ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-11-01 / 44. szám

Mayer Robert hittek az Isten létében és a lélek halhatatlanságában. Már a racionalista Kant is azt jegyezte meg: ha nekem valami tudós azt mondja, hogy ö képes a jövendő életet és az Isten létét tudományosan eldisputálni, akkor már előre tudom, hogy semmit sem tud bizonyitani. Ezek az urak az ö vakmerő »mi tudjuk«-kai csak az 6 Mtetlenségük alaptalan hitét és be nem bizonyított dogmáit akarják rankdisputálni! Igy felelt a protestáns tudós a »tudós« zsidónak. És ezzel befejeződött egy nagy vita, mely a legközelebb lefolyt napokban az egész európai sajtót foglalkoztatta. A katholikus ifjúság. Az erdélyi püspök elnöksége alatt egyesület létesült a kath. ifjúság ügyeinek ápolására Reg?ium Mariamim elnevezés alatt és ennek érdekében az elnök felszólítást küld a katholikusokhoz a következőkben : A »Regnum Marianum« a kath. ifjúság vallás-erkölcsös érdekeinek ápolását célzó egyesület. A magyar kath. társadalom mindazon tagjai, kiknek szivén fekszenek a tanuló-ifjúság kockán forgó legéletbevágóbb érdekei, szervet találnak ezen egyesületben, hol kezet kézbe adva, jóindulatukat anyagi és szellemi erőik mértéke szerint cselekedetekben válthatják ki. Ekként a sok szétforgácsolt erő egyöntetű szervezet által közös mederbe tereltetvén, óriási hajtóerőnek alkothatja az egész országra kiinduló forrását. Szükséges volt ez, mert meghal minden eszme, ha tény nem lesz belőle. Tanakodásaink végrehajtó hatalom nélkül meddő felhők gyanánt vonulnak el kiszáradt földjeink fölött. Ám viszont ki vállalkozzék országot érdeklő eszmék realizálására saját erőiből ? Lecsuklik még a gondolatánál is minden inunk és izmunk. Im itt áll a kath. ifjúsági vallásos és szépirodalom, itt vannak az egyre alakuló ifjúsági, vallásos és egyéb szervezetek, a liturgikus egyházi ének ügye, itt vannak a tápintézet közös ügyei-bajai, az ifjúsági menzák, tatpintézetek, szünidei diáktelepek stb. stb., mind élet,teljesebb életután epednek s ha csak egynek is teljesebb életet adunk, nincs-e túlon-túl megjutalmazva minden fáradságunk? Ki mondhatja meg, micsoda kihatása van annak, ha kath. ifjúságunkat csak egy fokocskával is közelebb emeljük a szent, az igaz, a szép ősforrásához : Istenhez ? Testet, súlyt, értéket, életet ez eszméknek csak összefogás, szervezet adhat. A kezdet kezdete már megvan. Az ország szivében, Budapesten, a Damjanich-utca 50. szám alatt van egy darabka föld, melyen mindezen törekvések megvethetik lábukat az első kiindulásra. Valamelyes kihatás is serkendezett már kat csapó Bacchus szenvedélyét örökre kárhoztassák. A sátor asztalait derékon elvágott vastag fatörzsek képezték s a dőzsölő olimpusiak a földön meggázolt szőlőfejek lucskos nedvében fekve, éktelen zaj közben egymást ölelgetve, fakupákból meregették és itták az észbénitó kábulást. A szatírok és bacchánsnők egymás szájába facsarták az elfogyhatlan termést hozott szőlőtőkék gyümölcsét, vagy őrjöngő táncot jártak a borpocsolyában, egymáson taposva, egymást lökdösve a nagy kavarodásban. Bacchus maga félkarjára dőlve, bamba mámorral hajtotta hátra fejét, s jobbjával magasra emelte a bortól csepegő hatalmas kupáját. — Éljen a gondtalanság ! Éljen a mámor! Zavaros szemei az italtól megtompult észnek értelmetlenségével tapadtak a kupára, csapzott szakállát fürösztötte meg benne, aztán a hercehurcában megszaggatott köntösű nőkkel ölelkezve, énekelte a lelket riasztó, s az orgiát még jobban szító bordalokat. Bacchus nevelője, a kócos, vén Silenus példát mutatva annyira elázott már, hogy bele dőlt a pocsolyába, ahol bizton megfulladt volna, ha dicső neveltje fel nem emelteti. Az öreget, hogy ismét el ne dőljön, szőlővenyigével szamara hátára kötötték. Az állat szokott türelmével viselte terhét, s egyedül ő volt józan a diszes társaságban, sőt talán a legokosabb is, mert unalmában rágni kezdte a sátor oldalát képező tőkék belőle az egész országra. Hogy többet ne emiitsek, megindult a tavalyi júliusi országos congressus megbízásából a »Zaszlonk« cimű ifjúsági havi folyóirat, mely immár közel tízezer középiskolai ifjú kedvelt olvasmánya. Országos érdeknek tartjuk azt, hogy e talajon védvára épüljön föl az ezen irányban fölmerülő eszméknek s azt sajátjuknak ismerjék mindazon lelkek, a kik az idők sürgető szavát nemcsak érteni, hanem követni is óhajtják. Jövőnk, reményünk, örömünk, kincsünk az ifjúság. Minden terv, munka, akció, reform inaszakadt, meddő és rövidéletű, ha az ifjúságot számításon kivül hagyja. Lehet-e vájjon kicsiny a legkisebb eszköz, mely ezen ifjúság megszentesülését célozza, szabad-e elszalasztanunk az első kínálkozó alkalmat, melynél ezen roskadozó ifjúság hóna alá nyúlhatunk ? ! Adja meg erre keresztény lelkiismeretünk a feleletet. Legyen szabad azért mindenkinek becses figyelmébe, szives jó indulatába, és jámbor imáiba ajánlanom a »Regnum Marianum« — a kath. ifjúság vallás-erkölcsös nevelését célzó — egyesületet, melynek a biboros hercegprímás által jóváhagyott és miniszterileg is megerősített alapszabályaiból alább tisztelettel közöljük tájékoztatásul a megfelelő pontokat. Bővebb felvilágosítással és alapszabályokkal a legkészségesebben szolgál a »Regnum Marianum« Budapest, VIL, Damjanichutca 50. szám alatt levő hivatalos központi irodája. Kelt Gyulafehérvárott, 1903. év, szent József ünnepén. Majláth Gusztáy Károly gróf, oidélyi püspök, a >Regnum Marianum < elnöke. * Kivonat a »

Regnum Marianiem« azaz a kath. ifjúság vallás-erkölcsös életének ápolását célzó egyes iilet a lapsza báty aid ól. I. Központi székhely : Budapest, VIL, Damjanich-utca 50. II. Az egyesület célja mindazon föltételek és eszközök előteremtése, melyek által a kath. ifjúság körében a vallás-erkölcsi élet emelhető és fejleszthető. III. Eszközök és módok: Az egyesület a fenforgó szükség szerint a testületi tevékenységnek megfelelő helyiségeket, iskolákat állit és szerel föl. Föntartja, terjeszti a magas püspöki kar által sürgetett Mária-kongregációkat. Katholikus ifjúsági könyvtárakat létesít. Megfelelő folyóiratokat és könyveket ad ki. Szegény tanulókat fölkarol, kiképez is segit. Szóval hatáskörébe tartozóknak ismeri mindazon egyéb módok és eszközök fölhasználását, melyekre a magyar katholicizmus a saját ifjúsága megmentésében rászorul. VII. Tagok. A Regnum Marianum tagjai: a) pártoló tagok ; b) rendes tagok; c) kath. egyesületek ; d) alapitó tagok ; e) alapitványos tagok; f)- tiszteletbeli tagok; g) disztagok. ifjabb hajtásait, talán hogy ne teremjenek oly átkot érdemlő bőséggel a venyigék. Az Élet, ki látott már tengermelléki csapszékekben pálinkától megvadult matróz népet, amint a gyilkos italtól részegülten egymás vérében járták az őrület táncát; ki látott a bosszúállás mérgétől ittasult földi furiákat haláltáncot járni az enyészet zörgőcsontu kaszás lovagjával; ki tanuja volt a földi poklokat rendező lelkevesztett individiumok orgiáinak és ki regényeiben egethasitó hegyeket rakatott már az emberiséggel a világ erkölcstelenségének szemétdombjából: maga is bámulva nézte a megvadult olimpusiakat. Csodálkozva tapasztalta, hogy félvad istenei a romba dőlt pogány világnak mint pusztítják egymás érzékét és borzalommal gondolt arra az eshetőségre, hogy Ámor megnyerve a szivek fölötti hatalmat, utána levonulnak a részeg bálványistenek s egyesülve a földön máris uralomra kapott, s az emberiséget lépten nyomon megkísérlő rossz szellemekkel, a pusztulás feneketlen sötétjébe lökik a világot. Aggódva nézett körül hogy a Sorsot észre vegye és észrevétesse vele is gondolatait. A nagy intrikus azonban nem volt a társaságban, talán hátra maradt valahol s még mindig Fortuna asszonynak udvarol. Amor észrevette az Elet tanácstalanságát e képpel szemben, hát megszólalt: — Látja kérem, a féktelen szenvedélyeket érlelő ital hatását ? és még ezeken is ur a szerelem. Ha most Vénus oda állna Bacchus elé, eldoba) Pártoló tagok azon férfiak vagy nők, kik magukat az egyesület tevékenységével és szándékaival azonosítják, azt erkölcsi, esetleg anyagi támogatásban részesitik s ezt nevük aláírásával kinyilvánítják, Neveik az egyesület évi jelentésében közzététetnek. b) Rendes tagok azon férfiak vagy nők, kik az egyesület céljaira évenkint 3 koronát adnak. Ezek kötelezettsége 3 évre terjed. c) Kath. egyesületek testületileg csatlakozhatnak a Regnum Marianumhoz s annak rendes tagjai évi 10 korona tagsági dij mellett, tagsági jogaikat . egy-egy kiküldött megbízottjuk által gy ak orol hatj ák. cl) Alapitó tagok azon férfiak vagy nők, kik az egyesületet javára 50 koronát vagy egyszerre, vagy egyenlő 5, éves részletben lefizetnek. Neveik nyilt helyen az alapitó tagok sorában megörökíttetnek. e) Alapitványos tagok azon férfiak vagy nők, kik 20,000 (húszezer) koronányi tőkét tetszésszerinti alakban állítanak az egyesület szolgálatára, avagy annak 4°/o-os kamatját állandóan befizetik az egyesület pénztárába. Az egyesület ezen összeg évi kamataiból egy jóerkölcsű és előmenetelű növendéket tehetségeihez mért kiképeztetésben és teljes ellátásban részesít internátusában. Az alapitványos tagok nevei nyilt helyen megörökíttetnek, az alapítvány nevökről kapja elnvezését. Jogukban áll egy növendéket az alapszabályok értelmében nevelésre kijelölni. f) Tiszteletbeli tagok azon kiváló férfiak, kiket a közgyűlés az igazgatótanács előterjesztésére ilyeneknek megválaszt. g) Disztagok azok az előkelő állású egyházi és világi férfiak, kik keresztény életük és működésük által a kath. elveket példaszerűen érvényre juttatták és ennek elismerésével a közgyűléstől ilyeneknek megválasztatnak. 2. Minden tag tagságának jeléül okmányt kap, az egyesület intézményeinek érdemeiben, imáiban s szentmise-áldozataiban részesül s az egyesület működésének irányításában a közgyűlés utján, körülírt módon részt vesz. A hercegprímás névnapja. Pénteken ünnepelte az ősi primásváros Vaszary Kolos, Magyarország bibornok-érsekének névnapját. Ágyúdörgésre és lobogó diszre ébredt Esztergom város népe e napon, s az ünnephez méltón emlékezett meg az egész megye, az ország apostoli főpapjáról, ki minden zajtól s ünnepléstől elvonultan imádta az Urat budavári kápolnájában. A főszékesegyházban ünnepi istentisztelet volt, melyet Afaszlaghy prael. kanonok mondott fényes segédlettel. A padsorokban a város ünneplőben megjelent nagy közönségén kivül ott láttuk a ná magától a borral telt fakupát, s lábai elé omolva hódolna meg neki. — És ha képes kiölni Bacchusból is e rut szenvedélyt, miért nem teszi. — Mert mi olimpusiak egymás dolgába soha sem avatkozunk, legföljebb ha dicsőségünk forog kockán. — Na! és nem vette még észre, hogy Bacchus részegfővel hányszor csúfolja meg az igaz, az eszményi érzelmeket s igy a szerelmet is ? Ámor kacagva felelt: — Csodálom, hogy az Elet kérdez ilyet, hisz látja, hogy Bacchus nőiben Vénusnak csak árnyékát ölelő tudja, hogy szivének ideálját soha nem bírhatja, tehát a bormocsokban gázoló és vele együtt örökkön szomjas bacchánsnők tántorgásában keresi Vénus kecses mozdulatainak karikatúráját, igy akarván bánatát jókedvvé varázsolni, de, hogy részegsége se bánatát nem altatja el, se örömöt nem hozott még neki, azért folytatja tovább az ivást, mig az ital meg nem bénítja szivét és eszét, mig kábulásba nem ejti egészen. Ezen kedvtelésében pedig azért nem akadályozom meg, mert Bacchus, kinek nagyon sok követője van a földön, erősiti az olimpusiak földi hatalmát és hozzájárul a régi világ feltámasztásához. — Azt kár volna visszaállítani, — mond az Élet, — mert az éppen akkor dőlt romba, mikor az olimpusiak dicsősége a legmagasabb fokot érte el s következetesen ismét összeomlana. (Folytatjuk.)