ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-09-14 / 38. szám

HIREK. Kossuth-ünnep és város. Vimmer Imre, Esztergom sz. kir. város pol­gármestere a következő felhívást intézte a város polgárságához: Esztergom szab. kir. város T. Közönsé­géhez ! Száz éve annak, hogy hazánk történetének nagy alakja Kossuth Lajos született. A szabadelvű eszmék lánglelkü bajnokának, a népszabadság, testvériség és törvényelötti egyenlőség hervadhatatlan érdemű nagy aposto­lának emlékét ünneplő hálás nemzet közérzüle­tében Esztergom szab. kir. város T. Közönsége is lelkes részt kivan venni. Hogy a magyar nemzet emlékezetében dicsőségesen élő Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulóját városunk méltókép megünnepelje; a város tanácsa az alábbi megállapodások közzé­tételével felkéri Esztergom szab. kir. város tek. Képviselő Testületét és Közönségét, azokat tudo­másul venni és az ünnepélyen azok szerint haza­fiasán részt venni szíveskedjék. Az ünnepség folyó hó 19-én lesz megtartva, mely napon a város zászlódiszt ölt, mi végből a háztulajdonos és lakó urakat felkérjük, hogy házaik és lakásaikat már a kora reggeli órákban nemzeti lobogókkal feldíszíteni szíveskedjenek. Ugyancsak kora reggeli órákban mozsárlövé­sek is fogják az ünnepélyt hirdetni. 9 órakor a város kegyúri templomában a közönség épülésére és hogy e nagy napon haza­fias imáival legméltóbb helyre fordulhasson Iste­néhez, szent mise fog tartatni, melyre a T. Kö­zönséget ezennel tiszteletteljesen meghívjuk ; — a nem katholikus felekezetek t lelkészségei pedig felkérettek, hogy általuk meghatározandó órában a maguk templomaiban szintén isteni tiszteletet tartani szíveskedjenek. 10 órakor a város képviselőtestülete dísz­közgyűlést tart. Délután 3 órakor zeneszó mellett kivonul a közönség a Széchényi-térről a honvéd temetőbe s a névtelen szabadsághősök sírjára koszorút tesz. Este nyolcadfél órakor társas lakoma a »Fürdő « vendéglő nagytermében. Kelt Esztergomban, 1902. évi szeptember hó 12-én. A város tanácsa nevében: Vimmer Imre, polgármester. * Erzsébet királynénk emléke. E héten szerdán volt négy esztendeje annak, hogy a genfi tó partján egy elhaló sikoly kelt szellő szárnyra. A gyönge sikoltás a magyarok szeretett király­néjának sokat szenvedett szivéből tört fel, mikor az idők iskolájában nevelkedett kulturbestia tőrt döfött bele, hogy elvágja finom érző szálait a remekbe teremtett érző szívnek. E gyönge sikoly Magyarország fölött is elhangzott s a bércek a fájdalom és kesergés zivatarát viszhangozták. A mélységesen szeretett magyar királyné szomorú halálának évfordulóját ez évben is megszentelte a város közönsége kegyeletszerü emlékével. A belvárosi plébánia-templomban Fehér Gyula dr. mondotta a misét káplánjainak segédletével. A gyászistentiszteleten megjelentek a hatóságok és a helyőrség képviselői, a tanítóság és a városi iskolák tanuló ifjai és még sokan, hogy imád­kozhassanak a mártiréletet élt királyné égi bol­dogságáért. * Adomány. Bogisich Mihály prael.-kanonok a »Magyarorszagi munkások rokkant és nyugdij­egyletenek« 10 koronát adományozott. * Az esztergomi fökáptalan a II. mező­gazdasági kiállításon Pozsonyban. A papi birtokok kezelése körül a leghianyosabb fogal­makkal találkozunk; sajnos, sokszor előkelő kö­rök részéről is. Bizonyos előszeretettel szokták »holt kézen levö« birtokoknak nevezni. Azzal akarván mintegy a fogyatékos kezelést jelle­mezni. Ezen előítélet leküzdése végett felette célszerű, ha az ily birtokok kezelői kilépnek a közönség elé s a kezelés és haladás minőségét a szakértők bírálata alá bocsátják. Az esztergomi fökáptalan az 1899. évben Szegeden megtartott I. ilynemű kiállítások mezőgazdasági, erdei és ásványtermékeit mutatta be, tüzetesen kimutat­ván a gazdálkodást is. Innen éremmel kitüntetve tért vissza. Pozsonyban állatjait mutatta be és pedig : 1. a kezelése alatt levö pesti közp. pap­növelde kiskomáromi uradalmának »Erdely« jel­legű magyar gulyáját, összesen 10 db. 2. Ugyan­ezen papnövelde »Rambouillet« jellegű birkásza­tát 12 db. 3. Az 1896. évben felállított »Bony­hádi« jellegű nánai tehenészetét 8 db. Az ország elsőrendű szakértőiből összeállított biráló-bizott­ságok minden egyes tagja (25 tag) teljesen ön­állóan és befolyástól függetlenül, neve aláírásá­val adja be szavazatát. A számokban kifejezett bírálatok nyilvánosan összeadatnak, s a legtöbb számot nyerők fokozatosan részesülnek a korlá­tolt számú kitüntetésben. Jutalom csak absolut becsű állatra adatik. A fökáptalan »Erdelyi jel­legű « fehér gulyájára a második dijat (kiállítási oklevél) nyerte. Birkáira szinte a második dijat, hozzáadva a gróf Wenkheim Gyula által csatolt tiszteletdíjjal nyerte el. A még fiatal nánai te­henészet, habár a bizottság tetszését megnyerte, de tekintve a mások által is gazdagon kiállított szép állományra, pályadíjban nem részesült. A fökáptalan immár országhírü szaktekintélyek vé­leményére támaszkodva, megmutatta, hogy ugy a saját, mint a gondjaira bízott papnöveldék birtokainak kezelésében nemcsak a korral halad, hanem az ország legelső gazdáival is sikerrel versenyez. Tormay miniszteri tanácsos, aki orszá­gos szaktekintély gazdasági kérdésekben, azt jegyezte meg a fökáptalani kiállításról, hogy az mintaképül szolgálhat a főpapi birtokok keze­lésénél. * Lélekemelő egyházi ünnepség folyt le f. hó 8-án Pilis-Maróthon, mikor a legszentebb Szűz szobra részére beszerzett barlang és trón lön ünnepélyesen megáldva. A szentelési szer­tartást és szt. misét Némethy Lajos egyházke­rületi esperes, esztergom-vizivárosi plébános vé­gezte és a hívekhez emelkedett hangú oltárbeszédet tartott. Sz. mise előtt ünnepélyes körmenet volt, melyet Karkecz Lajos plébános rendezett s melyen a legszentebb Szüzet az újonnan beszerzett remek kivitelű trónon koszorús leányok vitték. A lakos­ság egész számban megjelent az ünnepségen. Megható volt látni a nép megindultságát s hal­lani lehetett a zokogást, melyet az elérzékenyü­lés teremtett. Soha sem ért a községi lakosság még ilyen megható ünnepséget. Mint curiosumot említjük fel, hogy a ref. lakosság is megjelent az ünnepségen. Mégis azt mondják elleneink, hogy a kath. vallás elvesztette varázserejét. Ki igy gondolkozik, nem tudja vagy nem akarja beismerni az egyház által isteni rendelet alapján bevezetett szertartások ellenállhatatlan erejét. Ismerve a pilismaróthi állapotokat, sokat jelent e kis napi hirünk. Ugy halljuk, hogy a lakosság össze adott filléreiből kerül ki a beszerzett bar­lang és trón ára. Adja Isten, hogy a jó ösvényen megszilárduljanak a hívek. * Egy nyugdijalap gyarapítása. A vár­megye törvényhatósági bizottsága tudvalevőleg a megyei tiszti nyugdijalap forgó tökéjének gyara­pítására fél százalékos pótadót szavazott meg. A törvényhatóság ezen határozatát a belügymi­niszter, mint az illető törvényhatósághoz intézett leiratából kitűnik: jóváhagyta. * Szüreti mulatság. Még élénk emlékeze­tünkben van ama jól sikerült szüreti mulatság, melyet tavaly az esztergomi kath, legényegye­sület rendezett. Az egyesület házából a diszes fölvonulás magyar ruhákban, kocsin és lóháton hamar nem feledhető látnivalója volt az eszter­gomi közönségnek. Mint értesülünk, a legényegy­let rendező bizottsága elhatározta, hogy az idén, szept. hó 28-áu, ismét rendez a tavalyihoz ha­sonló, de nagyobb arányú fényes szüreti ünnepélyt. A rendezőség minden lehetőt elkövet a mulatság kitünö sikere érdekében. Előre is felhívjuk olvasó­közönségünk figyelmét és érdeklődését a külö­nösen vidámnak ígérkező mulatságra. * Eljegyzés. Virsik János bagotai kántorta­nító folyó hó 7-én eljegyezte Stóhl Ferencz kö­bölkuti földbirtokosnak müveit és bájos leányát Irénkét. * Szobor megszentelés. A sárkányi és e környékbeli falvak vallásos hivai előtt sokáig fe­lejthetetlen marad ama lélekemelő ünnepély, mely szeptember 8-án a kies völgyben fekvő falvacska templomában végbe ment. A jámbor hivek régi vágya ment teljesedésbe, midőn Bo­ronkay Jenő ottani nagybirtokos neje, bátorkeszi Kobek Gizella, példás vallásosságáról ismert úrnő, a kisded templomot egy valóban becses szt. Antal szoborral ékesítette fel. A zsúfolásig meg­telt templomot kivül is a hivek százai vették körül, imáikba foglalván a jótékony család nevét. A szobor ünnepélyes megáldását dr. Koperniczky Ferenc nagyölvedi esperes-plébános végezte, mely után a nagy csodatevő szent hathatós köz­benjárásáról magasztos beszédet mondott. Szt. mise után a hivek búcsújárókként énekeikkel, csókjaikkal, némelyek könnyeikkel és öleléseikkel szentelték meg a dicsőült szent szobrát. De a nemes család jótékonysága a fent jelzett napon egyebekben is nyilvánult. Nevezetesen az áldoz­tató kelyhet megaranyoztatták, továbbá két diszes, sajátkezüleg festett misemondó ruhát, egy szintén sajátkezüleg festett oltár antipendi­umot és két oltárvánkost, azonkivül két minis­tráns ruhát ajándékoztak a templomnak, amely mind ugyanakkor megszenteltetett. Szolgáljon mindez Isten nagyobb dicsőségére és a hivek épülésére. * Búcsújárás. Mint legutóbbi számunkban is megírtuk, mult héten nagy búcsújárás indult Esztergomból Stájerország gyöngye felé, a fel­ségesen szép helyen fekvő Mária-Zell kegyhelyre. A zarándoklat vezetője Kaiser József helybeli jónveü polgár és kereskedő volt, ki ebben a fá­radságos és felelősségteljes munkában igazán di­cséretet érdemlő sikereket arat, már évek óta. Közel 400 embert vitt mult hét szerdáján a hajó Bécs felé, kik mind Mária-Zellbe vágytak. Bécs­ből Tafernig vonaton mentek, majd a regényes Lehenrótban meghálva, másnap egész napi ^gya­loglás után az Annabergen át Mária-Zellbe vo­nultak, s ott a kettős ünnep alatt ájtatoskodtak és a remek természetben, az elragadó vidéken épültek. A zarándoklat útközben egy napot töl­tött Wienben, s a császárváros minden neveze­tességét megnézte. Útközben az utasok ellátása és kényelme, a vezető fáradságos utánjárása és a hajós- és vasútigazgatóságok jóvoltából semmi­ban sem szenvedtek rövidséget. Különös dicsé­tetet érdemel a Dunagözhxjózási-társaság igaz­gatósága és Bankos Sándor hajó-parancsnok, ki a »Vesta« gőzösön igazán páratlan figyelemmel iparkodott a hosszú vizi útat kényelmessé tenni. Az utasok az egész hajót elfoglalták, s a vasutak is külön vonatokat bocsájtottak a vezető rendel­kezésére, mely gyorsvonat sebességgel járt s kényelem dolgában szinte nem maradt el. A magyarok bevonulása Mária-Zellbe impozáns volt. Égö gyertyákkal kétsorban járták körül a kegy­helyet s a nemzetiszínű szalaggal díszített Mária­szobrot négy magyaros öltözetű esztergomi leány, névszerint Kovács Róza, Kubovics Róza, Laczuska Erzsébet és Kapás Róza vitte a menet közepén. Az ájtatosságok elvégzésével ki-ki az isteni vi­dék és Mária templomának csodás környékét sietett élvezni. A második ünnepen a magyarok­nak szentbeszédet mondott Horváth Lajos buda­pest-belvárosi segédlelkész, a mise alatt pedig magyar egyházi énekek hagzottak az óriási templom hatalmas ivei, boltozatai alatt. A kincs­tár és a többi sok érdekes dolog megszemlélése után 2 napi ott időzés után a magyar zarándo­kok útra keltek, s e héten szerdán a bécsi ha­jóval érkeztek meg, honnan a belvárosi plébánia­templomban Te Deumra gyűltek, s aztán ki-ki hitében megerősödve, lelkében pedig egy tanul­ságos utazás emlékével hazatért. * Uj iskola-osztály. A Szent-Anna-zárda leányiskolájában egy uj osztály^ szerveztetett. A tanítónő díjazási költségéhez O Eminenciája évi 600 koronával járult hozzá. Az iskolaszék pedig 320 koronát hozott javaslatba, a melyet a köz­gyűlés, mint a városra legelőnyösebbet kétség­kívül el fog fogadni. * Helyreigazítás. Az »Esztergom« folyó év augusztus 24-ikén megjelent 35. szamában a »Nyitra-Bajna« cimü cikkben özv. gróf Károlyi Alajosné adakozása sajtóhibából 20 koronával van feltüntetve, holott a kegyelmes grófnő kettő száz koronát volt kegyes a nemes célra küldeni, a melyért e helyen ismételten mondok hálás köszönetet. Dr. lóth. * A „Fekete sas." Pár nap óta a vizivárosi gyógyszertár portaléja fölött egy hatalmas fekete sas terjeszgeti szárnyait. A gyógyszertár maga teljesen uj külsővel a jövő héten lesz kész és egyik diszét fogja képezni városunknak. Ezen gyógyszertár különben az ország legrégibb gyógy­tárainak egyike, mert a tulajdonosnál őrzött okira­tok szerint már 1712. évben mint katonai vagyis tábori gyógytár szerepelt. 1727. évben lett tör­vényesen bejegyezve mint megyei gyógyszertár. 1734-ben már magánkézen volt. Első tulajdo­nosa Delmor szavéri Ferenc volt, majd Hering Ferenc tulajdonába ment, ki megint Schmidt Józsefnek adta át, ki egész 1799-től 1805-ig birta. Kramolin Vince és Laufer Antal bírták még 1834-ig, mikor a saját gyártmányú kenőcseivel világhírre szert tevő Sichulszky József vette meg, kinek örököseitől 1861-ben Mayer Sándor kezébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom