ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-06-01 / 23. szám

mentegettem Sz.-Györgymezö, Nagyváros és Tabán népét, mert az idegen igazat mondott: velem is megesett. Nem vagyok elég gyönge, hogy gyerekesen panaszkodjam, de megerősítem az idegen szavait. Külvárosaink népére — tisztelet a kivételnek! — rá illik a jellemző kifejezés, találó a Budapesti Hirlap elnevezése. Műveletlen durvaságot tapasztal minden kaputos ember, ha parasztházak közé téved, söt a város szivében, az emeletes falak között is tesznek oly megjegyzést a járókelőre, mit hallva, elgondolkozik az ember, hogy az utat elálló földmives suhancok vájjon hol jártak iskolába? — Melyik templomba jártak ? — Melyik olvasókörnek tagjai? Több panasz érkezett már e tárgyban a szerkesztőségbe, de nem akartuk ezt megírni, mig ki nem csordult a pohár. Hová fejlődik ez, ha igy tart ? Az emberi lélek és az elme gondozói, az olvasókörök, az iskolák ha nem képesek megzabolázni e fékevesztett indulatokat, ugyan mire juthatunk ? Ezt kérdezheti joggal mindenki, aki külvárosainkba téved. És ezt a kérdést jól véssük agyunkba, midőn az idegenek jogos kifakadásait cáfoljuk frázisokkal és önámitással. Pont. A kesztolci nemzeti ünnep. V annak Esztergommegyében is aggódó hazafiak, kik a hazaszeretet szent tüzét nemcsak az emberuszitásnak s rágalomnak faggyújával élesztik, hanem a kertek alatt is járnak s megzörgetik a bokrokat, hogy ugrik-e ki belőlük, ha nem tigris és oroszlán, hát pánszláv és pangermán. Most a Pilis-hegy alján, Kesztölc és Csév határában vadásznak szenzációs hazugságokra s föltálalják főztüket azoknak, kiknek az ily eljárás Ízlésük szerint van. R ögtön kijelentjük, hogy nem az alispánt s nem a kir. tanfelügyelöt értjük; ezeknek a lojális uraknak nem vaklárma és hajsza a mesterségük; ök jobban is tudják szolgálni a hazát s a közigazgatást nem tekintik szabadalomnak tapintatlanságok s heveskedések rögtönzésére. Vannak azonban más firmák, kik a közvéleményt félrevezetni törekszenek s mindenféle kószahirekkel mérgesitik el a békés polgárok kedélyét. Ezek szavahihetőségének illusztrálására álljon itt a következő »Nyilatkozat«, melynek minden pontja szemébe néz azoknak a valótlan híreszteléseknek, melyekkel a buzgó, jellemes kesztolci papnak, Srobár Józsefnek, hazafiságát s korrekt eljárását meggyanúsítani s befeketíteni akarták : Nyilatkozat. Alulírott kesztolci tanítók ezennel becsületszavunkra kijelentjük, hogy a f. évi április hó 11-én mint nemzeti ünnepen tartott istenitisztelet és iskolai ünnepély, amelyeken elejétől végig jelenvoltunk, a következőképen folyt le. A szentmise alatt a növendékek csak magyarul énekeltek, kimenetkor pedig a »Hazadnak rendületlenül« szózatot is; a mi ellen a plébános egy szóval sem nyilatkozott. A sz. misét követő iskolai ünnepélyt a plébános pár szóval megnyitván, felkérte a főtanitót az ünnepi beszéd megtartására; amit azután a mi kívánságunkra, hogy a kis gyermekek is megérthessék, a pléb ános tótul is elmondott, összekötve Leo pápa 25 éves jubileumával, ezután énekeltük »Isten áldd meg a magyart«, végül az ünnepély a »kiraly«, »haza« és a »pápa« éltetésével véget ért. A plébános kihirdette a növendékeknek a napi szünetet; oszláskor azonban az első áldozásra készülőknek megmondta, hogy délután jöjjenek el egy kis oktatásra. Ez volt az ünnepély lefolyása, egyéb híresztelés a valóságnak meg nem felel. Kesztölcön, 1902. május 26. Jaksics Imre Csnpák Ede Náni Antal fötanitó. tanitó. tanitó. Előttünk : Herczmanszky Alajos, Gottmann Gyula. főkáptalani erdó'gondnok. A közönség már most tisztán láthat; s láthatja azt is, hogy kinek hihet. Nyitra-Bajna.*) Hosszas hallgatás után kedves kötelességet vélek teljesíteni : midőn a magyar keresztény iskolatestvérek első anyaháza és az azt fentartó magyar keresztény iskolatestvéreket képző és segélyzö egyesületről elmondok egyet-mást és beszámolok azon részint tagsági, részint gyűjtési adományokról, melyek egy rövid év alatt az anyaház céljaira tudomásom szerint befolytak. A magyar keresztény iskolatestvérek első anyaháza, — mely fölött a védnökséget Estei Ferenc, Ferdinand koronaherceg O fensége legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott, — a mult év október havában adatott át rendelkezésének. Egy 73 éves jóságos öreg ur Adolf testvér személyében lett a ház főnöke kitűnő szakképzettséggel és zeneismerettel. De a magas kor, a törődött gyenge test nem volt képes a kezdet nehézségeivel megbirkózni; megbetegedett s tüdölobbal párosult mellhártyalob áldozatává lön. A kezdet kezdetén ráborult a gyász az első magyar anyaházra, elvesztvén hőn szeretett igazgatóját. — Az árvaság azonban nem tartott soká, mert a keresztény iskolatestvérek magyarországi tartomány főnöke (visitator) Bonaventura testvért, egy 27 eyes fiatal embert nevezett ki igazgatónak, a ki Győrött kapta tanítói képesítőjét, Csornán volt alkalmazva s a magyar nyelven kívül tökéletesen beszéli a német és francia nyelvet, a zenében is — mint minden iskolatestvér — jártas. — Az újoncok tanítása, nevelése reá van bízva. 2. Dezső testvér, aligazgató 29 éves nagyszombati származású, képesítőjét Esztergomban kapta, Csornán, majd Ürményben lett alkalmazva, a honnét Bajnára lön áthelyezve, beszél magyarul, németül és tótul, Bajnán a községi fiúiskola 1, 2. és 3. osztály növendékeit tanítja és a menynyiben iskola teendői mulasztása nélkül megteheti, végezi a kántori teendőket. 3 Alajos testvér 19 éves született Szálkán (Hontmegye) beszél mag)^arul és németül, képesítőjét az elméleti tantárgyakból Győrött tette le, a gyakorlatiból az idén vizsgázik; tanítja a községi fiúiskolában a 4., 5. és 6. osztály növendékeit. 4. Imre testvér 19 éves Tardoskedden született, beszél magyarul és németül, segítségül van az igazgatónak az újoncok tanításánál. A szabómesterséget érti. 5. Gyula testvér 26 éves, beszél magyarul, németül és tótul, Csornáról lett áthelyezve. A háztartást vezeti, melyben segítségére van 5. Bertalan testvér 39 éves nagysárosi (Küküllömegye) születésű, beszél magyarul németül. — A kertészettel foglalkozik. Az anyaházban elhelyezett újoncok: 1. Molnár Károly szül. 1889. Kalocsán. 2. Varga Mihály szül. 1888. Csornán. 3. Tóth József szül. 1889. Tamás-in. 4. Zubcsek Gyula szül. 1887. Budapesten. 5. Krajcsik János szül 1889. Ny.-Bajna. 6. Uhlár István szül. 1889. Ny.-Bajna. 7. Gémes Vendel szül. 1888. Mindszent (Csongrádm.) 8. Kiss Mihály szül, 1889, K.-Hegyes (Bácsm.) 9. Labancz Géza szül. F.-Jányok (Pozsonym.) Ha ezekhez hozzávesszük még a háziszolgát, vagy ha ugy tetszik az udvarost, ugy ismerni fogják a ház ez idö szerinti lakóit. — Hogy ez a szám rohamosan emelkednék, arról tanúskodnak a naponként beérkező kérvények, ha az anyagiakkal gyöznök. De nem panaszkodom, söt hálát adok a jó Istennek, kinek dicsőségére és édes hazánk javára indították meg e mozgalmat, hogy egy rövid év eltelte után az alábbi anyagi sikerrel számolhatok be. Megtartom a sorrendet, a melyben az alapítványok, tagsági dijak vagy egyéb adományok befolytak. Az első alapító gróf Hunyady Imre és kegyelmes neje gróf Győry Felicia 12 ezer koronával Ürményből. A második alapító Blümmelhuber Ferenc praelatus-kanonok Esztergomból 20 ezer koronával, 3-ik alapító dr. Tóth Károly Ürményből az anyaház értékével. — A legelső pártolotag Markovich János esp.-pléb. Vistukról 5 koronával. A legelső rendes tag Poller Endre pleb. Csornáról 20 koronával. A püspökök közül Bende Imre ö méltósága volt az első, ki 400 korona adománynyal járult az anyaház felsegélyezésére. Klinda Teofil kanonok Esztergom 10 *) Fölkérjük t. laptársainkat e közlemény szives átvételére. k., Számord Ignác lelkész Esztergom 10 k., Pellet József v. püspök, prael.-kanonok Esztergom 200 k., Kartay Lajos Ürmény 10 k., Kartay Lajosné Ürmény 1 k., Kartay Aladár Ürmény 1 k., Kartay Gyula Ürmény 1 k., Sujánszky Antal prael.-kanonok Esztergom 60 k., Blümmelhuber Ferenc prael,-kanonok Esztergom 40 k., Konczei Benedek árv. elnök Sepsi-Sz.-György 2 k., Plechlo Béla segédlelkész Ürmény 50 k, Palavicini Pistike grófnő 5 k., Döbrösy Alajos kanonok Pécsett 10 k., Pataky Jánosné Mária-Nosztra 1 k., Czeczkó Vince Mária-Nosztra 1 k.. Masbauer Gizella Mária-Nosztra 1 k., 50 fill., Dovid Jenő Mária-Nosztra 2 k., Mészáros Mihály Mária-Nosztra 2 k., dr. Bűben László Mária-Nosztra 4 k., Kemszky Mihály Mária-Nosztra 5 k., Irgalmasnövérek MáriaNosztra 5 k., Nemecskai László s.-lelkész MáriaNosztra 10 k., Steinhübel Ambrus plébános Mária-Nosztra 10 k., Tagányi Alajos esp.-pléb. Vittenc 2 k., Prikosovisch Antal pléb. D.-Bogdány 1 k., Grótz Béla kanonok N.-Várad 10 k., gróf Csáky Károly m. püspök Vác 60 k., Hochenlohe Sarolta hercegnő 20 k,, Majláth Mariette grófnő 20 k., Majláth Géza gróf 120 k.. Seyler Károly esp.-pléb. Bajcs 100 k., Zandt Ödön apátkanonok pléb. Pozsony 10 k., özv. Bilek Antalné Ürmény 4 k., Bilek Rezső pléb. Ürmény 20 k., Weiss Ferenc esp.-pléb. Zavar (Pozsony) 20 k., Keller János prép.-kanonok Nagyszombat 4 k., Meszlényi Gyula m. püspök Szatmár 200 k., Párkány-kerület lelkészkedö papság közötti gyűjtése dr. Koperniczky Ferencnek 22 k., Rak Irma Ö nagysága gyűjtése Barcs (Somogymegye), Haber Gyula plébános Barcs 5 k., Hajos Endre s. lelkész Barcs 2 k., Rohni Pál gyógyszerész Barcs 2 k., Prinke Sándor földbirtokos Barcs 3 k., Banovszky Gyula m. kir. dohánybeváltási főnök Barcs 5 k., Grósz Mihály községi bíró Németujfalu 1 k., Göndörs György m. kir. dohánybeváltó felügy. 1 k., Schmidt Adolf pénzügyi biztos Barcs 1 k., dr. Piszár Antalné Barcs 4 k., Oláh Sándorné Barcs 1 k., Volko Gyuláné Barcs 1 k., Rak Bálint vasúti felügyelő és családja 5 k., Body Gyula Barcs 1 k., Zitta István Barcs 1 k., Pospischil István Barcs 1 k., Huber József és családja 2 k, dr. Jeney Béla orvos Letenye 2 k., báró Billot Ferdinand Insbruck 20 k., Inkey Lászlóné Budapest 2 k., Szent Domonkos szerzetesnők Kőszeg 5 k. összesen a gyűjtői v 65 koronát tüntet fel. Praznovszky Antal pléb. Sempte 5 k., ugyanaz 8 k. 34 fill., gróf Zichy Nándor Bpest 20 k., gróf Zichy Aladár Bpest 20 k., Ajtics Horváth Dezső Vecse 20 k., Az alakuló közgyűlési adományok 15 k., gróf Majláth György Zavar 400 k., Kovács József esp.-pléb. gyűjtése a kemencéi egyház kerületből 20 korona és pedig Kovács József esp.-pléb. 5 k., Braun Ferenc 2 k-, Renda Ferenc 1 k., Nagy Géza 2 k., Fellermayer János 5 k., Gyürki Endre 1 k., Magasházy Károly 2 k., Uhlarik István 1 k., Bohner András 1 k., Marcis Gyula pléb. Alsó-Dombó 1 k., Plechló János Katlóc 1 k., Behnnek Alajos Lamcsán 1 k., Nóvák Rezsó Jókeö 1 k., Schrutta Károly Mohács 1 k., dr. Plhaba Jónás Dejte 1 k., Holezi Ignác Tallóson 10 k. 60 fill. (Vége köv.) HÍREK. A hétről. i. Működik az adóprés. — Jelszó: »Adó-emelés!« — . . . Mindenképen drága kincs, Onnan is nyom, a hol — nincs. Majd ha újra elpihen, Fülünkbe cseng édesen — Dobszó. — Mert az adóprés Epilogja — árverés. II. Bottyán ős házára gáncsot nem kell szórni. Nem lehet arról —, csak dicsérettel szólni. — lm' nem csak a folyó ügyeket intézik, Hanem — száz év múlva mi kén', már azt nézik. Mert hát akkorára kéne már csatorna — S villanylámpa az se' volna baj, ha volna. Akkorára ez már nem megy luxus számba, Mikor már Mucsán is lesz — villany•oslámpa. III. Halastó is lesz már — nemsokára, kérem. Hogy hol lesz a helye, csak ez a vitás épen. — Miért hányják-vetik ezt olyan sokáig ? Menjenek csak el a „Krinolin"-hidjáig, Eső után van ott olyan vízmedence, Halastónak jobbat nem lelnek semerre. Semperidem.