ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-09-27 / 39. szám

igOj. szeptember 20. ESZTERGOM 5 minden felvilágosítás pedig a m. kir. államvasutak menetjegy irodájában (Budapest IV., Vigadó-tér 1. szám) kapható. — Midőn ezeknek közlésére kérem fel a tek. Szerkesztőséget, megjegyezni óhajtom, hogy igen alkalmas az utazásban részt­vevőknek a nálam őrzött részvételi iv kitöltése. Hazafias tisztelettel Esztergom, 1903. szeptember 22-én. Kir. tanácsos, alispán helyett: B. Szabó Mihály, főjegyző. Felvétel az egyházi énekiskolába. Az esztergomi főszékesegyház karnagya a következő felhivás közlésére kérte fel szerkesztőségünket: /Felkérem az érdeklődőket, akik magukat az egyházi énekiskolába felvétetni óhajtják, hogy folyó hó 28-án, hétfőn délután 4 órakor az ének­iskola helyiségében (Kath. Legényegylet) jelent­kezni szíveskedjenek, hol a továbbiakról készsé­gesen felvilágosítást nyújt Kersch Ferenc fő­székesegyházi karnagy.« Ezen felhívást szivesen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Önkénteseink bevonulása. Városunk be­sorozott önkéntesei október elején bevonulnak. A 76-os ezredhez : Müller Gyula, Huszár Antal és Brenner Antal, a 26. ezredhez: Malus Gyula és Németh Sándor, ezen kivül Langasszer Ödön a vadászokhoz, Weisz Kálmán pedig a tüzérség­hez vonul be. :; A vármegyeházáról. Andrássy János kir. tanácsos, vármegyénk alispánja a megyei tisztvise­lőket f. év október 3-ik napja d. e. 11 órára ér­tekezletre hivta, melyen a közigazgatás egyszerű­sítésének tapasztalati eredményét és a megyeházán levő hivatalok ideiglenes uj elhelyezését fogják tárgyalni. * A Simor-kép festője. Királyfalvy Ká­roly festőművész, ki tudvalevőleg boldogult hercegprímásunknak Simor Jánosnak képét fes­tette meg kiváló sikerrel a lévai új városház tanácsterme számára, mint értesülünk, most Ő Szentsége X. Pius arcképének festéséhez készül. A kép festésére a fiatal művészt Lippay magyar festőművész buzdította, ki Ö Szentségét legutóbb Rómában élet után festette, s most Wienben dolgozik vázlatok után ugyancsak a pápa arc­képén. Lippay levelet irt Királyfalvynak, mely­ben teljes jóakarattal útbaigazítja a pápa arcké­pei dolgában, leirja Ö Szentsége arcszínét, sőt azt is elárulja, hogy élet után festett, s X. Pius­nak legjobb képéhez a természetes arc-szint és a szemeket visszaadó árnyalatokat, milyen szinek keveréséből kapta. Királyfalvy ezek után meg­szerezte Ö Szentsége leghitelesebb fényképeit és a Lippaitól nyert felvilágosítások révén nagy ambícióval készül a képet megfesteni, mely egyike lesz a leghitelesebb pápa-képeknek. A fiatal mű­vész szavai szerint Lippay valósággal a palet­tájára keverte a színeket, melyekkel dolgoznia kell. A levélben Lippay O Szentsége vonásairól szólva azt irja, hogy vonzó, melegjóságot árul el. A mi csak természetes lehet X. Piusnál. Király­falvy lévai sikeréhez tehát nemsokára egy ujabb is járul, mert a héten levélben kérette magához a művészt Wickenburg Márk gróf, államtitkár és arcképét megfesteti. A grófot rákospalotai otthonában fogja festeni. Mint értesülünk, főpap­jaink közül is többen lefestetik magukat a mű­vésszel. * Gyászhír. Őszinte részvéttel hozzuk köz­tudomásra a szomorú hirt, hogy Klinda Rezső nyugalmazott igazgató tanitó f. hó 21-én életének 73-ik évében meghalt. A boldogult általánosan tisztelt és szeretett alakja volt társadalmunknak. 1847 — 1886-ig működött mint elemi iskolai tanitó, majd mint igazgató. Az érseki tanitóképezdében a természettan tanára, majd mint zenetanár. Az esztergomi társasélet fellendítése és ébrentartásá­ban mint kiváló zenebarát dicséretes tevékeny­séget fejtett ki a múltban s a szépemlékü »Zenei Kör«-nek, melynek művészestélyei hosszú éveken át a legkedvesebb találkozóhelyül szolgált Eszter­gom művelt társadalmának — ő volt a lelke. A boldogult jó lelkű férfi volt s szerény, szeretetre méltó modorával mindnyájunknak akik csak va­laha érintkeztünk vele, legnagyobb mértékben bírta szeretetünket. Legyen áldott emlékezete! A boldogultnak hült teteme f. hó 23-án d. u. 4 órakor általános részvét mellett helyeztetett örök nyugalomra a kir. városi sírkertben. — A csa­lád által kiadott gyászjelentés a következő: Özv. Klinda Rezsőné szül. Hermányi Sztankay Berta, valamint gyermekei Gyula, Kálmán, Aladár és Jenő úgy a maguk, mint az összes rokonok ne­vében fájdalomtól megtört szivvel tudatják, hogy a szeretett férj, a legjobb édesatya és rokon búr­szentmiklósi Klinda Rezső volt elemi iskolai igaz­gató, képezdei tanár s belvárosi karnagy, az arany érdemkereszt tulajdonosa, életének 73-ik, boldog házasságának 38-ik évében, folyó évi szeptember hó 21-én délután 5 órakor, a lialdok­lók szentségeinek ájtatos felvétele után, áldott lelkét Teremtőjének visszaadta. A megboldogult drága halott földi maradványai folyó hó 23-án délután 4 órakor fog a halottas házban (Duna utca 139. sz.) beszenteltetni s onnan a királyi vá­rosi sírkertben, a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent mise áldozat szeptember 24-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1903. szept. 21. Béke hamvaira ! * Mi fáj nekik. Sopronmegye derék alis­pánját, dr. Baán Edét erősen támadják mostaná­ban a zsidó merkantilista újságok, mert az alispán lelkes buzgalommal látott hozzá a szociális tevé­kenységhez és "fáradatlan munkássággal teremti meg megyéjében az egyik szövetkezetet a másik után. E téren valóságos szakember az alispán és a soproni fogyasztási szövetkezet is az ő elnök­sége alatt virágzik. Természetesen ez nagyon fáj a kereskedelmet kezükben tartó honfitársainknak s ugy a »Magyar Kereskedők Lapja«, mint a »Fűszerkereskedők Lapja« élénken és nem min­den kimélettel tárgyalja ezt, sőt dr. Baán Ede személye mellett a szövetkezés eszméjét is meg­dobálja a szabadkézzel szedett ildomtalanságok és gyanúsítások sarával. A F. K. L. képtelenségei között meggyanúsítja a szövetkezti boltosokat, hogy azok gyűlölséget szítnak, azzal csalják a népet, híresztelvén, miszerint a zsidó mértéke ha­mis. A »Szövetkezes« cimű jó irányú lappal cikk­váltásba keveredvén, oda kiáltja: »Ha az illető (már mint a szövetkezeti boltos) csal, lop vagy sikkaszt, az mellékes! A fő, hogy a gyűlöletet terjeszteni képes.« A M. K. L. pedig kitanítja a soproni kereskedőket, hogy jelentsék fel Baán drt, mert az alispán az ipartörvény 166. §-ának II. pontja szerint másodfokú iparhatóság s igy a szövetkezeti elnökség és az alispánság inkompa­tibilis. Ezen támadásokban foglalt epés megjegy­zések dr. Baán Ede egyéniségének dicsőségére szolgálnak s ezennel üdvözöljük azok sorában, kik a nép jólétét szivükön viselik. Sok ily lelkes embert kívánunk ügyünknek, e szegény pusztuló ország ügyének, mert erre hajh ! — de nagy szük­ségünk van. * Felülvizsgálat. A vármegye közigazga­tási bizottságának képviseletében Vargyas Endre kir. tanfelügyelő, Seyler Emil dr. tiszti főorvos és Bodor Imre a megyei államépitészeti hivatal főnöke f. hó 17-én tartották meg az egy év előtt épült szölgyéni elemi iskolának utolsó felülvizs­gálatát, mely alkalommal azon kifogásolni valót nem találván, az épület átadatott s átvétetett rendeltetésének. * Keresztségét nyert izraelita család. Kertész Bernát 57 éves fővárosi biztosítási hiva­talnok és neje Vig Regina a megyebeli Pilis­maróthon nyaraltak az idén, hol serdültebb gyer­mekeikkel az előzetes hitoktatás után Karkecz Alajos plébános által megkereszteltettek. A csa­ládfő a keresztségben Bertalan, neje pedig Györ­gyike nevet nyert. Az uj katholikusokat a ke­resztség után a nép ovációban részesítette, miből egy rész a keresztelő plébánosnak is kijutott. * A vidéki hírlapirodalom köréből. Vere­bélyen f. hó 20-án »Felvidek« cimmel uj lap indult meg társadalmi, gazdasági és szépirodalmi pro­grammal. Felelős szerkesztője dr. Oravetz Kálmán, szerkesztője Svarba István, főszerkesztője pedig Grúsz Lipót. Az első szám ügyes összeállítással élénken fog a helyi ügyek tárgyalásához. * Emlékezés. Hétfőn volt Széchényi István gróf születésének 112-ik évfordulója. A nemzet nagy napszámosa 1791. szeptember 21-én született. * Az alsó-rakoncai tűzkárosultak javára a plébánia-hivatal utján adakoztak : esztergomi mélt. főkáptalan négyszáz, Kram mer György theol. tanár két koronát. Isten bő áldása legyen jutalmuk. * A színészek búcsúznak. Mezei Kálmán színtársulata ma szombaton, és holnap vasárnap tartja utolsó és búcsú-előadásait. A színtársulat nehéz időket élt át Esztergomban, bár a legjobb idényt választotta. A fővárosi színházak új kassza­darabjait is üres házak előtt mutatta be, s igy érthető, hogy kerülni fogja máskor városunkat. Mi csak sajnálni tudjuk a direktort, mert társu­lata megérdemelte volna a nagyobb pártolást. Innen Besztercére mennek, hol valószínűleg na­gyobb elismerésben lesz részük. * A budai kath. kör. A budai kath. kör lelkes vezetősége mindent elkövet, hogy a kényel­mesen berendezett és a lefolyt évben oly fényesen bemutatkozott kör, a budai társas élet központja legyen. A dicséretes buzgalmú egyesület elnök­sége már megállapította téli programját. Minden héten tart felolvasó, zene- vagy táncestélyeket. Társas vacsorákat, szellemi konferenciákat, sőt a kör tagjainak gyermekei részére is gondoskodik megfelelő szórakozásról. Az agilisán és üdvö­sen működő katholikus kört üdvözöljük tevé­kenységében. * Uj jegyző. Lapunkban is említve volt, hogy Lábatlan községben a jegyzői állás meg­üresedett. A választás folyó hó 22-én volt, mikor is Klekker Lajos volt dömösi jegyzőt választot­ták meg. * Esztergom előtt. Pilis-Maróth megye­beli község képviselőtestülete, mint értesülünk, a község közvilágítását elhatározta. A körülmé­nyekből ítélve Pilismaróthon előbb lesz rendezett közvilágítás, mint Esztergomban. * A kis szökevény. Ezen a cimen mult számunkban említést tettünk arról, hogy a rend­őrség egy 12 éves fiúcskát fogott el, ki állítólag aradi születésű. A rendőrség tudakozódására Arad­ról felvilágosítást nem kapott. A fiút, mint az ottani rendőrség mondja, Aradon nem ismerik. Rendőrségünk pedig igy nem szállíthatja a fiút Aradra, mert ott egyszerűen nem fogadják el és kitoloncolnák. A kis fiú ellenben megmarad azon állítása mellett, hogy aradi, hol apja iskola­szolga volt, de meghalt, anyja szintén meghalt, s midőn eltemették, a háziúr becsukta a lakást, ő meg elindult még azon éjjel gyalog a világba. Pécsre akart menni, hol nagyanyja él. Apját Horváth Jánosnak hivták, ő Bálint, ev. ref. val­lású és négy elemit járt Aradon. A kis táv­gyalogló érdekesen adja elő élményeit. Aradtól Budapestig minden nagyobb városban volt. Buda­pestről jött Esztergomba. Az úton, mint mondja, kéregétett, s ha kapott valamit, szavalt a jószívű embereknek verseket. Ezt most is megteszi, és a városház udvara, hol napközben játszani szo­kott, sokszor hangos az előadásától. Legszebben és értelmesebben mondja el Arany: Szilágyi Erzsébetjét, úgy, hogy bármely nagy diáknak dicsőségére válna a hangsúlyozás és érzelem­festés. A rendőrség most újból átirt Aradra, mert a fiú több ismerősére, sőt tanítójára hivat­kozik és a házat is leirja, hol laktak. Az értelmes fiúcska leghőbb vágya, hogy géplakatos majd gépész legyen. Itt szeretne maradni, úgymond, mert itt jobb emberek vannak, mint Aradon. A szavalásból él most, mert úgymond a rabkoszt nem jó, s nem lopott, hogy azt egye. * Bicikli tolvaj. Llpták József dunamocsi születésű és illetőségű 16 éves helynélküli gyári munkás folyó hó 25-én d. e. a város területén egy használt kerékpárt árult s minthogy előbb azt vallotta, hogy azt 5 frtért vette, később hogy találta, szavának hitelt nem adva letartóztattatott, mert valószínűleg lopta azt. A rendőrség a buda­pesti főkapitányságot megkereste, hogy ez ügy­ben a nyomozást folytassa. * Elfogott gyanús egyén. Hétfőn este egy a kanonoki házak előtt ólálkodó és kolduló, feltűnően züllött képű fiatal embert fogott el a rendőrség. Kihallgatása alkalmával nem tudta magát igazolni, mert semmiféle okirat nem volt nála. Azokat úgymond elveszítette. Kait György pfaffenbergi (Bajorország) születésű 19 éves nap­számosnak mondja magát, ki négy hónap előtt jött el hazulról s Wienben két hónapot töltött és Pozsony majd Komáromon át vándorolt Eszter­gomba. Sem mestersége, sem keresetforrása nincs, magyarul nem beszél, s ezért koldult. Bal szeme körül erős zúzódás látható, mit úgy magyaráz, hogy vándorlásában egy szőlőcsősz okozott puskatus­sal, midőn szőlőt lopott. A rendőrség nem fo­gadta készpénznek a gyanús alak vallomását, ha­nem lefényképezte és arcképét megküldte az illető rendőrhatóságoknak, hogy adjanak felvilágosítást a befogott emberről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom