ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-01-11 / 2. szám

1903. január 11. ESZTERGOM 3 a gyerekről az erkölcsöknek utolsó leplét is, hogy aztán a modern sajtó jeles produktumaként oda állítsa rút mezítelenségben mint igazi kulturbestiát. Minden egyes sora ily mételyt hintő újságnak hamis színekkel képzelt dicsőséget fest, és a gyönge lelket folyton a megsemmisülés üres gondolatában lebegtetve ragadja, csábítja a Charon felé. Az így kiművelt gyerek már a szenttamási bűnfészkekbe jár, az élet förtelmeibe egész otthonosan belehentereg s az első meg nem fizetett garas miatt lopja el a forintokat. Adósság, sikkasztás, öngyilkosság ! Ez következetes és szabály előtte, mert ezt látja az életben, és mindennek elkövethetéséről bő magyarázatot ad az újság. Az öngyilkos mesterinas a Friss Újságból tanulta az életbölcsességet. Habár Mihály ur habár csak nyomdafestékből is, de oly sűrű eszmehabarcsot habart össze a lapjában, hogy ez a szegény gyerek benneragadt és elkeseredett hangon mondta társainak: »meglátjátok, még rólam is fognak írni az újságok.« Akik ezt hallották, nem tartották különösnek, mert habár Munkácsi a festő, és Csepreghy az író is asztalosinasok voltak, mégis mennyit irtak róluk. Igaz ugyan, hogy egyik sem lett öngyilkos. Es lám : az esztergomi asztalosinas öngyilkos lessz és még sem ir róla a Friss Újság. Vagy nincs itt elég gyors tudósitója, vagy nem sikkasztott eleget a gyerek, hogy nem tartotta érdemesnek hű olvasójáról megemlékezni. Ezek után pedig gondolkozzunk el, hogy nem volna-e szükség valamely gyeplőre, mely a »korszellem« által megkorbácsolt, szilajon vágtató szabadsajtot irányítaná ? Ypszilon. Esztergom sz. kir. város mélyen tisztelt közönségéhez! Hónapok óta foglalkozunk a köz- és magánvilágitás kérdésével. Minden oldalról tanulmányoztuk az ügyet, számos város s vállalkozótól szerzett adatok, valamint személyes tapasztalatok alapján még ez év első felében a gáz mellett foglaltunk állást, mert ama hármas célt, hogy a kérdés kiindulási pontját képező fényes és olcsó utcai világítást, hogy szép és szerény viszonyainknak megfelelő, jutányos magánvilágitást kapjunk, végre, hogy a vállalatból a városnak némi haszna is legyen, csakis gázművel láttuk megvalósíthatónak. Ezen határozatunk a mélyen tisztelt Közönség tekintélyes részének helyeslésével találkozván, a gázvilágítás berendezésére gyűjtött kötelező aláírások egy gázmű fennállását és sikeres üzemét teljesen biztosítják. Kiválóan közérdekű dologról lévén azonban szó, nem célunk elzárkózni más világítási módok elől sem, sőt képviselő testületünknek a lehető legmegbízhatóbb számadatokat óhajtjuk bemutatni, azért, a nélkül, hogy ezáltal a gázra nézve beérkezett aláírások kötelező volta bármiben is érintetnék, felkérjük a város közönségének azon részét, kik a villamos világítás bevezetését óhajtják, hogy a mellékelt kötelező nyilatkozatot kitölteni és a mérnöki hivatalnak mielőbb átadni szíveskedjenek. Kötelességünk azonban egyidejűleg a mélyen tisztelt Közönséget a szerzett tapasztalatok alapján a valósághoz hiven arra figyelmeztetni : Hogy a villám lakásokban tisztasága és kényelmes kezelhetősége folytán kiválóan alkalmas, de üzletek, nagyobb helyiségek, utczák és terek világítására izzólámpákkal elégtelen, ivlámpákkal pedig igen drága, hogy utóbbi célokra a gáz nagy fényerejénél és jutányosságánál fogva oly kitűnően bevált, hogy már közép magánfogyasztásnál a közvilágítás rendszerint ingyen marad, nagy fogyasztás esetén pedig a vállalat a városnak még tekintélyes hasznot is hoz, hogy baleset nemcsak a gáz, hanem a villámnál is előfordulhat, hogy a villám világítás szerelése olcsóbb a gáznál és hogy a szerelés magánosok részére a villámnál is részletfizetésre fog eszközöltethetni, különösen megemlitjük, hogy a petróleumlámpák a villamosság czéljára könnyen átszerelhetők, hogy a közönség a villamos világítás többköltségét a kényelmes felgyújtás és eloltás, az okszerűen alkalmazott takarékosság és az által enyhíti, hogy az 50 gyertyafényű izzók helyett •az igényekhez képest 5, 10, 16, 25 vagy 32 gyertyafényűeket alkalmaz, mind ennek dacára azonban a villám világítás még mindig drágább mint a gáz, mert mig egy 50 gyertyafényű Auer égő óránként 3*2 fillér értékű gázt fogyaszt, addig egy 32 gyertyafényü villamos izzólámpa egy órai fogyasztása, az az 100 watt áram 8 fillérbe kerül és igy a közönség egy 50 gyertyafényü gázlángért 3 villanyért pedig 12 V2 fillért fizet óránként. A 8 filléres alapár mellett kerül: egy 5 gyertyaf. izzólámpa 1 órai égése 1*25 fill., »10 » » » » » 2*50 » »16 » » » » » 4'oo » » 25 » » » * » 6'25 » » 32 » 50 » 8*oo » » » » 12*50 » Motorok hajtására az áram lényegesen olcsóbb áron adható, azonban egyelőre nálunk nappali üzem nem lesz berendezhető, mivel a várható nappali fogyasztás csekély. Bármely világítási rendszer létesítésénél a közönség érdeke mellett, súly fektetendő a város, mint vállalkozó érdekére is és mivel ez a gázműnél kétségtelenül kedvezőnek látszik, a villamtelepnél pedig csak állandó, biztos és nagy fogyasztás mellett remélhető üzleteredmény; végre, mert attól lehet tartani, hogy a villamvilágitást drága voltánál fogva még azok sem fogják állandóan használni, kik azt bevezettetik, nehogy a város számadásában csalódjék és egy haszonhajtó üzlet létesítése helyett ujabb terhet vegyen magára: arra kérjük a mélyen tisztelt Közönséget, szíveskedjék a kötelező nyilatkozatok kiállításánál annyi lámpát jegyezni, mennyi az aláiró által a napi szükséglethez képest állandóan használatba is fog vétetni. Minthogy pedig a világítás ügyét még a tél folyamán óhajtjuk dűlőre juttatni, kérjük a mellékelt kötelező nyilatkozatot legkésőbb 1903. évi január hó 25-éig a városi mérnöki hivatalban átadni, hol is minden kivánt felvilágosítás nyerhető. Kelt Esztergomban, a világítási bizottságnak 1902. évi december hó 27-én tartott üléséből. Tiefenthal Gyula s. k. Vimmer Imre s. k. v. mérnök, biz. jegyző és előadó. polgármester, biz. elnök. HÍREK. Az esztergomi sajtó jubileuma. Az elmúlt héten, vizkereszt napján volt épen negyven esztendeje annak, hogy ez ősi városban az első nyomtatott hirlap megjelent. Esztergom és vidéke akkoriban már felismerte, hogy az újság a helyi és közérdek nagy tényezője, tehát kapva kapott a 62. év telén kibocsájtott előfizetési felhíváson, és lehetővé tette, hogy Pongrácz Lajos Honth megye volt főjegyzője »Esztergami Ujsag« cimmel már 1863. január 6-án egy minden tekintetben helytálló vegyes tartalmú lapot jelentessen meg. Az előfizetők között első helyen volt Scitovszky János Magyarország akkori hercegprímása, ki a hatforintos lapra 100 forinttal fizetett elő. Utána sorakozott a káptalan. Kenrp Mihály, Durgút József, Majsch Jakab, Kántz Lázár, Ordódg Tódor, Schirgl Endre, Szántóig Antal, Lipovniczky István, Zalka János kanonokok, gróf Forgách Ágoston püspök, főispáni helytartó, Rimélyi Károly, a bécsi Pázmáneum aligazgatója, Lipthay Ede püspök, Lipthay Gyula alispán, gróf Pongrácz Adolf, Palkovics Károly, Nedeczky Imre, Meszéna Ferenc, Majthényi László földbirtokosok, az érseki papnevelő, Valter János primási elemi főtanitó és még egész az 50-ig voltak, kik legelsőbben fizettek elő az esztergomi újságra. Pongrácz Lajos szerkesztő tehát a legelső számokat 50 embernek szerkesztette, de félév múlva már 250 előfizetője van, mikor is nagyobb alakban nyomatja Horák Egyednél, a mai Buzárovits-cég elődjénél, még később pedig részvénytársasággá alakítja. Ezt azonban nem a sajtó fellendülése kívánta, hanem az, hogy a szerkesztő nem birta tovább viselni az akkori roppant nyomdaköltségeket. A legelső esztergomi újság egyben ünnepi szám is volt, mert vezércikkben 13. évfordulóját ünnepelte Scitovszky primásságának. A szerkesztőn kivül az első számban cikket irt a már akkor is nagyhirű iró Mayer István, kinek cikke »István bácsi levele« cimen látott napvilágot, és a melyben ő nagy tudással szabja meg a helyi sajtó célját, írtak még bele Palkovics Károly egy beköszöntő félét, Maszlaghy Ferenc verset és Haan Rezső tárcát. Hírrovatának legérdekesebb része az, hol a Knauz Nándor által megindítandó és még máig is virágzó »Magyar Sion« megjelenését jelzi. Az első esztergomi újság tehát oly munkatársak támogatásával jelent meg, kik már akkor országos hirnek örvendtek, s igy méltó tekintélyt szereztek a lapnak. Negyven esztendeje, hogy megindult az »Esztergami Ujsag« és azóta a primási városban folyton van hirlap, sőt mai napon négy szambavehető és határozott irányú lapot képes a helyi viszonyokkal foglalkozó közönség megkülönböztetni. Legöregebb újságírónk a negyven esztendeje folyton esztergomi újságba iró Haan Rezső, t. b. megyei főjegyző, aki második évfolyamában az első lapot is szerkesztette, most pedig a 25 éves fennállását ünneplő »Esztergomi Közlöny« cimű megyei hivatalos lapot szerkeszti. A második régi újság a szinte 25 éves »Esztergom és Videke«. Első felelős szerkesztője Körösi László dr. tanár volt, most dr. Prokopp Gyula ügyvéd szerkeszti. Ujabb az »Esztergomi Lapok«, mely szintúgy, mint az előbbi, szorosan vett helyi érdekű újság. A legrégibb cimmel bir az »Esztergom« politikai lap, mely cimmel 1874-ben indult az első Ompolyi (Mátray) szerkesztése alatt. Vannak még Esztergomban egyes szűkebb körök által fentartott, vagy a nagy nyilvánosság kizárásával megjelenő és különös érdekeket szolgáló Pour Parierek, melyek közé tartoznak a gimnazisták, képezdei növendékek, sőt az érseki nőnevelő-intézet növendékei által litograftintával titokban előállítottak is. Ezek saját olvasóközönségüket szolgálják és apróbb stilgyakorlatokat tartalmaznak. Dr. Klió. * A bibornok hercegprímás válasza az újév alkalmával a tanítóság részéről tett feliratra a következő: »Főegyházmegyém t. tanítósága nevében az évfordulat alkalmából tolmácsolt jókivánatokért forró köszönetemet nyilvánítva, viszont kérem a Mindenhatót, hogy a t. tanítói karnak az egyház és haza javának előmozditásására irányuló lelkes munkásságát termékenyítse gazdag kegyelmeivel. Főpásztori áldásomat adva mindnyájukra, őszinte jóindulattal maradok, Budapesten, 1903. évi január hó 4-én Kolos, bibornok, érsek.« * Adakozás. Kittenberger István praelatuskanonok a barsthaszári anyaegyház javára 400 kor. adományozott. * Főegyházmegyei hirek. Adminisztrátorokká kineveztettek: Számek Károly Kisbábra, Csögley Kálmán Nagypakára, Sasvári Linus János Nagy-Modróra, Zlatos Endre Szkicóra. — Káplánnak küldettek: Jarabek József Aranyos-Maróthra, Kosztetánszky József Lédecre, Révay József Szomolányra. — Mátéffy Viktor végzett theologus Budapestre hitoktatónak küldetett. — Meghaltak : Jakobovics Felicián György kisbábi administrator mult év december hó 29-én életének 61, papságának 38. évében és Pergő József nagy pákai plébános január hó 2-án életének 70, papságának pedig 47. évében. * Alapító tagság. Vézinger Károly praelatus-kanonok a helybeli katholikus körbe 200 koronával alapító tagul lépett be. f Major Ferenc dr. | néppárti képviselő halála az egész országban mély és őszinte részvétet keltett. Meghatottan állta körül ravatalát jóbarát és ellenfél, mert az elhunytban egy eszményi lelkű és fáradhatlan tevékenységű férfiú távozott el tőlünk, kinek élete a közjóra irányzott tevékenységnek és önzetlen buzgalomnak példaképe volt. Ezt külömbség nélkül mindenki tisztelettel elismerte és ezt az elismerést a gyászpompánál ki is mutatta. Temetését folyó hó 7-én Csernoch János dr. orszgy. képviselő végezte Budapesten, f. hó 18-án pedig Székesfehérváron Városy Gyula dr. megyés püspök. * Tiszteletbeli főorvosok. Horváth Béla főispán kinevezte tiszteletbeli főorvosoknak: Áldori Mór dr. tanácsorvost, dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvost és dr. Hüke Kálmán körorvost.