus és az egyszerű hivő, a művelt közönség és a nép gyermeke, mind épülni, tanulni fog belőle, lelkében föl­emelkedni, szivében fölmelegedni fog általa. A most megjelent második kötet 60 elmélkedést tartalmaz az Oltáriszentség céljáról, tulajdonsá­gairól, imádásáról és kitételéről. Ára kötve 2 kor. Mindkét köteté külön kötve 3 kor. 50 fill. Megrendelhető Győrött a euch, társaság értesí­tőjének szerkesztőségében (Kisebb papnevelő.) A magyar királyság második századával foglalkozik főképen Acsády, »A Magyar Biro­dalom Törtenete« cimű munkájának f épen most megjelent 7-ik és 8-ik füzetében. Élénken raj­zolja a Bizánccal folytatott nagy küzdelmeket és kimutatja ezeknek a harcoknak a fiatal magyar állam fejlődésére ható következményeit. Az új kultúrtörténeti adatok kimutatják, hogy mint hagyja el Magyarország uralkodásuk alatt a régi ösvényt és lép arra az útra, a melyen a szó szo­ros értelmében nyugati és modern állama fejlő­dött. Bélának az apának uralkodása érdekesebb, ám Imrének, nagy tehetségű fiának kormányzása tanulságosabb. Csupa nemes törekvés, csupa sze­retet és bizalom az egész ember, de mindig csak hálátlanságot, szeretetlenséget kell tapasztalnia. A katholikus egyházhoz való ragaszkodása s mély vallásosságának dacára a magyar főpapok elé­gedetlenséget szítnak ellene. Nagy tehetségét, erélyét, okosságát bizonyítja, hogy a külső és. belső ellenségekkel szemben is mindvégig meg­védte a maga és magyar államiság tekintélyét, és hogy az ország diadalmasan került ki a hosszú tusákból. Mikor Imre meghalt, a magyar király nemcsak Magyarország, Horvát- és Dalmátország, hanem Ráma, Rácország, Halics és Bolgárország királyának cimét viselte. A Balkánfélszigeten te­hát állandóan meggyökeredzett a magyar állam, és az Adriától a Fekete tengerig az ő befolyása lett irányadó. A keretek, melyek előttünk ki­bontakoztak, valóban egy nagy magyar biroda­lom keretei. A királyság második századában nemcsak határaiban, de belől a közszellemben és közszervezetben is lényeges változáson ment át a fiatal Magyarország. Átment nem csak külső szokásaiban, hadviselése módjában, hanem esze­járásában, érzéseiben és gondolkozásaiban is. Ma­gyar maradt a nemzet, de európai magyar. Ezek a közlélek és közszervezet átalakítására vonat­kozó tünetek a magyar kulturhistóriának leg­szebb lapjai közé tartoznak. Nemcsak tartalmuk­nál, hanem érdekességüknél fogva is. Az utolsó lapokon már áttér II. Endre uralkodásának ide­jére s itt kíváncsiak vagyunk, vájjon a szerző beigazolja-e ismét egyoldalúsága ellen emelt ki­fogásunkat. Jó alkalma lesz rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom