ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-06-21 / 25. szám

számos képpel, főpásztori jóváhagyással. Buda­pest. Franklin-társulat, harmadik kiadás. — 3. Kis mennyei manna. Kath. ima- és énekköny­vecske kis tanulófiúk s leánykák számára, szép képekkel, főpásztori jóváhagyással. Budapest, Franklin-társulat, harmadik kiadás. — 4. A kath. hitvallástan kézikönyve. Középtanodák, képezdék, polgári és felső népiskolák számára. Zenner Nán­dor hatodik javított kiadása után magyarítva. Fő­pásztori jóváhagyással. Budapest. Franklin-társu­lat, második olcsó kiadás. •— 5. Ötven eredeti magyat népdal és dallam. Hangjegyekkel. Szini Károly nagyobb gyűjteménye nyomán a magyar ifjúság számára alkalmazva. Budapest. Franklin­társulat 1871. — 6. Tréfás versek. Humorgyön­gyök gyönyörködtető gyűjteménye, a magyar költészeti irodalom e nemben legkitűnőbb, s sza­valásra legalkalmasabb termékeiből nagy gond­dal összeválogatva. Budapest, 1873. Franklin-tár­sulat. :— 7. Garabonciás diák. Iskolás adomák, diákos ötletek, valódi velős és villanyos viccek változatos és választékos vegyüléke, s szemen­szedett szépszámú szellemszikrák szivderitésre szánt szerzeménye. Közel ezeregy éle. Budapest, 1878. Franklin-társulat. — 8. Hat humoros toaszt, melyeket különféle országos ünnepélyek alkalmá­val rögtönzött, s élő szóval elmondott Gy. I. Esztergom. 1882. Buzárovits Gusztáv kiadása. — •g. Földrajzi könyvecske. Magyarország, az öt vi­lágrész, s a keleti és nyugoti félgömb vázlatos térképeivel. Esztergom, Buzárovits G. Harminc­nyolcadik kiadás. — 10. Magyarország története. A magyar vezérek és királyok jelesbjeinek arcké­peivel, s egy történeti jelenet ónvésetü rajzával. Esztergom, Buzárovits G. Huszonnyolcadik ki­adás. — 11. Természetrajz. Az állat-és növény­világból vett 140 ábrával. Esztergom, Buzárovits G. Huszonötödik kiadás. — 12. Természettan. Számos a szöveg közé s a borítékra nyomatott képekkel. Esztergom, Buzárovits G. Tizedik ki­adás. E négy utolsó tankönyv német és tót nyel­ven is megjelent. —• 13. Egy szerény indítvány. » Alakítsunk hazánk növendékifjusága százezreinek számából és számára egy Szent-Imre-társulatot.« Szeged. Burger Zsigmond 1867. — 14. Két hu­moros toaszt. Szeged, 1864. Bába Imrénél. — 15, Könyvjegyzék. Győrffy Iván nyilvános kölcsön­könyvtárából. Szeged, 1867. Bába Imre. Ugyan­csak új bővített kiadás. Esztergom, Buzárovits G. 1881. Saját találmányú tanszerei: 1. Betüszekrény. — 2. Uj szerkezetü iskolai fekete tábla. — 3. Fali egyszeregy, — 4. Magyar és német szép­irási mintalapok. — 5. Rajzminta-lapok. — 6. Palakőtáblák. — 7. Hajlékony palatáblák. — 8. írási és számtani füzetek. — 9. Kézitáblák. — 10. Iskolai érdemfokozati tábla (kontrafa). * Lelkigyakorlatok papok számára. A szokásos lelkigyakorlatok, melyeket mint hűséges elvtársak s egymást értő lelkek az Az országos egyetemes tanitógyűlés kebe­léből kiszemelt ötvenes bizottságnak, úgyszintén a tizenötös albizottságnak, valamint az Eötvös­alap központi gyűjtő bizottságának is évek során át munkás tagja volt. A bécsi kiállítás tanügyi osztályában szer­zett észleletek leírásáért, mint legjobb műért, négy darab arany jutalmat nyert. A székesfehérvári országos kiállításon 1879­ben a tanszertárlat tárgyai között a Győrffy-féle tankönyvek s a tanszerek is tömegesen kiállítva lévén, azok szerzője, készítője és kiállítója a bíráló bizottság által bronzéremmel lőn kitüntetve. A tanfelügyelői intézmény szervezése alkal­mával Győrffy tollnoksággal lőn megkínálva, a mit el nem fogadott; később az esztergomi kir. katholikus képezde igazgatói állására jelöltetett ki; ő azonban a prímáshoz benyújtott memoran­dumban az állami képezdék mintája szerint való szervezést és felszerelést óhajtotta ; s minthogy ezen javaslata elvettetett, a jelöltségtől visszalépett. Nevezetes jellemvonás életében a folytonos munkálkodás. Jelszava volt: »Nulla dies sine linea.« Rendesen éjfél után 2—3 óráig dolgozott, s nem ritkán a reggeli szürkület íróasztalánál ta­lálta. Irt, olvasott, s kiterjedt ismeretségénél fogva levelezést folytatott. Nagy előszeretettel foglalko­zott a virágkertészettel is; esztergomi lakásának udvarát szebbnél szebb virágok díszítek. Üres óráiban a könyvkötéssel is foglalkozott, melyet szünidőben fiainak is kellett gyakorolniuk. Az évi szünidőt rendesen utazással töltötte. Bejárta Ma­gyarország nagy részét, mindenütt tapasztalatot szerzett és ismeretséget kötött. A székelyföldet iskola-év végén az esztergomi szeminárium­ban tartani szoktunk, ez idén július 6-án este kezdődnek. Aki résztvenni kivan, ké­rem, jelentkezzék nálam. Prohászka Ottokár. * Az ex-libris kiállítás. Némethy Lajos esztergomi esperes plébános az esztergomi főegy-' házmegyei könyvtárból nyolc darab igen ritka ex-librises könyvet és tizenegy darab eredeti ex­libris rézlemezt küldött az orsz. magyar iparmű­vészeti múzeum ex-libris kiállításába. Ez alkalomból igen diszes katalógust is készített Némethy a főegyházmegyei könyvtár ex-libriseiből, amelyben az illusztrációk az eredeti rézlapok felhasználásá­val készültek. Az érdekes katalógus szintén ki van állítva az iparmuzeumban. A becses gyara­podásra való tekintettel az igazgatóság elhatározta, hogy az ex-libris kiállítást július i-ig tartja nyitva. A közönség a kiállítást naponként 9 órától i-ig díjtalanul tekintheti meg. * Dicséret. Horváth Béla főispán leiratot intézett Vimmer Imre polgármesterhez, melyben elismerését és dicséretét fejezi ki a város mult évi zárszámadásainak pontos és szakszerű kivi­teléért. Ezt a főispán kívánsága szerint Huray városi számvevővel és a munkában neki segéd­kezet nyújtó személyzettel a polgármester közölte. * Ujabb adomány a tanítóknak. Özv. Buzárovits Gusztávné a mult számunkban jelzett adományokon kivül ujabban a »Katholikus tani­tók országos egyesülete« javára 50 koronát, az »Eötvös-alap« gyarapítására szintén 50 koronát adom ányozott. * Tavaszi szemle. Berneggl Sprecher Ar­thur dandárparancsnok Sopronból, a 76. itteni gyalogezred megvizsgálására kedden délután vá­rosunkba érkezett. A dandárnok szerdán délelőtt az ezred gyakorlatait nézte végig, mig csütörtö­kön a szokásos tavaszi szemlét, az annyira félel­metes inspicirungot tartotta meg. Tiszteletére este a Fürdő-vendéglő kerthelyiségében a katonazene­kar hangversenyt adott. * Ezüstmise. Mint értesülünk Pilismaróthon e hó 26-án igen szép és lélekemelő ünnepség' készül. Ekkor tartja ugyanis Karkecz Alajos, Pilismaróth derék plébánosa ezüst miséjét. Az ünnepélyről jövő számunkban bővebb ismertetést adunk. * Munka-kiállitás. A helybeli nőnevelő­intézetben e héten volt nyitva a növendékek évi munka-kiállítása. A diszes és praktikus kézi­munka, ezer és ezer öltéssel varrott sok minden­féle egy egész termet betöltött. A leánykák kézi ügyessége meglepő és mindenesetre a tanitó, és többször felkereste, nemcsak azért, hogy székely véreit meglátogassa, hanem azért is, hogy nyel­vészeti dolgozatához minél több anyagot gyűjt­hessen. Győrffy művelt lelkű nejével együtt az ős eredeti székely barátságnak és vendégszeretetnek példány képe volt. Esztergomban a hány irói ka­pacitás, művész vagy kartársa megfordult, több­nyire mind felkereste őt szerény lakában. Azon fővárosi tanitók, kik esztergomi Tuskulánumában vendégei voltak, nem fogják hamar elfeledni azon igazi magyar-székely vendégszeretetet, melylyel őket a Győrffy-család fogadta. Győrffyt életében sok csapás érte. Eltekintve, hogy Sepsi-Szent-Ivántól Esztergomig hatszor köl­tözködött, tizenhat gyermeke közül eltemetett tizenkettőt. Legmélyebben sújtotta Ilka leányának elvesztése, ki a budapesti polgári képezdének ki­tűnő növendéke volt. Ennek halála után kedélye, mely a multakból csak a sebeket tartá meg, mind­inkább borongott, s ritkán villant fel benne az örömnek egy-egy szikrája. Hogy miként szerette kedves, okos leányát és mennyire »áránkozott a sirig« annak elvesztése fölött, legjobban bizonyít­ják hosszas betegségében tett gyönyörű végren­deletének következő sorai: »Itt, hol annyit tűrtem, Hol annyit szenvedek; Hogy annak elbeszélni Sok volna csak felét: Itt adjátok a sírnak Elfáradt testemet, Kis lányom sirja mellé Oda temessetek 1« Néhai Samu József. intézetet vezető nővérek dicsősége is. A kiállí­tást számosan látogatták s mindenki dicsérettel nyilatkozott róla, s különösen arról, hogy az intézet vezetősége nagy gondot fordított arra, miszerint a növendékek a célszerű fehérnemű varrásban minél tökéletesebbek legyenek. * Képesitő vizsgálat. A helybeli óvónőkép­zőintézetben jun. 15 —18. napjain tartatott meg a szóbeli képesitő vizsgálat, melyet Bogisich Mihály v. püspök, kanonok, mint érseki biztos, mély tudással, alapos szakértelemmel és atyai jósággal vezetett. A vizsgálat után Számord Ignác igaz­gató rövid beszéd keretében közölte a növen­dékekkel a kedvező eredményt, mely szerint kitűnő oklevelet nyert: 3, jeleset: 9, jót: 27, elég­ségeset : 1 növendék, két tanuló hat hónapra visszautasittatott egy-egy tantárgyból. A szép eredmény kihirdetésének megtörténtével az érseki biztos magas röptű beszédet intézett a növendé­kekhez, teljes megelégedését nyilvánítván és di­csérőleg emlékezvén meg a tapasztalt sikerről. Az óvónőket vallásos és hazafias működésre buz­dította s különösen hangsúlyozta azt, hogy^ szün­telen égjen szivökben a hála szent lángja O Emi­nenciája, az intézet nemes lelkű fentartója iránt, ki nagy áldozatkészséggel gondoskodott a két évi tanfolyam alatt kiképeztetésökről. Majd Var­gyas Endre, kir. tanfelügyelő tartott beszédet, melyben elismerését fejezte ki Számord Ignác igazgatónak s a tanári testületnek; a már képe­sített óvónőket pedig- figyelmeztette, hogy soha se feledkezzenek meg Magyarország hercegprí­másának kegyességéről, mint akinek nemesszi­vüségéből nyerték kiképeztetésöket. * Stipendium. Esztergom városának tanácsa a helybeli főgimnáziumnak tett Forner-íéle ala­pítvány kamatait két részben (24 —24 korona) Naszvetter Ferencz VIII. és Újvári József II. osztályú tanulóknak adományozta. * Kuruc-ünnepély és mulatság. Örven­detesen tapasztaljuk, hogy tanitóképezdénk az utolsó időkben sokkal nagyobb aktivitást fejt ki, mint annak előtte. Egymás után, diadalról-dia­dalra vezeti a tanári kar a jövő nemzedék neve­lőit úgy, hogy az eddig ismeretlenség félhomá­lyában levő, vagy talán túlszerény intézet min­den vonalon kiválik helybeli tanintézeteink kö­zül. Az igazgató és az őt támogató buzgó ta­nári kar, de jórészt az ifjúság dicséretére válik az egymásutáni sikeres előmenetel és szereplés. A legutóbb jun. 16-án tartott kuruc-ünnepély ismét az intézet dicsőségére szolgált, mert ezzel fényesen dokumentálta, miszerint a kedélyes mu­latság-rendezés terén sincs hátrább, mint az ön­képzőkör szónoki székén, vagy a nemes torna versenyporondján. Ezen mulatság sikere dicsére­tére vált volna bármely az esztergomi mulatsá­gokat rendező monstre ősbizottságnak. Esztergom város szine-java ment kedden a Kovácspatakhoz, hol ritka jó mulatság várta a közönséget. Az ifjúság már reggel kiment, és az erdőkkel koszo­rúzott völgyek csendjét hangos öröm-dalok riasz­tották fel. Délután a helyi gőzhajó mindig meg­telt a mulatságra menőkkel. Egymásután érkez­tek a legjobb családok s a tulajdonképeni ünne­pélyen első sorokban láttuk Andrássy János kir. tan. alispánt, Pulay Géza. kúriai birót, Veztnger Károly praelátus-kanonokot, Szabó Mihály vár­megyei főjegyzőt, Magos Sándor táblai birót, Vimmer Imre polgármestert, Janits Imre kir. közjegyzőt, dr. Teher Gyula udvari káplán, plé­bánost, dr. Földváry István városi főügyészt, Kobek István országgyűlési képviselőt, Thaly Kálmán műszaki tanácsost, Reviczky Gábor nyug. primási pénztárost és másokat, kik javarészt családjaikkal jelentek meg. Az ünnepély mult számunkban közlött programmját emelő, Buda­pestről érkező Stovasszer János országoshirű tá­rogatóst, és az őt zongorán kisérendő Zerkovitz Rudolf mérnököt az ifjúsági rendezők zajos éljen­nel fogadták a vasútnál, a zenekar a Rákóczy­indulót játszotta, Guzsvenitz Vilmos igazgató pe­dig az intézet nevében üdvözölte. Egyik fényes jelenetét képezte a mulatságnak dr. Földváry Istvánné védnöknő megjelenése, kit midőn a csavargőzös állomáson megjelent, az ifjúság, élén Keményfy Kálmán tanárral, mint a rendezőség elnökével valóságos üdvriadalommal fogadott. A védnöknő Fekete Győző főrendező karján a zene­kar üdvözlő hangjai mellett, kisérve tiz pár vi­ruló szép leánytól, az ifjúság sorfalai között mint egy fejedelemnő vonult fel a tágas nyitott tánc­terembe, melynek egyik szellős sarkában egy kuruc-sátor volt felállítva korhű jelvényekkel, és drapériákkal díszítve. Midőn dr. Földváryné he­lyet, foglalt Keményfy tanár szép üdvözlése után

Next

/
Oldalképek
Tartalom