ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-09-14 / 38. szám

HIREK. Kossuth-ünnep és város. Vimmer Imre, Esztergom sz. kir. város polgármestere a következő felhívást intézte a város polgárságához: Esztergom szab. kir. város T. Közönségéhez ! Száz éve annak, hogy hazánk történetének nagy alakja Kossuth Lajos született. A szabadelvű eszmék lánglelkü bajnokának, a népszabadság, testvériség és törvényelötti egyenlőség hervadhatatlan érdemű nagy apostolának emlékét ünneplő hálás nemzet közérzületében Esztergom szab. kir. város T. Közönsége is lelkes részt kivan venni. Hogy a magyar nemzet emlékezetében dicsőségesen élő Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulóját városunk méltókép megünnepelje; a város tanácsa az alábbi megállapodások közzétételével felkéri Esztergom szab. kir. város tek. Képviselő Testületét és Közönségét, azokat tudomásul venni és az ünnepélyen azok szerint hazafiasán részt venni szíveskedjék. Az ünnepség folyó hó 19-én lesz megtartva, mely napon a város zászlódiszt ölt, mi végből a háztulajdonos és lakó urakat felkérjük, hogy házaik és lakásaikat már a kora reggeli órákban nemzeti lobogókkal feldíszíteni szíveskedjenek. Ugyancsak kora reggeli órákban mozsárlövések is fogják az ünnepélyt hirdetni. 9 órakor a város kegyúri templomában a közönség épülésére és hogy e nagy napon hazafias imáival legméltóbb helyre fordulhasson Istenéhez, szent mise fog tartatni, melyre a T. Közönséget ezennel tiszteletteljesen meghívjuk ; — a nem katholikus felekezetek t lelkészségei pedig felkérettek, hogy általuk meghatározandó órában a maguk templomaiban szintén isteni tiszteletet tartani szíveskedjenek. 10 órakor a város képviselőtestülete díszközgyűlést tart. Délután 3 órakor zeneszó mellett kivonul a közönség a Széchényi-térről a honvéd temetőbe s a névtelen szabadsághősök sírjára koszorút tesz. Este nyolcadfél órakor társas lakoma a »Fürdő « vendéglő nagytermében. Kelt Esztergomban, 1902. évi szeptember hó 12-én. A város tanácsa nevében: Vimmer Imre, polgármester. * Erzsébet királynénk emléke. E héten szerdán volt négy esztendeje annak, hogy a genfi tó partján egy elhaló sikoly kelt szellő szárnyra. A gyönge sikoltás a magyarok szeretett királynéjának sokat szenvedett szivéből tört fel, mikor az idők iskolájában nevelkedett kulturbestia tőrt döfött bele, hogy elvágja finom érző szálait a remekbe teremtett érző szívnek. E gyönge sikoly Magyarország fölött is elhangzott s a bércek a fájdalom és kesergés zivatarát viszhangozták. A mélységesen szeretett magyar királyné szomorú halálának évfordulóját ez évben is megszentelte a város közönsége kegyeletszerü emlékével. A belvárosi plébánia-templomban Fehér Gyula dr. mondotta a misét káplánjainak segédletével. A gyászistentiszteleten megjelentek a hatóságok és a helyőrség képviselői, a tanítóság és a városi iskolák tanuló ifjai és még sokan, hogy imádkozhassanak a mártiréletet élt királyné égi boldogságáért. * Adomány. Bogisich Mihály prael.-kanonok a »Magyarorszagi munkások rokkant és nyugdijegyletenek« 10 koronát adományozott. * Az esztergomi fökáptalan a II. mezőgazdasági kiállításon Pozsonyban. A papi birtokok kezelése körül a leghianyosabb fogalmakkal találkozunk; sajnos, sokszor előkelő körök részéről is. Bizonyos előszeretettel szokták »holt kézen levö« birtokoknak nevezni. Azzal akarván mintegy a fogyatékos kezelést jellemezni. Ezen előítélet leküzdése végett felette célszerű, ha az ily birtokok kezelői kilépnek a közönség elé s a kezelés és haladás minőségét a szakértők bírálata alá bocsátják. Az esztergomi fökáptalan az 1899. évben Szegeden megtartott I. ilynemű kiállítások mezőgazdasági, erdei és ásványtermékeit mutatta be, tüzetesen kimutatván a gazdálkodást is. Innen éremmel kitüntetve tért vissza. Pozsonyban állatjait mutatta be és pedig : 1. a kezelése alatt levö pesti közp. papnövelde kiskomáromi uradalmának »Erdely« jellegű magyar gulyáját, összesen 10 db. 2. Ugyanezen papnövelde »Rambouillet« jellegű birkászatát 12 db. 3. Az 1896. évben felállított »Bonyhádi« jellegű nánai tehenészetét 8 db. Az ország elsőrendű szakértőiből összeállított biráló-bizottságok minden egyes tagja (25 tag) teljesen önállóan és befolyástól függetlenül, neve aláírásával adja be szavazatát. A számokban kifejezett bírálatok nyilvánosan összeadatnak, s a legtöbb számot nyerők fokozatosan részesülnek a korlátolt számú kitüntetésben. Jutalom csak absolut becsű állatra adatik. A fökáptalan »Erdelyi jellegű « fehér gulyájára a második dijat (kiállítási oklevél) nyerte. Birkáira szinte a második dijat, hozzáadva a gróf Wenkheim Gyula által csatolt tiszteletdíjjal nyerte el. A még fiatal nánai tehenészet, habár a bizottság tetszését megnyerte, de tekintve a mások által is gazdagon kiállított szép állományra, pályadíjban nem részesült. A fökáptalan immár országhírü szaktekintélyek véleményére támaszkodva, megmutatta, hogy ugy a saját, mint a gondjaira bízott papnöveldék birtokainak kezelésében nemcsak a korral halad, hanem az ország legelső gazdáival is sikerrel versenyez. Tormay miniszteri tanácsos, aki országos szaktekintély gazdasági kérdésekben, azt jegyezte meg a fökáptalani kiállításról, hogy az mintaképül szolgálhat a főpapi birtokok kezelésénél. * Lélekemelő egyházi ünnepség folyt le f. hó 8-án Pilis-Maróthon, mikor a legszentebb Szűz szobra részére beszerzett barlang és trón lön ünnepélyesen megáldva. A szentelési szertartást és szt. misét Némethy Lajos egyházkerületi esperes, esztergom-vizivárosi plébános végezte és a hívekhez emelkedett hangú oltárbeszédet tartott. Sz. mise előtt ünnepélyes körmenet volt, melyet Karkecz Lajos plébános rendezett s melyen a legszentebb Szüzet az újonnan beszerzett remek kivitelű trónon koszorús leányok vitték. A lakosság egész számban megjelent az ünnepségen. Megható volt látni a nép megindultságát s hallani lehetett a zokogást, melyet az elérzékenyülés teremtett. Soha sem ért a községi lakosság még ilyen megható ünnepséget. Mint curiosumot említjük fel, hogy a ref. lakosság is megjelent az ünnepségen. Mégis azt mondják elleneink, hogy a kath. vallás elvesztette varázserejét. Ki igy gondolkozik, nem tudja vagy nem akarja beismerni az egyház által isteni rendelet alapján bevezetett szertartások ellenállhatatlan erejét. Ismerve a pilismaróthi állapotokat, sokat jelent e kis napi hirünk. Ugy halljuk, hogy a lakosság össze adott filléreiből kerül ki a beszerzett barlang és trón ára. Adja Isten, hogy a jó ösvényen megszilárduljanak a hívek. * Egy nyugdijalap gyarapítása. A vármegye törvényhatósági bizottsága tudvalevőleg a megyei tiszti nyugdijalap forgó tökéjének gyarapítására fél százalékos pótadót szavazott meg. A törvényhatóság ezen határozatát a belügyminiszter, mint az illető törvényhatósághoz intézett leiratából kitűnik: jóváhagyta. * Szüreti mulatság. Még élénk emlékezetünkben van ama jól sikerült szüreti mulatság, melyet tavaly az esztergomi kath, legényegyesület rendezett. Az egyesület házából a diszes fölvonulás magyar ruhákban, kocsin és lóháton hamar nem feledhető látnivalója volt az esztergomi közönségnek. Mint értesülünk, a legényegylet rendező bizottsága elhatározta, hogy az idén, szept. hó 28-áu, ismét rendez a tavalyihoz hasonló, de nagyobb arányú fényes szüreti ünnepélyt. A rendezőség minden lehetőt elkövet a mulatság kitünö sikere érdekében. Előre is felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét és érdeklődését a különösen vidámnak ígérkező mulatságra. * Eljegyzés. Virsik János bagotai kántortanító folyó hó 7-én eljegyezte Stóhl Ferencz köbölkuti földbirtokosnak müveit és bájos leányát Irénkét. * Szobor megszentelés. A sárkányi és e környékbeli falvak vallásos hivai előtt sokáig felejthetetlen marad ama lélekemelő ünnepély, mely szeptember 8-án a kies völgyben fekvő falvacska templomában végbe ment. A jámbor hivek régi vágya ment teljesedésbe, midőn Boronkay Jenő ottani nagybirtokos neje, bátorkeszi Kobek Gizella, példás vallásosságáról ismert úrnő, a kisded templomot egy valóban becses szt. Antal szoborral ékesítette fel. A zsúfolásig megtelt templomot kivül is a hivek százai vették körül, imáikba foglalván a jótékony család nevét. A szobor ünnepélyes megáldását dr. Koperniczky Ferenc nagyölvedi esperes-plébános végezte, mely után a nagy csodatevő szent hathatós közbenjárásáról magasztos beszédet mondott. Szt. mise után a hivek búcsújárókként énekeikkel, csókjaikkal, némelyek könnyeikkel és öleléseikkel szentelték meg a dicsőült szent szobrát. De a nemes család jótékonysága a fent jelzett napon egyebekben is nyilvánult. Nevezetesen az áldoztató kelyhet megaranyoztatták, továbbá két diszes, sajátkezüleg festett misemondó ruhát, egy szintén sajátkezüleg festett oltár antipendiumot és két oltárvánkost, azonkivül két ministráns ruhát ajándékoztak a templomnak, amely mind ugyanakkor megszenteltetett. Szolgáljon mindez Isten nagyobb dicsőségére és a hivek épülésére. * Búcsújárás. Mint legutóbbi számunkban is megírtuk, mult héten nagy búcsújárás indult Esztergomból Stájerország gyöngye felé, a felségesen szép helyen fekvő Mária-Zell kegyhelyre. A zarándoklat vezetője Kaiser József helybeli jónveü polgár és kereskedő volt, ki ebben a fáradságos és felelősségteljes munkában igazán dicséretet érdemlő sikereket arat, már évek óta. Közel 400 embert vitt mult hét szerdáján a hajó Bécs felé, kik mind Mária-Zellbe vágytak. Bécsből Tafernig vonaton mentek, majd a regényes Lehenrótban meghálva, másnap egész napi ^gyaloglás után az Annabergen át Mária-Zellbe vonultak, s ott a kettős ünnep alatt ájtatoskodtak és a remek természetben, az elragadó vidéken épültek. A zarándoklat útközben egy napot töltött Wienben, s a császárváros minden nevezetességét megnézte. Útközben az utasok ellátása és kényelme, a vezető fáradságos utánjárása és a hajós- és vasútigazgatóságok jóvoltából semmiban sem szenvedtek rövidséget. Különös dicsétetet érdemel a Dunagözhxjózási-társaság igazgatósága és Bankos Sándor hajó-parancsnok, ki a »Vesta« gőzösön igazán páratlan figyelemmel iparkodott a hosszú vizi útat kényelmessé tenni. Az utasok az egész hajót elfoglalták, s a vasutak is külön vonatokat bocsájtottak a vezető rendelkezésére, mely gyorsvonat sebességgel járt s kényelem dolgában szinte nem maradt el. A magyarok bevonulása Mária-Zellbe impozáns volt. Égö gyertyákkal kétsorban járták körül a kegyhelyet s a nemzetiszínű szalaggal díszített Máriaszobrot négy magyaros öltözetű esztergomi leány, névszerint Kovács Róza, Kubovics Róza, Laczuska Erzsébet és Kapás Róza vitte a menet közepén. Az ájtatosságok elvégzésével ki-ki az isteni vidék és Mária templomának csodás környékét sietett élvezni. A második ünnepen a magyaroknak szentbeszédet mondott Horváth Lajos budapest-belvárosi segédlelkész, a mise alatt pedig magyar egyházi énekek hagzottak az óriási templom hatalmas ivei, boltozatai alatt. A kincstár és a többi sok érdekes dolog megszemlélése után 2 napi ott időzés után a magyar zarándokok útra keltek, s e héten szerdán a bécsi hajóval érkeztek meg, honnan a belvárosi plébániatemplomban Te Deumra gyűltek, s aztán ki-ki hitében megerősödve, lelkében pedig egy tanulságos utazás emlékével hazatért. * Uj iskola-osztály. A Szent-Anna-zárda leányiskolájában egy uj osztály^ szerveztetett. A tanítónő díjazási költségéhez O Eminenciája évi 600 koronával járult hozzá. Az iskolaszék pedig 320 koronát hozott javaslatba, a melyet a közgyűlés, mint a városra legelőnyösebbet kétségkívül el fog fogadni. * Helyreigazítás. Az »Esztergom« folyó év augusztus 24-ikén megjelent 35. szamában a »Nyitra-Bajna« cimü cikkben özv. gróf Károlyi Alajosné adakozása sajtóhibából 20 koronával van feltüntetve, holott a kegyelmes grófnő kettő száz koronát volt kegyes a nemes célra küldeni, a melyért e helyen ismételten mondok hálás köszönetet. Dr. lóth. * A „Fekete sas." Pár nap óta a vizivárosi gyógyszertár portaléja fölött egy hatalmas fekete sas terjeszgeti szárnyait. A gyógyszertár maga teljesen uj külsővel a jövő héten lesz kész és egyik diszét fogja képezni városunknak. Ezen gyógyszertár különben az ország legrégibb gyógytárainak egyike, mert a tulajdonosnál őrzött okiratok szerint már 1712. évben mint katonai vagyis tábori gyógytár szerepelt. 1727. évben lett törvényesen bejegyezve mint megyei gyógyszertár. 1734-ben már magánkézen volt. Első tulajdonosa Delmor szavéri Ferenc volt, majd Hering Ferenc tulajdonába ment, ki megint Schmidt Józsefnek adta át, ki egész 1799-től 1805-ig birta. Kramolin Vince és Laufer Antal bírták még 1834-ig, mikor a saját gyártmányú kenőcseivel világhírre szert tevő Sichulszky József vette meg, kinek örököseitől 1861-ben Mayer Sándor kezébe