ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-08-23 / 34. szám
igo3- augusztus 23. ESZTERGOM 5 díjazás a növendék és postamester között szabad egyezkedés tárgya. Az oktatásért azonban a postamesternek nem szabad díjat szedni. Azon növendékeket, kik I. osztályú nem kincstári postatávirdahivatalhoz vétettek fel gyakorlatra, az utolsó évben a posta-távirdaigazgatóság kincstári posta-távirdahivatalhoz osztja be, ahol szolgálati idejüknek megfelelő díjazásban részesülnek. 8. A növendékek 18 éves életkoruk betöltése után a posta-távirdaigazgatóság székhelyén vizsgára bocsáttatnak s a vizsga sikeres letétele után segédtisztekké kineveztetésükig, mint segédtisztjelöltek kincstári posta-távirdahivataloknál napidíjas minőségben nyernek ajkalmazást. Rendes vizsgáért díjat nem kell fizetni; kik azonban a vizsgát részben vagy egészben ismétlik, a kincstár javára 10 korona vizsgadíj fizetésére köteleztetnek. Az 1903. évben mindegyik posta-távirdaigazgatóság 15 növendéket vehet fel. HIREK. Hol pihenek meg . . . ? Az ábránd gyönyöre, ha lelkemre szállott, Elmerengve bolygóm be a nagy világot. Feledem a multat, s a jövő reménye, Enyhítőén borul sok fájó emlékre. Mig lelkem a jövő ösvényeit járja, Hull a rózsaszirom virágos útjára. S ha pihenni térek, a rózsa beárnyal, Én meg felüdítem lelkem harmatával. De ha majd kiapad lelkemnek harmatja, Üdítő erőt a rózsának ki adja . . . ? Elmélázok rajta, s aggódom gyakorta, Hol pihenek meg, ha kiszárad a rózsa . . . ? Sziriusz ;: A király születésnapja. Kedden máikora reggel megdördültek a várhegyi mozsarak hirdetvén, hogy bölcsen uralkodó királyunk I. Ferenc József 73 évvel előbb e napon született. A város középületeire, a primási és káptalani palotákra, valamint sok magánépületre már előző nap estéjén kitűzték az öröm lobogóit. A főszékesegyházban 9 órakor ünnepélyes mise volt, melyet fényes segédlettel Boltizár József püspök, ált. érseki helynök mondott. Az istentiszteleten az egész katonai tisztikar, valamint Horváth Béla főispán vezetésével a vármegye tisztikara és Hoffmann Ferenc polgármester-helyettes vezetése mellett a város tisztviselői is részvettek. A megye és város, vezetői festői diszmagyarban vonultak fel a Bazilikába. Testületileg jelentek meg az állami hivatalok tisztviselői, az érseki és káptalani uraiéból indulva ki, hogy a mikor bizonyossá vált a dolog arról, hogy csakugyan e helyen alussza az igazak álmát a nagy mohamedán szent, akkor ezt a pompás dsámit építtette a drága hamvak fölé IL Mohamed, akinek nagyon tellett hódításának zsákmányából. A zsákmány, az én utógondolatom, valahányszor II. Mohamed nevét említik, említem. Elég ahhoz, hogy ezt a szent és hires dsámit jöttünk mi most megnézni, kis pihenő után hozzá is fogunk, csak előbb a nyomunkban járó utcai énekesnőket hallgatjuk meg alkalmas helyen, árnyékban. Előbb az élők, azután a holtak, a holtak között Ejub apó. Kölcsönbe vett gyerekeket uszit ránk egy koldusasszony. A riadt alakokat eltereljük baksissal, hogy inkább az igézetes szépségű, bogárszemü, táncoskedvű cigány lányokat nézzük meg. A fiatal énekesnők szökdécselve közeledtek felénk, előbb lejtve, azután csörgő dobjukat •— könnyüvérű spanyol leányok módjára —• ütve, zörögtetve. Buja táncba szőkéitek a hires komédiás törzsbeli, őstermészetességüket megóvó barna szépségek. Porcellánfehérségű fogsoruk kivillant a szenvedélyességre valló ajkuk közül. Szúróan néző tüzes szemükből is szenvedély lobogott. Rajtuk veszett szemünk, mélyen, hosszan néztünk bele a szemük villogó tükrébe. Kedves jövevényekké lettek csakhamar a fiatal táncleányok. A bozontos hajú vadóc primadonnának dallá vált a szó az ajkán, hangja behízelgő zenévé. Természetesség és melegség áradt ki a mozdulataiból és pajkos játékából. Annál ripőkösebb volt a másiknak a hangja, egy közbevegyült csorba hang pedig hamis ritmussal szólt. A csörgetyü dob átható hangja sem birta kiköszörülni a hibás hangot az énekben. dalmak Esztergomban lévő tisztjei és nagy közönség. A katonaság itt állomásozó része teljes díszben vonult fel a várhegyre s ott a főszékesegyházzal szemközt állott fel. A mise után a polgári és katonai hatóságok vezetői előtt a legénység jeles rendben vonult el. A katonatiszti kaszinóban délben nagy ebéd volt, melyen a zenekar játszott. A legénységet e napon, szintén megvendégelték. * Szent István király napja. Nagy nemzeti ünnepünket, szent István király napját Esztergomban is fényesen megünnepelték. A főszékesegyházban Bolttzár József püspök, ált. érseki helynök nagy segédlettel ünnepi misét mondott, melyre a hatóságok is megjelentek. A város lobogódiszben volt s a kötelező munkaszünet az üzleteket 10 órakor zárva tartotta. Ezen ünnepre is, úgy mint Nagyboldogasszony ünnepére, sok idegen jött városunkba s szent első királyunk kápolnáját sokan látogatták. * Főegyházmegyei hirek. Csárszky István dr. érseki titkárrá neveztetett. — Boda Miklós lelkésznek bemutattatott Felső-Szelire. — Krechnyák Lénárd nagyszombati prépost-kanonok 85 éves korában augusztus 8-án meghalt. — J an ~ tansch Pál theologiai doktorrá avattatott. * A vörös kereszt egyesület esztergomi fiókjának életre ébresztése, szeretett főispánunknak egyik főgondját képezvén, miután a nemes célú intézmény ügyeivel megismerkedett s a cél sikeresitése iránt, a szükséges teendőkre nézve az ügy iránt érdeklődő befolyásos tényezőkkel megállapodásra jutott, itt látja idejét, hogy Esztergom humánus érzelmeiről s hazafias lelkesedéséről ismert közönségét, a valóban nemes ügy mellé sorakozásra hívják fel. Ehhez képest a főispán az alább közölt felhívást intézi a megyei vöröskereszt választmánya tagjaihoz :»Meghívó. A magy. vörös kereszt egylet Esztergommegyei választmányának újjászervezése iránt a központi igazgatóságnak mult évi 4290. számú megkeresésével megbízatást nyervén, van szerencsém a t.-c. mint az Esztergommegyei vöröskereszt választmányi tagját f. évi szeptember hó i-én d. u. 4 órakor a vármegyeház nagytermében tartandó alakuló közgyűlésre tisztelettel meghívni és kérem, hogy lehetőleg megjelenni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Esztergom stb. Horváth Béla főispán.« * Katonáink elvonulása. Pénteken délelőtt vonult el a 76. gyalogezred négy uszályhajón a Dunán fölfelé, hogy résztvegyen az ország határa körüli nagy hadgyakorlaton. A hajókra való felvonulás majdnem másfél órahosszat vett igénybe, mely ritka látványosság nagy közönséget csalt ki a Duna partjára. Vig zene hangjai mellett helyezkedtek el a hadfiak a hajókon, melyek egy hatalmas erejű vontató csavarNálunk az aratólány ezt különben cselekszi meg. Tengeri hántáskor is szabályosabban rezegnek és gördülnek az énekhangok. Mikor a kóbor táncosnők táncban, énekben és muzsikában kimeritek egyik helyen a tudásukat, odább, mások elé álltak, hogy újra ropják a táncot, kezdjék szivmelegitő változatban mások előtt a mit előbb elhagytak, a lenge ruhában való dévajkodást. Igy kerültek elibénk a bodros leányfejek, a múzsának földi, gyarló személyesitői. Szines ruha hullámzik a g'öndör fürtös, exotikus teremtéseken, nádként hullámzó derekukon, nyakukon sok, fényes gyöngy, felkarukon érc-pánt. Ércből való ékességük összecsendül. Érdemes lett volna róluk fényképeket előhívni. De azért megmegujuló kép maradtak az emlékezetemben, mert kisidőre boldogabbá tették az élvezetünket. Kapóra jött a járvá-kelve elárusító a cukros édességeivel. Jó vásárt csinált, szivesen szolgáltunk a sötétképü angyaloknak, a behízelgő szíveseknek. Korcogtatták erősen a kiszáradt édecset, azután táncoltak még egyet több hevedelemmel mint művészettel, végre —• meglepődésünkre — elcigánykerekeztek. Meg kell dicsérnem őket abban a tekintetben, hogy több ruha Volt rajtuk, mint a mennyit némely operetté szinrehozásakor ami színésznőink a szinpadra visznek magukon. Meg kell dicsérnem őket, mert lábujjhegyükkel sem érintették ugy a homlokukat, mint a miként, ami színpadunkon megesik, pedig az ő hivatásuk nem is a kultura emelésére törekszik. gőzöshöz voltak kapcsolva. Az állomás előtt nem egy érzékeny jelenet játszódott le, amint a bakagyerekek búcsúztak ismerőseiktől. Pont féltizenkettő volt, mikor a hajók elindultak a katonazene hangjai mellett. Megkezdődött a kendőlobogtatás és integetés. Sok jó, és szerencse kívánat szállt a hadfiak után, és midőn a partról már nem lehetett figyelemmel kisérni, a közönség a hidra ment, s onnan nézte és integetett a sapkát, kendőt lobogtató katonáknak. A tisztikar este ment a rendes Wien-Budapest között közlekedő személyszállító hajóval. Az ezred csak jövő hó 8-án jön vissza. * Takarodó és ébresztő. Hétfőn este, a király O Felsége születésnapjának előestéjén 8 órakor a katonaság zenekara nagy takarodót adott. A kaszárnyából kiindulva az ezredes, a főispán és az érseki helynök lakása előtt szerenádot tartott, közben nagy néptömegtől kisérve zeneszóval és lámpákkal járta be a város főbb utcáit. * Sikerült veszélyes operáció. Perényi Árpád, a primási uradalmak számvevője egy véletlenül lenyelt szilvamagtól veszedelmes belső bajt kapott, mit csak műtéttel lehetett helyre hozni. A nagy beteget tehát e hó 17-én a fővárosba szállították s a Grünwald-féle szanatóriumban Dollnger tanár megoperálta. A veszedelmes műtét rendkivül jó és sikeres kimenetelű volt, s igy Perényi felépüléséhez jó remények fűződnek. * A magyar katholikus tanitók országos értekezletén, mely f. hó 19-én folyt le Budapesten, városunkból Guzsvenitz Vilmos primási tanitóképzőintézeti igazgató, Keményfy Kálmán, Klinda Károly és Bertalan Vince tanárok is részt vettek. Guzsvenitz igazgató a kath. képzők új tantervéről szóló szakszerű, mély pedagógiai tudásra valló előadásával lelkesedésre ragadta kartársait. Beszéde végén megéljenezték és sokan gratuláltak neki. Ezzel kapcsolatban azt a kegyeletes tényt is megemlítjük, hogy az Országos Bizottság Guzsvenitz Vilmos ig'azgató indítványára elhatározta, hogy Majer István, az országoshirü »István bácsi« síremlékét halálának 10. évfordulóján meg fogja koszorúzni. A kiküldött bizottság tagjai : Ember Károly, Guzsvenitz Vilmos, Keményfy Kálmán. ;: Az új képezdei zenetanár. A helybeli tanítóképző üresedésben volt zenetanári állására, mint biztos forrásból értesülünk, O Eminenciája Nemesszeghy István kecskeméti oki. zenetanárt nevezte ki. * Vizsgálat a kaszárnyában. Lapunk egyik előző számában hirt adtunk arról, hogy a katonai szállítások körül valamelyes machináció forog fenn, melynek nemcsak a katonaság szükségleti készlete, de maga az esztergomi adóalap is kárát szenvedi, amennyiben a helybeli élelmezési és szükségleti fiók raktár kezelő őrmestere vidéki strohmannokkal önmaga szállítja a holmit s igy a helybeli kereskedők illetve vállalkozók, dacára az őket városunkban terhelő magas adózásnak, —• szállításhoz sem juthatnak. Szükségesnek tartottuk a közérdek szempontjából a dolog nyilvánosságra hozatalát, mert Esztergom város közönsége nagy összeget forditott a katonaság állandó otthonát adó kaszárnya építésére csak azért: mert ezzel a .város anyagi érdekeit tekintve nagyobb forgalmat remélt. A kereskedő és iparos osztály a mai szomorú közgazdasági viszonyok között csak nehezen, sőt gyakran épenséggel nem felelhet meg terhes adózási kötelezettségének és épen azért nem engedhető meg", hogy nyugodtan tudomásul vegyünk olyan üzérkedéseket, melyek az esztergomi kereskedelmi piacot elsősorban méltán megillető ilyen jövedelmi forrásokat saját hasznukra és mások kárára elapasztják. Az ilyen szempontokból megemlített visszaélések híre, mint előre látható volt, illetékes helyekre is eljutott és igy történt, hogy napokkal ezelőtt Tischer Rudolf hadbiztos, mint a pozsonyi hadtestparancsnokság kiküldöttje és Fridrich Viktor 76. gyalogezredben főhadnagy szerkesztőnket felkeresve,
