ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-02-22 / 8. szám

ott, mert az épület állványai és téglarakásai, a felszaggatott kövezet azzal a koromsötétséggel nagyon fenyegetik az arra járó testének és zsebének épségét. Az ilyen sötét zugolyokat, a hatóságnak meg kellene világítani saját magától is, nemcsak azért mert veszedelmes, de a köztisztaság szempontjából is. Esztergomnak leglátogatottabb kaszinója a Katholikus Kör, ugyanabba a vonalba esik ; a Városházához, a Duna-utcába azon uton jutnak el az emberek, azok, akik magas adót s igy a világítási költségeket is fizetik, tehát elvárhatják, hogy azt a régi lámpát az állványok alá visszahelyezzék. Ugyanezt kértük a fentebb is emiitett előző számunkban, de a hatóság, vagy az, kinek az utcák és közterek világítása ügykörébe tartozik, ezen felszólításunkra nem reagált. Ez tehát nem lehet más, mint figyelmetlenség, mit az illető faktorok, nem velünk, hanem a nagyközönséggel szemben követtek el, mert mi annak révében voltunk bátrak felszólalni. Hogy pedig ezt újból tesszük, a több oldalról hozzánk jövő panasznak teszünk ismét eleget, mert minden adófizető esztergomi polgár megkívánhatja, miszerint a város kellős közepén lássa, hogy hová lép. . . . * Bimbóhullás. Vichor József párkányi kereskedőnek 6 hónapos Margitka leánya meghalt. A temetés f. hó 21-én volt s az esztergomi sz. kir. városi sírkertben helyezték örök nyugalomra. * Posta-szekrény hiány. Több oldalról felkérettünk azon méltányolandó kívánság közlésére, hogy a Lőrincz-utcában lehetőleg a »Korona« szálló közelében egy levélgyűjtő szekrény állitassék fel. Mint tudjuk, ez iránt már a helybeli posta vezetőségnél is tettek egyesek kérelmet, de ott nem találtak kedvező véleményre. A postát igénybe vevő közönség kényelme tényleg megkívánná, hogy azon ponton, hol bélyegáruda is van, egy posta-szekrény legyen. Az egész Lőrincz-utca, de az ott levő nagy forgalom is indokolja ezen kívánságot, minek hisszük, hogy postánk derék vezetője — ha csak lehet — eleget is fog tenni. * Gazdasági előadások. Kőhidgyarmaton Hegedűs Sándor szőllőszeti felügyelő három napra terjedő előadást tartott a minap az okszerű szőllőművelésről; 15-én pedig az Esztergom vármegyei gazdasági egyesület felkérésére dr. IVargha Dezső a »Gazdasági Segélypénztár«-t magyarázta a nagy számmal összegyűlt érdeklődőknek. * Nem jönnek a szinészek. Mult heti számunkban arról irtunk, hogy Szabadhegyi színtársulata Esztergomba jön. Erre a hírre vonatkozólag sajnálattal jelentjük, hogy a város tanácsa nem adta meg Szabadhegyinek a kért engedélyt, mert a létesítendő állandó színkör ügyét veszélyeztetné, ha nem a kerületbe tartozó társulatnak engedélyt adna. * Az igazságügyi palota uj épületének külső csinosítását, a kupolák bronz lemez fedését e héten elkezdték. A nagy épület most már rövid időn belül, sőt még az előirt határidő előtt készen lesz. * Köbölkúton folyó hó 19-én rendkívül fényes sikerű pápai ünnepélyt tartottak a róm. kath. népiskolában. Már maga az iskola pazar feldíszítése nagyban hirdette az ünnepély méltóságát. A nagy terem főfalán XIII. Leo gyönyörű keretben foglalt életnagyságú, szelídséget sugárzó áldást osztó képe tündökölt, szép koszorúval övedzve. Fölötte remek kivitelű tiara ragyogott. A kép mindkét oldalán ékes pápai zászlók lengtek alá. E főképtől balra Stampay János főtanitónak a pápa O szentségétől nyert érdemkeresztjéről szóló okmánya szép keretben díszítette a falat, jobbról szintén keretbe téve maga az érdemkereszt függött. Mindezek pedig a legbecsesebb s a nap eseményével összeillő római emlékekkel voltak érdekessé téve. Pontban 9 órakor színültig telt az iskola a meghívottakkal s az érdeklődőkkel. Öröm volt végig tekinteni a pápai színekkel ékesített ünneplő közönségen, melynek fényét az intelligencia megjelenése nagyban fokozta. — Az ünnepély programmja 18 pontból állott, melyek között több classicus énekszám foglalt helyet s a melyeket az énekkar dicséretes eredménynyel adott elő hármas, majd négyes hangban. Az ünneplők láthatólag negy lelki élvezettel hallgattak végig minden egyes énekszámot. A gyermekek bámulatos ihlettel adták elő szavalmányaikat. Mind egy ikök sok tapsot és éljent vivott ki magának. Legtalpraesettebben beszélt a kis Linter Jóska. Igen kedvesen beszélt Berényi Babina, de öröm volt hallgatni Szauder Ilonát, Dulló Ilonát Varga Sándort és Hogenbuk Gyulát is. Stampay Margitka meg édesdeden adta elő Máriához való fohászát. Maga a főtanitó is a gyerekek sorába állt és könyekre indító érzéssel adta elő Bán Aladár XIII. Leo cimü remek költeményét. Azonban valamennyi közt legkimagaslóbb pontja volt az ünnepélynek Székesvdry Imre plébános ünnepi beszéde, amelyet XIII. Leóról mondott. Valóban becsessé ez tette az ünnepélyt. Nem száraz leirás volt az, hanem cselekvő élet szavakba öntése. Mintegy a közönség elé varázsolta a szent aggastyánt szivének jóságával és szeretetével, mély tudományával, bölcsességével, szentségével s minden égi kegyelemmel, melyekkel oly pazarul megáldotta őt a Teremtő. A magyarok iránti határtalan szeretetét már tárgyánál fogva is pazar színekben ecsetelte. Boldognak tartotta magát, ki e remek beszédet hallhatta. Az ünnepély 18-ik pontját, a végszót szintén magának tartotta fönn. Ismét a szt. aggastyánról szólt, de most mint olyanról, aki világ gondjai között nem terheltetett észrevenni Köbölkút község főtanitójának érdemeit s aki őt családjának, tanitótársainak, barátainak örömére, de főleg Köbölkút község büszkeségére érdemkereszttel kitüntette. Méltatta ezután a főtanitó érdemeit s rámutatott, hogy a mai fenségesen szép ünnepély által is a legszebb dicséretre tette magát méltóvá. Az ünnepély a pápai hymnussal végződött. Ugyanezen napon este a félórai harangzugás idején a torony kivilágítása és tarackok durrogása hirdették az örömünnepet. A pénteken tartott hálaadó isteni tisztelet alkalmára a pápa képével, zászlókkal és tiarával feldiszittetett a főoltár. Ezen ünnep alkalmával is a fenti énekek adattak elő néhány uj ének beosztásával. * Iskolaszéki ülés. Esztergom város iskolaszéke f. hó 16-án ülést tartott, melyen a többek közt elfogadták Hegedűs Sándorné szül. Fekete Gizella lemondását, ki hosszas idegbaja miatt kénytelen megválni állásától. Helyetteséül Schonbeck Juszta oki. tanítónőt nevezték meg. Szóba jött még Kecskés Ilona tanítónő fegyelmi ügye, ki ellen a tanfelügyelő vizsgálatot folytat. Tudvalevő ugyanis, hogy a tanítónő a Kossuth ünneplésen nem világította ki ablakait. Ezért egy nőt még soha nem ért és eléggé el nem ítélhető nyilvános pellengérezésben volt része, mely támadások aztán egész addig terjedtek, hogy megvádolják a tanitó legnagyobb bűnével: a szigorúsággal. Hogy egyik-másik tanítványát a kelleténél szigorúbban megbüntette rakoncátlankodásukért. Az iskolaszékben Fehér Gyula igazgató kijelentette, hogy a vádak részben az erős képzelődés, részben pedig a túlzás eredményei. A királyi tanfelügyelő az ő szokott szigorával és igazságszeretetével hozandó határozatát kíváncsian várják az érdeklődők. * Városi tisztviselők ügye. Pápa r. t. város főjegyzője a következő felhívást intézte az ország városi tisztviselőihez: 1898. év október havában felhívást intéztem a városi tisztviselőkhöz városi tisztviselők egyesületének alakítására. Felhívásom, mint tapasztaltam, vegyes érzelmeket keltett. Mindössze alig akadt husz város, mely érdemesnek tartotta, hogy velem szóba álljon. — Ez, megvallom, elkedvetlenített, mig végre egy kis szab. kir. város tanácsa megadta a kegyelem döfést és kijelentette, hogy a városi közigazgatási tisztviselők országos egyesülete teljesen felesleges valami, mert az államosítás küszöbön van. Ki tudja, talán neki van igaza, gondolám. Tudomásul vettem és az eszmét az összes iratok kapcsán mint további intézkedést nem igénylőt irattárba helyeztem; magam pedig szerényen félreálltam és figyeltem az idő nagy teleskopján keresztül, mikor jön fel a várvavárt csillag, valamely nagynevű, magas állású, tekintélyes és befolyásos férfiú személyében, aki az eszmét életre kelti és talpra segiti. Azóta teljes négy esztendő mult el. De hiába, nem akadt senki, aki a mi ügyünkkel törődött volna. Igy hát uraim ott vagyunk ma is, ahol négy év előtt voltunk, nincs senki, aki mondaná: szeretlek gyermekem. Mi ebből a tanulság? az, hogy aki maga magát elhagyja, azzal az Isten sem sokat törődik. Tehát ne hagyjuk el magunkat, hanem tömörüljünk és csoportosuljunk. En ezennel újra felveszem a mozgalom fonalát és ezúttal ez uton kérem fel az összes magyar városok tanácsait és tisztviselőit, foglalkozzanak behatóan ez eszmével és értesítsenek alábbi cimen levél utján arról, vájjon óhajtják-e a magyar városok közigazgatása és annak tisztviselői érdekét szolgáló »városi közigazgatási tisztviselők országos egyesülete» eszméjének megvalósítását, mikor és hol óhajtják az alakuló gyűlés megtartását. E mozgalom programmja természetesen ma is az, melyet négy év előtt felhívásomban közzétettem. Alakítsuk meg: A városi 'tisztviselők országos egyesületét! és legyen ez egyesületnek az a célja, hogy az ország összes városi tisztviselői egy közös táborba toborzódva, közös igyekezettel és egyesült erővel, mint egy test és egy lélek hassanak a városi közigazgatás kóros tüneteinek orvoslására vagy legalább is tovább terjedésének meggátlására, a városi közigazgatási tisztviselők helyzetének javítására,, társadalmi bajainak lehető megszüntetésére. Terjeszkedjék ki ez egyesület mindenüvé, hol a magyar városok közigazgatása és azok tisztviselői érdekében tenni való mutatkozik. Legyen védője és képviselője a városi közigazgatás és tisztviselői jogos kívánalmainak. Hazafiúi üdvözlettel Ke?nény Béla Pápa rend. tan. város jegyzője Pápán. * A párkányi r. kath. legényegyesület 1903. évi február hó 22-én saját alaptőkéje javára Godó József összes termeiben közkívánatra másodszor zártkörű tánccal egybekötött színi előadást rendez. Műsor: 1. »Egy, udvarias ember«, monológ. Irta : Gabányi Árpád. Szavalja: Tóth János. 2. »A fogadas«, monológ. Irta: Hangay Oktáv. Szavalja: Drozdy Zoltán e. r. t. 3. A párisi éjszaka, vagy szökik a polgármester. Vígjáték három felvonásban. Irta: dr. Okányik Lajos. Kezdete pont 7 órakor. Belépődíj: Személyjegy 1 korona, családjegy 2 kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * Leó-ünnepély Nánán. A nánai iskolás gyermekek tanítóik vezetése mellett jubiláló szentséges Atyánk tiszteletére f. hó 19-én, csütörtökön hódoló ünnepélyt tartottak az uj iskolában. A gyermekek és a nagyszámban megjelent szülők,, hivek által énekelt pápai Himnusz után Jeszenák Gábor br. a nánai és a párkányi iskolák fáradhatatlan buzgalmu, testben-1 élekben tanügy-barát igazgatója mondotta el szivhez-szóló szavakban alkalmi beszédét. Jól betanulva, kedves alkalmi költeményeket szavaltak Strosek István, Hanoiik István és Tarr Ilona; a Vörösmarti-szózatot Benkó Magda szavalta. A Szózat eléneklése után Erdősi Károlynak »Hodolat Leonak« czimü színjátékát adták elő a növendékek nagy hatással. Az ünnepélyen, valamint az ünnepély előtt mondott szent misén a község elöljárósága, a párkányi és a helybeli tantestület teljes számban vett részt. * Bajóthon igen szépen ünnepelték meg O Szentsége 25 éves jubileumát. — Reggel 8 órakor szent-mise volt, melyen Bajts György jegyzővezetése mellett a község érdemes elüljárósága is megjelent, szép tanújelét adva katholikus meggyőződésüknek és hitük nyilvános megvallásának.. Dicséret és elismerés a község derék jegyzőjének. Istentisztelet után az iskolában volt ünnepség, melynek fényes sikere, méltán dicséri Kristóf Gyula kántor-tanitót, ki buzgó lelkiismeretességgel fáradozott a gyermekek betanításánál. »Boldogasszony Anyánk« eléneklése után a helybeli plébános mondott beszédet, utána két kis leányka szép szavalata kötötte le a hallgatóság figyelmét,, utánna egy fiu XIII. Leo gyermekkorát mondotta el és egy szavallat jött O Szentségéről, végre »Isten áldd meg a magyart« énekelték. Ezzel a. szép ünnepség véget ért. A plébános megköszönte az oly szép számban megjelent jó híveinek érdeklődését, az elüljárók jó példaadását, szivükre kötvén, hogy a nép erkölcsi és anyagi jólétének fölvirágoztatásán vele közreműködjenek, igy fogja Isten áldása kisérni a községet. A nép áhítatos kegyelettel hallgatta e beszédet és a legjobb benyomásokkal szivében távozott el. * Ö Szentsége jubileumát fényesen ünnepelte Nyergesújfalu apraja-nagyja f. hó 20-án. 9 órakor istentisztelet volt a zsúfolásig megtelt szentegyházban ; ennek végeztével harangok zúgása mellett átvonult az ünneplő közönség az iskola-épületbe, a hol Hajts János plébános remek beszédben ecsetelte az ünnep jelentőségét. Utána Heinczelmann főtanitó buzgólkodása folytán az iskola növendékei ünnepelték jól előadott szavailatokban Ő Szentségét. Nagyon szívhez szóló volt a plébános záróbeszéde. A pápai himnusz eléneklése után a teljes számban megjelent elöljárósága képviselőtestület, iskolaszék s intelligencia ; Szentsége lelkes éltetésével meghatottan távozott. * A jó kávé! Melyik háziasszonynak nem képezi büszkeségét, ha jó kávét tálalhat asztalára ? Sajnos, gyakran a legjobb kávéfaj kétes értékű pótkávéval elrontatik, a miért azután a kávéfajt okozzák. A Kathreiner-féle Kneippmaláta kávé, mint legkiválóbb ízü és egyúttal olcsó pótkávé a babkávéhoz, nemkülönben ennek helyébe, mint legjobb pótlék ajánlható. A Kathreiner-féle különleges eljárás utján a babkávé kedvelt zamatját nyeri, miáltal a kávéitalt enyhébbé és kellemesebbé teszi, és az egészségre