ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-02-01 / 5. szám

Béla győri színigazgatónak is az állandó színkör terveinek megvilágositása végett. A színkör helyének megválasztása is szóba került eltérő nézetek mellett. A többség a Sas-telek hátsó beépítetlen részét vélné legjobbnak. Sinka Ferencz építész a kis Dunai-hid mellett a szigeten levő Frey-kertet találná alkalmasnak töltés nélküli pillérekkel emelve. Voltak, a kik a Singer és Leimdörfer cég szigeti töltött telkét vélik legjobbnak. — A bizottság ezt a három telket veszi kombinatióba. * Házi ipar Esztergomban. Lapunk egyik -előző számában hírt adtunk arról, hogy a kormány ugy Esztergomban mint Párkányban Csepreghy Gyula tanitóképezdei és m. kir. gazd. szaktanár vezetése alatt gazdasági és házi ipari iskolát létesített, melyben a télen foglalkozás nélkül álló földműves hasznos dolgokat tanulhat. Ezen iskolák egyike, az esztergomi fényesen bevált, mert szép számmal látogatják, sőt intelligens nők is eljárogatnak, hogy a kosárfonás és más ilyen hasznos, a háznál sokszor szükséges tudományt elsajátítsák. A tanfolyamot látogatókat egy szakszerűen képzett mester tanítja, állandóan köztük dolgoz, felügyel munkájukra. Az, elért eredmény az, hogy földművelő népünk, mely eleinte nem átallotta napszámot kérni azért, hogy ha elmegy az ingyen tanfolyamra, megkedvelte a házi ipart és ma már tökéletes tárgyakat tud kiállítani. Hogy ez állandó legyen, kívánatos volna, ha a helybeli gyümölcs szállítók és szőlőtermelők a szükséges gyümölcskosaraikat ezen iskolában csináltatnák meg, mert ezzel nem csak munkát és keresetet adnának a téli szükséget szenvedő polgártársaiknak, hanem még olcsóbban is kapnák a kosarakat. A megrendelések a gazdasági szaktanár címére küldendők. * Az esztergomi helyőrség altisztjei február hó 7-én a Fürdő szálloda nagytermében táncestélyt rendeznek. A rendezőség élén redensbrucki Redlich Ernő százados és Topolinski Kázmér hadnagy állanak. * Vészbizottságf alakitás. A földmivelésügyi miniszter leirata folytán megyénkben is megalakult a központi árviz vészbizottság. Elnöke: Andrássy János alispán, tagjai; Thaly István, műszaki tanácsos, Hamar Árpád, dr. Perényi Kálmán és dr. Prokopp Gyula. * A szent Erzsébetről nevezett jótékonyegylet. Vettük a szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony-egylet 1902. évi jelentését, mely szerint az egyletnek az előző év maradványát is számítva 7250 korona és 24 fillér bevétele és 4809 korona 5 fillér kiadása volt és ekként az 1903. évre átvitt maradvány 2441 korona 19 fillért tesz ki. Az egylet 1902. évben szegények pénzbeli segélyezésére kiadott 2569 kor. 90 fill., ugyanazoknak kenyérszámlákra 792 koronát, szegény óvodások karácsonyfájára és szegény iskolások felruházására segélyként 220 koronát fordított. — Az egylet a folyó 1903. évi segélyezésre készpénzben 1820 koronát irányzott elő, azonkívül folytatja erejéhez képest a szegények között a kenyérutalványok kiosztását is. A harmincnégyé v óta működő egyletet a közönség jóindulalu támogatásába ajánljuk, hogy a jótékonyság terén kifejtett eddigi munkásságát, melyre a fokozott nyomor közepett igazán nagy szükség van, tovább is sikerrel folytathassa. * A szentgyörgymezői kath. olvasókör m. hó 25-én táncmulatsággal egybekötött színielőadást rendezett, mely alkalommal szinre került Bérezik Árpád jól ismert darabja, a Parasztkisasszony. A kör műkedvelő gárdája valóban dicséretesen oldotta meg nehéz feladatát. Miklósi György az ő feszes attilájában, ezüst kupás, hosszúszárú tajtékpipájával igen jól mutatta be a háza becsületére s vére nemességére féltékeny földbirtokost, mig Móczik Erzsike a pesti életért s a pesti »fagallerok«-ért lelkesedő lányos mamát valóban sikerülten alakította. Zibrinyi Lajos oly jól beletalálta magát Rezeda, a nagyvárosi ficsúr szerepébe, hogy sokat közülök megszégyenített volna fölényes hányavetiségével. Kudarcainak szemes őre volt Kajszák Mihály Fidibus szerepében. A mily takaros szobaleány volt Bélai Boriska k. a., ép oly jól adta Erőss Ilonka az édes leányáért aggódó s a veszélyben bátorszavú anyát. Jó alak volt Erőss István a kertészgazda szerepében. Erőss Juliska, Molnár Juliska és Bartus Rozika pedig hűen alakították a pletykás kertésznőket. De nem csoda, hogy szerették a pletykát, mikor Herman Lajos olyan érdekesen tudta velük azokat közölni, nem egyszer hangos nevetésre ingerelve kitűnő mimikájával a nézőtért. A sikerfe Fritz Ciliké k. a. tette rá a koronát, ki első megjelenésével már meghódított mindenkit az ő csengő hangjával, élénk mozdulataival, kedves énekével. Méltó társa volt Mitter Ferenc a búbánatos, tüzes szerelmű Fátyol Gergely szerepében, nem egyszer tapsvihart idézve elő beszédével, bariton-énekével egyaránt. A néző közönség mindig a legnagyobb figyelemmel és élénk érdeklődéssel kisérte a darabot, s egy ujabb kellemes emlékkel szaporította az eddigieket. Megemlítjük itt, hogy a darab ügyes betanítása Mitter Ferenc érdeme. A sikerült rendezés pedig Fritz István háznagy, Vodicska István másodtitkár és Fritz József ügybuzgóságát dicséri. Előadás után táncra perdült a fiatalság és a legszebb rendben járta a hajnali órákig. * Esküdteink. M. hó 19-én sorsolta ki Pulai Géza kúriai biró elnöklete alatt megalakult bizottság a február havi ülésszakban szolgálatot teljesítő esküdteket. A rendes esküdtek névsorában ott látjuk városunkból Brutsy Gyula, Fidler Ferenc, Gerenday József, Gr ősz Ferenc, Horváth Gaál István, Laiszky János, Szilva György és Weisz Sándort. * A fagy. A földmüvelésügyi miniszterhez érkezett jelentések szerint a mult hónapokban uralkodott rendkívüli hideg a gyümölcsfákban sok kárt tett. Különösen sok a kár a barack- és cseresznyefákban. Legnagyobb kár van a fiatal fákban, ugy hogy majdnem százezerre megy a teljesen lefagyott fácskák száma. De sok kárt tett a mult hónapi nagy hideg a szőlőben is. A be nem takart venyigék, „sőt még a szőlőtőkék is lefagytak. Sajnos, a hirtelen beállott fagyok miatt sok szőlő maradt fedetlen és a mult évi december hatását az ez évi termésben is meg fogják több helyen sinyleni gazdáink. * Köszönet-nyilvánitás. A szentgyörgymezői kath. Olvasókör által mult vasárnapon házalapja javára rendezett színielőadás alkalmából a következő kegyes adományok folytak be: Sujánszky Antal nagyprépost 4 kor., Boltizár József püspök 6 kor., dr. Blümelhuber Ferenc praelátus 4 kor., Szilányi Ferenc praelátus 4 kor., dr. Csernoch János praelátus, országgyűlési képviselő 3 kor., Graeffel János praelátus 3 kor., Venczell Antal praelatus-rector 6 kor., dr. Roszival István praelátus 5 kor., Bogisich Mihály v. püspök 4 kor., Kittenberger István praelatus-kanonok 2 kor., Perger Lajos plébános 2 korona, Oltósy Ferenc 2 kor., Skoda János karkáplán 2 kor., dr. Babura László 2 kor., V. S. 1 kor. 20 fill., N. N. 80 fill., ifj. Csányi Ferenc 50 fill.. I. I. 40. fill., Szántai Imre 40 fill., ifj. Tóth János 20 fillér. A kegyes adományokért mély köszönetet mond az elnökség. * Vághán, Vágszerdahely filiális egyházában sz. missiót tartottak Galambos és Aronffy lazarista hitterjesztők jan. 17—27-ig. Eredetileg csak nyolc napra volt tervezve a sz. missió, de a gyónók tömeges jelentkezése folytán meg kellett azt hosszabbítani l^ét nappal. A reggeli és esti elmélkedések ideje alatt a templom mindig zsúfolásig teli volt. A szentségekhez 1200-an járultak. Az egész község csak hálás Isten fizessével emlegeti a két lazarista hitterjesztő működését. * Helyettes anyakönyvvezető. A belügyminiszter Polczer Jenő esztergomi h. anyakönyvvezetőt, az anyakönyvi teendők vitelének terén, teljes hatáskörrel ruházta fel s részére 200 kor. személyi pótlékot engedélyezett. * Biróválasztás Párkányban. Párkány képviselőtestülete e héten ejtette meg a biró választást óriási érdeklődés mellett. Jelöltek voltak az eddigi biró Szekér Gyula, — a régi biró id. Bitter Imre, — Bachl Lajos földbirtokos és Tóth Kálmán birtokos. Miután Szekér Gyula a neki újból felajánlott mandátumot elfogadni hajlandó nem volt, bírónak Tóth Kálmán választatott meg szótöbbséggel. A nép a választást közmegelégedéssel fogadta. * Az érsekújvári közs. kath. főgymnasium tanuló ifjúsága 1903 évi február hó 14-én az »Arany Oroszlán* nagytermében a létesítendő gymnasiumi segélyegylet javára tánccal egybekötött hangversenyt rendez. Műsor: 1. »Megnyitó beszéd«; tartja: a főgymn. id. igazgatója. 2. »Az éj« Schubert Ferencztől; előadja: az ifj. énekkar. 3. Rieding Oszkár: »Präludium« 3 hegedűre és zongorára; előadják: Belicza István, Geider Gyula, Jámbor Zoltán és Kurzweil Károly. 4. Váradi Antal: »Az ezüst fátyol legendája« ; szavalja: Jaksits Imre. 5. »Magyar dalok« ; cimbalmon és hegedűn játszák: Belicza testvérek. 6. »Bordal« ; előadja: az ifj. énekkar. 7. Dittersdorf Károly Es-dur vonós quratettjének : Andante és Fináléja; előadják: Belicza István (I. hegedű), Jókai János (II. hegedű), Geider Gyula (cello), Geider Géza, a quarlett rendezője (viola). 8. Földes Imre: »Megbuktunk« magánjelenet; előadja : Simonyi Kálmán. 9. Rieding Oszkár: »Sujt az átok« hegedű és cellora zongora kísérettel; előadják: Krémer Károly, Belicza István és Geider Gyula. 10. »Kuruc dalok« ; előadja : az ifj. énekkar. Kezdete este 8 órakor. Semélyjegy 2 kor., családjegy 5 kor. * Színielőadás és mulatság. A párkányi kath. legényegyesület farsangi mulatsága örvendetes sikerrel folyt le a mult v vasárnap. A szép eredményt egyrészt az érdeklődő közönségnek lehet köszönni, másrészt a buzgó szereplőknek, kik teljesen kielégítették a közönség várakozását és megérdemlik, hogy külön is méltassuk őket. Bevezetésképen Drozdy Zoltán adta elő Hangay Oktávnak »A fogadas« c. monológját. Oly ügyesen jelenítette meg a pálinkás üveg mellett tantalus kinjait szenvedő cigányt, hogy cseppet sem neheztelhetne arra, aki azt véli, hogy az ily különös cigány-helyzetben máskor is volt része. A sikerült bevezetés után következett dr. Okányik Lajosnak érdekes vígjátéka: »A párizsi éjszaka, vagy szökik a polgármester.« A darab hősnője volt Jávorka Margit, ki Ilonka szerepében általános tetszést aratott. Vetélkedett társnőivel Adorján Erzsébet is. Horváth Sándor esztergomi egyleti tag, a tekintélyes polgármester, rátermett szerepére ; úgylátszik, többször látott már eleven polgármestert, mint társai, azért jött őket kisegíteni a szerepben. Dienes János kiváló ügyességgel adta nehéz, de igen mulattató komikus szerepét. Hoffmann József tekintélyes hentesmester volt. Czapalay István régimódi pékmestert jelenített. Mindketten természetesen és kedvvel játszottak. Pozsár Sándor komor, csalódott könyvtár búvárt adott megfelelő komolysággal. Brodnyánszky Lajos, a szavakban áradozó, elegáns lapszerkesztő, Dienes Nándor, a kedvesét féltő henteslegény, Szklenár István, a tüzes vérű cipész, Hoff?nan?i Sándor, a helyre-legény, ügyes kéményseprő, Dejcző Lajos, a mézesszavú, de szerény szabó, mind-mind helyt álltak a poharak közt, társaságban, dalolásban, udvarlásban. Jó magyar alak volt Bálint János a városi hajdú szerepében. Mulatságos perceket csinált Czapalay József a fortélyos Karcsi inas. Következett a tánc és világpósta, mely utóbbinál dijat nyertek Jávorka Margit és Homolovits Anna. Hajnali kakasszóig tartott a vidámság és tréfa. Az egyesület nemes pártolói többen felülfizettek, igy: dr. Rajner Lajos 10 kor., Vezinger Károly, dr. Klinda Teofil 5-—5 kor., Boltizár József, Sujánszky Antal, dr. Blümelhuber Ferenc, dr. Roszival István, Bogisich Mihály 4—4 kor., br. Jeszenák Gábor 3 kor., Graeffel János, dr. Walter Gyula, Kittenberger István, Klement István, Bachl Lajos, Adorján Ferenc, Horváth Sándor 2—2 kor., Bernát Ignác 1 kor. 20 fill., Hencz Mihály, Szőke Kázmér, Sturm Károly, Komjáthy Kálmán, Molnár János, Sipka Erzsike, Sipka Antal, Szalma Lajos, Csányi Vince, Krizsán Vince 1 — 1 kor., Igali János, Homolovits János, Molnár Vince 80—80 fill., Katula Géza, Kremmer János, Czipczer Lujza, Czipczer János 60—60 üli., Steiner Arnold 50 fill., Bitter Imréné, Hoffmann József, Bitter Gáspár, Krizsán András, Pém Mihály 40—40 fill., Mészáros István 30 fill., Bartus Ferenc 20 fillér. * A balassagyarmati kath. legényegylet egy építésre tervbe vett saját egyesületi otthonalap javára gróf Mailáth Géza védnöksége alatt február hó 8-án, vasárnap a Balassa-szálló diszes emeleti termeiben tombola-játékkal egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. * Bart község iskolája habár földszintes épület, mégis nagy arányú méreteiben a szerény kis falusi házak között impozáns hatást gyakorol a szemlélőre. Ezen iskola létesítése nagy vajúdásokon ment át. A nép rohamosan hanyatló vagyoni állapota, a község elhanyagolt viszonyai mind anyagi akadályokat gördítettek egy nagyobbszerü és az ujabb igényeknek megfelelő iskola létesítése elé és ha az oly sok cimű adózási terhek nyomasztó súlya alatt a magasabb igények iránt még lelkesülni látjuk népünket: ez csak azt bizonyítja, hogy a keresztény nevelést szivén viselő Seyler János plébános buzdításai folytán őseiktől öröklött szent hitének szellemét az ál-liberálizmus teljesen ki nem irthatta. Dicsé-