ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-04-12 / 15. szám

4 ESZTERGOM 1903.. április 12. rabló gazdaság miatt*) a belterjesebb telkeknek zöldségesekké való alakítása kezdetleges reform­ként igen jó volna. A Duna itt folyik mellet­tünk, a szállítás igen olcsó Pestre is Bécsbe is, a hol ilyen termelési cikkek jó áron értékesít­hetők. A kecskemétiek, ceglédiek Boroszlóba, Ber­linbe szállítanak zöldséget, óriási baromfi szállít­mányok mennek ki innen Bécsbe, Münchenbe, sőt még tovább, csak mi vagyunk ily hátrama­radottak, a kiknek pedig a dunai olcsó közleke­dés igen nagy előnyt biztosit. A moóriak kiveszett szőlőiket teljesen re­construálták olyannyira, hogy évenkint nagy összegeket vesznek be a borból és szőlőből. Nálunk a szőlőt termesztik a síkon, lent a posványban, a hegyek pedig üresen állnak. Nem hiszem, hogy újabb fajok létesítésével nem lehetne itt a hegyeken újra virágzó szőlő­termelést teremteni. Aztán milyen a mi gyümölcstermelésünk ? Közönséges nemesitetlen fajok vannak forgalom­ban, melyeknek értéke csekély.**) A tulajdon­képeni gyümölcsös kertek úgyszólván ismeret­lenek. Persze, a gyümölcsfa is kivan valamit. Elő­ször is állandó tisztogatást, aztán még egyet, tudniillik azt, hogy más gyümölcsét el ne lop­juk, a mely nálunk napirenden van. Hiszen ha ellopják a temető sírjairól a virágot, Krisztus keresztje elől a rózsát,***) miért ne lopják el a gyümölcsöt is ? Aztán ha még csak a gyümölcsöt szednék le ? Csakhogy télen, a mikor kell tűzifa, vagy egy szál dorong a kocsira, magát a gyümölcsfát is kitörik, már csak azért is, mert ők ezzel mást megkárosítanak. Ilyen lelki állapot mellett ter­mészetesen nem lehet gyümölcsöt termelni. És a ki ezt nem hiszi, menjen el tavasz­szal sétálni a mezőre s szőlők, utak és présházak mellett számos ilyen barbár módon tönkre tett fa fog a szemébe ötleni. Baromfi-, állattenyésztésünk szintén nyomo­rult, pedig mindezek Európa piacán igen nagy keresetnek örvendenek. Mert a régi gazdasági élet megszűnt, a nemzetek állandóan egymásra szorulnak. Az a gyümölcs, melyet én ma lesza­kítok, holnap talán egy berlini nagy úr kezébe kerül, a ki annak pompás izében megelégedés­sel gyönyörködik ; az a ruha darab, melylyel védem magam az időjárás szeszélyei ellen, teg­napelőtt London piacán még a kínálat tárgya volt; az a narancsvirág-koszorú, melylyel a menyasszony homlokát felékesíti, pár órával előbb még látta Itália derűs egét, az a búza, melyet a gazda itt letölt, néhány nap múlva ta­lán az orosz cár számára őröltetik. A tárgyak romlandósága immáron nem döntő, hiszen a tech­nika haladása ezt a hibát eléggé kikorrigálja. Azonban kérdés, honnan tanulja meg a nép, hogy kell művelni a földet ; nevelni a ba­romfit, eredményessé tenni a gyümölcstermelést ? Nem mondom, vannak nálunk is sokan, a kik bejárják fél Európát; a kik gyönyörködni tudnak Hollandia műkincseiben, Paris csodáiban, a francia nép leleményességén, vagy Olaszor­szág régiségeiben és természeti szépségeiben, — ámde a ki magával hozná a nép tanítására a külföld számos ismereteit, olyan ember a mi vi­dékünkön nem találkozik. Tárcát irnak a mün­cheni képtárakról, a szt.-gotthardi alagútról vagy szt.-Márk teréről s a velencei gondolázásról, de egyébről nem. Hogy mily meglepő a hollandus tevékenysége a földmívelés terén ; vagy hogy mily sok szép gyümölcsöt és hasznos házi álla­tot nevel a francia ; vagy mennyire felhasználja az olasz földjének minden parányi részét, ilyen utazó, a ki ezt is észre veszi, tőlünk, Esztergom­ból nem kerül ki. Csak az államhoz futunk, el­keseregjük neki egy deputátióban bajainkat, s tétlenségünkben odasimulunk a lábaihoz. És az a jó állam megsajnálja a mi nyomorunkat s ki­terjeszti ránk áldáshozó kezét. . . . Kis halakat ereget a Dunába, . . . szederfát ültet az országút mellé, . . . gyümölcsfát osztogat a népnek . . . elküld egy embert, a ki megtanítja a falut a házi iparra, és igy tovább . . . Mennyire erőtlen és tehetetlen ezzel szemben a mi társadalmunk! *) Ez irányban néhány év előtt az «Esztergomi gazd. egyesület« mozgalmat indított. **) Azt hiszem változtatni fog ezen a vasút mellett lévő faiskola, mely immáron a legnemesebb gyümölcsfák­ban bővelkedik. És a mi a lényeges, árai is elég alacsonyak. ***) Minden évben megszokott ez történni Víziváro­son, a Mattyasóvszky családtól emelt kereszt előtt. HÍREK. Resurrexit. Megnyílt a sir, Krisztus feltámadott, Nekünk üdvöt s boldogságot adott. Évezredek hő fohásza telt be: Magasztosult az emberség lelke. Jeruzsálem lányi ne sírjatok, Örvendező szívvel vigadjatok: Kígyó fejét Krisztus összetörte, Diadalt ült a Jóság fölötte. Éltünknek van már célja, reménye. Utat jelez a szent kereszt fénye. Zengjen hát az ének megújulva: Föltámadott Krisztus, alleluja! Karácsonyi Béla. * Ő Eminentiája, a bibornok hercegprímás Esztergom szegényei számára 1000 koronát 'ado­mányozott. * A nagyheti szertartások a Basilikában a szokásos fénynyel voltak megtartva. Boltizár József püspök, ált. érseki helynök és Bogisich Mihály c. püspök, praelatus-kanonok végezték ezeken a napokon az ünnepi istentiszteletet, a szó­noklatot pedig nagypénteken és húsvét vasárnapján Csernoch János dr. praelatus-kanonok mondotta. A basilikai énekkar pedig művészi szerepléssel emelte az ünnepek fényét. * Személyi hir. Francsics Norbert tanker. főigazgató két napi itt tartózkodás után kedden délben a fővárosba visszautazott. * Lelkigyakorlatokat tartott f. hó 6., 7. és 8-án Prohászka Ottokár dr. az esztergomi kath. körben. A város és vidék intelligens férfiai oly nagy számban jöttek ezekre az előadásokra, hogy a kör tágas helyiségei szűkek voltak befoga­dásukra. * Eljegyzés. Dr. Szohner Lajos tartalékos huszárhadnagy f. hó 4-én jegyezte el Berzeviczy Flóra kisasszonyt, Berzeviczy József közalapítványi felügyelő leányát. * Az ifjúsági zarándoklatban, mely f. hó 6-án indult Rómába, városunkból résztvesznek: Dvihally Géza, Vásáry Dániel, Grúsz Rajmund, Gedeon Endre. * Közgyűlés. A párkányi takarékpénztár f. hó 4-én délután tartotta meg évi közgyűlését, melynek egyik legjelentékenyebb eseménye az, hogy dr. Walter Gyula praelatus-kanonokot az elnöki tisztségre kérték fel s választották meg. * Még egy évre. A csavargőzös r. társaság f. hó 6-án tartott évi beszámoló közgyűlésében kimondotta, hogy habár a vállalat igen súlyos válságba került, a folyó évben még fentartja a helyi hajót és a Kovácspatak rendjét. Az év fo­lyamán azonban valamelyes módot ki kell eszelni vagy a további fentartásra, vagy a vállalatnak más kezekbe való átengedésére. * Püspök a munkások gyűlésén. Április 26-án fogja a »Magyarországi munkások rokkant­és nyugdíj-egylete « tiz éves fennállását megün­nepelni. Ez ünnepély keretében d. e. 10 órakor, a váciutcai újvárosháza dísztermében diszgyülést tartanak, melyen az ünnepi beszédet Wolafka Nándor dr., debreceni v. püspök, az egylet tb. tagja fogja mondani. — Ugyanezen napon, d. u. 3 órakor lesz az évi rendes közgyűlés is meg­tartva, melyen a vidéki fiókegyletek, ezúttal elő­ször, küldöttek által vesznek részt. Az esztergomi fiókegyletet Magyary László elnök, továbbbá Róthnágel László, Pelczmann László és Zeke Jó­zsef fogják képviselni. * A közvilágítás ügye. Folyó hó 7-én a városi világítási bizottság a pénzügyi bizottság­gal együtt ülésezett, hogy a villamos világítás kérdésében a végszót kimondja. — A bizottsá­gok pedig együttes akarattal kimondották, hogy habár hónapokkal ezelőtt leszerelték a gáz érdekében folytatott tárgyalásokat, nem fognak a villám érdekében javaslatot tenni a kép­viselőtestület előtt, mert ettől annak tárgyalására felhatalmazásuk nincsen. — Ott elnökölt a bizott­ságban a polgármester, aki kijelentette, hogy a gázról többé szó sem lehet, mert annak jövőjét a város biztosítani nem képes, sem pedig a mű nem biztosithatja arról a várost, hogy prosperálni fog; bizonyította ezt a szakértő mérnök. Földváry igen helyesen vitatta, hogy egy bizottság nem szorul arra, hogy a képviselőtestület nyúljon a hóna alá, mert kötelessége olyan indítványokat tenni, amelyek a város érdekében valók. Brutsy János és Dóczy Ferenc (az előbbi háromszor, az utóbbi kétszer vettek részt a tárgyalásokon fél év alatt) kí­vánták, hogy a közgyűléshez megbízatás végett előterjesztés tétessék. Igy a közvilágítás ügye egy évvel később kerülhet megoldásra. * A májusi torna-ünnepély ügyében ked­den délelőtt a városháza nagytermében ülés volt, melyen a szükséges előkészületek tétettek meg. A meghívókat Francsics Norbert tankerületi kir. igazgató küldötte ki, mig az ülésen Horváth Béla főispán elnökölt, ki elsősorban is a főigaz­gatónak mondott köszönetet azért, hogy a ver­seny helyéül Esztergomot szemelte ki, majd a megjelenteknek az érdeklődéséért. A főigazgató a főispánnak az elnöki tisztség elvállalásáért, majd ugyan csak a megjelenteknek mondott kö­szönetet az érdeklődésért, mig Vimmer Imre polgármester a város nevében tolmácsolta annak köszönetét. Ezután megalakultak a különféle bi­zottságok, u. m. a nagy választmány, a szervező­bizottság, a fogadó, a szállásrendező, élelmező bizottság, majd végül a jury. * Tartalékosok bevonulása. F. hó 20-án a helyi 26-ik gyalogezredhez 13 napi fegyvergya­korlatra 560 tartalékos vonul be, kik Szentgyörgy­mezőn, Kis-Léván és a Vízivároson lesznek elszállá­solva. F. évi május 4-én és 18-án ugyanannyi vonul be s előbbiek Szenttamáson és Belvárosban 1 —167. házszámig, utóbbiak pedig csakis Belvá­rosban 170—596. házszámig lesznek elszállásolva. * A „Magyarországi munkások rokkant­és nyugdij-egyleté"-nek esztergomi fiókja folyó hó 5-én tartotta meg évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Magyary László elnök lendületes megnyitója után Neményi Ká­roly jegyző olvasta fel gondosan megszerkesztett szép évi jelentését, melyből kitűnt, hogy a hely­beli fiókegyletnek 126 tagja van és a mult évi bevétel 1446 korona 31 fillért, kiadása pedig 21 korona 96 fillért tett ki. Továbbá jelentette az elnök, hogy az esztergomi kath. Legényegylet és az ipartestület elnökségei megengedték, hogy az egyesület a legényegylet házában, illetve az ipartestület helyiségében tartsa hivatalos helyisé­gét. A közgyűlés ez elnöki bejelentést örömmel vette tudomásul. Ezután megvákisztották az uj tisztikart. Elnök lett újból egyhangúlag Magyary László, alelnök Zeke József, jegyző Neményi Ká­roly, másodjegyző Krajniker Ferenc, pénztárnok Wanitsek Rezső, másodpénztárnok Kleppek Ala­jos. Ezenkívül megalakították a választmányt 15 taggal, s ezek nagyrészt a régiek maradtak. Wanitsek Rezső pénztárnokká történt megvá­lasztása folytán a tagok befizetéseiket ezentúl hétköznap délelőtt 10—12-ig, vasárnap pedig 10—11-ig is eszközölhetik. * Uj társaskör. Több tekintélyes szentta­mási és vízivárosi polgár kezdeményezése folytán virágvasárnap délután a »Fürdo« vendéglő nagy­termében egy uj társaskör alakult. Az össze­gyűltek kimondották az alakulást s a kör cime: »Esztergom-szenttamasi és Vízivárosi katholikus Polgári Kör.« Az alapszabályokat elfogadta az alakuló gyűlés és a miniszterhez jóváhagyás vé­gett felterjesztik. Elnöknek a kitüntető bizalom Iványi Géza városi képviselőt, titkárnak Dvihally Gézát, ügyésznek pedig ügyvédi karunk egyik törekvő és ügybuzgó tagját dr. Kabina Sándort, kik ezen tisztet az alapszabályok jóváhagyásáig is ideiglenesen betöltik. Az uj társaskört, mely kétségtelen egyik erős védbástyája lesz az esz­tergomi katholikus társadalomnak, szivből üdvö­zöljük. :;: Nem lőtte meg magát. Legutóbbi szá­munkban hírt adtunk arról, hogy Morzsa Ferenc öngyilkossági kísérletet követett el. Az egész vá­rosban elterjedt hírt egy szenttamási asszony isme­rőse terjesztette róla, s mi, kik épen lapzárta előtt értesültünk a dologról, megírtuk. A kik különben a hirt nekünk bemondták, állítólag" lát­ták is, hallották is a lövést. Morzsa Ferenc évek­kel ezelőtt öngyilkossági kísérletet követett el, s jó szomszédai most, hogy menyasszonya meghalt, megint ezt várták, s mint megtörténtet, széltében híresztelték róla. De mint saját szemeinkkel is láttuk, teljesen jó színben van, egészséges és ha igéretét megtartja, nem is fog többé ilyképen a hírrovatba kerülni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom