ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-01-04 / 1. szám

VIII. évfolyam. Esztergom, 1903. január 4. 1. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes száyn ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. A középiskolák túlzsúfoltsága. Esztergom, január 3. (/,) Az Országos Közoktatási Tanács egyik legutóbbi ülésén Riedl Frigyes dr. előadó szóvá tette a középiskolák zsúfoltságának kérdését, mire a tanács megbizta Riedlt a kérdés tanulmányozásával. így ir az »Alkotmány« dec. 13-iki számában. Hozzáteszi a nevezett lap azt is, hogy a legutóbbi tanácsülésen Riedl terjedelmes elentést is tett már tanulmányáról kijelentzen, hogy a főváros középiskoláinak túlzsúfoltsága állapotához fogható talán az egész /ilágon nincsen. Elhatározta a tanács eme előterjesztés alapján, hogy feliratot intéz a Miniszteriumiioz s kéri a bajok orvoslását. Az országban mindenfelé, nemcsak Budapesten, túlzsúfoltak a középiskolák, mert a >zülök ma uraknak akarják nevelni gyermekeiket s mert szerintük az ur az Írnoknál íezdödik. Az iparos, a kereskedő nem ur, csak élsöbbrendü szolga, ki az urak kényelmére eremtödött a jó Istentől. Nagy hiba, félszeg gondolkodásmód ez, mely nemcsak egyes családokra, nemcsak a társadalomra, hanem az országra is nagy veszedelmet rejt méhében. Azért van annyi kétes existentia az országban; azért megy tönkre az iparos; ízért pang a tisztességes kereskedelem; mert mindenki »urnák« akarja nevelni a gyermekét. Az ipar és kereskedelem szerintük nem fizeti ki magát. Szomorú igazság, de nem oszthatjuk e felfogást, mert az ipar és kereskedelem mindig igen tisztességes existentiát biztosit, ha az ipart és kereskedelmet kellő szakértelemmel és odaadással műveljük. Ha magunkat képzett iparosokká és hivatásos kereskedőkké neveljük. Akkor nem kellene panaszkodni, hogy az idegen a szabadipar törvénybe igtatása óta megölte a kisipart. A versenyképesség fokozódnék a szakképzettség emelkedésével. Az idegen e téren tényleg megnyergelte a magyar ipart s tekintélyét a külföld előtt mélyen megalázta, de ez nem történhetnék meg, ha a középiskolák szaporítása helyett az országban több helyen ipariskolákat állítana fel a kormány. Az ipartestületek által fenntartott iparos iskolát én csak a falusi gazdasági ismétlő iskolákhoz hasonlítom, mely sok cafranggal diszeskedik, de belül sok a kívánni való. A kereskedelmi iskolák pedig menedékek csupán, hová az idegen özönlik s kiszorítja a magyart. Rendszeres ipar- és kereskedelmi iskolák kellenek nekünk a középiskolák szaporítása helyett; életbölcseség kell nekünk, hogy beláthassuk végre valahára, miszerint az ipar és kereskedelem sokkal jövedelmezőbb életforrás, mint az Írnoki vagy más kisebb hivatalnoki állás, hol a fehér rabszolga élet-halál harcot viv a megélhetéssel. A szülőket kell megnyerni az ügynek és a józan okosság elveinek, a középiskolák gyérülni fognak, az ipar és kereskedelem vele egyidöben emelkedni fog. Eloszlik a panasz is, mely a tisztességtelen ipar és kereskedelem miatt keseríti az embereket. Nálunk Magyarországban épen az a baj, hogy a szülök nem igy értelmezik a dolgot; az urhatnámság erősen hódit sorainkban ; eközben az ipar- és kereskedelmi iskolákban elfoglalják az idegenek a tért. Beismerjük, fájdalommal be is valljuk, hogy az idegenek a latainer világot is lefoglalták már, de azt is beismerjük, s örvendesen állithatjuk, hogy ebben az irányban javulni fog idővel a helyzet. Az ipar azonban örökre agyon lesz ütve, ha iparosaink nem képezik magukat; pedig nem képezhetik megfelelő szakiskolák nélkül. A kereskedelem a tisztesség útjára soha sem térülhet, ha a keresztény ifjak nem fogják felkeresni a kereskedelmi iskolákat; ha a pudli mellé állanak anélkül, hogy kereskedői szellemet szívtak magukba; annélkül, hogy a kellő szakismereteket idejében előbb megszerezték volna. A világ versenyre van berendezkedve. Itt a műlovar mindig előzni fog egy lófej jel a természetes mén sebessége mellett. Hiába, minden téren minden ember annyit ér, amennyit tud. A görög, a zsidó, az arab született kereskedő; a magyarnak azzá kell képeznie magát, különben háttérbe szorul. Elnyomja az ismeret, a rátermettség. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Ébredés. Elmúlt az éj, az álom véget ért, S a létnek kinját újra érezem. Hogy hozzád értek lelkem álmai, Bocsáss meg érte, lányka, énnekem. Nem tudtam azt, hogy evvel bántalak, Nem ismertem szivednek rejtekét; Nem tudtam, hogy nem szabad álmodnom. Öntudatlan ábrándom vitt feléd. Bocsáss meg, hogy boldogságra vágytam, Ki arra méltó nem leszek soha; Cserébe hisz kevés, mit adhatnék, — Egy sziv — nevetség ily szent alkura. Od'adtam mégis, oda — dijtalan, És visszakérni többé nincs erőm, Üres helyén kelt fájó érzelem Keserg a széttört, álmodott jövőn. Ne hidd, hogy álmom újra összeforr, Hogy egybefűzi balga képzelet, Kisértő árnyként lengsz már csak körül: Az a szép álom végkép elveszett. S habár feledni nem tudnálak is, Ha zengne is még hozzád bus dalom, Gyászos kis virágként tekintsd a dalt, Mely könyim közt virult fel sirodon. Estéli András. Esztergom kincsei. (Vége.) Az érseki kisdedóvónő-képző intézet gyűjteményei. a) Könyvtár. Vaszary Kplos, bibornok, hercegprímás alapitotta 1892-ben, az intézettel egyidejűleg. Fejlesztéséhez gr. Csáky Károly püspök, dr. Csernoch János kanonok, az esztergomi papnevelő-intézet, Szabó F. plébános és Számord Ignác járultak nagyobb adományokkal. Állománya 1075 kötet és 6 térkép, két szobában elhelyezve. Van szerzeményi naplója. A tanárokon kivül a növendékek is használhatják. Évi javadalmazása a beiratási dijakból 100 korona, mely összegen az 1900. évben 116 kötet szereztetett be. Könyvtárnok: Klinda Irma tanítónő, b) Régiség-gyűjtemény, 1892-ben keletkezett. Fejlesztéséhez az esztergomi papnevelő-intézet, Soóky G. kanonok és Lukács László járultak nagyobb adományokkal. Állománya 422 régiség és 200 érem, egy teremben elhelyezve. Van szerzeményi naplója, c) Természetrajzi gyűjtemény. 1892-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Rajner Lajos kanonok, Szilva György és Prunner Róbert gyarapították. Állománya 766 állat, 165 növény, 240 ásvány, 154 kőzet és 98 kövület, egy teremben elhelyezve. Van szerzeményi naplója. Évi javadalmazása 25 korona, a beiratási dijakból. A b) és c) alatti gyűjtemények őre: Kassay Evangélista tanítónő. A községi alreáliskola könyvtára. 1854-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Állománya mintegy 5000 kötet, egy teremben. Van levéltára. A könyvtárnoki teendőket egyik tanár végzi. A pannonhalmi Szt.-Benedek-rend főgimnáziumának gyűjteményei. a) Könyvtár. 1809-ben keletkezett, midőn a rend a főgimnázium vezetését átvette. Nagyobb adományokkal Kecskeméthy Márton jezsuita és 1884-ben Ferenczy Jakab házfőnök járultak kifejlesztéséhez ; utóbbinak főleg a szabadságharc idejéből származó nyomtatványai becsesek. Állománya 8006 kötet és 5782 vegyes füzet, a főgymn. új épületében egy teremben szakok szerint elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei 10 drb. XV. századb. nyomtatvány és Plinius História Naturálisának egy értékes kiadása. Van szerzeményi naplója, szaklajstroma és cédula-katalógusa. A tanárokon kivül az igazg. engedélyével mások is használhatják, más helyekre csak rendtagoknak küldenek könyveket. Évi javadalmazása ?ERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izű = természetes hashajtószer. =